Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-03 / 180. szám

2. oldal Világtükör 1998. augusztus 3., hétfő Kirijenko-JHaszltadov találkozó. Kedvezően fogadták Szergej Kirijenko orosz kormányfő és Aszlan Maszhadov csecsen elnök találkozóját, mivel a Csecsenföldön végbe­menő események kihatnak a szomszédos köztársaságok helyzetére is. fotó: feb/reuters Bonn elő kívánja segíteni a magyar euro-atlanti törekvések megvalósulását Változatlan marad a támogatás Elődjéhez hasonlóan az új magyar vezetés is számíthat a német kormány támogatására abban, hogy hazánk mielőbb az Euró­pai Unió és a NATO teljes jogú tagja legyen. Ezt a német külügyminiszter hangsúlyozta azon a karlsruhei sajtóértekezleten, amelyet ma­gyar kollégájával, Martonyi Jánossal együtt tartott szomba­ton, mintegy másfél órás esz­mecseréjük után. Klaus Kinkel emlékeztetett arra. hogy a tagjelöltek átvilágí­tása már folyik, s Németország szeretné, ha a konkrét csatlako­zási tárgyalások már az idén novemberben megkezdődné­nek. Bonn bízik abban, hogy 1999. január elseje után - ami­kor hat hónapra Németország veszi át az Európai Unió elnöki tisztségét - ezek a tárgyalások jelentősen felgyorsulnak. Az első hivatalos külföldi út­ján Németországot fölkereső Martonyi János rámutatott: Németország az utóbbi nyolc­tíz évben kiemelkedő segítsé­get nyújtott Magyarországnak. Erre a segítségre a jövőben is szükség lesz, ám bizonyos mér­tékig megváltozott formában. Budapest azt szeretné, ha a le­hető legrövidebb időn belül tel­jes jogú tagjává válhatna az Eu­rópai Uniónak. Ehhez igényli a német fél támogatását, amely­nek döntő szerepet tulajdonít a csatlakozás sikere szempontjá­ból, miként annak is, hogy ja­nuár elsejével Németország tölti be az Unió elnöki posztját. A két politikus megbeszélé­sén előkelő helyet foglalt el a koszovói válság. Kinkel kifej­tette, hogy a háború sújtotta szerbiai tartományban nemzet­közileg ellenőrzött fegyverszü­netre van szükség, amelyet a nemzetközi közösség által sza­vatolt „autonómia-megoldás­nak” kell követnie. Martonyi János elmondta: a Vajdaság helyzete csupán any- nyiban hasonlít Koszovóéhoz, hogy az is 1989-ben veszítette el autonómiáját. A hat nemzeti­ség (köztük mintegy 300 ezer magyar) által lakott Vajdaság­ban nincsenek a koszovóihoz mérhető feszültségek. Ha Ko­szovó ismét autonómiához jutna, akkor fölmerülne az a jo­gos igény, hogy a Vajdaság is kapja vissza önigazgatását. Áttörés előtt a mentés Lassingban A stájerországi Lassingból ér­kezett hírek szerint áttörés előtt állnak a mentőalakulatok: a fú­róknak sikerült elérniük a 130 méteres mélységet, ahol a hét elején szerencsésen felszínre hozott 24 éves bányász kisza­badítására a tárnába küldött és a mélyben rekedt csapatot sejtik. Hivatalos nyilatkozatok sze­rint van remény arra, hogy a hosszú idő ellenére is életben találják az embereket, mert van náluk elegendő víz és vitamin. Egyes hírek táplálják ezt a re­ményt, állítólag ugyanis a fúrás befejezését követően kopogást lehetett a mélyből hallani. A mentési munkálatokat va­sárnap délben időlegesen föl kellett függeszteni, mert a mélyben fogságban lévők vélt tartózkodási helyén 0,8 baros túlnyomás van, ezért félő, hogy amennyiben életben találják a bányamentőket, és óvatlanul járnak el velük, akkor keszon­betegséget kaphatnak. Időközben megérkeztek a helyszínre azok a túlnyomásos kapszulák, amélyeket a kór­házba szállítás esetén kívánnak alkalmazni, az egy hete kisza­badított, 24 esztendős bányász­hoz hasonlóan. A mentésben az osztrákokon kívül egyébként nemzetközi erők is részt vesz­nek: a német szakemberek mel­lett a helyszínen van egy külön­leges magyar egység is. Négy nap, amely a házasság halála Súlyos veszélybe kerülhet a békesség sok német családban, ha tovább rövidül a munkaidő. Félrelépés és a munkahelyért aggódás miatti stressz egyaránt oka lehet a harmónia megrom­lásának, mert egyre több válla­latnál vezetik be a négynapos munkahetet, illetve az egyhetes folyamatos munkát, ami után négy-öt szabadnap jár. Kezdetben még örömmel fo­gadták az érintettek a munka­rend változását, aztán kiderült: a mindaddig jól működő házas­ságok megrontójává válik az újítás. Egy friss felmérés sze­rint Wolfsburgban például 1990 és 1994 között - tehát nem sokkal a négynapos Volkswagen-munkahét beveze­tése előttig - évente átlagosan 314 házasságot bontottak föl, ezt követően alig két év alatt csaknem másfélszeresére emelkedett a válások száma. A felek fő okként azt jelölték meg, hogy nem tudnak mit kezdeni a hirtelen meghosszab­bodott szabad idejükkel. Kü­lön- vagy többletprogramok szervezésére már nem jut pénz, mert a jövedelmük is csökkent. Faji előítéletek Nyugat-Európában A rasszista veszély ellen a munkahelyteremtés a legjobb orvosság A rasszizmus, azaz a faji előítéletek sokkal erősebbek Nyugat-Európában, mint korábban gondolták, s a legjobb módszer ellene, új munkahelyek teremtése. Ezt állapította meg az Európai Unió legfrissebb felmérése, amely meglepő jelenségekre bukkant, mindjárt a maga „háza táján”, az Unió központ­jának otthont adó Belgiumban. Az erősen katolikus ország egyházi iskoláiban tilos a mu­zulmán hit oktatása, még olyan osztályokban is, ahol a diákok többsége ehhez a val­láshoz tartozik. A hetvenes években hozott tanárokat, aki­ket a vendégmunkások, a be­vándorlók gyerekeinek oktatá­sára hívtak az országba, ismét elküldték. Ez a várt hatásnak éppen az ellenkezőjét eredményezte: miután nem képeznek iszlám lelkészeket, azok fundamenta­lista muszlim országokból ér­keznek, méghozzá a maguk meglehetősen szélsőséges né­zeteivel. Egyébként minden negyedik belgának faji előíté­letei vannak. A lakosság 79 százaléka úgy véli, hogy a be­vándorlók csak azért jönnek az országba, hogy kihasznál­ják a szociális támogatás nyúj­totta lehetőségeket. Ugyanak­kor a fiatal nemzedékek köré­ben jobb a helyzet: kétharma­duk egyetért azzal, hogy kü­lönböző kultúrájú emberek él­jenek egymás mellett. Amint a felmérés kiderí­tette, a faji előítéletek legfon­tosabb forrása a gazdasági helyzet. Minél magasabb egy országban a munkanélküliség, annál ellenségesebb a hangu­lat, az indulatok a külföldiek, a más fajtájúak ellen. Azaz: a rasszizmus visszaszorításának legjobb módszere a teljesebb foglalkoztatás biztosítása. Ferenczy Europress Gyilkos esők. Észak-Iránban, Güan tartományban a napok óta tartó rendkívüli időjárás folyókat duzzasztott meg, és az iszapáradat falvakat sodort magával. A halottak száma már meghaladja a százat, több ezren eltűntek. A mentés szakadatlanul tart. fotó: feb/reuters Hírek röviden Havel állapota javul Václav Havel állapota javult, és az államfő már önállóan, készülék nélkül lélegzik. A gégemet­szésre, amelynek eshetősége is fölmerült, egy­előre nincs szükség. Kémeket fogtak Párizsban A brit hatóságok kérésére a francia rendőrség a hét végén őrizetbe vette azt az egykori brit ké­met, aki a belső elhárítás (MI5) elől menekült Franciaországba, s most egyebek mellett állító­lag a Kadhafi líbiai vezető meggyilkolására szőtt brit terveket készült megosztani a nyilvá­nossággal. Párizsban őrizetbe vették a külső el­hárítás, az MI6 egyik volt tagját is. Viszály Kasmír miatt Pakisztán érzékeny veszteségeket szenvedett az Indiával immár három napja folyó tüzérségi párbajban a kasmíri határnál. A politikai hely­zet felügyeletével megbízott pakisztáni minisz­ter szombati bejelentésében összesen 80 halálos áldozatról beszélt, akik közül 37 katona volt. Fogolyhalál a börtönben Egy hónapon belül a második szerb fogoly halt meg Hágában: néhány héttel ezelőtt Szlavko Dokmanovicsot, Vukovár egykori polgármeste­rét találták holtan a délszláv konfliktusban el­követett háborús bűnök kivizsgálására létreho­zott Nemzetközi Törvényszék fogdájában. Dokmanovics néhány nappal az ítélethirdetés előtt nyakkendőjével felakasztotta magát cellá­jában. Most Milan Kovacevics szívroham kö­vetkeztében halt meg. Megérkeztek Ciprusra a rakéták Megérkeztek Ciprus déli részére a nicosiai kormány által Oroszországtól vásárolt SZ-300- as típusú légvédelmi rakétarendszer bizonyos részegységei - közölte Dervis Eroglu, a kizáró­lag Törökország által elismert észak-ciprusi Török Köztársaság miniszterelnöke. Fokozódik a nyomás a Nyugatra Koszovó miatt Súlyosbodnak a harcok Alban fegyveresek tamadtak rá vasárnap hajnalban a ju­goszláv hadsereg katonáira a jugoszláv-albán határ térsé­gében, a nyugat-koszovói Djakovicától északnyugatra lévő körzetben. A szerb hadseregtől származó értesülések szerint a harcok va­sárnap délután is tartottak, s az albán fegyveresek több hul­lámban indítottak támadást a határőrség ellen. Az albánok aknavetőkből és automata fegyverekből vették tűz alá a katonákat. Ha a nyugat nem avatkozik be Koszovóban, a Balkán nem­sokára lángba borul - hangoz­tatta a száműzetésben levő ko­szovói kormány vezetője, Bujar Bukoshi, aki az Epszilon című görög hetilapnak nyilatkozott. Bukoshi szerint Koszovóban ugyanaz a forgatókönyv, mint Boszniában volt: ugyanaz a tör­ténelem, ugyanazok a hibák, il­letve trükkök, és ugyanaz a passzív magatartás a Nyugat részéről. A boszniai tapasztalat 'azt mutatja, hogy Szlobodan Milosevics csak a katonai ak­ciókkal fenyegetőzők előtt haj­landó meghátrálni - vélekedik Bukoshi, aki tíz éve él németor­szági száműzetésben. A koszovói rendteremtés véglegesítés előtt álló forgató- könyve szerint a NATO légi­ereje a politikai jóváhagyástól számított 18 órán belül csapá­sokat mérne a szerb állásokra, a nemzetközi közösség repülési tilalmat hirdetne a polgárhá­ború dúlta tartomány teljes lég­terére, s 25 ezer katonát vezé­nyelne az albán határra, hogy elvágja a szakadár koszovói al­bán gerillákat fegyverekkel el­látó köldökzsinórt - írta tegnap a brit The Sunday Times. Osztódással szaporodnak A német választásokon 66 párt indul A pártok mintha Németor­szágban is osztódással szapo­rodnának: 1994-ben, a leg­utóbbi választásokon 44 szer­vezet jelentette be indulását. Végül 33 került fel különböző listákra, de a Bundestagba csu­pán hatan tudtak bekerülni, ha a CDU/CSU szövetséget külön- külön számítjuk. A szeptember 27-i választásokra már 66 párt illetve választói közösség je­lentkezett. Bizottságot hívtak életre, hogy valamilyen előszűrést al­kalmazzanak. Johann Hahlen, a szövetségi választási iroda vezetője ugyan jó képet vágott a nagyszámú ajánlkozóhoz, sőt a demokratikus légkör kedvező megnyilvánulásaként értékelte az érdeklődést és aktivitást. Ám a jóból is megárt a sok. Miután a részvételhez nem kellenek kopogtatócédulák vagy aláírások, a bizottság álta­lában a pártok taglétszámát, támogatottságát, anyagi alapjait próbálja nagyító alá venni. Ki­vételt képeznek azok, amelyek a legutóbbi parlamenti vagy tar­tományi választáson túllépték az ötszázalékos határt. így aztán automatikusan in­dulhatnak azok a szélsőséges - sokszor botrányt kavaró - erők is, amelyek Szászországban és másutt meglepően jó ered­ményt értek el. (réti) Kártérítést követelnek a „fölfedezésért” A vádlott neve: Kolumbusz Honduras indián őslakói két éve lerombolták Kolumbusz szobrát az ország fővárosá­ban, Tegucigalpában. Az őslakók azonban nem elég­szenek meg ennyivel: őszre nemzetközi bíróságot hívnak össze, amelynek feladata, hogy kivizsgálja Amerika „felfede­zőjének” bűneit. A hondurasiak véleménye szerint ugyanis Ko­lumbusz a kontinens 70 millió őslakójának a haláláért felelős. A népirtásért, a kényszer- munkáért, az ősi városok el­pusztításáért nemcsak maga a felfedező, hanem Spanyolor­szág, Portugália, sőt, a franciák, a britek, a németek, az olaszok, a hollandok is felelősek - mondják. Nemkülönben az amerikaiak, mert kizsákmá­nyolják Latin-Amerikát. Constantino Lima egykori bolíviai elnökjelölt kiszámí­totta, hogy Kolumbusz partra­szállása, 1492 óta az amerikai kontinens minden őslakójának családjában 175 embert gyil­koltak meg. Ha minden áldozatért csak 5000 dollár kártérítést kémek, akkor Európa már 875 milliárd dollárral tartozik az indiánok­nak. Amennyiben ezt nem tud­nák kifizetni, ami valószínű, akkor legalább engedjék el a térség országainak minden adósságát - javasolják. l 4 f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom