Tolnai Népújság, 1998. június (9. évfolyam, 127-150. szám)

1998-06-10 / 134. szám

MA ESTE INDUL ÚTJÁRA A GYÖNYÖR (9. oldal.) ff f MEGYEI NAPILAP 1998. JÚNIUS 10. SZERDA ÁRA: 37 FORINT IX. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM CSAK EGY TELEFONJÁBA KERÜL! ELŐFIZETÉS: 74/415-468. HIRDETÉSFELVÉTEL: 74/416-408. Rendszerváltás a sörpiacon A múlté a vállas betétdíja Rendszerváltást él a magyar sörös társadalom, legalábbis ami az üvegbetétet illeti. A sörgyártók többsége áttér a hagyományos, „vállas” sö­rösüvegről a hosszúnyakúra. A régi fajta üvegeket egyre kevesebb üzletben váltják vissza. A tamási Áfész üzletei már hó­napok óta nem veszik át a régi üvegeket, ez évben a nagyke­reskedők már nem is szállíta­nak a szövetkezetnek ilyen pa­lackokban. Az Áfész-boltok idén a megmaradt hagyomá­nyos üvegeket díj nélkül adták a vásárlóknak. A simontornyai Áfész hason­lóképpen nem vált vissza vállas üveget, s magán-kiskereskede­lemben is egyre kevesebb azoknak a boltoknak a száma, amelyek még foglalkoznak régi sörösüveggel. Simontornyán egy üzletről hírlik, amelyik ezek közé tarto­zik. Ott megtudtuk: még visz- szaváltják a hagyományos pa­lackot, de csak azokat, amelye­ket ott is vásároltak. Az üveg­visszaváltás ezen gyakorlata meglehetősen ellentmondásos: bár az erről szóló rendelet ki­mondja, hogy az üzlet a hely­ben vásárolt betétdíjas üveget köteles visszaváltani, legfel­jebb számla alapján lehet el­dönteni mekkora volt az ott vá­sárolt mennyiség. Extrém esetben előfordulhat, hogy valaki többszáz sörös­üveggel állít be egy kis üzletbe, ami a vállas üvegek alkonya idején könnyen megeshet. Ha a kereskedő mindet beváltaná, az ő kára lenne, hiszen a nagyke­reskedők is csak a szállított mennyiségű üveget vesznek át. Varga Tibor, a Fogyasztóvé­delmi Felügyelőség Tolna me­gyei irodájának vezetője úgy véli, tisztességes eljárás, ha a boltok közlik a vásárlóval, meddig váltanak még vissza ilyen üveget. A fogyasztóvéde­lem álláspontja szerint sem kö­telezhető egy kereskedő arra, hogy korlátlan számban vissza­váltsa a régi palackokat. (-h -c) Egy jól „ácsolt” Pad Az Ünnepi Könyvhét megyei eseményeinek sorában végül, de nem utolsó sorban a Pad című folyóirat mutatkozott be Szekszárdon, a megyei könyvtárban tegnap délelőtt. Az érdeklődőknek Dicső Zsolt, főszerkesztő, Jankovics Zoltán szerkesztő és Takács Károly szerző mutatta be a szekszárdi szerkesztésű folyóiratot. Mint elmondták, hosszabb együtt­gondolkodás előzte meg a lap­alapítást. A kiindulópont az volt, hogy a vidéken élő iro­dalmárok sok mindenből kima­radnak, pusztán a vidékiség mi­att. Ezt a legkönnyebb úgy ki­védeni, hogy saját sajtóorgá­numot hoznak létre, ahol lehe­tőséget kap a megjelenésre minden helyi és megyei szerző, aki arra érdemes. A mérce a minőség volt és marad továbbra is. A szerzőket nem külső tulaj­donságaik, pártállásuk, Vagy hasonló megítélés szerint osztá­lyozzák, hanem írásuk minő­sége szerint. Az írásművek mellett elekt- rografika, grafika és fotó is he­lyet kap a folyóiratban. Négy rendes szám jelenik meg egy esztendőben, valamint a lehető­ség szerint egy vagy két úgyne­vezett tematikus szám, amikor egy alkotó személyről, vagy művészeti ágról szól az egész lap. Arra törekszenek, hogy a szerkesztése során elkerüljék a beskatulyázást, az ilyen vagy olyan irányzatba való besoro­lást. Hogy a szándékuk megva­lósult, s hogy igényes, jól szer­kesztett lap lett az országos ter­jesztésű Pad, mi sem bizonyítja jobban, hogy felfigyeltek rá, s éppen a tegnapi napon mutatták be Budapesten az Irodalom Há­zában, mégpedig a Kortárs Iro­dalmi Központ meghívására. vem Itt a táborozás ideje, s a diákoknak, kicsiknek és nagyoknak nem lehet panaszra okuk, a választékot illetően. Persze vannak, akik a tanév végét sem várják meg a táborozással. A szek­szárdi Garay János Ének-Zenei Általános Iskolában hagyomány, hogy a tanév utolsó hetét az alsó tagozatosok Domboriban töltik. (Folytatás a 3. oldalon.) fotó: bakó jenő Beás Romák Magyarországi Egyesülete Nem segélyeket szeretnénk Megalakult a Beás Romák Magyarországi Egyesülete. Hogy hír mennyit ér, azt majd a tevékenységük, az abban részt ve­vők kitartása dönti el. Annyi azonban bizonyos, hogy nélkü­lük rajtuk az Európai Unió összes pénze sem segíthet. Telefonon Halász Mihály az új szervezet elnöke kereste meg lapunkat, később szemé­lyesen hárman jöttek el és be­széltek céljaikról, Orsós Fe­renc Tamásiból, aki ott egy or­szágos oktatási, kulturális és hagyományőrző egyesületet vezet, Orsós Mihály, foglal­kozására nézve buszsofőr és bogyiszlói lakos, valamint, Ignácz János szintén gépko­csivezető Őcsényből. Már több településen működik csoportjuk, felvették a kapcso­latot más roma szervezetekkel, kulturális csoportokkal. Az egyesületet érdekvé­delmi szervezetként határoz­ták meg, éppen abból a célból, hogy össze kell fogniuk a ci­gányságot, hátha együtt többre mennek. A legfontosabbnak a mun­kahelyteremtő programot, il­letve programokat tekintik. Már kivitelezéshez közel áll egy kis varroda, s pályázati pénzekből, valamint a helyi csoportok az önkormányza­tokkal együttműködve terve­zik annak megteremtését, hogy aki dolgozni tud és akar az ne szoruljon segélyekre. Azzal is tisztában vannak, hogy a jobb jövő megalapozá­sát a ma oktatásán kell elkez­deni. Sorolják a példákat saját és gyerekeik életéből, hogy mennyire fontos az iskola. Egy-egy jó pedagógus csodá­kat művelhet. A nem jók pedig életre szóló sebeket képesek okozni. Gyakran találkoznak, azzal a jelenséggel is, hogy a cigány gyerekeket az egyszerűség kedvéért, a többiek érdekeire hivatkozva átirányítják a spe­ciális osztályba, vagy éppen iskolába. Ezzel aztán életre szóló bélyeget kap az a gye­rek, aki pedig segítséggel utolérhetné azokat, akik keve­sebb hátránnyal indultak neki az életnek. Tudják, hogy nagy a szaka­dék a többségi és a kisebbségi társadalom között, de azt is, hogy a különböző származású „cigányok” között is nehéz megtalálni a közös hangot. Éppen ezért az egyesület nem diszkriminál, bárki a tagja le­het, aki akar. Magyar, német, és nem beás származású ro­mák is. Más egyesületek úgy­szintén. Nagyon szépen és pontosan fogalmaztak, akkor is, amikor azt mondták, hogy ők sokkal jobban ismerik a magyarokat, amint azok őket. Éppen ezért a későbbi terveik között szere­pel, hogy megmutassák kultú­rájukat, vagyis magukat má­soknak, vagyis egyszer majd, kétnyelvű újság megjelenteté­sét tervezik. Ihárosi Ibolya Jó hír a lapterjesztőknek A Magyar Posta többségi tulaj­donában lévő Pannonhír Rt. ve­zetője és több mint 30 munka­társa úgy döntött, hogy kezde­ményezi munkaviszonya meg­szüntetését. Ez közös megálla­podással meg is történt. A szakemberek már a Kiadói Lap- terjesztő Kereskedelmi Kft. dél-dunántúli egységében szer­vezik a munkát. Jó hír ez partnereinknek, azoknak a hírlapárus kis- és kö­zépvállalkozóknak, akik a jö­vőben is biztos megélhetést remélnek az újságok, köztük a mi lapunk terjesztéséből. (Részletek lapunk 5. oldalán.) Denevérek nyomában A Tolna Megyei Természetvé­delmi Alapítvány denevérvé­delmi munkacsoportja felkérést kapott a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóságától az Alsó- Dunavölgy védett ártéri erdeinek denevérfaunisztikai feltárására. A kutatás már meg is kezdődött Dombi Imre paksi természetvé­delmi szakember vezetésével. Útmutató, sorselemzés Tárót kártyával Herczeg Kata segítségével. 0)06-90-330 513 mondanak a sztárok önmagukról? Exkluzív interjúk! Minden héten új hírek 0) 06-90-330 516 Címünk: Axel Spimser-B* 1539 Bp. Pf. 591. Pótjárat indul Dombóváron A dombóvári helyi autóbusz közlekedési menetrend témája immár fél éve ad állandó beszéd- és tárgyalási témát a város lakóinak, és az önkormányzati képviselő-testületnek. A testü­let legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy egy új járat beállítá­sát finanszírozza, ám maga határozza meg annak útvonalát és a járat sűrűségét is. Az önkormányzat gazdasági és pénzügyi bizottsága együttes ülésen tárgyalt erről a kérdés­ről, s végezetül egy 16 kilomé­ter hosszú, 37 perces menetidő­vel közlekedő járat beállításáról határoztak. Ahogy azt Vida Já­nos a gazdasági bizottság el­nöke elmondta a naponta há­romszor közlekedő járat útvo­nala szinte a város minden pontját érinti, csupán Szőlőhe­gyet nem tudták az útvonal­tervbe iktatni, ám oda a hely­közi járatokkal is el lehet jutni. A tervezett járat még nem indult be, ám ha ez megtörté­nik, akkor a nagyállomásról in­duló busszal el lehet jutni Kert­városba, a városközpontba, a kórházhoz, Újdombóvárra és Gunarasba egyaránt. Az ön- kormányzat a minden nap köz­lekedő járat fenntartására idén kb. 4-4,5 millió forintot áldoz, s a Gemenc Volán Rt-vel há­rom éves együttműködési szer­ződést köt. Vida János e mellett annak a reményének adott hangot, amely szerint a város lakói megkedvelik a pótjáratot, s végre megoldódik a dombóvári buszmizéria. Ha ez bizonyossá válik, akkor a Volán más jára­toktól is átcsoportosíthatja erőit a várost teljesen átjáró busz sű­rűbb közlekedtetésére. E mel­lett - mondta a gazdasági bi­zottság elnöke - abban is bízik, hogy a kormány által elkülöní­tett ötmilliárdos fejlesztési ke­retből Dombóvárra is jut majd új busz. A pótjárat egyelőre még nem közlekedik, ám a közeljövőben az utasok rendelkezésére áll majd. Más dombóvári és város- környéki témákkal foglalkozó írásainkat lapunk 4. oldalán, a Dombóvár és környéke című összeállításban találhat­ják meg Kedves Olvasóink.- nagy ­Védik a várost Új civil egyesület Tolnán Tolna Városvédő Egyesü­lete néven tegnap délután új civil közösség alakult a vá­rosban. A tegnapi, művelődési ház­beli esemény volt az eddigi legfontosabb hivatalos állo­mása annak a kezdeménye­zésnek, amelyet néhány hó­nappal ezelőtt indított néhány tolnai polgár egy állandó helytörténeti kiállítás, a város épített és természeti környe­zetének védelme érdekében. Az alakuló ülésen mintegy húsz, a településért tenni akaró helybéli polgár jelent meg, köztük civil szervezetek vezetői, pedagógusok, nyug­díjasok, köztisztviselők, helyi politikusok. A jelenlévők - nem minden vita nélkül - nevet adtak az új civil közösségnek. Az ötféle elképzelés közül végül a „Tolna Városvédő Egyesü­lete” elnevezés kapott szava­zati többséget. Az alapszabály elfogadása szintén nem ment polémia nélkül, a tervezethez képest azonban érdemi módosítások nem születtek. Az alapító tagok 3 évre megválasztották az egyesület vezetőségét. A testületben há­rom fiatal kapott bizalmat. Az elnök ifj. Freund György lett. Helyettese Sipos Judith Éva. A titkári teendőket Link Judit látja majd el, míg a számvizs­gáló biztosi posztot Kiss Ist­ván tölti be. -es-

Next

/
Oldalképek
Tartalom