Tolnai Népújság, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-12 / 188. szám
2. oldal Világtükör 1998. augusztus 12., szerda Véget vetett az Agrostar szak- szervezet egyelőre az Arad megyei határátkelők blokádjának, miután a kormány képviselőjétől biztosítékot kapott, hogy szombattól alkalmazzák a magyar búzára és lisztre kivetett magasabb, 25 százalékos, illetve 45 százalékos vámot. A végső győzelemig tartó harcra szólították fel a szerb erőktől nemrég elszenvedett vereségsorozat ellenére a koszovói szeparatista lázadók a tartomány 90 százalékban albán lakosságát. A felhívás háborús retorikája ellenére az UCK egyik vezetője kijelentette, hogy a szeparatisták hajlandók egy egységes albán küldöttség részeként csatlakozni a szerb kormánnyal folytatandó béketárgyalásokhoz. Különmegbízottat küldött az indiai Prakas Sahot személyében Bagdadba az Irak és a világszervezet között a fegyverzet-ellenőrzés ügyében kiéleződött új válság elsimítására Kofi Annan. Az ENSZ-főtitkár szerint „méltányos javaslatot” terjesztenek a bagdadi kormány elé, s reméli, hogy Szaddám Húszéin iraki elnök számára ez elfogadható lesz. Ellentmondásos hírek érkeztek Gulbuddin Hekmatjar volt afgán miniszterelnök sorsáról. Az afgán fővárost kezükben tartó szélsőséges muszlim tálibok kedden bejelentették, hogy agyonlőtték az egykori kormányfőt, a szintén vallási fundamentalista Hizb-i-Isz- lámi, az Iszlám Párt elnöke egy ideig az élén állt a tálibellenes szövetségnek is, amelytől később leszakadt. Ugyanakkor Hekmatjar kedden megszólalt a teheráni rádióban, így cáfolva a haláláról felröppentett, minden bizonnyal a tálibok céljait szolgáló híresztelést. Hajlandó tárgyalni - bár fenntartásokkal - Izrael az ENSZ Leszerelési Konferenciája keretében a hasadóanyaggyártás leállításáról. Tel-Aviv aggályai elsősorban az ellenőrzéssel kapcsolatosak. Külföldi szakértők szerint Izrael 100-200, ballisztikus rakétákra szerelhető nukleáris robbanófejjel rendelkezik, de ezt nem hajlandó beismerni. A Jóreménység érdemrendjét, a külföldieknek adható legmagasabb dél-afrikai kitüntetést adományozta Nelson Mandela köztársasági elnök Jasszer Arafat palesztin vezetőnek. Arafat viszonzásul Jeruzsálem Szentcsillagját adta át Nelson Mandelának. Ismét esett a Brent-nyersolaj hordónkénti ára: az átmeneti emelkedés után újból 12 dollár alá, 11,85 dollárra csökkent. A „terror keresztapja” áll a merényletek hátterében Világszerte keresik a tetteseket Hazaszállítják az áldozatok koporsóit FOTÓ: FEB/REUTERS Amerikai illetékesek a 42 éves Oszama bin Ladint tartják az afrikai nagykövetségek ellen elkövetett merényletek legfőbb kitervelőjének. A szaúdi pénzember és barátai „szent háborút” vívnak az amerikaik ellen, legyenek bárhol is a világon. Washingtoni adatok szerint Oszama világszerte pénzeli a szélsőséges muzulmánok tevékenységét. Ő állt a tavaly júniusi szaúd-arábiai robbantás hátterében, amelynek az ottani amerikai katonai támaszpont 19 katonája esett áldozatul. Több tízmillió dollárt fizetett a dúsgazdag férfi algériai, libanoni, Fülöp-szigeteki és egyiptomi merényletek végrehajtásáért. Azt követően, hogy 1994- ben nyíltan szembeszállt a királyi családdal, megfosztották szaúdi állampolgárságától. Az arab férfi 1996-ig Szudánban élt, majd egy afganisztáni hegyi erődítménybe tette át székhelyét, ahol éjjel-nappal állig fegyverzett testőrök őrzik őt és hat feleségét. A „terror keresztapját” most amerikai katonák, CIA-ügynökök, FBIA szaúdi milliárdos alkalmazottak százai próbálják kézre keríteni. A tanzániai rendőrség bejelentette: 14 külföldi állampolgárt tartóztatott le a Dar es Sa- laam-i amerikai nagykövetség ellen pénteken végrehajtott pokolgépes merénylettel ösz- szefüggésben. A gyanúsítottak között hat iraki, hat szudáni, egy Szomáliái és egy török állampolgár van. Nairobiban kedden újabb két holttestet találtak a romok között, miközben daruk és buldózerek segítségével folytatták az amerikai nagykövetség mellett összeomlott épületek elbontását. A kenyai fővárosban ezzel 211 -re emelkedett a pénteki merénylet halálos áldozatainak száma. Musztafa Oszmán Iszmail szudáni külügyminiszter - akinek országát korábban a terrorizmus támogatásával vádolták - segítséget ajánlott fel a tettesek kézre kerítéséhez. Hatra készen. Az indítóállványhoz vontatták azt a Szojuz-TM űrhajót, amelyen hplnap indul a Mirre Jurij Baturin fedélzeti mérnök, Borisz Jelcin korábbi védelmi tanácsadója, Gennagyij Padalka parancsnok és Szergej Avdejev kutató űrhajós. fotó: feb/reuters Újabb össztűz a magyarokra Határtalan vádak a nemzetiségek miatt Már-már összehangoltnak ható támadások érik a magyar kormány nemzetiségi politikáját, valamint a határainkon túl élő magyar kisebbség törekvéseit: kedden mind a romániai, mind a szlovákiai sajtó újabb bírálatokat fogalmazott meg. Mihai Korka román oktatási államtitkár szerint az anyanyelven folyó romániai oktatáshoz fogható sem Európában, sem a világ egyetlen más pontján nem létezik. A hét végén a magyar többségű Kovászna megye román ellenzéki pártjai és a kormányban részt vevő Demokrata Párt helyi szervezete közös nyilatkozatban foglaltak állást a romániai magyar egyetem gondolata ellen. A nyilatkozat megismétli a nacionalista ellenzék szokásos vádjait a székelyföldi megye románságának „erőszakos elmagyarosítására” irányuló RMDSZ-politikáról is, egyenesen „románok ellen irányuló etnikai tisztogatással” vádolva a magyar szövetséget. A Novy Cas című pozsonyi bulvárlap szerint „a Magyarországgal szomszédos országokban egyre több szó esik a határon túli magyar autonómiák gondolatáról, s ezt a szándékot Orbán Viktor kormánya támogatja.” A lap úgy véli: a magyar miniszterelnök is felismerte, hogy „a nacionalizmus kártyalapjának a választások után is súlya van.” „Az, ami Szlovákiában történik, több az illetlenségnél, hiszen Szlovákiában a magyarokat megalázzák” - írja a Práca című szlovák napilap azzal kapcsolatban, hogy az ígéretek ellenére a mai napig nem született meg a nyelvtörvény. Expedíciós légihadtesteket szerveznek a légierőnél Túlterhelt pilóták Hamarosan átszervezik az Egyesült Államok légierejét: tíz expedíciós légihadtestet alakítanak ki, amelyek egymást váltva teljesítik a béke- fenntartó feladatokat. Az amerikai légierőt úgyszólván felőrölték a különböző missziók (például az iraki, a boszniai légtér ellenőrzése): a parancsnokok szerint ezzel magyarázható, hogy az utóbbi időben meglehetősen sok pilóta hagyta ott a sereget a békésebb polgári repülés kedvéért. A Pentagon ezért hamarosan nagy átszervezésekbe kezd. Az elkövetkező 18 hónap során tíz „légi expedíciós hadtestet” (AEF) hoznak létre. Egy-egy AEF mintegy 250 repülőgépből áll majd: vadászgépekből, nehézbombázókból, valamint a pilótákat kiszolgáló teljes ellátószemélyzetből, és elektronikus felderítőgépekből. A légierő vezetői hangsúlyozták - ismerve a kongresz- szus minden költekezéssel szembeni ellenállását -, hogy önmagában ez a tervezet nem igényel újabb fejlesztéseket, illetve újabb légibázisokat. A gépeknek továbbra is az eddigi bázisok adnak otthont, de a felkészülést már együtt fogják végezni, és 15 hónapos periódusonként kilencven napig tartó megbízatásokat teljesítenek majd a csoportok. Ferenczy Europress Trónbeszéd korona nélkül Reformot követelnek az angolok Az angolok már abban sem biztosak, hogy most novemberben II. Erzsébet a megszokott módon és körülmények között mondja el szokásos évi trónbeszédét. Meglepő mértékben növekszik a szigetországban a monarchia látványos reformját követelők tábora. Sokan azt mondják, fa- kítani kellene a színes külsőségeken. Szerintük például nem lenne fontos, hogy az uralkodópár díszhintóban tegye meg az utat a Buckingham-palotától a parlament épületéig. Mások hozzáteszik: a trónbeszédnek nevezett kormánynyilatkozatot nem kellene magának az uralkodónak felolvasnia, ráadásul a brit koronával a fején. Hanem? A válasz: elegendő ehhez a parlamenti elnök is. Számos bírálat hangzott el a lovaggá ütés középkorias módja ellen is. Az udvarhoz közelálló körökben csalódást keltett, hogy e véleményeket osztja a Demos nevű testület, amelyet Tony Blair kormányfő hozott létre. Ä választások előtt Blair azt ígérte, segít átvezetni a monarchiát az új évezredbe. A Demos ezzel egyetért: a monarchiát csak alapos reformokkal lehet és érdemes átmenteni. Július volt a hőség hava 1998: hatszáz év alatt a legforróbb? Eddig csak a bőrünkön érezhettük, most tudományosan is megerősítették: az elmúlt július volt a legforróbb hónap száz éve. Több mint száz éve regisztrálják az időjárás alakulását: azóta idén júliusban mérték földünkön a legmelegebb átlaghőmérsékletet, amely mintegy fél fokkal haladta meg a korábbi rekordot: a tavalyi július hőségcsúcsát. Az új statisztika nemcsak a szárazföldi hőfokokat, hanem az óceánok hőmérsékletét is számon tartja. „Bőséges bizonyíték támasztja alá, hogy az ember tevékenysége befolyásolja a földi klíma alakulását” -jelentették ki amerikai kutatók. A washingtoni kormány igyekszik is felhasználni a tudósok egyetértését. A Fehér Ház, Al Gore alelnök, sőt maga Clinton is rendszeresen és nyomatékosan hangsúlyozza a globális felmelegedés elkerüléséhez szükséges teendőket. Az idén Amerikában, különösen Texas államban pusztított a hőség, 124 ember halt meg az iszonyatos meleg miatt. „A ’90-es évek minden eddigi rekordot megdöntötték, és nagyon valószínű, hogy 1998 nemcsak századunk, hanem az elmúlt hatszáz év legmelegebb esztendeje” - jelentette ki Thomas Kari, a témával foglalkozó kutatóintézet munkatársa. FEB A tíz legkedveltebb európai úti cél Közzétette az Euromonitor nevű brit piackutatási intézet a legkedveltebb európai úti célok toplistáját. A dobogó első három fokát az alábbi országok foglalják el (zárójelben az 1997. évi látogatók száma milliókban): Franciaország (64,7), Spanyolország (44,2) és Olaszország (33,6). Magyarország (20,9) a 6. helyen áll, maga mögé utasítva Lengyelországot, Csehországot és Ausztriát, valamint Németországot, ahol tavaly mindössze 15,7 millió vendég fordult meg. A sereghajtó azonban egy másik ösz- szehasonlításban első helyezett: egy-egy látogató itt költötte a legtöbbet (1755 márkát). Az utolsó helyezett Magyarországot (36 ezer forint) viszont még Oroszország is megelőzi. Százötven év rémségeinek texasi történelmi tára Igazságszolgáltatási múzeum nyűt Másfél évszázad dutyikrónikája tanulmányozható a texasi Huntsville-ben: egyszerre hátborzongató és érdekes. A város főterének egyik épületét alakították át börtönmúzeummá. Az Egyesült Államok déli államának büntetés-végrehajtását szemléltető tárlaton kiállították Bonnié és Clyde eredeti fegyvereit, és a híres rabló - John Wesley Hardin - ruháit. Elképesztő mennyiségű pisztoly és egyéb fegyver is sorakozik a tárlókban. Látható alsónadrágból font menekülőkötél és rabnak szánt fajáték; titkos rekeszében az adományozó kábítószert rejtett el. Egyike a látványosságoknak az a villamosszék, amelyben 1924 és 1964 között 362 bűnöző végezte életét. Az intézmény igazgatónője, Mary McClain szerint némely kiállítási tárgy túlságosan is hátborzongató, ám ez is hozzátartozik Texas történelméhez. A börtönök, fogházak valós világát és sajátos kultúráját kívánja bemutatni az állami költségvetésből létrehozott és fenntartott múzeum. A hivatalos nevén Texas Prison Muse- umban gazdag levéltár is található: főként szakemberek forgathatják haszonnal a büntetés-végrehajtással kapcsolatos dokumentumokat és fényképeket. Az igazgatónő hangoztatja: nem véletlenül kapta a kelettexasi kisváros a börtönmúzeumot. Éppen 150 esztendeje, 1848 óta ugyanis Huntsville az állami büntetés-végrehajtás központja. Az ottani nyolc (!) börtönben mintegy hétezren dolgoznak, és ma is végeznek ki elítélteket. Tavaly tíz naponta, összesen harminchét halálos ítéletet hajtottak végre Texasban, ami legújabb kori rekordnak számít. Huntsville-ben egyébként nem csupán a börtönmúzeum a látványosság, hanem a nyolc börtön és fegyház is, közte a leghírhedtebb, a The Walls. Az akár fegyencvárosnak is nevezhető település büntetésvégrehajtási intézeteiből naponta átlagosan százan szabadulnak. Kulcsár László
