Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-22 / 196. szám
TÉNYEK, TANÚK, TABELLÁK A kiemelkedő futballistákat saját csapatuk szurkolói gyakran éltetik császárként, visszatérő rigmusként kántálják, az „X. Y. a legnagyobb király” strófát. Akinek azonban ez mindenképpen kijárna, hiszen valóban a közönség nagy kedvence, mégsem kapja meg az elismerésnek eme sajátos formáját. Király Gábor ugyanis Németországban, a Hertha csapatában véd. Mi több, egészen kiválóan véd. Nemhiába mondta nemrégiben sokszoros válogatott kapus kollégája: mindenképpen Király érdeme, hogy ő az Eintracht Frankfurtnál, Szűcs Lajos pedig a Kaiserslauternnél kapott munkát. A 22 esztendős Király nem hagyja annyiban, hogy nyelvi problémák miatt megfosszák uralkodói címétől, kikövetelte magának, hogy társai Könignek (König magyarul király) szólítsák. Ám nem csak emiatt vélekedik úgy edzője, Jürgen Röber, hogy a magyar futballista fényesen igazolja a tételt: minden kapus egy kicsit bolond. Röber ennél is tovább megy, az mondja: Király teljesen flúgos. Példa erre, hogy a fiatal magyar játékosnak a csapatbuszon nem kell ülőhelyet foglalni, egyszerűen leheveredik a széksorok közötti folyosóba, és ott húzza a lóbőrt. Ám a mécseseken sem hazudtolja meg önmagát, a legélesebb szituációkban is képes hajmeresztő trükkökre: hatalmas lövéseket a gólvonalon a térdével szelídít meg, fél kézzel húzza le a magas beadásokat, és a tizenegyeseknél némelykor hátrateszi a kezét, mondván, látta a büntetőt lövő játékoson, hogy úgyis fölé lő. Van egy trükkje, amit az edzéseken sokat gyakorol, de mécsesén még nem mutatott be: a labdát úgy juttatja a mezőnybe, hogy nagy erővel a saját felső kapufájára dobja. Ez már Röbernek is sok, azzal fenyegeti, hogy ha ezt tétmérkőzésen is meg meri tenni, azonnal felülteti az első budapesti járatra. Ugyanakkor a legutóbbi Bild am Sonntagnak azt is elmondta, hogy a 190 centis óriás nemcsak tréfamester, hanem az egyik legpéldamutatóbban edző játékosa is. Ehhez a Hertha menedzsere, Dieter Hoeness még azt tette hozzá: és nagyon gólveszélyes is! A hajdani válogatott csatár arra céloz, hogy a Karlsruhe elleni felkészülési mérkőzésen Király majd százméteres lövése talált utat az ellenfél kapujába, amit Németországban a tévénézők 39,2 százalékos nevezési aránynyal, júliusban a hónap góljának választottak meg. Teljesítményének méltatására még elég egyetlen tényt említeni: már most meghosszabbították a szerződését 2001-ig. Király csapata, a Hertha a Bundesliga első fordulójában győzelemmel mutatkozott be, nem utolsósorban a kapus két remek védésének köszönhetően legyőzte a Werder Brement. A magyar játékos ennek nagyon örült, ugyanis eldöntötte, hogy a legközelebbi győzelmi prémiumból vásárol magának egy kocsit, természetesen egy Mini Coopert, pont olyat, mint amilyennel példaképe, a világhírű angol komikus, Mr. Beán furikázik. Ja, és még valami Királyról: április 1-jén született. De ki csodálkozik már ezen... Már a Világligán gondolkodnak Miközben javában folyik a vita arról, hogy legyen-e, és ha igen, milyen formában egy kontinentális sztárklubokat tömörítő bajnokság, Gordon Taylor, a Player Football Association brit főnöke a Super Sportnak már kikottyantotta, hogy hatalmas erők dolgoznak egy még ambiciózusabb terv, az úgynevezett Világliga megvalósításán. Taylor név szerint említette többek között a nemzetközi fut- ballélet egyik legtekintélyesebb figuráját, a németek élő legendáját, Franz Beckenbauert, aki egy hatalmas lobbit a háta mögött tudva szervezi a klubcsapatok világméretű bajnokságát. Taylor szerint persze még hosszú az út addig, ameddig létrejöhet egy ilyen interkontinentális bajnokság, de úgy véli, a Toyota Világkupa - az európai Bajnokok Ligája és a dél-amerikai Libertadores Kupa győztesének összecsapása - ennek amolyan előfutárának tekinthető. Állítólag a tervet leginkább Dél-Amerikában támogatják, úgy vélik, ily módon elérhető lenne, hogy olyan szupersztárokat, mint mondjuk Ronaldo, Denílson, Batistuta, Ortega, Zamorano és a többieket odahaza lehessen tartani, futballművészetüket ne csak Európában lehessen megcsodálni. Arról nem is beszélve, hogy számítások szerint a Világliga megkétszerezhetné az Euroliga tervezett reklámbevételét, a szervezőknek, azaz a FIFA-nak évente mintegy 1400 milliárd (!) forintos bevételt eredményezhetne. Van persze néhány óriási gond a Világligával. Vállalható méretű anyagi terheket ró a csapatokra az állandó interkontinentális utazgatás? Vagy még inkább: élettanilag bírható-e, hogy a játékosoknak állandóan akklimatizálódniuk kell? És végül a legnagyobb gond: joggal nevezhető-e majd Világligának egy olyan bajnokság, ahol előre kiszámíthatóan az európai és a dél-amerikai együttesek mellett - szó szerint és képletesen is - más csapatok aligha rúghatnának labdába? Divatos dél-amerikaiak Némi meglepetésre a világbajnokság nyara - ellentétben a négy, illetve a nyolc évvel ezelőttiekkel - nem hozott óriási költekezést az európai játékospiacon. E tételnek csak némileg mond ellent, hogy a mostani holtidényben dőlt meg a világrekord, a brazil Denílson 5 milliárd pesetáért (100 peseta = 146 forint!) került a Sao Paulo FC-től a Betishez. Más kérdés: az alku már tavaly szeptemberben megköttetett, mégha a ballábas sztár csak most szerződött is Hispániába. Úgy fest, a nyár divatja a dél-amerikaiak becserkészése volt: az olasz Lazio (maradjunk most már az összehasonlíthatóság kedvéért a pesetánál) 3,5 milliárdért tett szert a chilei Marcelo Salas aláírására. Az első brazil, a második chilei, a harmadik argentin. Nevezetesen Juan Verőn - a Mondial egyik legjobb argentin futballistája -, aki a Sampdoriából lépett át hárommilliárd pesetának megfelelő lírahalomért a Parmába. A negyedik a listán Jaap Stam, aki a holland PSV-től a Manchester Unitedhez igazolt. Stam 2,7 milliárd pesetáért, azaz 10 millió fontért váltott klubot - még soha, senki nem fizetett ennyit védőjátékosért. Ötödik a listán Iván De La Pena, azaz a Kis Buddha. Ő is a Lazióba szerződött, azon kevés spanyol sztár egyike, aki légiósnak csapott fel. A hatodik Jay-Jay Okocha, az egyetlen a tizes listán, aki a világbajnokság befejeződése óta cserélt klubot. A nigériai cselgép De la Pena árához hasonló összegért, 2,5 milliárd pesetáért kelt el. A török Fenerbachétól a párizsi PSG-be került. Kamatozott jó világbajnoki szereplése. Két, a nemzetközi porondon még kevésbé ismert játékos áll a hetedik és a nyolcadik helyen, a szerb Sztankoviés a Laziót, az olasz Ventola az Intert erősíti majd. Hozzájuk hasonlóan 2,3 milliárt pesetának megfelelő lírába került a legutóbbi olasz gólkirály, az Udinesétől a Milánhoz szerződő német Oliver Bierhoff. Némi meglepetés, hogy bár Angliában a legmagasabb a játékosok fizetése, a listán csak a tizedik legmagasabb összeg a nyár brit belcsúcsa: Davies 1,8 milliárd pesetáért, 7,25 millió fontért került a Southamptonból a Blackburn Roversbe. A klubok között a Lazio és az Atlético Madrid viszi a prímet. A római kékek három új játékosa [Salas, Sztankovics, De La Pena) is tagja a legdrágább tíznek, hármójukért irdatlan összeget, több mint tizenkét milliárd forintnak megfelelő vagyont fizetett ki az egyesület. A második és a harmadik helyen a költekezések alapján két spanyol klub következik, a Betis és az Atlético Madrid. A fenti névsorból kikövetkeztethető a legfontosabb bajnokságok nyári átigazolási csúcsa. Spanyolországban Denílson, Olaszországban Salas, Angliában Stam, Franciaországban Okocha a listavezető. Németországban a brazil Zé Roberto az első (a Flamengóból a Bayer Leverkusenhez került, kereken egymilliárd pesetának Marcelo Salas csapata a vb-n csak a legjobb tizenhatig jutott, a csatár azonban az eladási listán „ezüstérmes” lett megfelelő 12 millió márkáért). Törökországban a bosnyák Balicsért a Fenerbahce (1,8 milliárd peseta), Skóciában az orosz Kancselszkiszért a Rangers (1,25 milliárd peseta), Portugáliában a szerb Kraljért a Porto (550 millió peseta) fizetett rekordösszeget. Magyarok nem szerepelnek a listákon... Tizedik oldal Király Gábor a legnagyobb király A Bundesliga legőriiltebb kapusának Mr. Beán a példaképe 1998. augusztus 23., i>asámap Kajakos alakok Újabb magyar-német párharc a szegedi vb-n Több hónapos felkészülés és két világbajnoki válogató (plusz egy pótválogató) után összeállt az a harminc tagú kajak-kenu válogatott, amely a szegedi síkvizi világbajnokságon (szeptember 3-6.) képviseli a magyar színeket. Amint az várható volt, a kenus szakág legtöbb versenyzőjét a Csepel-Pentaszerviz adja, a kilenc szereplőből pontosan öt „szigetországi”. A világ leggyorsabb kenusa, a tavaly 200 méteren elsőséget szerzett Belicza Béla megint indulhat a legrövidebb távú egyesben, ismét első lehet. A tavalyi kiugrás nem volt véletlen, Belicza azóta is tartja remek formáját. Sőt, további három számban szerezhet érmet. A hazai kenusvonal ugyanis olyan erős, hogy mind a kilenc számban éremeséllyel lapátolhatnak az egységek. Beliczán kívül két klubtársa, az olimpiai bajnok Horváth Csaba és Kolonics György, illetve két újpesti hölgy, Dékány Kinga és Kőbán Rita mondhatja el magáról, hogy négy-négy versenyszámban indul Szegeden. A nők mezőnyét a legerősebb honi szakosztály tagjai, az újpesti lányok uralják, a kilenc nő közül hét a lila-fehér klubtól érkezett. A legnevesebb természetesen a kétszeres olimpiai bajnok Kőbán, aki egy év kihagyás után idén parádésan tért vissza, uralta a hazai válogatókat. Az MTK-ban csak férfi kajakszakág működik, mindössze nyolc élvonalbeli versenyzőjük van, nagyszerű arány, hogy ebből négyen [Storcz, Bártfai, Szádovszky, Bauer) tagjai a válogatottnak. A kajakkirály Storcz ezúttal csak az 1000 méteres egyesben indulhat, mert 500 méteren a csepeli Vereczkei elhalászta előle a számot. A Csepel és a Honvéd büszkélkedhet azzal, hogy mindhárom szakágban szerepelhet versenyzője Szegeden. A válogató nagy meglepetését mégis a BSE szállította. A rossz anyagi körülmények között lévő klub versenyzői közül hárman is [Zala, Végh, Ádám) eljutottak a vébére. A szegedieknek is teljesült az álmuk azzal, hogy Kajner Gyula révén (K-IV. 200 m) lesz abszolút hazai versenyzője a világbajnokságnak. Ráadásul ez a versenyszám aranyéremmel kecsegtet, hiszen a négyesben ott ül a szélvészgyors Fehérvári is. Bekerült a válogatottba a már leírt Dónusz Éva is, igaz, furcsa körülmények között. A pótválogató idején lázas beteg volt, nem tudott rajthoz állni, így a zöldasztal mellett döntöttek a sorsáról. Megkapta a 200 és az 500 méteres egyes indulási jogát is, elsősorban azért, mert Kőbán kijelentette, nem kíván egyesben indulni, csak a párosra és a négyesre készült. A magyar válogatott tagjai a legutóbbi három világ- bajnokságon (1994 Mexikó, 1995 Németország, 1997 Kanada) - a németekkel együtt - elkápráztatták a világot. Szegeden is ugyanez a szereposztás várható, valószínűleg ez a két csapat kimagaslik majd a mezőnyből. (-tévé-)
