Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-25 / 198. szám

1998. augusztus 25., kedd Megyei Körkép 3. oldal Mivel töltötték a hosszú hétvégét? Hosszú, négynapos volt az elmúlt hétvége. Akadt, aki tá­volabbi vagy közelebbi vi­dékre kirándult, valóban pi­henéssel töltötte az időt, de sokan maradtak otthon is. Hogyan telt el a négy nap? - kérdeztük meg néhány Ked­ves Olvasónktól. M. Judit két kisgyermekének a társaságában a Balaton felvidé­ken töltötte az ünnepeket. — Évek óta Badacsonyör- sön töltjük a nyár egy részét. Itt találkozunk a húgommal és az ő gyerekeivel, akik az ország másik részéből utaznak a Bala­tonra. A két hétig tartó szabad­ságom utolsó napjaira esett a mögöttünk álló 4 napos ünnep. Csodálatos időjárást fogtunk ki, sokat kirándultunk a Káli me­dencében, vonatoztunk, hajóz­tunk a gyerekekkel. Augusztus 20-án este, szemben a déli par­ton tűzijáték volt és mi a Bala­ton víztükrében néztük ezt a csodálatos fényjátékot. Aznap már a férjem is utánunk jött és a hangulatunkat az sem zavarta, hogy közben elromlott az idő. Vasárnap már Szekszárdon ta- karítgattam, szépítgettem a la­kásomat, a gyerekek pedig ké­szülnek az iskolába. Még egy hét és Icezdődik a tanítás, Sári­kám most lesz negyedik osztá­lyos, Zsiga fiam pedig most kezdi az elsőt. Egy kétgyermekes szekszárdi családanya: Csütörtökön és pénteken lent voltunk a gyere­kekkel a barátainknál, Szálkán. Nagyon szeretünk ott, rengete­get fürödtünk, nagyon szépen kezdik kiépíteni a strandot. Azt persze sajnáltuk, hogy elrom­lott az idő, mit volt mit tenni, hazajöttünk. Szombaton a la­kást raktuk rendbe, este meg elmentünk az utcabálba, a nyárbúcsúztatóra. Ez már kezd hagyományos program lenni nálunk. Vasárnap délután a nagyszülőket látogattuk meg, anyukámat köszöntöttük a név­napja alkalmából. Balatoni András dombóvári gazdajegyző: A négynapos ün­nep igazából a munka jegyében telt, hiszen a hétvégi hobbi ker­temben a szőlő szürkeharmat elleni permetezésével kezdtem a hosszú hétvége programját, mivel esős időt jósoltak a me­teorológusok. Persze több más munka is akadt a kertben. Egyebek mellett a parlagfüvet irtottuk. A szombati eső miatt otthon maradtam, de a mun­kámhoz kapcsolódó tájékozta­tókat tanulmányoztam, s több gazda a lakásomon keresett fel a kukorica garantált áras felvá­sárlásával kapcsolatos beje­lentkezés miatt. Természetesen 20-án, a városi ünnepségen is részt vettem. O. Ilona, kötetlen munkaidőben dolgozó értelmiségi. — Mint kiderült, négy nap nem a világ, pedig azt képzel­tem, rengeteg szabadidőm lesz. Csütörtökön délelőtt lazítottam, elolvastam azokat az újságokat, amiket azért tettem félre, hogy később még belenézzek. Bá­multam a tévét is, de a régi té­véjátékok, filmek ünnepeken szokásos ismétlésén kívül a do­log érdektelennek bizonyult. Délután még volt egy kevés dolgom, ami végül is majdnem pihenésnek számított, mert egy nagyon érdekes beszélgetésben volt részem, figyelemre méltó emberek társaságában. A tűzijá­tékra értem haza, amit csak a Duna tévé közvetített. Ismét el­határoztam, hogy jövőre felme­gyünk és megnézzük élőben. A péntek mosással, takarítással telt el, és annak a listázásával, hogy rendet kellene csinálni a szekrényekben, a spájzban, rá­férne az ablakokra a pucolás, s rengeteg a vasalni való. Szom­baton reggel bevásárlás, majd rutinszerűen eltettem néhány üveg savanyúságot. Vasárnapra meghívtam a testvéremet csa­ládostul, mert mégsem normá­lis, hogy csak karácsonykor, esküvőn és temetésen találko­zunk. Ebből következően szombaton főztem, a vasárnap viszont remekül sikerült, jó volt együtt lenni velük. V-né Tamás Valéria, nyugdíjas: a csütörtök olyan nap volt ne­künk, mint bármelyik másik. Főztem, levittem a kutyát, rendbe szedtem a lakást, még egy adag mosnivaló is volt, a vasalásról nem is szólva. Pén­teken kiugrottunk a birtokra, megnéztük mi érik, egy kicsit gazoltam, a férjem a pincében rendezkedett, nemsokára szüret lesz. Péntek délután már ké­szültem, frizura, miegymás, mert szombatra lakodalomba voltunk hivatalosak. Hajnalban indultunk, busszal. Egyébként nagyon jó szokásnak tartom, hogy mostanában busszal szál­lítják háztól házig a násznépet, mindenki nyugodtan lazíthat, nem kell a parkolás, a kocsik miatt aggódni, azt számítgatni, hogy ki lesz a sofőr, ihat-e egy üveg sört, stb. Az esküvő szép volt, a lakodalom meg, ahogy illik, vidám, jó ételekkel. Va­sárnap reggelre értünk haza, főztem egy könnyű kis ebédet, aztán nem is csináltunk semmi mást, csak pihentünk, néztük a tévét. Egy esztendeig Erzsi néni a legszebb Augusztus 20-án és 21-én rendezték meg öt település - Alsónyék, Báta, Decs, Őcsény és Sárpilis - részvé­telével a Sárközi Napokat. Ménesi Lászlóné, Erzsi néni A rendezvény házigazdája őcsény volt, az ottani repülő­téren zajlott a Szépség ünnepe, mikor is a hagyományos vise­letbe öltözött hölgyek közül megválasztották a „Sárköz legszebb asszonyát”. A címet a 72 esztendős de- csi Ménesi Lászlóné, Erzsi néni nyerte el. Mint lapunknak elmondta, a család beszélte rá, hogy részt vegyen a rendezvényen, még­pedig a több generációt felvo­nultató családi versenyben. Fel is öltötte a szép fekete vi­seletét, fejkendővel, ahogy kell, s felvonultak: ő, a lánya, a lányunokája és a kis déd­unoka. Mindenre gondolt, csak arra nem, hogy a zsűri őt választja meg a Sárköz leg­szebb asszonyának, hatalmas volt hát a meglepetés. A bírák a hagyományos viseletét, a versenyzőből áradó életked­vet, tartást, bölcsességet díjaz­ták. Erzsi néni decsi születésű, s a szülőfalujában élte le az életét. Amikor arról faggattuk, mi a titka, hogyan tudta meg­őrizni tartását, egészségét, hogy lehet az, hogy tíz eszten­dőt nyugodtan letagadhatna, csak nevetett. Keményen dol­Nem használok én semmi­féle csodaszert! fotó: ótós gozott egész életében, nem használt soha semmilyen „csodaszert”. Inkább a szép család, az unokák, dédunokák, a megőrzött hagyományok se­gítették abban, hogy bátran állhasson a fényképezőgép elé. venter Egy mozsi téesztag centenáriuma (Folytatás az I. oldalról.) A szombati szülinapi köszön­tőn megjelent a tolnai polgár- mester, Keszthelyi Márton, Mayer Márton alpolgármester és a mözsi településrészi ön- kormányzati testület több képviselője. Az elmúlt hetek embertelen hőmérsékletétől kicsit még gyengélkedő ünne­pelt virágkosarat, tortát, álló­lámpát kapott ajándékba, és a koccintás után maga is elfo­gyasztott egy pohár pezsgőt. A tegnapi szövetkezeti­nyugdíjas találkozón a „téesz” rendezvénytermében a 164 idős tag közül 124-en vettek részt, köztük Vica néni, aki az esemény „díszvendége” volt. Az ünnepség kezdetén Szentes Nándor elnök - nem az ünnep­rontás szándékával - röviden szólt a szövetkezetek bizony­talan jövőjéről, és megje­gyezte, hogy a jelenlegi kor­mánynak vélhetően nem a szövetkezetek lesznek a ked­vencei. Az elhunyt tagokról való megemlékezést követően azonban vidámabb történések következtek. Az elnök a cég nevében egy aranynyakláncot (medállal) ajándékozott az ünnepeknek, akit a település- rész lakosságát reprezentáló, népviseletbe öltözött óvodá­nepeltre, Szentes Nándor fel­olvasta a hallgatóságnak Vica nénivel korábban készített in­terjúját, amelyből egyebek mellett kiderült, hogy Vica néni 62 évesen lett tsz-tag, minden nap hajnali ötkor kel, Szentes Nándor téeszelnök köszönti Vica nénit sok, szövetkezeti tagok, vala­mint a helyi református lel­késznő is köszöntött. És még mielőtt az eseményen megje­lent újságírók „rávetették” volna magukat a 100 éves ün­a napi imádságot el nem mu­lasztaná, és legalább a 2000. évet meg szeretné élni. (A Népújság „Vica néni-portré­ját” vasárnapi számunkban ol­vashatják.) -ts­Gunarasi gázos tájékoztató A dombóvári Kék Csillag Kistérségi Turiszti­kai Egyesület kezdeményezésére a DDGÁZ Rt. elkészített egy olyan tájékoztató anyagot, ami­ből a gunarasi nyaraló tulajdonosok pontos ké­pet kaphatnak az üdülőtelep földgázbekötési munkálatairól. Az anyagot a Gunarasban mű­ködő utazási irodákban, valamint a dombóvári Tourlnform irodában találhatják meg, ahol ar­ról is tájékoztatják az érdeklődőket, hogy a DDGÁZ Rt.-től hol és mikor kaphatnak ennél is sokkal részletesebb felvilágosítást a földgáz­programról. Hírek Testületi ülést tartanak Pakson Paks önkormányzatának képvi­selő testületé augusztus 25-én, kedden délelőtt 9 órai kezdettel tartja ülését. Napirenden szere­pel - egyebek mellett - a Duna- center Kft. üzletrész eladással kapcsolatos vevői követelés, a környezetvédelmi program korszerűsítése és az idei költ­ségvetés első félévi teljesítésről szóló beszámoló. A györkönyi kórus Németországban járt Németországban járt Györköny vegyeskórusa és ifjúsági nép­táncegyüttese a múlt héten. Áz ötven fős küldöttség a testvérte­lepülésnek, Eckartsweiemek vendége volt, ahol műsort ad­tak. Felléptek a Ros Európa parkban is. Tudós vendég Pakson az atomerőműben Mezei Ferenc, az Egyesült Ál­lamokban, Los Alamosban dol­gozó tudós lesz a vendége az Energiagazdálkodási Tudomá­nyos Egyesület paksi atomerő­műben működő csoportjának augusztus 26-án, szerdán 14 órakor, a PA Rt. látogató köz­pontjában. Előadásának tárgya a nagyaktivitású, hosszú életű radioaktív hulladékok kezelése transzmutációval. Forró Nyomon A Tolna Megyei Rendőr-főka­pitányságtól kapott tájékoztatás szerint hétfő reggelig a követ­kező események történtek me­gyénkben. Cikón megrongálták az italbolt villanyóra-kapcsolóját, a keletkezett kár 3.000 forint. Kurdon betörők jártak egy lakásban, ugyan semmit sem vittek el, de 10 ezer forint kárt így is okoztak. Gunarasról tűnt el egy Mercedes személygépkocsi, ér­téke 3.5 millió forint. Tamásiban lakásbetörés so­rán 50 ezer forintot tulajdoní­tottak el. Szekszárdon az egyik alag­sori tárolóból vittek el ismeret­len személyek egy 20 ezer fo­rint értékű kerékpárt. Tengelicen egy tehergép­kocsit törtek fel, amelyből szer­számokat tulajdonítottak el 30 ezer forint értékben ismeretlen tettesek. Kérjük, ha bármilyen észre­vétele, kérése, bejelenteni va­lója van és szeremé megőrizni névtelenségét, híja a Tolna Me­gyei Rendőr-főkapitányság in­gyenes zöldszámát a 06/80-200-178-as számot! Nemere István: Szomszédom a halál (7.) Mazimbai emlékeim is felele­venedtek. Később azért mégis elnyomott a felületes, nyugta­lan álom. Pálmák alatt úsztam, kristálytiszta, áttetsző vízben, kékes vízben. No, ez aligha jel­lemző Mazimbára, gondoltam később. Fény ébresztett - fel­kelt a nap. Ä gép bal oldalán ültem, az ablak mellett, és nem húztam le a sötétítőt. Helyi idő szerint reggel fél hét múlott. Már a lenti tájat is megvilágí­totta a kelő nap. Sárgásbarna szavanna lehetett tizenegy ki­lométerrel alattunk. Aztán a gép lassan süllyedni kezdett. A szomszéd ország nem túl mo­dern repülőterét látásból ismer­tem. Amikor hét óra körül be­tont fogtunk és végiggurultunk a leszállópályán, olyan ismerős lett hirtelen minden. Afrikai volt a táj. Kopár dombok, cse- nevész pálmák, városszéli bá­dogviskók. A fiúk álmosan tántorogtak ki a gépből. Az útlevélvizsgá­latot még nálunk is álmosabb fekete tisztviselők végezték - utánozhatatlan hanyagsággal viselték egyenruhájukat, és in­kább azt lesték, kitől lehetne leakasztani valami baksist. Is­mervén a szokást, betettem egy százfrankost az útlevelembe, amit pecsételés előtt a tiszt olyan ügyesen tüntetett el az okmányból, hogy még én sem láttam. Senki nem volt gyanús, aka­dálytalanul átcsúsztunk a vizs­gálaton. Utána taxikkal men­tünk két egymás mellett lévő kis szállodába. Roland ideges volt, úgy viselkedett, mintha az egész expedíció terhe az ő vál­lát nyomná. Hagytam egy ki­csit szenvedni. Nappal is aludtunk. Délután előbb sorban felkerestem a mi szállodánkban lévőket, aztán Rolanddal átballagtunk a má­sikba. Utána Roland elment a követségre. Másnap felmértük a terepet. Párizsból virágnyel­ven jelezték, hogy a fegyvere­ket szállító futárok már útban vannak. Az embereink - úgy is, mint „turisták” - fel-alá sé­táltak a városban. Kimentünk a folyópartra is. Itt széles volt a víztükör, hidat errefelé nem építettek a franciák - míg övék volt ez a gyarmat. Később meg olyan szegény kormányzat ke­rült hatalomra, hogy kisebb gondja is nagyobb volt ennél. Inkább a hadseregüket fejlesz­tették, jó afrikai szokás szerint. És persze fényűző elnöki palo­tát és alig valamivel kevésbé fényűző nagykövetségeket rendeztek be különféle európai és amerikai fővárosokban. Akadtak halászok, akadtak rozoga motorcsónakok tulaj­donosai, akik szívesen ajánl­koztak, hogy átvisznek ben­nünket. Én attól tartva, hogy emlékezhet rám valamelyik mazimbai tiszt, inkább az ille­gális utat választottam. Roger és Elisa már a második napon átmentek, Eric és Will turista­ként egy kis hajón távozott. Úgy beszéltük meg, bérelnek két terepjárót. Torben és Ro­land még haboztak, melyik utat válasszák, végül illegálisan keltek át a harmadik éjjelen. Akkor már megérkeztek a fegyverek is, kihoztuk a fran­cia követségről a három jókora bőröndöt. Dino, Heinz és Paul tartottak velem. Este, közvetlenül naple­mente után érkeztünk a partra. Ott várt két csónakos, rozoga Johnson-motorosaikkal. Heinz, a verekedős szépfiú jutott ne­kem, Dino és a lengyel a másik csónakon mentek. Sűrű volt az éjszaka. Kezdetben csak cso­rogtunk lefelé, a sodrással vi­tettük magunkat a megbeszélt pontig, aztán a helybeliek be­kapcsolták a motorokat, és se­besen közeledtünk a mazimbai parthoz. Ha lőni kezdenek - lebuktunk. De a» határőrség er­refelé majdhogynem ismeret­len fogalom; ha viszálykodik két ország, akkor gyűlnek a ka­tonák a határok mellé. Amúgy inkább a városi laktanyákban ülnek, és a lábukat lógatják, vagy a saját lakosságukat nyaggatják. Néha pedig - itt- ott menetrendszerű pontosság­gal - puccsokat rendeznek. Ka­tonai erejük nem nagy, de pél­dául ha most ott állna egy sza­kasz a sötét parton, és errefelé szegezné a géppisztolyát, nem sok esélyünk lenne... Meresz­tettem hát a szememet szor­galmasan. De odaát csönd volt. Az odaátból hamarosan itt lett - partot értek a csónakok. Kiléptünk, hallgatóztunk, egyikünk előrement figyelni, már fegyverrel a kézben. Áztán kiraktuk a rakományt, kifizet­tük a csónakosokat, azok csön­desen eleveztek a parttól, és csak távolabb kapcsolták be a motorokat. Mi meg ott álltunk az éjszaka kellős közepén egy csomó fegyverrel, tettre ké­szen. Fél órás várakozás után kö­zeledő kocsik reflektorai vetül­tek hol az égre, hol a földre. A járművek bukdácsolva jöttek a nem létező mezei úton. Hama­rosan találkoztunk. (Folytatása következik.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom