Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-15 / 191. szám

Mindenkinek a maga útját kell járnia Képes hírek Hajdú Kati Pénteken Pincehelyen a címben idézett gondolattal ajánlotta az érdeklődők figyelmébe felesége kiállí­tását Szász Endre, a világ­szerte elismert festőmű­vész. A házaspárral a tár­lat megnyitását követően ültünk le beszélgetni. — Hajdú Katival a Hollóházi Porcelángyárban találkoz­tam. Már abban az időben is remekül festett, amikor a stúdiómba jött tanulni - mondta kapcsolatuk kezdeté­ről Szász Endre. — Kitartóan csaptam neki a szelet, és ha­marosan összeköltöztünk. Házasságot 12 évvel ezelőtt kötöttünk, Kati az ötödik fe­leségem. Egy Somogy megyei kis falu, Várda szélén talál­ható kúriában alakítottuk ki családi fészkünket. A világ zajától távol lévő otthonunk felújítását feleségem irányí­totta. A 12 szobás ház rend­betételét követően hozzáfog­tunk csodálatos, 10 holdas parkunk kialakításához. Ed­dig már közel 600 facsemetét, tujákat és cserjéket ültettünk a területen. Időközben kide­rült, hogy társam remek há­ziasszony, ma is gyakran vá­sárol, főz, süt, kezeli a pénzünket és irányítja az egész háztartást.- Férjem egyik hobbija a különböző tárgyak gyűjtése, emiatt már alig lehet elférni tágas laká­sunkban - vette át a szót a feleség. - De szívesen vásárol au­tókat is, garázsaink­ban van Rolls-Royce, Mercedes, BMW, Porsche, Crysler, Ca­dillac és a legújabb kedvenc egy luxuski­vitelű Jeep terepjáró. Mi a hétköznapokon is gyakran lepjük meg egymást kisebb-na- gyobb ajándékokkal. Számomra egyaránt kedves néhány szál virág vagy egy szép brilliáns gyűrű, de férjem sze­rintem néha túlzásba viszi a dolgot. Előfor­dult már, hogy egy divatbemu­tatót követően fél kollekciónyi csodálatos ru­hával tért haza, amiért persze megkapta a „fejmosást”. Amikor a pincehelyi kap­csolatról érdek­lődtem, Szászné Katalin mondta, az elmúlt évben egy kedves invi­tálást kapott Zajtainé Horváth Zsuzsától, a helyi amatőr képzőművészeti alkotótábor ötletgazdájától. Akkor két alkalommal is meg­látogatta a Csehfalvay-kúria környékén festőket, rajzoló­kat, szobrászkodókat és kis- plasztikázókat. Mivel Pince­helyen nagyon kedves, me­legszívű embereket ismert meg itt tartózkodásai alatt, szívesen vállalkozott arra, JUT ESZEMBE hogy megnyissa az elmúlt évben ötödik alkalommal megrendezett képzőművé­szeti tábor legszebb alkotása­iból összeállított tárlatot. A rövid idő alatt kialakult kap­csolat tavaly óta tovább mé­lyült, így ez alkalommal szí­vesen hozta el képeit is a tol­nai községbe. Amikor a feleség képeire terelődött a szó, Szász Endre elmondta, hogy Kati festmé­nyei kezdetben sötét színűek és komor hangulatúak voltak. Amikor megnézte azokat, azt hitte, hogy egy öreg ember készítette valamennyit. Há­zasságuk kezdetén aztán hosszú ideig egyáltalán nem is festett, mert úgy érezte, hogy soha nem tud majd olyan képeket alkotni, mint a férje. Több évbe tellett, mire Szász Endrének sikerült rá­Hajdu hogy Szász Endre FOTO: BAKÓ JENŐ döbbentenie élete párját arra, hogy a maga, önálló útját kell járnia. Kati kitűnő látvány­festő és ma már ismét nagy örömmel alkot - mondta a mester. Akár portrét, akár tájképet vagy csendéletet fest, képein visszatükröződik életvidám természete, ezért festményei lüktetőén színe­sek. Glaub Róbert A békák nem olvasnak S zép dolog a környezetvé­delem. De, komolyan! Azt is mondják, hogy az uniós csatlakozás legfőbb akadálya a hazai környezet drámai ál­lapota. Például büdös van. Nálunk még az a sikk, ha a szomszéd utcába is a 8 éves, ámde kiglancolt óriási autó­val megyünk, s újgazdagék bizonnyal lesajnálnák Juli­anna holland anyakirálynőt a kerékpárjával. Azon már gú­nyolódni is groteszk volna, hogy hol tart falvaink, sőt vá­rosaink csatornázottsága. Ilyen körülmények között önmagában is humorosnak tetszik, hogy például a leendő Duna hídhoz békaaluljárót kellett tervezni. Egy helyütt zsombékos területen halad majd a felvezető út, ami alatt ki kell alakítani az „átjárót” a „túlpartra igyekvő” kígyók- nak-békáknak. Kérdés, hon­nan fogják megtudni a békák, hogy nekik épült az átjáró, nehogy az útra tévedvén az autók áldozataivá váljanak. Olvasni ugyebár nem tudnak, kiírni tehát felesleges. A nap ugyanis nem süt be az út alá, a növényzet elpusztul, s attól, hogy analfabéták, még nem hülyék a békák, tehát aligha fognak oda bemenni. A nagy autópályákon is átvonulnak a békák, ha elérkezik a bioló­giai idő, s bizony sokan hol­tan maradnak ott a civilizáció áldozataként. A másik eset egy helyszíni bejáráson történt, amikor a hitelezni szándékozó bank képviselője egyre csak a ma­dárrezervátumot kereste. A tervek között ugyanis a ná­das, zsombékos terület, mint a madárvilág ősi fészke sze­repelt. Hiába mondták, hogy ott ugyan már ötven évvel ez­előtt is csak néhány veréb és feketerigó lakott, a terv az terv, a környezetvédelem meg környezetvédelem. Arra költeni kell. Másoknak. Ők meg hitelezik. Azért csak meg kell építem a palánkot, ami azt van hivatva megaka­dályozni, hogy a madarak utazó magasságban röpülje­nek az autók elé. Erre megint csak azt lehet mondani, hogy a madarak többsége azért nem hülye. Minden jel szerint olyan nagy a különbség az unió környezetvédelmi normái és a magyar valóság között, mint az autópályáink hosz- szának a különbsége. Matri­cás rendszer csak Ausztriá­ban és Svájcban van, mert ott a jámbor utazó és a minden nap közlekedő nem tehet mást, mint hogy igénybe ve­szi az autópályákat. Ugyanis vannak. Kíváncsi lennénk rá, hogy mivel lehetne rávenni a magyar autóst arra, hogy matricát vegyen azért, mert egyszer egy évben lehet, hogy rátéved az összesen 300 kilométer autópálya egy kis szakaszára? És hogyan fogják ellenőrizni? Csak nem állíta­nak meg minden autóst a már meglévő kapuknál, hogy ugyan mutatná már fel az eredeti, hamisítatlan matricá­ját. I lyenkor gondolja az ember, hogy milyen szerencsések is a békák, hogy nem olvas­nak. Ihárosi Ibolya Meghatóan meleg hangulatúra sikerült azoknak az ötven éve kitelepített német anyanyelvűeknek a találkozója tegnap Lengyelen, akik harmadszor tértek vissza azonos időben szülőföldjükre. A rendezvényen a házigazdákkal együtt mintegy kétszázötvenen vettek részt. ilőtéren a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete Szekszárdi Önálló Jogú Szervezetének Kutyakiképző Iskolája. Megkezdődtek tegnap Regölyben az 5. sörnapok FOTOK: GOTTVALD SjjI.~jJU.~L í)L£V Tisztelt Olvasó! Ha új előfizetőként megrendeli a Tolnai Népújságot, pluszként vá­laszthat egy ajándékkönyvet. megrendelő neve A regényben négy becsvágyó ember Jut válaszúihoz. Mindannyian kijárták már az élet kemény iskoláját és megtanulták, hogyan kell elfolytam, eltitkolni érzelmeiket. címe Fenti címre 675.-Ft-os havidíj megfizetésével megrendelem a Tolnai Népújságot! Az általam kiválasztott ajándék­könyvet X~ei jelöltem. Kérjük a megrendelőlevelet he- Rajongói szen,ében Roxanne a jó ízlés lyezze borítékba és küldje be a koronázatlan királynője, bírálói Kiadó címére: 7100 Szekszárd, szerlnt „ísj:oní „^*0 dög. Liszt F. tér 3., vagy hívjon ben- Roxanne élete egyik nünket a 74/415-468-as telefonon, legnagyobb vállalkozására készül... Közelről Harmadik oldal SZŰKEBB SZÜLŐHAZÁNK 1998. augusztus 16., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom