Tolnai Népújság, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-09 / 159. szám

1998. július 9., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP — DüNAFÖLPVÁR, PAKS ÉS KÖRNYÉKE____________5. oldal Dunaföldvári Mozaik Fosa Ede pasztelljei Holnap zár az a kiállítás a dunaföldvári Vármúzeum Galériá­ban, amelyen a Kistormáson élő és alkotó Pósa Ede képzőmű­vész pasztelljei láthatók. A művész öt éve költözött feleségével Magyarországra Zentárói, és néhány közbenső állomás után Kistormáson találtak otthonra. A kiállított alkotások zömmel tájképek, amelyek bölcs derűt és nyugalmat árasztanak. Van még lehetőség megtekinteni - érdemes. Elmosta az eső a színielőadást A mostoha időjárás miatt elmaradt a Földvári Nyári Esték keddre hirdetett előadása, amelyen Csiky Gergely Az ellenáll­hatatlan című vígjátéka került volna színpadra a helyi Játékszín produkciójában. A művelődési központ munkatársai a tegnap délelőttöt az eső áztatta díszletek megmentésével töltötték. Erő­feszítéseik sikerrel jártak, így az előadást július 17-én, pénteken este kilenc órai kezdettel tartják meg. A Földvári Nyári Esték többi programja a terveknek megfelelően lesz megtartva - ha csak az időjárás újra közbe nem szól. Változások a szakmunkásképzésben Elfogadta a város képviselő testületé az általános iskola igazga­tójának beszámolóját. Mint ismeretes, Dunaföldváron ez az in­tézmény működteti a szakmunkásképzés elméleti oktatását is. A szeptemberben kezdődő tanévtől - alkalmazkodva az orszá­gos változásokhoz - új oktatási forma kerül bevezetésre, esze­rint a 9. és 10. évfolyamon a közismereti tárgyakat oktatják a leendő szakmunkásoknak, majd két éves képzés következik a szakmai ismeretekből. Augusztusi előzetes Duna-parti családi napok Jó előre szólunk, legyen idő felkészülni a Duna átúszására épp úgy, mint a lampionos, fáklyás vízi felvonulásra. Pakson az idén is megrende­zik a Duna-parti családi na­pokat. Az időpont szokás szerint Szent István napjához kötődik. Az idén két napos lesz a rendez­vény, augusztus 20. és 21. va­lódi fesztivál hangulatot ígér. Az első nap kora reggelén hor­gászverseny várja a szép számú paksi pecásokat, majd a zsák­mány mindjárt a bográcsokba kerülhet, a halászléfőzés meste­rei vetélkedhetnek. Délután ün­nepi műsor várja az addigra megújuló Duna korzó közönsé­gét, a víziszínpadon. Másnap egy órával a déli harangszó előtt indul a túlsó partról a Duna átúszás - az előző évek tapasztalatai alapján várhatóan népes - mezőnye, a vízi jármű­vekkel rendelkező paksiak kí­séretével. Az eredményhirde­tést követően újból a színpadra figyelhetnek a nézők, majd sö­tétedés után indul az egyre nép­szerűbb lampionos, fáklyás vízi felvonulás. -rg­Vizuális kísérleti alkotótelep nyílt kedden Pak­son, a művelődési központban. Az ország több tájáról érke­zett művészek július 19-ig munkálkodnak együtt, Halász Károly és Merhán Orsolya vezetésével. Egyikük, Dévényi Mónika alkotásaiból kiállítás látható a művelődési központ emeleti galériáján. Képünkön a művész egyik nagyméretű festménye. fotó: gottvald károly Szenzációs gyűjtemény a nagydorogi Faluházban Nádtetős házikó, kis ablakokkal Még tavaly nyáron kezdődött annak a vályogházikónak az építése, melyet a nagydorogi általános iskola fákkal borított udvarában építgettek. Az önkormányzat közhasznú munká­sai szép munkát végeztek. lés,- kertművelés segédeszkö­zeivel és egyéb érdekes tár­gyakkal ismerkedhetünk meg. A kukoricadaráló, a faprés, és a cukorka-automata látványa a Markó János a palatábla használatát magyarázza. FOTO: GARAY A parasztház - természetesen nádtetővel, kis ablakokkal - már télre elkészült, ám a ba­rátságtalan időjárás nem tette lehetővé, hogy a nyugdíjas pedagógus, Markó János által összegyűjtött anyagot átköl­töztessék az időközben Falu­háznak elnevezett kunyhóba. A ház avatója június elején volt. Ekkorra minden apró tárgy a helyére került. Mint azt Markó János meséli: minden kiállított eszközt át kellett tisz­títani, némelyiken javítani való is akadt. A parasztház két szobából valamint a konyhá­ból áll, melyet János bácsi íz­lésesen rendezett be. Az nyugdíjas pedagógus akkor - vagy húsz évvel ezelőtt - kez­dett régi használati tárgyakat gyűjtögetni mikor rádöbbent, hogy feledésbe merül minden olyan eszköz, melyet anno - az ő gyermekkorában - használ­tak az emberek. Elhatározta: felkutatja a környék „ócskasá­gait” és összegyűjti azokat. Sokan segítségére voltak, hi­szen szívesen adtak régisége­ket a gyűjtögetőnek. A többe­zer tárgy kiállítására azonban hosszú éveket kellett várni. — Azt hiszem, hogy sike­rült méltó, és ugyanakkor korhű környezetet találni a szívemhez nőtt régiségeknek - mondja János bácsi, aki nem­csak az újságírónak, de min­den vendégnek boldogan és szívesen mesél a tárgyakról, eredetükről, használatukról. Választékos, szép magyar be­szédét kellemes hallgatni. A ház bejárata a konyhába nyílik, ahol a konyhai eszkö­zök széles palettáját találjuk. A nyélig elkopott evőeszkö­zöktől, a tűzgyújtón keresztül a porcelán- és fémedényekig minden megtalálható. Mint azt János bácsi meséli: a gazdasá­gosság és a szegénység együtt figyelhető meg az eszközök nagy részén. A konyhát két szoba veszi közre. Az egyik­ben inkább a parasztházakra jellemző belső használati tár­gyak (ágy, rongybaba, szelle­mesen egyszerű gyermekjáté­Mezőgazdasági eszközök kok, petróleum lámpák, isko­lai eszközök stb.) láthatók. Mindegyikéhez külön történet fűződik és persze használati útmutató tartozik. A másik szobában inkább a földműve­látogatókat kérdésekre inger­ük. — Mi tetszett meg a régi­ségekben, ami sokaknak nem más, mint szemétre való tárgy? — Leginkább azt szeret­ném érzékeltetni a látogatók­kal, hogy mennyivel másként éltek apáink, nagyapáink. A modern gépek, a villanyáram nélkülözése ma már hatalmas gondot jelent. A mai fiatalok nem is tudják elképzelni, mi­lyen erőfeszítést jelentett a századelőn megfőzni egy le­vest, vagy le­főzni egy ká­vét. Legtöb­ben - az ilyen technikai fej­lődés mellett is - elégedet­lenek és én nem értem miért. A meg­nyitó óta több csoport is megtekin­tette a Falu­házat. A nagydoro­giak nagyobb része a meg­nyitás napján ismerkedett a kiállítással, ám azóta is rendszeresek a látogatások. Mára több, mint hatszázan le­hettek részesei a múlt értékei­ből összeállított kiállítás ma­radandó élményének. ge HírBlokk Rendkívüli testületi ülés Ma délután 17 órai kezdettel rendkívüli testületi ülést tart Paks önkormányzati képvi­selő testületé a Városháza nagytermében. Egyetlen téma szerepel napirenden, a Deák Ferenc Általános Is­kola vizesblokkjának épí­tése. Leltár a könyvtárban A paksi művelődési központ könyvtárában július elejétől leltározás folyik, ezért nem tudják fogadni az olvasókat. A könyvtár augusztus 3-án nyit újra. Olvasótábor határok nélkül A határon túli magyar kö­zépiskolások nyári olvasó­táborát ötödik alkalommal rendezi meg a paksi műve­lődési központ Cseresz­nyésben, július 24. és au­gusztus 3. között. Az előze­tes program szerint Gergely András történész A reform­kortól a kiegyezésig, Szilá­gyi Márton irodalomtörté­nész Kölcsey és kortársai, Banner Zoltán művészettör­ténész A magyar nemzeti művészet kialakulása cím­mel tart előadást, amelyekre a szervezők várják a paksi középiskolásokat. Ugyan­csak nyitott lesz a tábor va­lamennyi műhelye, így a történeti, a vers- elemző-versmondó-színját- szó, az anyanyelvi-népze­nei, az újságíró kör és az esti pódium műsorok is. Itt hirdethet! A Tolnai Népújság hirdetés­felvevői helyei Paks - Dunaföldvár körzetében: Gold Gabriella Paks, Hársfa utca 35. telefon: 75/314-155,06(20)609-069 Fadd és Vidéke Takarék- szövetkezet 7133 Fadd, 7035 Dunaszentgyörgy Siómenti Takarékszövet­kezet Nagydorog 7044, Pálfa 7042, Sárszentlőrinc 7047, Kajdacs 7051. Garay Előd telefon: 74/316-932. Hanoi Jó- zsefné Paks Pál utca 61. Gyászközlemények: Pantar 7030 Paks, Kálvária u. 2. Müll-Patrik 7030 Paks, Retek u. 1. „Látványos fejlesztést” hajtott végre a Nagydorogi Áfész. A nagydorogi ábécé-ben felállított látványpékség megvalósítása nagy ötlet volt, legalábbis ami a lakossági vé­leményeket illeti. Sajtos, tepertős és gyümölcsös pogá­csákat kínálnak a vevőknek, akik folyamatosan a helyszínen készült, frissen sült tésztákból válogathatnak. jc Paksaméta _________ írta: Rákosi Gusztáv S zorulásaink M últkoriban a sziréna szólalt meg — szerencsére tévesen, most meg itt van ez a beszorult szabályozóméi. A sziréna hangján bosszankodtam, hiszen reggeli álmomból vert fel - köztudott, hogy az újságíró a késón kelők alfajába sorolandó - azután rájöttem, milyen jól is jön ez uborkaszezon idején, mind­járt van téma. Körbe is szaladtam a várost, gyűjtöttem a véle­ményeket, mondtak is ismerősök, ismeretlenek hideget, meleget, még idézhetetlen is az illetékeseknek címezve. Félelem nem volt senkiben, naná megszoktuk már, hogy itt élünk, közel az atom­erőműhöz. Ettől persze még nemigen fogadjuk el, amit az egyik nyilatkozó azon frissiben válaszolt a Kossuth Rádió riporteré­nek: „maga még soha nem tárcsázott félre?” Azon is vitatkoz­tam, amit egy másik szakember mondott - igaz baráti beszélge­tés során - miszerint a tájékoztatás negyven perces késése elfo­gadható időtartam. Neki, szakemberként tudniillik talán lehet az, nekünk, laikus polgároknak korántsem volt megnyugtató az a háromnegyed óra bizonytalanság. Annál inkább sem, mert megszoktuk már az elmúlt tíz évben, hogy nagykorúként kezeli az atomerőmű a közvéleményt. V égtére is a szabályozórúd beszorulása sem nagy ügy. Amíg a hiteles és gyors tájékoztatás be nem szorul. i • Zá ' -éi 'Julius 1—tol Tej 11-es 2,8%-os Vaníliás karika ÍÍ5 g, 'w V Fa tusfürdők 20(Kml ^ Göcseji párizsi Rexona stift sensitive 200onl sí m i i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom