Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-04 / 181. szám

6. oldal Gazdaság 1998. augusztus 4., kedd Növekszik a termelés. Az ipari termelés 1998. júniu­sában 12,9 százalékkal nö­vekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette a KSH. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal az év első hat hónapjában 13,6 százalékos ipari termelés- növekedést regisztrált. Csökkenő kamatok. A Magyar Nemzeti Bank azonnali hatállyal, többsé­gében 0,5 százalékponttal csökkentette hétfőn a repo- kamatokat - olvasható a jegybank közleményében, így például az overnight ak­tív repokamat a jelenlegi évi 23 százalékról 22,5 száza­lékra mérséklődött, az egy­hetes passzív kamat pedig 16,5 százalék lett. Felfüggesztett részvény. A Budapesti Értéktőzsde Titkárságának vezetője 1998. augusztus 5-6. nap­jára felfüggesztette a Bor- sodchem Rt. részvényeinek tőzsdei kereskedését. Az er­ről szóló határozatot az Ál­lami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet hivatalos lapjá­nak hétfői számában tették közzé. A felfüggesztést a Borsodchem Rt. menedzs­mentje kérvényezte. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 351,81 Francia frank 36,17 Japán jen (100) 148,75 Német márka 121,24 Olasz líra (1000) 122,88 Osztrák Schilling 17,23 Svájci frank 144,15 USA-dollár 216,66 ECU 238,93 Egyelőre maradnak a kapuk, nem fedezné a költségeket a matricák bevétele Autópálya-fizetési módozatok Augusztus végére készül el az autópályákra vonatkozó díjfize­tési módokat elemző minisztériumi előterjesztés.- Elképzelésünk szerint a mat­ricás díjrendszer felelne meg leginkább annak az elvárásnak, hogy az utazók olcsón vehessék igénybe az autópályákat - nyi­latkozta lapunknak Markotay Sándor, a közlekedési tárca közúthálózat-fejlesztési osztá­lyának vezetője. - A tárca célja az egész úthálózatra érvényesí­tendő egységes díjtarifa, ezen belül pedig a matricás rendszer bevezetése. Mindez azonban számos kérdést felvet a koncesz- sziós társaságok által üzemelte­tett autópályák finanszírozását és működtetését illetően. Jelenleg a kieső díjbevételek arányában a kompenzációról tárgyalnak az érintettek. Becslé­sek szerint a kompenzáció ősz- szege meghaladná a matricákból befolyó bevételeket. A szerző­dések módosítása is több mint egy évet venne igénybe, addig különösebb változásokra nem lehet számítani. Az osztályve­zető szerint a kapukat nem bont­ják le: a koncessziós társaságok ellenőrei ott mérik majd az igénybevételt. A minisztérium számára fon­tos szempont az is, hogy tartsuk magunkat az európai folyosók magyarországi kiépítéséhez. Ez­zel kapcsolatban felmerült az is, hogy a kormány autópálya­kötvényeket bocsátana ki. Ugyanakkor az eddiginél jelen­tősebb európai uniós támoga­tásra számítanak, s nem vetik el a magántőke bevonásának a le­hetőségét sem. A minisztériumi osztályve­zető szerint az Ml-es kiugróan magas díjainak csökkentésére és az Elmka csődközeli helyzeté­nek rendezésére hamarosan sor kerül. A magyar állam tulajdon- szerzése után itt jelentős árcsök­kentés érhető el. Az M3 százszázalékos állami tulajdonban van. A díjbevezetés kétszeri elhalasztása ötmilliárd forintos bevételkiesést jelentett. A tervek szerint a pályán január­tól 9,50 forint plusz áfa díjat kell fizetni kilométerenként, de ked­vezményt kapnak a rendszeres használók. A mintegy 700 kilométeres Déli Autópálya koncessziós pá­lyázatának kiírása hamarosan várható. Mivel a költségve­tésben erre külön forrás nincs, a beruházás állami forrásból való teljes fedezete jelenleg el­képzelhetetlen. Csernyánszki Judit Lakos László egykori miniszter is helyesli a búzafelvásárlást Egyenlő elbánást a termelőknek! Két esztendővel ezelőtt Lakos László, az agrártárca akkori ve­zetője a gabonaválság megoldását az állami felvásárlásban látta, de elképzelése akkor nem valósulhatott meg. Mennyiben érzi utólag igazolva magát? - kérdeztük az exminisztertől.-Az elmúlt évek azt bizonyí­tották, hogy akár alacsony, akár magas a gabona ára, felvásár­lása, értékesítése körül mizéria alakul ki. Ez egyfelől abból adódik, hogy a termelők szeret­nének gyorsan túladni a termé­sükön, a kereskedők azonban igyekeznek minél alacso­nyabbra lenyomni az árakat. Két esztendővel ezelőtt, amikor ugyanez volt a helyzet, a gabo­napiaci feszültségek levezeté­sére, megelőzésére szorgalmaz­tuk az állami felvásárlás beve­zetését. A mai helyzettel ellen­tétben a piaci szereplők akkor tiltakoztak a beavatkozás ellen. Lakos László szerint abban az esetben, ha a piacon megje­lenő búzamennyiségnek a na­gyobb részét az állam felvásá­rolja, azzal jelentős mértékben segít, mert enyhít az értékesí­tési gondokon. Ezért a egykori miniszter mindenképpen pozi­tív döntésnek tartja, hogy a kis­termelők gyengébb minőségű gabonájára és a takarmány- gabonára is kiterjesztették az állami felvásárlást. A garantált árak közötti je­lentős árkülönbség ugyanakkor kellő ösztönzést jelenthet a jó minőségű gabona termelésére. Az exminiszter viszont azt ká­ros, • diszkriminatív lépésként értékelte, hogy a nagyüzemeket és nagyobb gazdaságokat kizár­ták az intervenciós felvásárlás­ból. Mint mondotta: veszé­lyessé válhat, ha a jövőben ez a tendencia válik uralkodóvá, s az agrárszabályozás más terüle­tein is jelentősen megkülönböz­tetik majd a nagyüzemeket a kicsiktől. U. G. Bajba került a magyar sertésexport Késik az állami támogatás A hazai húskereskedők sze­retnének megállapodni a kormánnyal, hogy az Euró­pai Unióhoz hasonló mér­tékű - 100 kilónként 30 ECU - támogatást kapja­nak a sertéskivitelhez. El­lenkező esetben rövid időn belül elvesztik külpiacaikat. Az agrártárca képviselőivel tegnap délután kezdődtek meg a tárgyalások. Zádori László, a Hús Termék- tanács titkára lapunknak el­mondta: nehéz helyzetbe hozta a hazai sertéságazatot, hogy az Európai Unió hétfő­től 30 százalékkal megemelte a sertéshús kivitelének támo­gatását. Míg a magyar expor­tőrök jelenleg kilónként 20-40 forintos állami támoga­tást kapnak (száz kiló húsra vetítve legfeljebb 4000 forin­tot), addig az unióban 100 ki­lóra 20 ECU, azaz 4800 forint jutott. A mostani 10 ECU-s emelés hatására Európában 7200 forintra növekedett a szubvenció mértéke. A földművelésügyi tárca négy hónappal ezelőtt - az orosz export ösztönzésére - már 1,3 milliárd forintos több­lettámogatást jóváhagyott, azonban az eddig kiszállított húsmennyiség után járó 6-800 millió forintból még egyetlen fillért sem láttak az exportő­rök. Zádori elmondta: az ellen­őrzött hazai húsiparban a le­gálisan levágott sertésmeny- nyiség megközelítőleg egy- harmada a külpiacokra kerül. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy ha a kereskedők az exportpiacokon nem tudnak lépést tartani, akkor a sertés- tenyésztő ágazat hamarosan tönkremegy. (ujváry) Készülődő légi frigy A Malév Rt. hamarosan a világ legnagyobb légifor­galmi társulásának tagja le­het - ha az európai hatósá­gok is úgy akarják... Mint ismeretes, a Magyar Lé­giközlekedési Részvénytársa­ság korábban már - nem túl sikeres - frigyre lépett az olasz állami légiforgalmi vál­lalattal, az Alitaliával. Amióta a két társaság útjai elváltak, a Malév tárgyalá­sokba kezdett a szigetország­beli British Airwaysszel egy hosszú távú, stratégiai kap­csolat kialakításáról. A leendő házasságnak csak egy akadá­lya lehet: az Európai Unió il­letékes bizottságának vétója. Ez a fórum most éppen a britek egy másik, jóval na­gyobb ügyletét, az American Airlinesszal tervezett szövet­ségét vizsgálja. A szigorú trösztellenes rendelkezések ellenére úgy néz ki, hogy az immár két éve tervezett szö­vetség előbb-utóbb létrejöhet, s akkor a Malévnak esélye lesz arra, hogy a világ legna­gyobb légiforgalmi szövetsé­gének részeként maga is je­lentős mértékben részesüljön az összefogás kínálta elő­nyökből. A válasz már szep­temberben megszülethet. Sokat segíthetnek a gépkörök A korábbi évekhez hasonlóan az idén is gondot okoz - főként az aratás, betakarítás idején - a múltból örökölt elöregedett, élettartamának utolsó éveit taposó mezőgazdasági géppark. Elavult technikával nem lehet korszerűen termelni. A szakem­berek tíz-tizenöt esztendőre becsülik, amíg a koros gépeket újakra tudják cserélni a gazdálkodók. Az FM Műszaki Intézetének adatai szerint a traktorok, arató­cséplő és fontosabb mezőgaz­dasági gépek átlagéletkora megközelíti a tíz esztendőt. Dr. Hajdú József igazgató szerint nyugat-európai mércével mérve ez nem nagy idő, ha a gépek nincsenek túlzottan igénybe véve. Csakhogy Magyarorszá­gon hamarabb használódnak el ezek a masinák, hiszen egy traktor évente 1500-2500 üzemórát „dolgozik” a földe­ken, ez öt-, hat-, olykor tízsze­rese annak, mint amennyit Nyugat-Európában üzemelnek. Ráadásul ezeknek a gépeknek nyolcvan százaléka gyengébb minőségű, korszerűtlenebb ke­let-európai gyártmány és csak húsz százaléka képviseli a fej­lett, nyugat-európai műszaki színvonalat. A kicsiknél kevés a gép A gazdaságok technikai felsze­reltségéről árulkodó adatok szerint a gépesített üzemek száma jelenleg hatvanezer, eb­ből 51 ezer a magángazdaság, 2000 szövetkezet, a többi pedig egyéb társasági formában gaz­dálkodó szervezet. A traktorok egyharmada a gazdasági társaságok és szö­vetkezetek tulajdonában van, kétharmada - 65 ezer darab - a magángazdaságokban talál­ható. A 9500 darab nagy értékű kombájn egyharmadát a nagy- gazdaságok birtokolják. E gép­park kétharmada viszont kis­gazdaságok tulajdonában van. A mezőgazdaságban az átla­gos traktorméret 72 lóerő. A kisvállalkozások általában a 60-80 lóerőseket használnak, míg a nagyüzemekben főként 80-100 lóerős vagy annál is nagyobb teljesítményű gépek üzemelnek. Tőke plusz hitel Az intézet nyilvántartása sze­rint az agráriumban jelenleg száz hektárra átlagosan 1,8 traktor - kisüzemekben 2,5, nagyüzemekben 1,1 munkagép - jut. Ez a gépsűrűség - össze­vetve az Európai Unió orszá­gaival - alacsony. A főigazgató szerint ezt a mutatót az elkö­vetkezendő években - az euró­pai uniós csatlakozás idejére - 3-ra, illetve a fölé kell emelni. Főként a kisüzemi szektort kell gépesíteni. A korszerűbb technika be­szerzésének azonban főként anyagi akadályai vannak, a ma­gánszektorban ugyanis még alacsony a tőkejövedelem. Tisztán saját erőből nem képe­sek a gazdálkodók lecserélni az elavult masinákat, illetve újak­kal bővíteni a meglévő gép­parkjukat. A mezőgazdaságnak a nyereségéből kellene meg­termelni ennek a költségeit, ak­kora jövedelem azonban jelen­leg még nincs az ágazatban, így új traktorokat, kombájnokat, erő- és munkagépeket csak ál­lami támogatással tudnak vásá­rolni a gazdálkodók. Az elmúlt két esztendőben 25, illetve 30 százalékos vissza nem térítendő gépvásárlási és kamattámoga­tást vehettek igénybe. Az állami hozzájárulás fel­lendítette a vásárlási kedvet: 1996-ról 1997-re 36 százalék­kal növekedett a gépberuházás aránya. Főként a nagyüzemek vásároltak korszerű, fejlett mű­szaki színvonalú, nagy teljesít­ményű, energiatakarékos nyu­gati traktorokat, arató-cséplő gépeket. Az utóbbi években egyébként ez a szektor vette a legtöbb - több mint hatszáz da­rab - gabonakombájnt. A szakember szerint évente legalább kétszer annyi új trak­tort kellene használatba venni ahhoz, hogy 15 év alatt meg­újulhasson az állomány. Ösz- szességében - a költségvetés teherbíró-képességét is figye­lembe véve - évi 5-6000 darab új traktor üzembeállításával 10- 15 év alatt lecserélődhet a je­lenlegi elavult, elöregedett me­zőgazdasági traktorpark Bérvállalkozások Az igazgató szerint a kisgazda­ságoknak nem éri meg nagy tel­jesítményű, drága gépeket, kombájnokat vásárolni, mert nem tudják kihasználni azokat, üzemeltetésük, fenntartásuk igencsak költséges, s így gaz­daságtalan lenne. Az elmúlt években hazánk­ban is kialakultak és már mű­ködnek gépkörök, amelyek több falu, géppel nem rendel­kező kisgazdálkodóinak igé­nyeit ki tudják szolgálni. Jelen­leg 17 gépkör 300 gazdát tömö­rít. S kiterjedt a bérvállalkozói kör is, amely gépi munkát szol­gáltat a megrendelőknek. De esetenként a nagyüzemek is se­gíteni tudnak a kisvállalkozók­nak, a velük szerződésben álló bedolgozóknak. újvári Ne eső után jöjjön a köpönyeg! A kis- és középvállalkozók (kkv) érdekképviselete széttagolt, ami az európai uniós felkészülés időszakában hátrányos hely­zetbe hozhatja ezt a széles réteget. A helyzet megszüntetésére létrejött a KÉSZ (Kis- és Középvállalkozói Érdekképviselet). Mintegy másfél millió egyéni vállalkozót és számos szövet­kezeti tagot képvisel a KÉSZ, amely a KISOSZ, az 1POSZ, az ÁFEOSZ és az OKISZ ér­dek-képviseleti szervezeteiből állt össze - nyilatkozta la­punknak Antaljfy Gábor főtit­kár. Partikuláris igényekkel nem léphet fel külön-külön e négy szervezet, mert azokat sem a kormány, sem az Euró­pai Unió tagszervezetei nem tudnák figyelembe venni a tárgyalások során. A kéthe­tente folyamatosan egyeztető négy szervezet tehát egy plat­formon vállal közös érdek- képviseletet.-A kkv-k támogatása ki­emelt helyen szerepel a kor­mányprogramban, de úgy talál­tuk, kevés benne a konkrét terv - mondja Antalffy. - Ezért a KÉSZ a most véglegesülő rész­letes programot még időben a kormány elé kívánja terjesz­teni, hogy ne ismétlődjön meg az eltelt ciklus hibája; akkor mindig utána mentek a prob­lémáknak, s nem egyszer al­kotmánybírósághoz kellett for­dulni jogorvoslatért (legutóbb a készpénzkorlátozás bevezeté­sét célzó rendelkezés miatt). Alapvetően új adózási kon­cepciót dolgoztunk ki e szek­torra, miközben a vállalkozó fogalmát is újra definiáltuk - magyarázza a főtitkár. Mintegy 15-20 százalékot képviselnek a kkv-n belül az „egyéb jövedelemszerző tevé­kenységet végző magánszemé­lyek”, akik tulajdonképpen kényszerből lettek vállalko­zókká. Számukra korlátozott költségelszámolás (a jövede­lemszerzéssel összefüggő költ­ség elszámolása) bevezetése lenne indokolt, miközben szja- fizetés alá tartoznának. A többi vállalkozót két cso­portra osztanánk: egyrészt lenne „stagnáló kisvállalkozó” (10 alkalmazottig), aki nem képes fejlődni - hisz például egy vásárosnaményi kiskeres­kedő nem fog és nem is akar bevásárlóközponttá alakulni. Erre a rétegre, tehát a mai mik- rovállalkozásokra teljes körű átalányadózást vezetnénk be (egyszerűsített árbevételi nyil­vántartás alapján megállapított kulcs szerint). Ma egy kisvál­lalkozó évi 60 ezertől félmillió forintig terjedő összeget kény­telen áldozni a könyvelőjére vagy az adótanácsadójára. Aki persze azt találja ki, hogyan ke­rülhető el az adófizetés - ez sem a költségvetésnek, sem a vállalkozónak nem jó. Az átal­ánnyal egyszerűsödne a köny­velés és az adózás. Mindemel­lett elkerülhetnénk azt, hogy a munkanélküliek vagy a szociá­lisan rászorulók táborába kerül­jön ez a réteg. Úgy gondoljuk, hogy ők önellátók lennének, s így óriási teher kerülne le a kormány válláról is - véli a fő­titkár.- A másik csoportot a fejlő­dőképes kisvállalkozók jelen­tenék, akik potenciálisan kö­zépvállalkozókká „fejlődhet­nek” - amennyiben sikeresen működnek. Számukra a tételes adózást is lehetővé tennénk a jelenleg érvényes szabályok alapján. Hiszen például ha va­laki hosszabb távra beruház, átmenetileg, egy-két éven át veszteséges lehet a cége, s ilyenkor átalányadóval sújtani a vállalkozót - aligha lenne méltányos. A tb-járulékfizetésben is módosításokat javasolunk - sorolja tovább a szövetség el­képzeléseit a főtitkár. - A tb- alapot leválasztanánk az szja- alaptól, és 4-5 sávban lehetne befizetni a társadalombiztosí­tást. A minimálbér utáni kate­górián felül a vállalkozó sza­badon dönthetne arról, hogy több nyugdíj- és egészségügyi járulékot fizet-e, mert például adott pillanatban anyagi kö­rülményei ezt lehetővé teszik. Ez természetesen az egész­ségügyi szolgáltatások diffe­renciálódását is maga után vonja a későbbiekben. Ez a rendszer számos nyugat-euró­pai országban is így működik. A gazdasági minisztérium­mal való együttműködés kere­tén belül a kkv-szektort képvi­selő államtitkári poszt vagy főhivatal bevezetését javasol­juk. A KÉSZ képviselőiből álló tanácsadó testület felállí­tásában gondolkodunk, ami lehetővé tenné a napi kapcso­lattartást a legfelsőbb vezetés­sel. Az EU-támogatási rend­szer is egy kézbe kerülne ezál­tal. Ami pedig a belső piac vé­delmét illeti, ez nemcsak a ma, hanem a holnap problémája is EU-csatlakozásunk küszöbén. A kisboltos például soha nem fogja tudni felvenni a versenyt a nagyáruházak dömpingárai­val. Ráadásul a különféle be­ruházási kedvezményekre is inkább csak a multik számít­hatnak. (csernyánszki)

Next

/
Oldalképek
Tartalom