Tolnai Népújság, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-18 / 167. szám

4. oldal Megyei Körkép — Tolna És Környéke 1998. július 18., szombat ÁOIH Hírek Olvasd a belépőjegyed! Újszerű kísérlet terepe a Dombon fizetőstrand, a je­gyek nem csak a jogszabályi előírások által is meghatá­rozott adatokat tartalmaz­zák. A papír mindent elbír, így az áfa tartalom feltünte­tése mellett például köz­hasznú információkat is. Az első sorozat a Dom- bori Nyári Fesztiválra invi­tálta a fürdővendégeket, a második sorozat, amely most kerül az árusokhoz a triatlont népszerűsíti. A jegy hátoldalára az üdülő- terület mini-menetrendje kerül. Az újszerű próbálkozás legfőbb szponzora az időjá­rás, mivel a jegyek fogyásá­nak üteme veszélyeztetheti a kísérlet sikerét. Ha kevés a vendég, akkor az előrenyo­mott jegyeken esetleg már „lefutott” rendezvények propagandájával találkoz­hat. A megfelelő időzítés az idei tapasztalatok alapján az eljövendő szezonok legfon­tosabb feladata. Persze az ötletből jelentős bevétele is származhat a faddi önkormányzatnak, vastag pénztárcával, széles ügyfélkörrel megáldott vál­lalkozók láthatnak üzletet a reklámhordozásra is alkal­mas „fecni”-ben. Fadd napja: augusztus 20. A hagyományoknak megfe- ' lelően idén is augusztus 20- án rendezik meg a „Falu­nap” rendezvényeit Faddon. A hagyományos falu-futás, főzőverseny, esti bál idén is csupán a keretét alkotják a következő havi program­nak. A részletekre a jövő héten összpontosít a helyi önkormányzat. Folyamatosan nyitva Faddon a könyvtár idén sem tart nyári szünetet. Az ese­dékes leltározás - az év ele­jén kialakított számítógépes programnak köszönhetően - nem befolyásolja a nyitva­tartási időket. TV-kábel félúton A faddiak régóta áhított ká­beltelevíziós hálózatának gerincvezetéke a „kertek alá” ért. A tervek szerint még az őszi levélhullás előtt nézhetik a helybeliek a szekszárdi Tarr Kft. nyúj­totta műsorkínálatot. A területfejlesztési tanács képviselője másképp látja Támogatták, de nem a Karolinát (Folytatás az 1. oldalról.) — Néber úr furcsállja, hogy alaki, tartalmi hiányosságokra hivatkozva utasították el a pá­lyázatukat, holott tavaly ugyan­ezt a pályázatot adták be és ak­kor megfelelt, csak pénz nem volt rá. — Tavaly a pályázatot nem én képviseltem, ezt a tisztet át­engedtem a tolnai polgármes­ternek, Keszthelyi Mártonnak, de neki sem sikerült eredményt elérni. Ami a formai dolgokat illeti, a területi kiegyenlítő ke­retre azok a települések pályáz­hatnak, ahol a tartós munkanél­küliség az országos átlag más- félszerese, illetve azt megha­ladó vagy elmaradott település­nek minősülnek. Tolna város nem tartozik ebbe a kategóri­ába, nyilván ezért Fácánkert gesztorságával nyújtották be a pályázatot, ami szintén az utolsó pillanatban dőlt el. — A nyilatkozó állítása sze­rint a pénzeket előre elosztot­ták. — Ezt határozottan cáfo­lom, ez nem igaz. A 208 millió forintos keretre 59 pályázat ér­kezett, 13 kistérségből, 4 milli­árd 745 millió forint kéréssel. A tolnaiak 137 millió forintot sze­rettek volna. Hosszas vita után a bizottság azokat a pályázato­kat támogatta, melyekkel kap­csolatban nem volt negatív ész­revétel. Én egyébként a tolnai pályázat mellett szavaztam, ta­lán egyedüliként. — Az interjúban a tolnai képviselő' nehezményezte, hogy más körzetekkel ellentétben Szekszárd és vonzáskörzetében nem történt meg az egyeztetés az önkormányzatok között a beadandó pályázatok támoga­tásáról, sorrendiségéről és Ön, mint a területfejlesztési tanács kistérségi képviselője nem adott tájékoztatást, hiába kérték, hív­ták meg. — A meghívót az esemény előtt egy nappal kaptam meg és egyéb elfoglaltságom miatt nem tudtam részt venni rajta. Egyébként is az utolsó pillana­tig nem volt tisztázott, hogy ki­nek a gesztorságával készül a pályázat. A polgárok pedig tá­jékoztatva voltak, hiszen a Tol­nai Népújságban folyamatosan jelentek meg cikkek a kérdéssel kapcsolatban. Végül hadd mondjam el, hogy Tolnára ko­moly fejlesztési keret érkezett - ha nem is a Karolinára 30 millió forintot kapott egy másik pályázó.-FKÉ­Virágritkaságok Mözsön Mintha botanikus kertbe té­vedtünk volna a mözsi La- szlovszky Imre otthonában. A virágzó begóniák mellett több száz növény, bonsai és örök­zöld díszíti a néhány négy­zetméternyi előkertet. A kert végében lévő üvegház pedig több száz kaktuszt rejt. Laszlovszky Imre keze mun­kája nyomán „csodák” jönnek létre. Igaz, nincs nehéz dolga, hiszen kertészeti-szőlészeti fő­iskolát végzett. Hosszú éveken át a bogyiszlói téeszben üzem­gazdászként dolgozott, innen ment nyugdíjba 1989-ben. A virág, a növény szeretetével fe­leségét, Annuska nénit is „meg­fertőzte”, mert ő is imádja a kert díszeit, sokat segít férjének a munkában. Már a bejáratnál a kiwi gaz­dag levelei ékesítik a ház falát. A virágba borult dália bokrok közelében, a tiszafa árnyékában bontják virágukat a gumós be­góniák. Közelükben a ritkasá­gok gyűjteménye található, ká­véfa, mirtuszbokor, és egy cit­Az anyósülés romfa, ami két éve 18 darab termést hozott. Halványlila virá­gával a Crinum po- wellii királyinak számít a törperó­zsák, a gerberák, a klíviák között. — Szeretem a virágot, a velük való törődés, kitölti csaknem az egész napot, pihentet, szó­rakoztat. Nincs kü­lön kedvencem, mindegyik kedves - mondta Laszlo­vszky Imre. Az üvegházban a látvány szemet gyö­nyörködtető volt, kaktuszok sorakoz­tak rendezett sorok­ban a polcokon. — 1961-ben kezdtem el a kaktu­Az egyik legidősebb kaktusz fotó: ór Gumósbegónia virág szokat gyűjteni, majd szaporí­tani. A több mint 220 kaktusz között vannak rövid életűek, de olyanok is, amelyek 50-60 évig is elélnek. Ami itt látható, mind virágzik, csak türelemmel ki kell várni. Volt idő, amikor 50- 60 is virágzott egyszerre. A házigazda egyik büszke­sége a kakastaréj formájú kak­tusz, ami több mint harmincöt éves, a másik az anyósülés, 30- 35 évet kell várni a virágzására. A kaktuszoknak a földet is maga készíti, s a magvakat az így előkészített talajba veti el, majd a nyári melegben, az üvegház 40-42 Celsius-fokos hőmérsékletén nevelgeti azo­kat. A téli hónapokban sincse­nek kitéve a növények komoly megpróbáltatásnak, hiszen mindegyiknek megvan a maga helye. Télen a folyosón, szute- rénban, a lakásban helyezik el jó részüket, a hagymás növé­nyek pedig a pincében telelnek át. (péteri) Tíz település vezetékes gáza Tíz település 60 millió forin­tot nyert a Területfejlesztési Tanácstól pályázat útján a ve­zetékes gáz kiépítésére. Jelen­leg öt település - Nagydorog, Györköny, Kölesd, Kistormás és Medina - kivitelezési munkáira írtak ki pályázatot. A munkát a DDGÁZ Épszolg. Kft. Szekszárd, a Gázmű Kft. Székesfehérvár és az INNO- TERV Rt. Budapest nyerte el. Kiss Jenő, a DDGÁZ pro­jekt managere elmondta, a te­rület átadása tegnap megtör­tént, így a jövő héten meg­kezdődhetnek a munkák a már említett öt községben. A többi településen várhatóan augusztus első hetében vo­nulnak fel a gépek, a kivitele­zőt itt még meg kell pályáz­tatni. A befejezés október 30- ra tervezik. A pályázaton nyert összeget még kiegészí­tik az önkormányzatok, a la­kosság, valamint a DDGÁZ Rt. (pt) Papírból hajtogatott álmok Józsi, az origamista Egy, a szedresi iskolában rendezett hobbikiállításon láttam a kölesdi Zsebe Józsi műveit, a papírból hajtoga­tott figurákat. — Hogyan lett belőled origamista? — Valamivel több mint három éve, hogy egy hajtoga­tással foglalkozó könyvecske került a kezembe. Kíváncsi­ságból próbát tettem, bár fog­lalkozásom eléggé távol esik a pillekönnyű papírtól. Ahogy sikerült az egyik is meg a má­sik is, csak ezután merészked­tem önálló vizekre, s próbál­tam kihajtogatni az általam elképzelt figurát. S lám, sike­rült! Ettől kezdve nem volt könyv a kezemben, csak a magam elképzeléseit öntöm, pontosabban hajtogatom for­mába. Ez meg jön egymás után. S ekkor lettem a megyei origami klub alapítóinak egyike. Itt különösen igaz az a népi bölcselet, hogy a gyakor­lat teszi a mestert, s ezt még ki kell egészíteni a saját el­képzelésem, a fantáziám szü­leményeivel. Úgy fogalma­zom ezt magamnak, hogy en­gem nem a medve érdekel, hanem a hajtás, a hajtások so­rának logikája. Lényeg még az is, hogy az origamista ne ragaszkodjon az eredetihez, csak annyira, hogy a szemlélő ráismerjen a figurára. — Az általad használt pa­pír nem az a papír. ..! ? — Az írógéppapír, a fénymásoló papír vagy akár a csomagoló papír törik, érdes, nem simulékony. így a hajto­gatott figurák nagyon szögle­tesek lesznek, s engem egy kicsit riaszt az ilyen látvány. Magam készítem a célnak megfelelő papírt: alufóliából és selyempapírból ragasztva, s úgy tapasztaltam, hogy ez az igazi. — A kiállítások jelzik, hogy a munkád nem öncélú. — Szívesen tartok bemu­tatókat iskolákban, óvodák­ban, ahova hívnak. Az az igazság, hogy a nagyobbacska gyermekekkel könnyebb, gyorsabb a munka, hamarabb élvezheti az alkotás gyönyö­rét. A szekszárdi művelődési házban működik az origami kör, ahol az óvó néniknek, a tanító néniknek és minden ér­deklődőnek adunk útmutatást, tanácsot, hogy sikerüljön elsa­játítani a kezdő lépéseket. Évente egyszer, december elején van a megyei kiállítása, és minden évben országos ta­lálkozó is van Kecskeméten. Arra is lehetőség van, hogy külföldön megjelenítsük ma­gunkat munkáinkon keresz­tül. Éppen a közelmúltban küldtem anyagot Németor­szágba és Amerikába. A bemutatókon és a ta­nácsadások alkalmával min­dig elmondom az érdeklő­dőknek, hogy én japán stílus­ban dolgozom. Ennek az a lé­nyege, hogy a figura a lehető legkevesebb hajtással készül­jön, és csak hajtogatással, pa­pírból! Ismert még az ameri­kai stílus is, amelyiknél meg­engedett a tépés, a vágás, a ragasztó, sőt a többféle papír felhasználása is. Mindenki­nek magának kell eldöntenie, hogy melyikhez vonzódik. — Hogyan kezded egy-egy alkotásod kivitelezését? — Nagyon pontosan négyzet formájú papíron! Ek­korra már megszületett ben­nem a figura. Ahogy hozzá­fogok a hajtogatáshoz, követ­keznek a megfontolt lépések, hogy eleget tegyek az önként vállalt megszorításnak, hogy a lehető legkevesebb hajtással jussak el a célig! Rendszerint már másnap igazítok az elké­szült darabon, s ha a harmadik napon is tetszik a művem, ek­kor következik a sallangok le­szedése - majd kész a mű! Ajánlom mindenkinek az origamit, néhány alaplépés el­sajátítása után próbálja ki ezt az idegnyugtató játékot! Konrád László Érdekkülönbözőségek hálójában Ki takarít be a faddi földeken a gazdák helyett? Biológiai ismereteink csődöt mondhatnak a faddi határban, ugyanis a gyökerükkel talajba kapaszkodó fajoknak egyedfej­lődésük végső stádiumában lá­buk kelhet. E „növénybeteg­ség” ellen nem segít a perme­tezés. Ráadásul igen fertőző­képes, ugyanis néhány tanya teljes felszerelése is képessé vált a tulajdonosa szándékától független helyváltoztatásra. A helyi önkormányzat évek óta próbál mezőőri szolgálatot létrehozni, de a kísérletek rendre elakadnak, végső soron pénzhiány miatt. Időközben a jogszabályok egyrészt könnyebbé, másrészt nehezebbé tették a határ in­tézményes védelmét. Az állami támogatás igen jelentős részt vállal a színvonalukban és kö­vetelményrendszerükben fel­srófolt tárgyi és személyi felté­telek megteremtésében. A kormányzati hozzájárulás és a tényleges bekerülés különb­sége a helyi erőforrások által vállalandó „önrész”. Csakhogy a hatósági jogkörrel és véde­lemmel bíró, az önkormányzat alkalmazásába kerülő sze­mélyiek) kiképzése, kötelező felszerelése - fegyver, mobilte­lefon, motorkerékpár, látcső, öltözék, stb. - olyan összegbe kerül, hogy a minimum két-há- rom ember munkába állítása szinte finanszírozhatatlan. Közel egy hónapja a faddi önkormányzat összehívta a földtulajdonosokat. A fórumra kevesen jöttek el, azok is kevés dologban tudtak megegyezni. Először a település jegyző­jét, majd két tulajdonost kér­deztünk a kialakult helyzetről. Zöld Zoltán jegyző — Kritikus időszakban va­gyunk. Az állam a tárgyévi tá­mogatást időarányosan osztja le, így aránya a helyi erőforrá­sok kárára napról-napra rom­lik. Ugyanakkor az induló költségeket csökkenteni nem lehet, hiszen azokat nem a szándék, hanem a jogszabályi háttér diktálja. A földtulajdo­nosok önszerveződésétől függ a szolgálat megkezdésének dá­tuma. Az őrök a mi alkalmazá­sunkban tevékenykednek. A rendelettervezet régóta készen áll, az önkormányzatra eső részarányos összeg szinte azonnal előteremthető. így, ha csak tőlünk függne, akár hol­nap munkába állhatna egy me­zőőr. Ha a jogszabályok lehe­tővé tennék, hogy saját hatás­körben mintegy ráerőltessünk egy szolgálatot a földtulajdo­nosokra, akkor a költségeket adók módjára behajthatnánk. Ez azonban felvállalhatatlan ellentéteket okozna teljesen fe­leslegesen, egyébként sem tudná a hivatal az indulókölt­ségeket megelőlegezni. Jegyzőként csak egy dolog­ban bízhatom, a tulajdonosok nem a letarolt föld szélén döb­bennek rá, hogy többet veszít­hetnek a halogatással, mint a költségek kompromisszumos elosztásával. Fülöp János képviselő, Venyige Szövetkezet — Úgy gondolom, hiba volt a demokratikus módszerek erőltetése a fórumon, hiszen a kevés volt az érdeklődő, a megjelentek a részletekben őrölték fel a lényeget. Ha az önkormányzat a tulajdonosok megkérdezése nélkül élt volna a jogszabályi lehetőségekkel, már rég túl lennénk a problé­mán. Nehéz lesz a kialakult helyzeten mindenki megelége­désére változtatni, ugyanis az idő haladtával ennek esélye egyre inkább csökken. Fenyvesi János Dunagro Szövetkezet — A nagy termelők és a kisgazdák között feszülő ér­dekkülönbségeket kellene ala­posan feltérképezni és azokat figyelembe véve felállítani a szolgálatot. Ha a lopások nem is szűnnének meg, de legalább csökkennének. Vezetőségünk nem elsősorban a határ őrize­tében látja a mezőőri szolgálat legfőbb jelentőségét, hanem abban, hogy a magántulajdon intézményes védelme igenis egyezségeken is alapuló köz­ügy. Ódry 4 á

Next

/
Oldalképek
Tartalom