Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-25 / 198. szám

1998. augusztus 25., kedd Hazai Tükör 5. oldal Három évig akar az APEH elnöke lenni Simicska Lajos megszólalt Nincsenek és nem is voltak fantomcégeim - nyilatkozta Simicska Lajos, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke a Napi Magyarország hétfői számában. Simicska Lajos egy kis pél­dányszámú, a kormányhoz kö­zelállónak tekintett napilapnak adta kinevezése után első inter­júját, amelyben elmondta: nincs takargatnivalója, különben is szigorú nemzetbiztonsági el­lenőrzésen esett át a kinevezése előtt. Nem indít sajtópert az őt támadó újságok ellen, mert „nem látja értelmét”. Az interjúban leszögezte: nincsenek és nem is voltak fan­tomcégei. Mint elmondta: „1993-ig gyakorló jogászként és adótanácsadóként tevékeny­kedtem. Valószínűleg nem szá­zas, hanem sokszázas listát le­hetne összeállítani azokból a cégekből, amelyeknek az alapí­tásában részt vettem, adott esetben úgy, hogy meg is jelen­tem a társaságban tulajdonos­ként vagy alkalmazottként, hi­szen a nyolcvanas évek végén, illetve a kilencvenes évek ele­jén a jogtanácsosok számára ez volt az egyetlen lehetőség arra, hogy cégeket tudjanak alapí­tani, módosítani... 1992-től minden társasági érdekeltsé­gemet megszüntettem, és min­den vezető tisztségemtől meg­váltam. 1993-tól kizárólag a Fidesz érdekeltségi körébe tar­tozó egyszemélyes pártvállalat ügyvezető igazgatója, illetve a Fidesz gazdasági igazgatója voltam. ’ 94-től voltam a Mahir Rt. főrészvényesének, a B-Rek­lám Kft.-nek a többségi tulaj­donosa, és ezzel csaknem egy­idejűleg a Mahir igazgatóságá­nak elnöke. 1995-től pedig ’98 májusáig a Fajitas Kft. ügyve­zetője voltam. Az adóhivatal új vezetője az interjú további részében leendő feladatairól és terveiről beszélt. Ezek szerint a jövőben politi­kai-gazdasági kapcsolatai révén senki sem bújhat majd ki a köz­teherviselés alól. Simicska hangsúlyozta: fő feladata az adóhatóság megújí­tásának menedzselése. Biztosí­tani akarja, hogy az adóhatóság ne lehessen egyes társadalmi csoportok politikai és gazda­sági küzdelmének eszköze. A közteherviselésnek a törvényes rendnek alapján mindenkire ki kell terjednie, és az alól politi­kai és gazdasági kapcsolatai ré­vén senki se bújhasson ki. E nélkül szerinte nem lehetséges az adózás általános mértékének csökkentése, mivel a költségve­tés bevételi forrásait ezután is biztosítani kell. Arra a kérdésre, hogy a pél­dátlan támadások után mit gon­dol, mennyi ideig lesz az APEH elnöke, Simicska azt válaszolta: „Három évig. Két év alatt teljes mértékben kialakítom az új struktúrát, s további egy évig fogom felügyelni és korrigálni a hivatal működését.” A tegnap reggeli Napkelte című tévéműsorban Stumpf Ist­ván, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter nemtetszésé­nek adott hangot a Népszabad­ság Simicskát támadó cikkso­rozata okán. Mint mondta, ezek az írások féligazságokat sorol­nak, azt a látszatot keltve, mintha a Fidesz egyes vezetőit felelősség terhelné azért, ami távozásuk után történt azoknál a cégeknél, amelyekben valaha érdekeltségük volt. FEB Különböző élelmiszerek egy főre jutó fogyasztása Magyarországon (1990-1997) L 0 G R A M Te) Zöldség, gyümölcs Liszt és rizs Tojás Egyéb növényi ForrtelW A jegybank egyelőre nem interveniál A budapesti tőzsde „túlreagálta” a helyzetet Kirijenko távozása tovább gyengítette a külföldi befektetők bizalmát. A világ tőzsdéin már pénteken nagyfokú visszaesés volt megfigyelhető, nálunk viszont az ünnep miatt nem volt kereskedés, így a magyar tőzsde túlreagálta az orosz esemé­nyeket. A csúszóleértékelés bevezetése óta a legnagyobb gyengülést szenvedte el a forint a devizákkal szemben tegnap a bankközi devizapiacon. A Magyar Nemzeti Bank nyilatko­zatban tette közzé: egyelőre nem lát okot a beavatkozásra. Pacsi Zoltán, a Budapesti Ér­téktőzsde ügyvezető igazga­tója lapunknak elmondta, hogy a BUX-index közel öt­száz pontos esése várható volt, ám ez a magas érték a kima­radt három nap összegyűjtött eredménye. A jelenlegi hely­zetet átmeneti állapotnak te­kinti, s személy szerint bízik abban, hogy az árak vissza­mennek az eredeti szintjükre. Rosszul azok járhatnak - mondta -, akik drágán vásárol­tak, s most eladnak, ám akik „kivárnak”, nem vesztenek. Az egyes szakvélemények szerint drámai eseményekre jellemző, hogy az első ajánla­tok 225,50-226,50 forinton hangzottak el a dollárra, ami rosszabb volt a négynapos ünnep előtti utolsó - 224,80-225,50 - záróértéknél. A délelőtti ideges hangulat­ban egészen 228,00 forintig ment föl a dollár eladási aján­lata. Ezen az árfolyamon - amely közel volt a 228,10-228,12 forintos jegy­banki intervenciós, beavatko­zási ponthoz - üzlet is szüle­tett. Később valamelyest erő­södött a forint. A Magyar Nemzeti Bank - elmúlt heti közleményével összhangban - tegnap is úgy ítélte meg, hogy a hazai bank­közi devizapiacon tapasztalt árfolyammozgások nem tük­rözik a fő makrogazdasági fo­lyamatokat, azok ugyanis a várakozásoknak megfelelően alakulnak. Ennek nem mond ellent, hogy az elmúlt napok­ban a devizaárfolyam-ingado­zások iránya és mértéke meg­haladta a kívánatos mértéket, s ez a devizapiacon indokolat­lan bizonytalanságot eredmé­nyezett. Az MNB esetleges beavat­kozása a jelenlegi árfolyam- rendszer keretein belül tör­ténne, átmeneti jelleggel, és a pénzpolitikában nem vonna maga után változást, (h. gy.) Nincs recept a munkanélküliségre Chikán Attila gazdasági miniszter a kormány legfontosabb feladatának új munkahelyek megteremtését tekinti. E törekvése egyértel­műen helyeselhető. A világ tapasztalatai ugyanis azt igazolják, hogy önmagában még jelentős gazdasági nö­vekedés sem teremt a munkanélküliség ko­moly enyhítéséhez elegendő munkahelyet. A magas fajlagos bérköltségek a vállalko­zókat munkaerő-megtakarító beruházásokra késztetik. Pedig éppen arra lenne szükség, hogy a munkahelyteremtés elsősorban a kis- és középvállalkozásokat vonzza, mert ebben a körben van leginkább munkaintenzív tevé­kenység. Megoldást jelentene, ha a kisvállala­tok szívesebben vállalnának beszállítói tevé­kenységet, amelyet állami programok is se­gíthetnek. Valószínűleg előnyös lenne, ha a kormány elsősorban a vidéki foglalkoztatást mozdítaná elő, mert mind a vállalkozók, mind a munkavállalók az olcsóbb telephelyeket ke­resik. Az sem közömbös, hogy vállalkozók és munkavállalók egymásra találjanak. Az ál­lami munkaközvetítés alacsony hatékonysága felveti a kérdést, nem lenne-e célszerű e tevé­kenységet privatizálni, s kombinálni a piaci igényeknek megfelelő képzéssel és tanács­adással is. Ha a segélyeket e szervezeteken keresztül folyósítják, s a kifizetést az átképzé­sen való részvételhez kötik, eredményesebben mérsékelnék a tartós munkanélküliséget, mint a bürokratikus állami szervezetek. Sajnos, a munkanélküliség felszámolására, de még csak a tartós csökkentésére sem talál­tak ki biztos hatású receptet. A lényeg az, hogy patent megoldás hiányában sok kis prak­tikus lépés kell ennek a társadalmi gondnak a mérsékléséhez. Bácskai Tamás Egyház - zsinati segítséggel Hazai lelkészek hirdetnek igét a külföldi magyaroknak Érzékelhető eredményeket értek el az utóbbi években a vilá­gon szétszóródott magyar reformátusok felkutatásában és összefogásában az egyház határokon átnyúló szervezetei - ál­lapították meg a szövetségek vezető testületéi, és a reformá­tus értelmiségiek közelmúltban tartott tanácskozásaikon.- A Magyar Református Egy­házak Tanácskozó Zsinata, va­lamint a Magyar Reformátu­sok Világszövetsége, e két, egymást kiegészítő szervezet konferenciáinak csaknem egy­idejű megrendezése egyrészt jelzi a változatlan igényt a hí­vők összefogására, másrészt bizonyítja, hogy törekvéseink nem eredménytelenek - nyi­latkozta lapunknak Csiha Kálmán erdélyi püspök, a zsi­nat elnöke. Az egyik legfontosabb fel­adatunk a távoli - és olykor közeli - országokban egymás­tól elszigetelten, az úgyneve­zett diaszpórában élők egyházi életének megszervezése. Nem csekély a tennivaló, ha arra gondolunk, hogy 43 országban találhatók kisebb-nagyobb kö­zösségben magyar reformátu­sok. Ragaszkodnának hitük­höz, magyarságukhoz, ehhez azonban az idegen nyelvi kö­zegben segítséget várnak.- Az anyaországi, valamint az egységét az elmúlt nehéz években is megőrző erdélyi reformátusságra bizton szá­míthatnak - mondta a püspök. A zsinat közreműködésével sikerült például megszervezni a távoli Ausztráliában a ma­gyar egyházat, e munkában nem kis szerepük volt a hazai lelkészeknek. Általában is érvényes, hogy a zsinat látja el lelkipászto­rokkal a külországokban élő magyarságot. Mi „küldtünk” lelkészt többek között Svédor­szágba, a délvidékre és Kár­pátaljára is - mondta végeze­tül Csiha Kálmán. (deregán) Takarékos választások. Ve­zető köztisztviselők szakmai felkészítését szolgálja az ön- kormányzati választásokra az a tanfolyam, amelyet Pintér Sán­dor belügyminiszter nyitott meg Győrött. Pintér elmondta: a helyhatósági választásokra mintegy 3,5 milliárd forintot tudnak fordítani, kétmilliárddal kevesebbet az optimálisnál. Kevésbé fogytunk. Magyar- ország lakossága az idei első félévben 21 553 fővel csök­kent, míg tavaly az első hat hó­napban ennél háromszázzal na­gyobb volt a magyarok fo­gyása. Jelenleg 10 millió 114 ezren vagyunk - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Ambiciózus program. Ma­gyar Bálint szabaddemokrata pártelnök hétfőn hivatalosan is bejelentette, hogy az SZDSZ újra Demszky Gábort indítja Budapest főpolgármesteri posztjáért az őszi önkormány­zati választásokon. Demszky ugyanakkor elmondta: miután a főváros pénzügyi helyzete soha nem volt olyan stabil mint most, jóval ambiciózusabb programot ígér a következő cik­lusra, mint 1994-ben. Visszaadott Lengyel Ház. Negyvenhét év után ismét a magyarországi lengyelek tulaj­donába került az eddig szociális otthonként működtetett buda­pesti Lengyel Ház. Az 1951- ben államosított épület kulcsát, valamint a ház és a szomszédos Szent Adalbert-kápolna telké­nek tulajdonjogát igazoló okira­tot tegnap kapta meg a magyar- országi lengyel közösség. Önálló biztos. A Magyar Mil­lenniumi Emlékbizottságtól füg­getlenül, önálló miniszteri biz­tosként irányítja az 1999. évi Frankfurti Könyvvásár magyar részvételét Szegedy-Maszák Mihály akadémikus - közölte Hámori József, a nemzeti kultu­rális örökség minisztere. A kor­mány félmilliárd forintot szán a frankfurti bemutatkozásra. Egy robbantással kevesebb. Hetven dekagramm robbanó­anyagot és két darab villamos gyutacsot találtak a minap egy közúti rutinellenőrzés közben rendőrök Dorogon. Az autó utasai mellett a rendőrség őri­zetbe vett egy esztergomi férfit is, aki a robbanóanyagot és a gyutacsokat munkahelyéről, a Lencsehegyi Bányaüzemből lopta el és csempészte ki. Allergiahírek. A hosszabb lehűlés miatt az ország északi részén idén a sokéves átlagnál kevesebb a levegőben a par­lagfű-virágpor - közölte hétfőn az ÁNTSZ. A déli országrész­ben ezzel szemben magas a pol­lentartalom, különösen Pécsett és Zalaegerszegen. Tragikus képet tükröznek az iskola-egészségügyi szolgálat felmérései Kevesebb a gyerek, de több a beteg A szeptemberi tanévkezdések idején évek óta mintegy 20 ezer­rel kevesebb a 3-18 éves korosztály létszáma. Ugyanakkor az elmúlt húsz év alatt - a csökkenő létszám dacára - egyre gyak­rabban találkozott az iskola-egészségügyi szolgálat elhízott, krónikus betegségben szenvedő gyerekekkel.- Az óvodába, iskolába lépő korosztályok egészségi állapota a tanulóévek során folyamato­san romlik - hangsúlyozza dr. Pintér Attila, az Országos Tisz­tifőorvosi Hivatal főosztályve­zetője. A helytelen életmód és táp­lálkozás következtében a leg­utóbbi tanévben kétszer annyi kövér, sőt magas vérnyomással küszködő gyerekkel találkoztak az iskolaorvosok, mint húsz évvel ezelőtt. Sajnos, a kórosan sovány gyermekek is egyre többen vannak. Különös ten­dencia, hogy míg a korábbi év­tizedekben az asztmások ará­nya az életkor előrehaladtával csökkent, addig manapság az idősebb generációknál találnak mind több beteget. Feltehetően a környezet szennyezettsége is jelentős szerepet játszik abban, hogy a harmadik osztályos gimnazisták körében ma már ötször több az asztmás, mint húsz évvel ezelőtt. A mozgásszegény életmód következtében a csont, az izom és a kötőszövet elváltozásai mutatják a legriasztóbb képet. A tartási rendellenességben, ge­rincferdülésben szenvedők ará­nya ötször nagyobb, mint volt 1976-ban. Jóval többen vannak a szemüvegesek is, és figye­lemre méltó, hogy különösen az ötévesek körében egyre gyako­ribb a halláscsökkenés. Ä men­tálhigiénés - főként magatartási zavarok - leginkább a kisgyer­mekek körében okoznak prob­lémát, míg tanulási nehézsé­gekkel főként a tízévesek kor­osztálya küszködik. Az egyet­len, dicsekvésre okot adó pozi­tívum az, hogy csökkent a vérszegények aránya. Magyarországon jelenleg 3500 védőnő és 3100 iskolaor­vos tevékenykedik az óvodák­ban, az általános és középisko­lákban úgy, hogy egy-egy gyermek ellátására alig kétszáz forint jut évente. Rendkívül ag­gasztó az iskolafogászatok je­lenlegi működése is. Többnyire a települések, az oktatási és az egészségügyi intézmények ve­zetőitől függ, hogy szívügyük­nek tekintik-e az iskola-egész­ségügyi ellátást vagy még az erre a célra szánt szűkös keretet is más célokra fordítják. Dr. Pintér szerint fontos lenne az iskola-egészségügyi ellátást kiterjeszteni a felsőok­tatási intézmények hallgatóira is, mert e korosztálynak sajátos egészségügyi problémákkal kell szembenéznie, (németh) Jobban megfizetett tanárok A minisztérium nem tervezi az oktatási rendszer gyöke­res átalakítását. Legfonto­sabb feladatának a pedagó­gusbérek javítását, a Nem­zeti alaptanterv áttekinté­sét és a minőségbiztosítási rendszert tekinti. Kömyei Attila, az Oktatási Minisztérium helyettes állam­titkára egy hétfői konferen­cián beszélt a tárca előtt álló legfontosabb feladatokról. Mint megtudtuk, az elképze­lések szerint a közeljövőben több pedagógiai rendszert is kialakítanak, amelyek közül egyiknek az alkalmazása sem lenne kötelező, ám gyakorlati használatukat a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokkal tennék vonzóvá az iskolák számára. Terveink között szerepel, hogy már a jövő évben létre­hozzunk és működőképessé tegyünk egy országos vizsga­központ-hálózatot. Átszer­vezzük továbbá a szakmai szolgáltatások intézmény- rendszerét: erre a célra egy- milliárd forintot szánunk - tette hozzá a helyettes állam­titkár. A minőségi bérezés nem a legjobb megoldás, bár négy és fél milliárd forinttal többet je­lent a pedagógusoknak. A minisztérium a fókuszált bér- fejlesztést tartja célravezető­nek, mely szerint a közalkal­mazottaknál szokásos emelé­sen túl, minden évben egy- egy réteg bérét 8-10 száza­lékkal emelnék - mondta el Kömyei László. Bereczki Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom