Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-29 / 202. szám

Aki nem nevezi magát gyógyítónak, csak megpróbál segíteni II Egymásba gabalyodva fotó: bakó jenő Semmi sem derülhet ki ennek az írásnak a fősze­replőjéről, mert nem akar kellemetlenségeket ma­gának. Véletlen volt, hogy különleges képességeire fény derült. Valaki beszélt a jelenlétében arról, hogy lehet energiával gyógyí­tani. Talán csak játék volt, amikor a család más tagjaival együtt megpróbálták használni e képességüket, s kiderült, hogy a dolog működik. Nemcsak képes az energia­átadásra, hanem „lát” is. Pél­dául az emberi test belsejébe. Megjelenik, ha nem is a szeme előtt, hanem a tudatá­ban az embert körülvevő energiamező, és annak válto­zásaiból „látja” az okot is. Meg tudja különböztetni a káros sugárzások okozta ár­talmat, mondjuk a tumortól. Beszélgetésünk azonban nélkülözött minden miszti­kumot. Könyvekkel felsze­relkezve várt, s aztán egyből vissza is kérdezett, hogy a természetgyó­gyászat mely ága érdekel. Az étkezés, bele­értve a gyógyte- ákat, a kövek, az energia, a gyógymasszázs, hogy csak né­hányat soroljon fel a természet- gyógyászat mil­lió ága közül. És akkor még egy szót sem szól­tunk a kínai gyógyászat több ezer éves ta­pasztalatairól, amelyben ezek is ötvöződnek. — Itt mindenki kikiáltja magát természetgyógyász­nak, s ezért mondják azt, hogy sarlatánok. Ha meg­mondanák, hogy most a talpmasszázsról van szó, azt az emberek értenék. Ha va­laki iparos, attól még nem tu­dom, hogy az illető kovács, bognár, kőműves, vagy var­rónő-e. Mindenkinek van energi­ája, illetve, akinek nincs, az nem él. Az energiákról szól­ván aztán elmondta, hogy ré­gen az emberiség csak arra volt kényszerítve, hogy a természetes sugárzásoktól védje magát. Még száz évvel ezelőtt is az elektromos ener­giát csak világításra használ­ták. Most meg zuhog ránk a sugárzás a kávéfőzőből, a ke­nyérpirítóból, a rádióból, a te­levízióból, a kar- és ébresztő­óráinkból és a mobil telefo­nokból. A sugárzásról az em­beriség mindig is tudott, s a legutóbbi időkig használta is ezt a tudást. Még pár évtized­del ezelőtt is, ha valaki új há­zat épített, bezárta a kutyát, és ahova az lefeküdt, oda rakta az ágyát. Vannak álla­tok és növények, amelyek éppen abban a sugárzásban érzik jól magukat, amely az emberre ártalmas. Mutatja a csodálatos páfrány-tenyésze­tet, ami másutt kiszáradna, ott viszont elszívja a háztól a káros energiákat, ahol ülünk. Könnyen ki lehetne mérni ezeket, s például az üdülőte­lepeket, hét végi házakat körbeültetni megfelelő növé­nyekkel, hogy sokkal jobban érezzék magukat az abban pihenők. Ez megint olyan tu­dás, amit valamikor használ­tak, ezért fogja el az embert olyan csodálatos érzés, a templomokban. Az arra érzé­keny emberek pontosan ki­mérték, hova és hogyan épül­jön a templom. A radioesztézia nem tarto­zik ugyan a természetgyó­gyászat körébe, hiszen azt mindig a föld mélye titkainak a kifürkészésére használták, de a betegségek megelőzésé­ben annál nagyobb szerepe lehetne. Csak ki kellene mérni az otthonokat, mun­kahelyeket. Ha változtatni nem lehet, akkor a mentesí­tés a megoldás, aminek szin­tén megvannak a módszerei. Az elemi képesség minden emberben megvan, de na­gyon különböző mértékben. Ez valami olyasmi, mint a ze­nei, képzőművészeti, vagy matematikai tehetség. Min­denki képezhető egy szintig, de könnyen észrevehető a sa­ját rajzaink és Michelangelo alkotási közötti különbség. Aki arra adja a fejét, hogy az embereknek segítsen, hi­szen magát nem gyógyítónak nevezi, hanem olyan ember­nek, aki segíteni képes má­soknak, annak sokat kell ta­nulnia. Gyógyító akkor le­hetne, ha sokkal jobban is­merné az anatómiát. Tanulni kell könyvekből és emberek­től, akik többet tudnak, mint mi. A családtag, akit beteg­sége már-már rokkanttá tett, a különféle segítő módszerek, masszázs és energia-adás kö­vetkeztében látványosan gyógyult. Kézrátétellel bárki képes valamennyi energiát adni. Ha az elesett kisgyere­ket a mama fölkapja, vagy a kezét a sérülésre teszi, a gye­rek rövidesen megnyugszik. Riportalanyunk kanalat, merőkanalat, bármikor, egy pillanat alatt annyiszor tud megtekerni, ahányszor a kedves megrendelő óhajtja. Száz százalékban meg tudja határozni, hol kell kutat fúrni, és a víz hány méter mé­lyen, milyen mennyiségben található. Számára ismeretlen ember fényképét mutattam, kérdez­vén, hogy van-e valami be­tegsége. Teljes pontossággal megmondta, hogy hol látja az eltérést, pedig az illető akkor sokezer kilométerre volt be­szélgetésünk színhelyéről, és panaszairól csak kevesen tudnak. Ihárosi Ibolya / Különös fények a gyulaji égbolton A múlt szombat éjszaka különös fényekre lett fi­gyelmes jó néhány gyu­laji lakos. A szokatlan je­lenség után néhány nappal sem találkoztam olyan emberrel, aki ne hallott vagy tudott volna valamit a furcsa látvány­ról. — Este fél tíz után száll­tunk le arról a buszról, mely a pári vendégszerep­lésről hozta haza kórusun­kat - kezdte visszaemléke­zését Fejős Józsefné, Ma­rika néni. — Három asz- szonnyal az Árpád utcán gyalogoltunk már néhány perce, amikor tőlünk né­hány házra egy különös fényjelenségre lettünk fi­gyelmesek. Az épület fölött pár méterrel mintegy 10 darab, 40-50 centiméter átmérőjű, világosszürke színű, füstszerű korongot láttunk, melyek körbe ren­deződve forogtak. Szinte földbe gyökerezett a lá­bunk a néhány másodper­ces látványtól. Nagyon megijedtünk, nem tudtuk mire vélni a dolgot. Istovics Jánosnéval, Kocsis Sándor- néval és Müller Mártonné- val éppen arról beszélget­tünk, hogy ilyen furcsa fé­nyeket még soha életünk­ben nem láttunk, amikor hirtelen megismétlődött a korábbi jelenség. Körülbe­lül 10-15 méteres magas­ságban újból megjelent a nem túl fényes, de az éj­szakai sötétségben nagyon feltűnő, pörgő-forgó ko­rongegyüttes, mely ami­lyen gyorsan a szemünk elé került, olyan hirtelen ismét el is tűnt. Közben az utcát megvilágító lámpa izzója is kialudt, és sötétség borult a környékre. Álltunk vala­mennyien az út közepén, és rövid ideig mozdulni sem tudtunk a döbbenettől. Jó néhány másodperc el­telt, mire ismét megszólal­tunk. Mindegyikünkben fé­lelmet keltett a látvány, ezért megszaporáztuk lép­teinket. Az útkeresztező­désnél elváltak útjaink, egyik társunk az Árpád ut­cán folytatta útját, mi hár­man pedig a Kossuth utcán igyekeztünk haza. Mivel én lakom a legmesszebb, vé­gül már egyedül siettem a kihalt utcán, és nagyon megörültem annak, hogy végre feltűnt a házunk. Ha­zaérve elmeséltem a fér­jemnek az; első hallásra ta­lán nehezen hihető történe­tet. Később aztán együtt kimentünk az udvarra és kémleltük az eget, ahol rö­vid idő múlva ismét feltűn­tek az áttetsző korongok - mondta végül Marika néni. Az Árpád utcában Orsós László és felesége szomba­ton este 10 óra körül éppen a házuk verandáján ülve beszélgetett, s őket is úgy megrémisztetté a különös látvány, hogy egymás kezét megfogva berohantak a házba, ahonnan reggelig ki se mozdultak. A tőlük alig 100 méterre lakó Gál István és szom­szédja, Juhász János egy­aránt arról számolt be, hogy egy órán keresztül fi­gyelték folyamatosan a je­lenséget, amely időnként eltűnt, majd ismét megje­lent az égbolton. Orsós János - akinek a falu szélén van a háza - ér­deklődésünkre elmondta, hogy a környékén lakók közül nagyon sokan látták a szokatlan fényeket, s a község más részein élők is gyakran beszéltek az el­múlt napok során a koráb­ban soha nem látott jelek­ről. A különös eset okán mostanában a gyulajiak es­ténként gyakrabban pillan­tanak az égre, de a múlt szombatihoz hasonló, fur­csa élményben azóta még nem volt részük, -glaub­iOYVOS : • • •• A .. A Z EÖTVÖS CSALAD ■ ÚJ GENERÁCIÓJA rti egyedülálló időutazásra hívja ^ '«fl! Önöket a jövő cirkuszába Olvasóink ezt a bánt \ Szekszárdon a Sportcsarnok mellett 100 Ft értékben szeptember 2-től 6-ig használhatják fel Előadások: szerdán, csütörtökön, pénteken 18.00 jegyvásárlásnál! \ szombaton és vasárnap 15.00 és 18.00 Vasárnapi humor Magyarázat Arisztid a vadászatból egy lenyúzott nyúllal tér haza. — Ezt maga lőtte? - kér­dezi Anasztázia. — Természetesen, ké- hem. — Hogyhogy nincs bőre? — Akkor lőttem le, ami­kor fürdött. Skót nászutasok Alig indul el a vonat, az ifjú férj elővesz egy tábla csoko­ládét. Kis kockát tör le be­lőle, megkínálja a feleségét. A következő falatot maga kapja be, majd összecsoma­golja a maradékot. — Miért teszed félre? - kérdezi az asszonyka. — Előbb-utóbb gyerme­keink lesznek. Rájuk is kell gondolni - válaszol a férj. Újsághír „Skóciában egy taxi belezu­hant a szakadékba. Az uta­sok közül kilencen meghal­tak, heten megsebesültek.” Szemérmes asszonyka — Igaz, hogy aranyhalat vettél ajándékba a felesé­gednek? — De még mennyire! A fürdőkádban tartjuk! — És ha fürödni akartok? — Majd bekötjük a kis kí­váncsi szemét. Asszonyl óhaj Kovács nyaralásból érkezik haza. — Milyen volt? - kérdezi a barátja. — Csodás. Ahogy dé­lebbre mentünk, mind per- zselőbben sütött a nap. A fe­leségem megkért, hogy nyissam ki a kocsi tetejét. Jó öt órát piszmogtam is vele. — Öt órát? Nekem öt perc alatt lenyitható! — Jó, jó, de a te kocsid­nak nyitható teteje van . . . Nyugodt ember Londoni élményeit meséli a skót a- barátainak: — Ezek az angolok mind őrültek. Képzeljétek! Haj­nali háromkor beront egy angol a szállodai szobámba, üvöltözik és csapkod a pa­pucsával . . . — És mit csináltál? — Az ég világon semmit. Nyugodtan fújtam tovább a dudámat. Orvosnál Idős bácsinak reumája van, nagyon szaggat a válla. El­megy az orvoshoz, aki így szól a vizsgálat után: — Biztosan sokat fickán- dozott fiatal korában!? — Ez igaz, doktor úr! De sohasem a vállammal! Jó testvérek A strand forgatagában elkal­lódik a kis Zsoltika. A nagymama szól a nagyobbik unokának: — Isti, menj és keresd meg Zsoltikát! — Dehogy megyek, nagymama! Örülök, hogy én megvagyok! megrendelő neve Tisztelt Olvasó! Ha új előfizetőként megrendeli a Tolnai Népújságot, pluszként vá­laszthat egy ajándékkönyvet. elme Fenti címre 675.-Ft-os havidíj megfizetésével megrendelem a Tolnai Népújságot! Az általam kiválasztott ajándék­könyvet X-el jelöltem. A regényben négy becsvágyó ember jut erJu a megren e O eve e Rajongói szemében Roxanne a jó ízlés válaszúihoz. Mindannyian kijárták lyezze borítékba es küldje be a koronázatlan királynője, bírálói már az élet kemény iskoláját és Kiadó címére: 7100 Szekszárd, szerint viszont utolsó dög. megtanulták, hogyan kell elfolytani, Llszt F-tér 3 < va9Y hívj°n ben- Roxanne élete egyik eltitkolni érzelmeiket. nünket a 74/415-468-as telefonon, legnagyobb vállalkozására készül...

Next

/
Oldalképek
Tartalom