Tolnai Népújság, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-03 / 154. szám

4. oldal Megyei Körkép 1998. július 3., péntek I Bonyhád És Környéke VÖLGYSÉGJÁRÓ Műszert ajándékoznak a németek a bonyhádi kór­háznak. A hétezer márkát érő EKG-berendezést ma délelőtt adja át az intéz­ményben Johann és Chris­tine Karl. Német gyerekeket fogad­nak Kisdorogon. A tizenöt diák augusztusban érkezik és öt napot a szálkai tábor­ban is eltölt. A Pannon Tükör című kulturális folyóirat legújabb száma a bonyhádi Máté Gyula három grafikáját közli. A nyugat-pfalzi Schönen- berg-Kübelberben is bemu­tatták a bonyhádi Bayer Béla Graublau (Szürkéskék) című kötetét. Az alkalomból rendezett ünnepségen két nyelven olvasták fel a ver­seket, Máté Judit és Anna pedig furulya duettel emelte az esemény fényét. A költőt augusztusra is meghívták Németországba, egy újabb találkozóra. Maradandó fogyatékos­sággal végződött az a bal­eset, amely Bonyhádon a Mikes Kelemen utcában tör­tént. Egy segéd-motorke­rékpárral közlekedő sze­mély a Vasvári Pál utca irá­nyába haladt. Egy - az előtte jobb oldalon álló - személygépkocsit próbált kikerülni, de elvesztette az egyensúlyát és nekiment a vele szemben szabályosan közlekedő Suzukival és egy, az utcában álló Fiatnak. Nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett, ké­sőbb egyik lábát amputálni kellett. Filmekkel várják a nyári szünetüket töltő diákokat a bonyhádi Városi Könyvtár­ban. Hétfőn A nagy ho-ho- horgász, kedden az Egyetlen Föld, szerdán A bagdadi tolvaj, csütörtökön a Vízi­pók, pénteken A fekete tuli­pán, szombaton pedig a Tüskevár című filmet mutat­ják be. A vetítések minden nap délután kettőkor kez­dődnek. A Bonyhád Városi Tv ma este fél héttől közvetíti a vá­rosi képviselő-testület reg­gel nyolckor kezdődő, rend­kívüli ülését, amelyen egyetlen napirendi pontként a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósság- kezelésének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról szóló rendelet megalkotása szerepel. A Német Nemzetiségi Olvasótáborban kilenc kis csoportban tanulják a nyelvet, a diákok. A váraljai táborlakók a környék nevezetességeivel is ismerkednek. Megnézték a váraljai helytörténeti gyűjteményt és voltak Orfűn, ahol Nagy Bandó Andrással is találkoztak. Volt né­met szép kiejtési verseny és a jövő hétfői zárásra Tábori Szorgalom címmel kiállítást állítanak Össze. FOTÓ: GOTTVALD A falu huszonegy éves jegyzője Pályázat útján egy huszonegy éves helybéli Beréti Zsolt lett Cikó jegyzője. A jelenleg még egyetemista fiatalembert arról faggattuk, hogy készül a munkájára, mekkora kihívás számára a feladat. — Bonyhádon érettségiztem a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban 1995-ben, és még abban az évben felvettek a Pázmány Péter Tudományegye­tem jog- és államtudományi ka­rára. Jelenleg itt vagyok immár negyedéves joghallgató. — Miért ezt a pályát válasz­tottad? — Mikor a gimnáziumba kerültem, meggyőződésem volt, hogy matek-fizikával fo­gok továbbtanulni, ennek érde­kében természettudományos osztályba jelentkeztem. Har­madikosként jött az ihlet, hogy jogra szeretnék menni, és fél­évkor váltottam: felvettem a magyar-történelem fakultációt. A jog nagyon tetszik, mert ez nem csak egy szakma, hanem egy hivatás. Az egész pálya, úgy ahogy van, egy nagy kihí­vás, hiszen minden esetben egy komoly problémát kell megol­dani. — A mai világban nem ne­vezhető általánosnak, hogy a fiatalok ilyen komolyan gon­dolkodnának. — A legfiatalabb ország- gyűlési képviselő például 21 éves. Amikor a jegyzőségre le­hetőség volt Cikón, én szinte teljesen biztos voltam abban, hogy meg fogom pályázni. Az egyetemet továbbra is nappali szakon végzem, szerintem ösz- sze tudom ezt hangolni a négy­órás, kötetlen munkaidejű főál­lású jegyzői munkával. Emel­lett a Cikói Falutévé Alapít­vány kuratóriumának az elnöke vagyok. — Mekkora kihívás egy 21 éves embernek a jegyzőség? — Nagy. Vannak, akik ke­vésbé bíznak meg a fiatalok­ban. Úgy gondolják, nincs megfelelő élettapasztalatuk. Az én célom, hogy bebizonyítsam, hogy ez nem így van. Vannak feladatok, amelyeket egysze­rűen meg kell csinálni. Vannak azonban olyanok is, amelyek gyakorlatilag a személytől füg­genek, hogy hogyan oldja meg azokat. Én ez utóbbira szeret­nék nagy hangsúlyt fektetni. — Milyen a kapcsolatod a cikóiakkal? — Az egyetemi tanulmá­nyok közben is elég gyakran já­rok haza, így nem vagyok isme­retlen a faluban, mindenkivel jó a viszonyom. A településen egyébként jelenleg körülbelül 1060 lakos van. Érdekes, hogy az országra jellemző városiaso­dás ellenére Cikóra inkább ki­költöznek ki az emberek, mint onnan el. — Marad-e szabadidőd az egyetem mellett? — Vizsgaidőszakban abba­hagytam a Rádió Bonyhádnál végzett tevékenységemet, mert komolyan kellett készülni, most azonban új műsort tervezek harmadmagammal. Ezenkívül szívesen focizom, teniszezem. — Milyen céljaid vannak? — Először is olyan köz- igazgatást szeretnék, amely gyors és bürokráciamentes. Szeretnék jó jegyző lenni, és emellett természetesen befe­jezni az egyetemet. Egyszer még szeretném kipróbálni a jogi pálya többi területét is, az ügyvédi és a bírói feladatokat. Az egyetemünkön tanítanak a nemzetközi bíróság tagjai, a legfőbb ügyész, sztárügyvédek, az alkotmánybíróság több tagja, köztük az elnök és a helyettese, dr. Lábadi Tamás is, aki egyéb­ként bonyhádi volt. Kép és szöveg: Máté Réka Beréti Zsolt eloszlatná a fiatalokat övező bizalmatlanságot Sebészkongresszus lesz Bonyhádon Operáció, metszés nélkül Újabb műtéti eljárást vezet­tek be a bonyhádi Városi Kórház és Rendelőintézet Sebészeti Osztályán. Ennek vezetőjétől, dr. Kosa Zoltán főorvostól azt is megtudtuk, hogy október végén Bony­hádon tartja soron követ­kező kongresszusát a Ma­gyar Sebész Társaság. — A nemrégiben beveze­tett eljárás az úgynevezett la- paroskopos sérvműtét. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag se­bészi metszés nélkül, a has­üregbe vezetett endoskopon keresztül operáljuk a betege­ket. A műtét úgy történik, hogy a hashártya és a hasfal közé egy speciális műanyag­hálót ültetünk, és ezzel zárjuk le belülről a sérvkaput. A sérv kiújulásának veszélye így egy százalék alatt marad. — Mennyivel könnyebben viseli a beteg ezt a beavatko­zást, mint a hagyományos mű­tétet? — Ez óriási előnyt jelent és szinte hihetetlen, hogy a beteg a műtétet követő napon elhagyhatja az osztályt és folytathatja megszokott élet­módját, akár fizikai tevékeny­ségét is. A beavatkozás alta­tásban történik. — Más műtétek is végezhe­tők-e ezzel a technikával? — Meglátásom szerint igen, bár elsősorban az epe- és a sérvműtétekre koncentrá­lunk. (Előbbinek évek óta ha­gyományai vannak a kórház­ban. A szerk.) Szeretnénk a vakbélgyulladás egyes fajtáit is ezzel a módszerrel orvo­solni. — Önök már most készül­nek az őszi sebészkongresz- szusra. — Igen, a Magyar Sebész Társaság dél-dunántúli szek­ciója Bonyhádon tartja soron következő kongresszusát ok­tóber 31-én. Ez igen megtisz­telő faladat, ugyanakkor az osztályunk, de még a kórház dr. Kása Zoltán is képtelen ezt a rendezvényt önállóan lebonyolítani. Ezért számítunk a városban és a Völgységben működő gaz­dálkodó egységek, üzemek és az itt élők segítségére. Hunyadi A baj nem jár egyedül Kiutasították a balesetet okozó feketemunkást (Folytatás az 1. oldalról.) G. A. román állampolgár Bu­dapesten, a Moszkva téren ismerkedett meg magyar munkaadójával. A férfit és egy román házaspárt azzal bízta meg a fővárosi munka­adó, F.F., hogy a Sötétvölgy­ben gyűjtsenek mezei virágo­kat, amelyekből később ko­szorú illetve csokor vészül. A munkásokat feketén foglal­koztatták és - elmondásuk szerint - 3-4 napra összesen ezer forintot kaptak fejenként. Egyik este G.A. a kakasdi kocsmából hazafelé tartott. Erősen ittas állapotban, az út menetirány szerinti jobb olda­lán haladt. Bizonytalanul köz­lekedett és elé lépett egy Ra­kasd felől érkező Audinak. A kocsi vezetője - hogy ne üsse el a gyalogost - áttért a me­netirány szerinti bal oldalra, ahol összeütközött a szemből érkező Mitsubishivel. A szerencsének köszön­hető, hogy a balesetben két személy sérült meg, ők is könnyebben, ám az anyagi kár tetemes: 9 millió forint. A karambolt okozó sze­mély sértetlenül úszta meg a kalandot. Ő egyébként oly ré­szeg volt, hogy saját bizton­sága érdekében kellett őri­zetbe venni. A józanodás ne­héz órái után kihallgatták, és szabálysértési eljárást indítot­tak ellene. A férfit és két társát azóta kitoloncolták. A házaspár egy, G. A. két évig nemkívá­natos személy Magyarorszá­gon. A rendőrség a megyei munkaügyi központnál kez­deményezi a budapesti mun­kaadó felelősségre vonását.-háj­Nyugis volt a bonyhádi razzia Nyugodtan aludhattak az elmúlt hét végén a bonyhádiak. A diszkókból hazatérők nem bömböltették autójukat az éjsza­kában, mindenki a lehető legrövidebb időn belül hazament. Nem csoda történt, pusztán egy átfogó ellenőrzést tartottak a bonyhádi rendőrök, akik eredményesnek értékelték az ak­ciót. A szombat éjszakai razziának - amelyben a bonyhádi zsaru­kon kívül a paksi beavatkozó csoport és a megyei főkapi­tányság munkatársai is részt vettek - az volt a célja, hogy kiszűrje a szabálytalanul köz­lekedőket, illetve a rendőri je­lenlét visszatartsa az éppen bűnbe esni akarókat. Mint Marcsek Sándor, a bonyhádi városi kapitányság közleke­dési alosztályának vezetője érdeklődésünkre elmondta: leggyakrabban gyorshajtás miatt kellett eljárniuk. Külö­nösen figyelték a bonyhádi diszkóból a hatoson távozókat. Az esetek nagy részében sza­bálysértési eljárást indítottak, és mindössze négy vezető lépte túl jelentősen az előírt sebességet. (Azaz ennyien ha­ladtak az éjszakai fényképez- kedés idején legalább 107 km/ órás sebességgel.) Az ő jogo­sítványuk feltehetően „ugrik”, vagy ahogy hivatalosan mond­ják: bevonják azokat. Nem volt jellemző az ittas vezetés. Mindössze egy fiatal­embert találtak italosnak, el­lene szabálysértési eljárás in­dul. Ketten közlekedtek lejárt műszakival, és csak néhány olyan kocsi volt, amelyikben bömbölt a zene. Az adatokat alaposabban is elemzik majd, egyelőre azt a következtetést vonták le, hogy a razzia elérte a célját, hiszen szombaton éjjel nyugalom volt a városban és környékén. Ebben feltehetően szerepet játszott, hogy az emberek sok rendőrt láttak az utcán. Érde­kes módon az egyik diszkó parkolójában még reggel is vagy tizenöt autó parkolt. El­képzelhető, hogy esetleg alko­holt fogyasztott tulajdonosaik - látva a rendőröket - inkább bekéredzkedtek egy másik ko­csiba, nehogy baj le­gyen ... Hangyái Orvhalászok és kormoránok ácsingóznak a tónál Rövidesen bevetik a riasztóágyút A próbahalászás eredménye szerint elég az oxigénhez jutnak a halak a hónigi halastóban. Az műveletről Füller Imrét, a Pan­nónia Mezőgazdasági Szövetkezet állattenyésztési ágazatveze­tőjét kérdeztük. — A havonta történő próbá­val az a célunk, hogy ellenőriz­zük a halak fejlődését, egész­ségi állapotát. Ellenőrizzük, nincs-e gombabetegségük, megvizsgáljuk a kopoltyújukat. A kopoltyú élénkvörös színe arról árulkodik, hogy elég a vízben az oxigén. — Hányfajta uszonyos ta­lálható a tavakban? — A legtöbb a ponty, de van két ragadozó fajtánk is, a szür­keharcsa és a csuka. Ezeket azért tartjuk, hogy elpusztítsák az ezüstkárászokat és a razbo- rákat. Ezeknek az úgynevezett „szeméthalaknak” a felfalásá- val javul a húsuk minősége, s ez fontos szempont az értékesí­tésnél. A pontyokat persze ezek nem bántják, túlságosan nagy falatok lennének nekik. — Észleltek-e orvhalászo­kat? — Igen, sőt az utóbbi idő­ben megnőtt a számuk, ám éj­jel-nappal fegyveres őrök fel­ügyelik a környéket. Sajnos a kormoránok is gyakori látoga­tók. Ellenük riasztólövésekkel védekezünk, hamarosan egy ri­asztóágyút is vásárolunk. — Mennyire jövedelmező ez az ágazat? — A tavalyi esztendő igen gyengének bizonyult, viszont az idei év a mérési mutatók alapján ígéretesnek mutatkozik, mondhatni a régi, jobb eredmé­nyeket sejteti. Götz János halászmestertől azt is megtudtuk, hogy a tó pén­tektől vasárnapig áll a pecások rendelkezésére. Nem kell tehát feltétlenül orvhalászkodni, ha valaki a szövetkezet tavaiból akar halhoz jutni. A napijegy megvásárlása két nemes hal el­vitelére jogosít, a kifogott ká­rászt és a törpeharcsát pedig mind viheti a horgász. A mester azt is elmondta, hogy az idei rekord egy 18,3 ki­logrammos amur, illetve egy 17 és fél kilós szürkeharcsa volt. 4 >> I

Next

/
Oldalképek
Tartalom