Tolnai Népújság, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-18 / 167. szám

1998. július 18., szombat éé«h§hhhí 9. oldal 1 Görögországi barangolások ülőhellyel ellátott szín­házát. Akik még bírták, egy izzasztó túraszakasz után, az igen jó állapot­ban fennmaradt stadion­hoz jutottak, ahol a pán- hellén játékokat rendez­ték. Ellentétben a mai tisztán sport jellegű olimpiai játékokkal, a pánhellén játékok idején nem csupán atlétikai versenyek és lovastoma, kocsifutás szerepelt, ha­nem színházi előadáso­kat mutattak be, zenei rendezvényeket tartot­tak. A Peloponneszoszi- félszigetre a Korintho- szi-csatomán keltünk át. Csodálatba ejtett a 80 méter magas meredek földfalak között a 25 méter szélességű 6 ki­lométer hosszú csatorna, amely a Peloponne­szószt a görög száraz­földdel kapcsolja össze az Égéi- és a Jón-tenger között. Építésében nagy szerepet játszott Türr István. A csatorna terveit Gerster Pál dolgozta ki, és eszerint készült el 1893-ra. Utunk során látogatást tettünk Mükenai-be, ahol az antik vá­ros romjaiban gyönyörködhet­tünk: Epidauroszba, ahol meg­csodálhattuk a régi Görögor­szág legnagyobb, legszebb csaknem teljes egészében fennmaradt fehér mészkőből épült színházát, amelynek hi­hetetlen akusztikáját kipróbál­tuk. A hegy szikláiba épített, félkör alakúan elhelyezett 55 sor ülésen 12000 ember szá­mára volt férő­hely. A hely va­rázsáról Henry Miller írta: „Epidauroszban, a béke szigetén, a csendben, ami szétárad ben­nem, meghallom a Föld szívveré­sét”. Az élmények tovább fokozód­tak, amikor az emberiség egye­dülálló kulturá­lis örökségét, a Meterórák-at („levegőben le­begve”) pillant­hattuk meg. Thesszaloniki lenyűgöző A felmérések szerint a magyaroknak alig több, mint negyede tölti üdüléssel szabadságát. Belföldön legtöbben a Balatonra mennek, a külföldre utazók Görögországot keresik fel a leg­szívesebben. Évek óta rendszeresen uta­zik egy szekszárdi csoport a Tolna Tourist Kft-vel. Meg­bízható utazási irodának is­mertük meg. Nem elhanyagol­ható szempont, amikor egyre többet lehet arról olvasni, hogy nyaralás előtt az utasnak kell figyelnie arra, hogy minden in­formációt megkapjon a kivá­lasztott utazási irodától. Ebben az évben a klasszikus Görögország meglátogatását választottuk. A 22 órás uta­zást, s a kirándulásokat ké­nyelmessé tette a nyugati tí­pusú, légkondicionált autó­busz. Az elhelyezéssel is min­denki elégedett volt. A közvet­len tengerparti, családi vállal­kozásban üzemeltetett, igé­nyesen berendezett 2 ágyas, erkélyes, fürdőszobás szálloda minden igényt kielégített (szí­nes tv, telefon). Ugyanez mondható el az ellátásról: svédasztalos reggeli, három­fogásos vacsora. Egy ország megismeréséhez hozzátartozik az étkezési kultúrája is. A program nagyon gazdag volt, s a nagy hőség ellenére is vállaltuk a naponkénti nagy utazásokat. Még Görögországban is rendkívülinek tartották a 40-45 fok körüli hőmérsékletet, ami­nek következtében erdő- és bozóttüzek keletkeztek. így ki­rándulásaink során mediterrán tüzek „élményében” is része­sültünk. A csillagtúrákat Nea Anchi- alosz üdülőhelyről, saját autó­busszal, idegenvezetővel bo­nyolítottuk le. A kisváros Kö- zép-Görögország egyik ismert üdülőhelye, kristálytiszta vizű tengerrel, aprókavicsos ten­gerparttal. A kellemes taver­nák, pizzériák, haléttermek mellett gondozott parkok, s a látnivalók hamisítatlan görög hangulatot árasztottak. Szinte sistergett a forróság az egésznapos Delphi-i kirán­dulásunkon. A látnivalók ezt szinte feledtették. A hely nem csupán egy régészeti kincses­láda, hanem bájos fekvésének köszönhetően, egy hegyolda­lon a tenger felett, az egyik legszebb antik épületegyüttese Görögországnak. A régi görö­göknél ez a hely számított „a világ középpontjának”, a hel­lén világ kulturális központjá­nak. Itt láthattuk a világ talán legimpozánsabb szentélye­gyüttesét, az Apollón szen­télyt. A „Szent úton” érkeztek meg a fáradt vándorok a szent körzetbe, amelynek vallási centruma ez a templom volt. A zarándokok itt hallhatták meg egy közvetítő pap segítségével a jövőjükre vonatkozó jóslatot, ami leginkább többértelmű volt. Az Apollón-templomtól lenyűgöző panoráma tárult elénk. Megcsodálhattunk még egy szép kincsesházat és az 5000 Az Akropolisz Színház Athénban Cikói szülők a gyermekekért Berkes Lászlóné elnök válaszol kérdéseinkre Egy évvel ezelőtt civil szerve­zet alakult Cikón: Szülők Egyesülete a Gyermekekért. Elnökével, Berkes Lászlónéval tekintünk vissza az elmúlt egy esztendőre: — Milyen céllal jött létre szervezetük, kik irányítják? — Harminchat önkéntes ta­gunk van, az egyesületet az el­nökség irányítja. Non profit szervezetként működünk. Adományokból és pályázati pénzekből valósítjuk meg prog­ramjainkat. Mindent a gyerme­kekért. Az indulásnál csekély anyagi forrás állt rendelke­zésre: a befizetett tagdíjak és a helyi önkormányzat jelképes támogatása. — Jó híre volt a cikói bú­csúbálnak, ez is az Önök ren­dezvénye volt? — Igen. Egy hét állt rendel­kezésre 1997 őszén, hogy ezt megrendezzük. Ez volt a köz­ségben az első jótékonysági bál. A részvételből láttuk, hogy fontosnak tartják a szülők az ügyet. Körülbelül százan jöttek el. — Van-e valamilyen peda­gógiai célja is a szervezetnek? — Az első esztendőben, az 1997-98-as tanévben az egész­séges életmódra és a családi életre nevelés fi?bgramját tűz­tük ki célul. Ezért kitartó pályá­zati munkát folytattunk. Elnyer­tük a Soros Alapítvány és a Gyermek és Ifjúsági Alapprog­ram Tanácsa segítő támogatá­sát. így több programot sikerült megvalósítanunk. — Felsorolna ezekből néhá­nyat? — Tavaly novemberben a bonyhádi rendőrkapitányság if­júságvédelmi megbízottja tar­tott előadást a drogról. Az Ifjú­sági Vöröskereszt bevonásával karácsonyi jótékonysági akciót szerveztünk a nehéz anyagi kö­rülmények között élő gyerme­kekért. Idén tavasszal elsőse­gélynyújtási és csecsemőápo­lási tanfolyamot tartottunk szakemberek bevonásával. Az Ifjúsági Vöröskeresztben sike­resen tevékenykedő tanulókat Váraljára kirándulásra hívták és szervezetünk útiköltséggel tá­mogatta őket. — A cikói iskola tagja a Tolna Megyei Kisiskolák Szö­vetségének is. Ez regionális szövetség. Terveztek-e olyan programot, mely ebben a tér­ségben vállalt feladatot? — Május elején éppen a szövetség tagiskolái részére hirdettünk drogellenes pályáza­tot „Drog stop!” címmel. Olyan visszhangra talált kiáltásunk, hogy nemcsak a diákok, de fel­nőttek is pályáztak. Rajz, pla­kátterv, novella, vers kategóri­ákban lehetett jelentkezni. A tavaszi második nagy rendez­vényünk a „Sporttal a családért és az egészségért” elnevezést kapta. Zenés, táncos torna- és karatebemutató volt, az ügyes­ségi versenyek mellett. Lehetett gyöngyöt fűzni is. Aszfaltrajz­verseny, csapatmérkőzések kö­vették egymást a nap folyamán. Uszoda bérletek, sportszerek, gyümölcs volt a jutalom. — A nyári szünidó're is ter­veztek programot?' —' Augusztusban szálkai tá­borozáson veszünk részt a cikói általános iskolásokkal. A tábo­rozás költségeihez járult hozzá a Szülők Egyesülete a Gyermeke­kért. A táborozás során a szabad­időben ugyancsak az egészséges életmód jegyében szerveztünk programokat. így például erdei túrákat, tisztasági versenyeket. Szeptemberben á szülőkrnéve- lők részére tartunk' drogellenes előadást. Októberben a forrada­lom emlékére futónapot szerve­zünk. Novemberben regionális rajzpályázatot szeretnénk kiírni „Nyitott száj” címmel. Ezt a fo­gászati hónap jegyében tesszük. Decsi Kiss János Megújult az ezeréves al-Azhar Az ezeréves al-Azhar me­cset, az egyiptomi szunniták legjelentősebb kultikus he­lye és hittudományi egye­teme 22 hónapi építőmunka után immár megújulva fo­gadja látogatóit. A 970-ben alapított me­csetben 972-ben hangzott fel az első imádság. Az épülete­gyüttes, amelyen addig soha nem végeztek komoly felújí­tási munkálatokat, az 1992-es földrengés során súlyosan megrongálódott. Mahmud Hamdi Zakzuk, a vallási ügyek minisztere sze­rint gyakorlatilag újra fel kel­lett építeni az iszlám hittu­dományi központot, amely­ben évente 20 ezer külföldi hallgató tanul, s amelynek fontossága a hittudósok sze­rint a mekkai Kába-kőéhez fogható. Mint az egyiptomi újjáépí­tési és lakásügyi miniszté­rium szakértői elmondták, a legkorszerűbb műszaki eljá­rásokat alkalmazták, hogy a műemléket az UNESCO normáinak megfelelően állít­sák helyre. 65 oszlopot, 22 fo­lyosót, hat minaretet, nyolc hajdani díszkaput, és számos, egykor a Korán-iskolások la­kóhelyéül szolgáló termet ál­lítottak vissza eredeti állapo­tába. A 13 millió USA-dollárnak megfelelő összeget fel­emésztő munka nem elszige­telt vállalkozás volt, hanem a kairói Óváros 313 muzulmán műemlékének felújítását fel­ölelő terv része - írta az AFP hírügynökség. Milyen volt valójában Hemingway? Megtestesített minden, Jcemény férfiúi” tulajdonságot - haditu­dósító volt, vadász, katona, sze­rette a nőket és a bort, energi­kus volt, férfias és habzsolta az életet. Ez a kép maradt fenn az Irodalmi Nobel-díjjal kitünte­tett Emest Hemingway-ről. De milyen is volt valójában? A Madridban megnyílt Heming- way-kiállítás kapcsán egész másként írta le az írót jóbarátja, Jósé Luis Castillo-Puche. Sze­rint Hemingway a valóságban magányos és bizonytalan em­ber volt, aki megkísérelte, hogy kalandokkal küzdj e le halálf­élelmét. Az egy évvel Hemingway születésének (1889. július 21.) 100. évfordulóját megelőző madridi kiállítás fotókkal, leve­lekkel és az író emléktárgyain keresztül mutatja be Heming­way kapcsolatát második hazá­jával, ahogy ő több ízben is Spanyolországot nevezte. A húszas évek elején tett első spanyolországi látogatása után Hemingway lelkesedett a bika­viadalért. Különösen elbűvölte őt az évenként sorra kerülő bi­kafuttatás Pamplonában, amelynek 1926-ban megjelent regényében, a Fiestában emlé­ket állított. Castillo-Puche sze­mében, aki több könyvet írt Hemingway-ről, ez a bűvölet is hozzátartozott Hemingway ha­lálfélelméhez. A veszély és a halál által Hemingway-re gyakorolt bűvö­let azonban „csak álarc volt, amely mögé gyengeségét rej­tette". így próbálta az az ember, aki éjszaka még a villanyt sem merte eloltani, „leküzdeni bor­zalmas és tragikus bizonytalan­ságát”. Ami a nyilvánosság szemében őrületig túlhajszolt férfiasságnak tűnt, annak gyö­kerét Castello-Puche Heming­way gyermekkorában véü fel­fedezni. Édesanyja előszeretettel öl­töztette őt nővérei ruháiba és Hemingway kilenc éves korá­ban megrendítő eset tanúja volt. Végignézte, amint egy indián férfi elmetszette a torkát, mert nem volt képes elviselni fele­sége szenvedését, akin He­mingway apja császármetszést hajtott végre - érzéstelenítés nélkül. Hemingway apja ön­gyilkos lett és Emest a nagyap­ját tette meg példaképének, aki katona volt. Élete során úgy próbálta le­küzdeni halálfélelmét, hogy új­ból és újból kihívta maga ellen a sorsot. Ezért jelentkezett ön­ként az első világháborúban be­tegszállítókocsi sofőijének az olasz frontra, lett haditudósító a török-görög háborúban és a spanyol polgárháborúban, va­dászott oroszlánra és elefántra Afrikában, ezért boxolt és ezért horgászott a nyílt tengeren. Át­élte a kalandokat, amelyeket le­írt. így lett eleven mítosz az irodalomkritikusok szemében. Castillo-Puche azonban ezt csak „előre menekülésnek” ne­vezi és meggyőződése szerint Hemingway remélte, hogy ha­lálos baleset éri a veszélyes ka­landok során. Eléri az időelőtti halált és elkerülheti az öngyil­kosságot, amelyet azután 1961. július 2-án követett el birtokán Idaho államban - 19 nappal 62. születésnapja előtt vadászpus­kájával főbelőtte magát. » A Korinthoszi-csatorna hegyvidékén trónolnak, mint sasfészkek a bizarr sziklatöm­bökön és sziklacsúcsokon a Meteorák épületei, a kolosto­rok. A görögországi barangolá­sok befejezéséhez érkeztünk, amikor Athénba utaztunk. Tudtuk, hogy Athénben gyak­ran sűrű, átláthatatlan, szmo- gos a levegő, ezért távolból nem látható az Akropolisz fennsíkja. Szerencsénkre tiszta volt a levegő. Amikor megkö­zelítettük a várost, egy mész­kőtáblahegyet láttunk, ami ki­magasodik a görög főváros háztetőinek tengeréből, és mintegy tálcán kínálja a Kr.e. V. sz.-ból származó lenyűgöző épületek maradványait. Járva a romos épületeket, nem volt nehéz elképzelni, hogyan néz­hetett ki ez a lenyűgöző temp­lomegyüttes az antik korban. Fényképek alapján is felis­mertük a templomok templo­mát, a Panthenont, amely nemcsak az Akropolisz, de Görögország legismertebb épülete, legjellegzetesebb szimbóluma is. Az egyszerű szépséget képviseli. így telt el 10 nap - közben azért fürödtünk is. Akinek az utolsó napra még maradt ereje, az elhajózott Szkiathosz szige­tére. Este zenés, táncos búcsú­vacsorával köszöntünk el na­gyon kedves, udvarias, barát­ságos házigazdáinktól. Pacsai László

Next

/
Oldalképek
Tartalom