Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-04 / 181. szám
6. oldal Gazdaság 1998. augusztus 4., kedd Növekszik a termelés. Az ipari termelés 1998. júniusában 12,9 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette a KSH. A Központi Statisztikai Hivatal az év első hat hónapjában 13,6 százalékos ipari termelés- növekedést regisztrált. Csökkenő kamatok. A Magyar Nemzeti Bank azonnali hatállyal, többségében 0,5 százalékponttal csökkentette hétfőn a repo- kamatokat - olvasható a jegybank közleményében, így például az overnight aktív repokamat a jelenlegi évi 23 százalékról 22,5 százalékra mérséklődött, az egyhetes passzív kamat pedig 16,5 százalék lett. Felfüggesztett részvény. A Budapesti Értéktőzsde Titkárságának vezetője 1998. augusztus 5-6. napjára felfüggesztette a Bor- sodchem Rt. részvényeinek tőzsdei kereskedését. Az erről szóló határozatot az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet hivatalos lapjának hétfői számában tették közzé. A felfüggesztést a Borsodchem Rt. menedzsmentje kérvényezte. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 351,81 Francia frank 36,17 Japán jen (100) 148,75 Német márka 121,24 Olasz líra (1000) 122,88 Osztrák Schilling 17,23 Svájci frank 144,15 USA-dollár 216,66 ECU 238,93 Egyelőre maradnak a kapuk, nem fedezné a költségeket a matricák bevétele Autópálya-fizetési módozatok Augusztus végére készül el az autópályákra vonatkozó díjfizetési módokat elemző minisztériumi előterjesztés.- Elképzelésünk szerint a matricás díjrendszer felelne meg leginkább annak az elvárásnak, hogy az utazók olcsón vehessék igénybe az autópályákat - nyilatkozta lapunknak Markotay Sándor, a közlekedési tárca közúthálózat-fejlesztési osztályának vezetője. - A tárca célja az egész úthálózatra érvényesítendő egységes díjtarifa, ezen belül pedig a matricás rendszer bevezetése. Mindez azonban számos kérdést felvet a koncesz- sziós társaságok által üzemeltetett autópályák finanszírozását és működtetését illetően. Jelenleg a kieső díjbevételek arányában a kompenzációról tárgyalnak az érintettek. Becslések szerint a kompenzáció ősz- szege meghaladná a matricákból befolyó bevételeket. A szerződések módosítása is több mint egy évet venne igénybe, addig különösebb változásokra nem lehet számítani. Az osztályvezető szerint a kapukat nem bontják le: a koncessziós társaságok ellenőrei ott mérik majd az igénybevételt. A minisztérium számára fontos szempont az is, hogy tartsuk magunkat az európai folyosók magyarországi kiépítéséhez. Ezzel kapcsolatban felmerült az is, hogy a kormány autópályakötvényeket bocsátana ki. Ugyanakkor az eddiginél jelentősebb európai uniós támogatásra számítanak, s nem vetik el a magántőke bevonásának a lehetőségét sem. A minisztériumi osztályvezető szerint az Ml-es kiugróan magas díjainak csökkentésére és az Elmka csődközeli helyzetének rendezésére hamarosan sor kerül. A magyar állam tulajdon- szerzése után itt jelentős árcsökkentés érhető el. Az M3 százszázalékos állami tulajdonban van. A díjbevezetés kétszeri elhalasztása ötmilliárd forintos bevételkiesést jelentett. A tervek szerint a pályán januártól 9,50 forint plusz áfa díjat kell fizetni kilométerenként, de kedvezményt kapnak a rendszeres használók. A mintegy 700 kilométeres Déli Autópálya koncessziós pályázatának kiírása hamarosan várható. Mivel a költségvetésben erre külön forrás nincs, a beruházás állami forrásból való teljes fedezete jelenleg elképzelhetetlen. Csernyánszki Judit Lakos László egykori miniszter is helyesli a búzafelvásárlást Egyenlő elbánást a termelőknek! Két esztendővel ezelőtt Lakos László, az agrártárca akkori vezetője a gabonaválság megoldását az állami felvásárlásban látta, de elképzelése akkor nem valósulhatott meg. Mennyiben érzi utólag igazolva magát? - kérdeztük az exminisztertől.-Az elmúlt évek azt bizonyították, hogy akár alacsony, akár magas a gabona ára, felvásárlása, értékesítése körül mizéria alakul ki. Ez egyfelől abból adódik, hogy a termelők szeretnének gyorsan túladni a termésükön, a kereskedők azonban igyekeznek minél alacsonyabbra lenyomni az árakat. Két esztendővel ezelőtt, amikor ugyanez volt a helyzet, a gabonapiaci feszültségek levezetésére, megelőzésére szorgalmaztuk az állami felvásárlás bevezetését. A mai helyzettel ellentétben a piaci szereplők akkor tiltakoztak a beavatkozás ellen. Lakos László szerint abban az esetben, ha a piacon megjelenő búzamennyiségnek a nagyobb részét az állam felvásárolja, azzal jelentős mértékben segít, mert enyhít az értékesítési gondokon. Ezért a egykori miniszter mindenképpen pozitív döntésnek tartja, hogy a kistermelők gyengébb minőségű gabonájára és a takarmány- gabonára is kiterjesztették az állami felvásárlást. A garantált árak közötti jelentős árkülönbség ugyanakkor kellő ösztönzést jelenthet a jó minőségű gabona termelésére. Az exminiszter viszont azt káros, • diszkriminatív lépésként értékelte, hogy a nagyüzemeket és nagyobb gazdaságokat kizárták az intervenciós felvásárlásból. Mint mondotta: veszélyessé válhat, ha a jövőben ez a tendencia válik uralkodóvá, s az agrárszabályozás más területein is jelentősen megkülönböztetik majd a nagyüzemeket a kicsiktől. U. G. Bajba került a magyar sertésexport Késik az állami támogatás A hazai húskereskedők szeretnének megállapodni a kormánnyal, hogy az Európai Unióhoz hasonló mértékű - 100 kilónként 30 ECU - támogatást kapjanak a sertéskivitelhez. Ellenkező esetben rövid időn belül elvesztik külpiacaikat. Az agrártárca képviselőivel tegnap délután kezdődtek meg a tárgyalások. Zádori László, a Hús Termék- tanács titkára lapunknak elmondta: nehéz helyzetbe hozta a hazai sertéságazatot, hogy az Európai Unió hétfőtől 30 százalékkal megemelte a sertéshús kivitelének támogatását. Míg a magyar exportőrök jelenleg kilónként 20-40 forintos állami támogatást kapnak (száz kiló húsra vetítve legfeljebb 4000 forintot), addig az unióban 100 kilóra 20 ECU, azaz 4800 forint jutott. A mostani 10 ECU-s emelés hatására Európában 7200 forintra növekedett a szubvenció mértéke. A földművelésügyi tárca négy hónappal ezelőtt - az orosz export ösztönzésére - már 1,3 milliárd forintos többlettámogatást jóváhagyott, azonban az eddig kiszállított húsmennyiség után járó 6-800 millió forintból még egyetlen fillért sem láttak az exportőrök. Zádori elmondta: az ellenőrzött hazai húsiparban a legálisan levágott sertésmeny- nyiség megközelítőleg egy- harmada a külpiacokra kerül. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy ha a kereskedők az exportpiacokon nem tudnak lépést tartani, akkor a sertés- tenyésztő ágazat hamarosan tönkremegy. (ujváry) Készülődő légi frigy A Malév Rt. hamarosan a világ legnagyobb légiforgalmi társulásának tagja lehet - ha az európai hatóságok is úgy akarják... Mint ismeretes, a Magyar Légiközlekedési Részvénytársaság korábban már - nem túl sikeres - frigyre lépett az olasz állami légiforgalmi vállalattal, az Alitaliával. Amióta a két társaság útjai elváltak, a Malév tárgyalásokba kezdett a szigetországbeli British Airwaysszel egy hosszú távú, stratégiai kapcsolat kialakításáról. A leendő házasságnak csak egy akadálya lehet: az Európai Unió illetékes bizottságának vétója. Ez a fórum most éppen a britek egy másik, jóval nagyobb ügyletét, az American Airlinesszal tervezett szövetségét vizsgálja. A szigorú trösztellenes rendelkezések ellenére úgy néz ki, hogy az immár két éve tervezett szövetség előbb-utóbb létrejöhet, s akkor a Malévnak esélye lesz arra, hogy a világ legnagyobb légiforgalmi szövetségének részeként maga is jelentős mértékben részesüljön az összefogás kínálta előnyökből. A válasz már szeptemberben megszülethet. Sokat segíthetnek a gépkörök A korábbi évekhez hasonlóan az idén is gondot okoz - főként az aratás, betakarítás idején - a múltból örökölt elöregedett, élettartamának utolsó éveit taposó mezőgazdasági géppark. Elavult technikával nem lehet korszerűen termelni. A szakemberek tíz-tizenöt esztendőre becsülik, amíg a koros gépeket újakra tudják cserélni a gazdálkodók. Az FM Műszaki Intézetének adatai szerint a traktorok, aratócséplő és fontosabb mezőgazdasági gépek átlagéletkora megközelíti a tíz esztendőt. Dr. Hajdú József igazgató szerint nyugat-európai mércével mérve ez nem nagy idő, ha a gépek nincsenek túlzottan igénybe véve. Csakhogy Magyarországon hamarabb használódnak el ezek a masinák, hiszen egy traktor évente 1500-2500 üzemórát „dolgozik” a földeken, ez öt-, hat-, olykor tízszerese annak, mint amennyit Nyugat-Európában üzemelnek. Ráadásul ezeknek a gépeknek nyolcvan százaléka gyengébb minőségű, korszerűtlenebb kelet-európai gyártmány és csak húsz százaléka képviseli a fejlett, nyugat-európai műszaki színvonalat. A kicsiknél kevés a gép A gazdaságok technikai felszereltségéről árulkodó adatok szerint a gépesített üzemek száma jelenleg hatvanezer, ebből 51 ezer a magángazdaság, 2000 szövetkezet, a többi pedig egyéb társasági formában gazdálkodó szervezet. A traktorok egyharmada a gazdasági társaságok és szövetkezetek tulajdonában van, kétharmada - 65 ezer darab - a magángazdaságokban található. A 9500 darab nagy értékű kombájn egyharmadát a nagy- gazdaságok birtokolják. E géppark kétharmada viszont kisgazdaságok tulajdonában van. A mezőgazdaságban az átlagos traktorméret 72 lóerő. A kisvállalkozások általában a 60-80 lóerőseket használnak, míg a nagyüzemekben főként 80-100 lóerős vagy annál is nagyobb teljesítményű gépek üzemelnek. Tőke plusz hitel Az intézet nyilvántartása szerint az agráriumban jelenleg száz hektárra átlagosan 1,8 traktor - kisüzemekben 2,5, nagyüzemekben 1,1 munkagép - jut. Ez a gépsűrűség - összevetve az Európai Unió országaival - alacsony. A főigazgató szerint ezt a mutatót az elkövetkezendő években - az európai uniós csatlakozás idejére - 3-ra, illetve a fölé kell emelni. Főként a kisüzemi szektort kell gépesíteni. A korszerűbb technika beszerzésének azonban főként anyagi akadályai vannak, a magánszektorban ugyanis még alacsony a tőkejövedelem. Tisztán saját erőből nem képesek a gazdálkodók lecserélni az elavult masinákat, illetve újakkal bővíteni a meglévő gépparkjukat. A mezőgazdaságnak a nyereségéből kellene megtermelni ennek a költségeit, akkora jövedelem azonban jelenleg még nincs az ágazatban, így új traktorokat, kombájnokat, erő- és munkagépeket csak állami támogatással tudnak vásárolni a gazdálkodók. Az elmúlt két esztendőben 25, illetve 30 százalékos vissza nem térítendő gépvásárlási és kamattámogatást vehettek igénybe. Az állami hozzájárulás fellendítette a vásárlási kedvet: 1996-ról 1997-re 36 százalékkal növekedett a gépberuházás aránya. Főként a nagyüzemek vásároltak korszerű, fejlett műszaki színvonalú, nagy teljesítményű, energiatakarékos nyugati traktorokat, arató-cséplő gépeket. Az utóbbi években egyébként ez a szektor vette a legtöbb - több mint hatszáz darab - gabonakombájnt. A szakember szerint évente legalább kétszer annyi új traktort kellene használatba venni ahhoz, hogy 15 év alatt megújulhasson az állomány. Ösz- szességében - a költségvetés teherbíró-képességét is figyelembe véve - évi 5-6000 darab új traktor üzembeállításával 10- 15 év alatt lecserélődhet a jelenlegi elavult, elöregedett mezőgazdasági traktorpark Bérvállalkozások Az igazgató szerint a kisgazdaságoknak nem éri meg nagy teljesítményű, drága gépeket, kombájnokat vásárolni, mert nem tudják kihasználni azokat, üzemeltetésük, fenntartásuk igencsak költséges, s így gazdaságtalan lenne. Az elmúlt években hazánkban is kialakultak és már működnek gépkörök, amelyek több falu, géppel nem rendelkező kisgazdálkodóinak igényeit ki tudják szolgálni. Jelenleg 17 gépkör 300 gazdát tömörít. S kiterjedt a bérvállalkozói kör is, amely gépi munkát szolgáltat a megrendelőknek. De esetenként a nagyüzemek is segíteni tudnak a kisvállalkozóknak, a velük szerződésben álló bedolgozóknak. újvári Ne eső után jöjjön a köpönyeg! A kis- és középvállalkozók (kkv) érdekképviselete széttagolt, ami az európai uniós felkészülés időszakában hátrányos helyzetbe hozhatja ezt a széles réteget. A helyzet megszüntetésére létrejött a KÉSZ (Kis- és Középvállalkozói Érdekképviselet). Mintegy másfél millió egyéni vállalkozót és számos szövetkezeti tagot képvisel a KÉSZ, amely a KISOSZ, az 1POSZ, az ÁFEOSZ és az OKISZ érdek-képviseleti szervezeteiből állt össze - nyilatkozta lapunknak Antaljfy Gábor főtitkár. Partikuláris igényekkel nem léphet fel külön-külön e négy szervezet, mert azokat sem a kormány, sem az Európai Unió tagszervezetei nem tudnák figyelembe venni a tárgyalások során. A kéthetente folyamatosan egyeztető négy szervezet tehát egy platformon vállal közös érdek- képviseletet.-A kkv-k támogatása kiemelt helyen szerepel a kormányprogramban, de úgy találtuk, kevés benne a konkrét terv - mondja Antalffy. - Ezért a KÉSZ a most véglegesülő részletes programot még időben a kormány elé kívánja terjeszteni, hogy ne ismétlődjön meg az eltelt ciklus hibája; akkor mindig utána mentek a problémáknak, s nem egyszer alkotmánybírósághoz kellett fordulni jogorvoslatért (legutóbb a készpénzkorlátozás bevezetését célzó rendelkezés miatt). Alapvetően új adózási koncepciót dolgoztunk ki e szektorra, miközben a vállalkozó fogalmát is újra definiáltuk - magyarázza a főtitkár. Mintegy 15-20 százalékot képviselnek a kkv-n belül az „egyéb jövedelemszerző tevékenységet végző magánszemélyek”, akik tulajdonképpen kényszerből lettek vállalkozókká. Számukra korlátozott költségelszámolás (a jövedelemszerzéssel összefüggő költség elszámolása) bevezetése lenne indokolt, miközben szja- fizetés alá tartoznának. A többi vállalkozót két csoportra osztanánk: egyrészt lenne „stagnáló kisvállalkozó” (10 alkalmazottig), aki nem képes fejlődni - hisz például egy vásárosnaményi kiskereskedő nem fog és nem is akar bevásárlóközponttá alakulni. Erre a rétegre, tehát a mai mik- rovállalkozásokra teljes körű átalányadózást vezetnénk be (egyszerűsített árbevételi nyilvántartás alapján megállapított kulcs szerint). Ma egy kisvállalkozó évi 60 ezertől félmillió forintig terjedő összeget kénytelen áldozni a könyvelőjére vagy az adótanácsadójára. Aki persze azt találja ki, hogyan kerülhető el az adófizetés - ez sem a költségvetésnek, sem a vállalkozónak nem jó. Az átalánnyal egyszerűsödne a könyvelés és az adózás. Mindemellett elkerülhetnénk azt, hogy a munkanélküliek vagy a szociálisan rászorulók táborába kerüljön ez a réteg. Úgy gondoljuk, hogy ők önellátók lennének, s így óriási teher kerülne le a kormány válláról is - véli a főtitkár.- A másik csoportot a fejlődőképes kisvállalkozók jelentenék, akik potenciálisan középvállalkozókká „fejlődhetnek” - amennyiben sikeresen működnek. Számukra a tételes adózást is lehetővé tennénk a jelenleg érvényes szabályok alapján. Hiszen például ha valaki hosszabb távra beruház, átmenetileg, egy-két éven át veszteséges lehet a cége, s ilyenkor átalányadóval sújtani a vállalkozót - aligha lenne méltányos. A tb-járulékfizetésben is módosításokat javasolunk - sorolja tovább a szövetség elképzeléseit a főtitkár. - A tb- alapot leválasztanánk az szja- alaptól, és 4-5 sávban lehetne befizetni a társadalombiztosítást. A minimálbér utáni kategórián felül a vállalkozó szabadon dönthetne arról, hogy több nyugdíj- és egészségügyi járulékot fizet-e, mert például adott pillanatban anyagi körülményei ezt lehetővé teszik. Ez természetesen az egészségügyi szolgáltatások differenciálódását is maga után vonja a későbbiekben. Ez a rendszer számos nyugat-európai országban is így működik. A gazdasági minisztériummal való együttműködés keretén belül a kkv-szektort képviselő államtitkári poszt vagy főhivatal bevezetését javasoljuk. A KÉSZ képviselőiből álló tanácsadó testület felállításában gondolkodunk, ami lehetővé tenné a napi kapcsolattartást a legfelsőbb vezetéssel. Az EU-támogatási rendszer is egy kézbe kerülne ezáltal. Ami pedig a belső piac védelmét illeti, ez nemcsak a ma, hanem a holnap problémája is EU-csatlakozásunk küszöbén. A kisboltos például soha nem fogja tudni felvenni a versenyt a nagyáruházak dömpingáraival. Ráadásul a különféle beruházási kedvezményekre is inkább csak a multik számíthatnak. (csernyánszki)
