Tolnai Népújság, 1998. június (9. évfolyam, 127-150. szám)
1998-06-23 / 145. szám
1998. június 23., kedd 7. oldal Állattartás, Támogatás Kérdések és válaszok: a baromfitól a szarvasmarháig Állattenyésztés, állatbetegségek, igényelhető támogatások Az elmúlt héten a növényvédelem után az állattartóknak kínáltunk lehetőséget arra, hogy a Tolnai Népújság zöld vonalán ingyen tegyék fel kérdéseiket az állategészségügyi témákkal, illetve a támogatási lehetőségekkel kapcsolatban. Reggel 9 órától délig megállás nélkül hívtak bennünket kedves olvasóink. A telefon innenső oldalán dr. Hadházy Árpád állatorvos, a Szekszárdi Mezőgazdasági Rt. főosztályvezetője, illetve dr. Izsák Gyula, a megyei földhivatal tanácsosa fogadta olvasóink kérdéseit. Baromfitáp, coddiózis Kemény ezresek az államtól B. Lászlóné, Dunaszent- györgyről, illetve Sz. Jánosáé Paksról hívott bennünket, kérdésük a következő volt: — Kisebb baromfiállománnyal rendelkezem, a napokban vettem észre, hogy több állatnak is véres volt a széklete, sajnos kettő el is hullott. A kettő összefügg-e egymással, és mi lehet az oka a véres székletnek? — Telefonon keresztül nem lehet pontos diagnózist adni állategészségügyi kérdésekre, de jellegzetes a tünet, amiről ön is kérdez. A baromfiaknál fellépő véres széklet hátterében a legtöbbször a cocidiozis nevű betegség szokott jelentkezni. Ennek lényege, a fertőző anyaghoz a bélsárral szennyeződött takarmánnyal jut az állat. Ezért legfontosabb a gyógyszeres kezelés mellett a tartási higiénia betartása. Az etetők, az alom fokozott tisztántartása. A gyógyszeres kezelést minél előbb el kell kezdeni, hogy a további elhullást meg tudják akadályozni, éppen emiatt célszerű minél előbb a helyi állatorvost felkeresni, aki pontos diagnózist ad majd. H. László Bonyhádról telefonált: — Olyan baromfitáppal etetem az állataimat, melyben a betegségek elkerülése miatt benne van a „cocidiotatikum”. Szeretnék levágni belőlük néhány csirkét, szükséges-e a hét napos várakozás? — Arról van szó, hogy a különböző állatgyógyszert tartalmazó baromfitáppal etetett csirkéket, a levágás előtt hét nappal olyan takarmánnyal kell táplálni melynek nincs várakozási ideje. A feltüntetett várakozási időt mindig be kell tartani, ennek humán egészség- ügyi jelentősége van. F. Istvánná fürgedi és V. és egyebek Józsefné tolnai olvasóink kérdései: — Nyolc hetesek a kiskacsáim és mostanában egymást csipkedik olyannyira, hogy három már el is pusztult, mi lehet az oka? — Nagyon fontos a megfelelő táp (ez esetben a baromfi nevelőtáp) adása, amit házilag lehet keverni fele-fele arányban búzával, kukoricával is. Nyugodtan adhat nekik a kertben található „zöld féléket” is. Minél előbb el kell különíteni a rossz szokású, csipkelődős állatot, mert ha kijön a „sértett” kisállat vére, akkor a többiek is neki esnek. Tollváltás után általában leszoknak erről a rossz szokásukról az állatok, illetve amikor az összezártságuk megszűnik. S. Ferenc kérdezte Mucsi- ból: — Előnevelt csirkéim vannak és az utóbbi napokban krá- kognak, cikákolnak. Mi lehet ennek az oka? — Sok betegség kísérő tünete lehet a cikákolás. Javaslom, hogy mutassa meg a csirkéket állatorvosnak. Véleményem szerint légzőszervi betegségről van szó. Az állatorvos megfelelő gyógyszert tud erre a betegségre javasolni. B. Imre, Tévéiről: — Negyven darab fehérhúsú csirkét vásároltam, most hét hetesek. Az utóbbi napokban azonban nagyon szomorúak az állatok, sápadt a tarajuk, csak gubbasztanak, mi lehet ennek az oka? — Nagyon fontos, hogy milyen tápot ad az állatoknak. Az indító tápot követően kapnak-e elég vitamint? Van-e mozgásterük, vagy össze vannak zárva, kis területen? Ha a helyzet nem javul, akkor az első elhullásokat követően mutassa meg az állatorvosnak. B. Péterné szekszárdi olvasónk kérdezte: — Két tehenünk van, kézzel fejünk, de szeretnénk fejőgépet vásárolni, kaphatunk-e állami támogatást? Sem őstermelők, sem vállalkozók nem vagyunk. — Természetesen kaphatnak 30 százalékos állami támogatást gépvásárlásra. A megvásárolt gép számlájával és minőségi bizonyítványával kell felkeresni bennünket a földművelésügyi hivatalban, ahol kiállítjuk a szükséges igazolást, aminek az alapján a megyei adóhivatal utalja át a támogatást az önök címére. K. István, Csámpáról telefonált: — Növendék bikáim és több üszőm is van, milyen támogatást kaphatnék a tartásukra? — Ha legalább öt növedék üszőt kíván beállítani (ha van már kettő, akkor három újat), akkor üszőnként 40 ezer forint támogatást kaphat. A pályázati egység csomag a megyei földművelésügyi hivatalnál átvehető. A támogatás neve: tartási kötelezettség az állomány növelésre. A támogatás feltétele, hogy 2000 december 31-ig a beállítási létszámot meg kell tartani. (Ha van két üszője és beállít hozzá hármat, akkor 2000 végéig az öt üszőnek meg kell lennie.) F. Lázámé, Závodról telefonált: — Kisnyugdíjasok vagyunk a férjemmel, baromfi udvarunk is van, 100 négyzetméteren. Mivel lenne érdemes foglalkoznunk, hogy a nyugdíjunkat ki tudnánk egészíteni? B. István Szekszárdról telefonált: — Több kérdésem is lenne, az elsőre dr. Izsák Gyulát kérném, hogy válaszoljon. Húsz kecském van, fejőgépet szeretnék vásárolni, kaphatok-e ehhez állami támogatást? — Természetesen kaphat 30 százalékos állami támogatást, melynek menete a következő: megvásárolja a gépet, a számlával és a minőségi bizonyítvánnyal együtt a földművelésügyi hivatalba megy, — Baromfi beállítására jelenleg nincsen támogatás. De vannak cégek, melyek „kihelyezik” a baromfit a termelőkhöz úgy, hogy ők adják az állatokat, a technológiát és a tápot. Felnevelés után visszavásárolják a termelőktől az állatokat. Érdemes lenne felvenni a kapcsolatot velük. A földművelési hivatalban kaphat tájékoztatást arról, hogy a lakóhelyéhez legközelebb kiket kellene megkeresni ez ügyben. T. Beáta, Szakályról: — Családi állatenyésztés- sel kapcsolatban van-e valamilyen támogatásra lehetőségünk? — Tenyészállat beállítási formák támogatására van jelenleg lehetőség. Öt sertés esetén 8-15 ezer forint, 5 vemhes üsző esetén 40.000 forint üszőnként, 5 kecske esetén 6-8 ezer forint állatonként, 100 juh ahol kiállítják a szükséges igazolást, melyet az adóhivatalba kell bevinni, vagy postán beküldeni. Ott utalják át a fejőgép árának a 30 százalékát. A gépvásárlási támogatást a 109/1997. (XII. 30) FM. rendelet, 290-es paragrafus szabályozza. Csak új gépek vásárlására lehet kérni támogatást. — Az állatorvostól is szeretnék kérdezni: az egyik kecskémnek csomós, mirigyes a tőgye és lassan elapadt a teje. Mi lehet az oka? A teje után szintén igényelhető támogatás. A törzstenyészettől származó igazolást azonban csatolni kell. Zs. László bátai olvasónk kérdése: — Magyartarka borjúra, illetve hús hasznú kpnca után jár-e támogatás? — Abban az esetben igen, ha törzskönyvezett. A támogatás feltétele tehát, hogy be kell lépnie az állattartónak a Magyartarka Egyesületbe, ahol kérni kell a törzskönyvet, amit csak akkor adnak meg, ha valóban törzstenyészetből származik az állat. A leellett borjú után 15 ezer forint támogatást kap a termelő. A másik kérdésére a válasz: hús hasznú kanca után akkor jár támogatás, ha az állat 1997. november 1 és 1998. november 1 között jött a világra. Nyilvántartásba vett csikónként 15 ezer forint támogatás jár. nem volt véres, ezért tőgygyulladásra nem gyanakodtunk. — Gyulladásnál nem törvényszerű, hogy az állat teje véres legyen. Azt tanácsolom, hogy feltétlenül forduljon állatorvos. Véleményem szerint tőgy-gyulladásról van szó, mely bakteriális hátterű és megfelelő speciális gyógyszerekkel kezelhető. A tőgyinfúziót a bimbócsatomán keresztül kell bejuttatni, amit szakember tud megoldani. Húsz kecskéhez már fejőgép kell Sertéstartás, takarmányozás B. Jenő sióagárdi olvasónk: — Nagyon nehéz éjszakám volt, mert a fiatal anyadisznóm ellése este tíz óra körül kezdődött és hajnalig kínlódott az állat. Ezt megelőzően négy napja már nem evett. Az esti órákban segítségért fordultam az illetékes állatorvoshoz, aki nem jött ki, mert egy más alkalommal nem őt hívtam. így állatorvos nélkül ellett az állat, melybe majdnem belepusztult. Mi a teendőm az ellés után, mivel most sem akar enni? — A nehéz szülés nagyon megviseli az állatot is. A legfontosabb, hogy megfelelő mennyiségű folyadékkal lássa el az állatot. Ezt követően azonban mégis csak állatorvost kell hívnia, hogy megelőzze az MMA szindrómát, mely méh- gyulladást, tőgy-gyulladást és tejhiányt jelent, ha az állat nem kapja meg időben a szükséges gyógyszert. — Miközben az EU minősítésekről egyre több szó esik, semmit nem csökken a zugkanokkal történő fedeztetés. Segíthetne a helyzeten, ha a tárca támogatást nyújtana azoknak, akik tenyészkant vásárolnak. — Valóban nagyon elszaporodtak a zugkanok - válaszolta dr. Izsák Gyula. Az EU szabványok nagyon szigorúak és meggyőződésem, hogy pár éven belül, aki minőségi sertést kíván értékesíteni, az rá fog kényszerülni a tenyészkannal való fedeztetésre. Az EU szabvány szerint, az alsó elfogadható határ az 51 százalék színhús, e fölött van a minőségi ár. Hiába alkalmaz az állattartó jó minőségű takarmányt, ha nincs megfelelő alapanyaga. Javasolni fogjuk, hogy a tárca a jövőben támogassa a mesterséges megtermékenyítésre létrejövő hálózat kialakítását. Az is megoldás lehetne, hogy egy-egy közösség, összeállva, együtt vásárolja meg a tenyészkant. K. Margit szakályi olvasónk kérdése: — Kocáknál kötelező vérvétel volt a faluban, az egyik állatot a nyakán többször is meg kellett szúrni. Ezt követően az állat súlyosan megbetegedett, lefogyott és majdnem megdöglött. Vérvétel miatt így megbetegedhet az állat? — Sajnos tény, hogy nem könnyű a sertésből vért venni, a megfelelő vénát eltalálni. Súlyos elváltozás, traumás sérülés is keletkezhet, valószínű, hogy ebben az estben is erről lehet szó. Ez nem orvosi hiba, ritkán, de előfordulhat, hogy nagyon megviseli az állatot. S. Gábor Decsről telefonált: — Több hízót is vásároltunk, jelenleg 12 hetesek, a gondunk az, hogy az egyik állatnak a heréje nem szállt le, így a beavatkozást a doktor úr nem tudta elvégezni. A kérdésem az, mi a teendő ezek után, illetve menynyiben „érződik” ez az állat húsán, ha levágjuk? — Pár hét után ismét meg lehet próbálni a here eltávolítását, ha ez nem sikerül, akkor az állat kan marad. Műtéti beavatkozásra kicsi az esély, mert sokba kerül, ezért nem érdemes elvégeztetni. Ráadásul épen amiatt, hogy kevesen veszik ezt igénybe, kevés gyakorlatuk van ezen a területen az állatorvosoknak. Ha 50-60 kilós korában levágja, akkor a húsán még nem érződik, hogy kan. P. István, Harcról: — Az anyakocám tetves, már csak pár napja van vissza az ellésig, kaphat-e gyógyszert? — A gyógyszertárban többféle k'észítmény közül is választhat, ezzel kell lepermetezni az állatot. A készítménytől nem lesz bajuk a malacoknak. V. Sándor, Magyarkeszi: — A bükkönyt, ledarálva megetethetem-e a sertéseimmel? Nem okoz-e kiütést? — Erősen felhígítva a bükkönyt, lehet etetni. Figyelni kell azonban arra, hogy nem okoz-e kiütést az állatnál. A bükköny emészthetősége, fehérje tartalma nem a legjobb, ha sokat ad belőle, el is pusztulhat az állat. L. Lajosné tengelici olvasónk kérdése: — Sertéshizlalásnál melyik a jobb, a tritikálé vagy az árpa? A helyzet az, hogy mi tritikálét termeltünk, ezt tehát venni nem kellene, de ér-e annyit az állat szempontjából mint az árpa? — Kukoricával keverve, az állat igényeinek megfelelően kell összeállítani a takarmányt. A sertés szempontjából az árpa azért jobb, mert ezt jobban kedveli. De az is fontos szempont, hogy a termelőnek mi éri meg jobban? Ha önök tritikálét termelnek, akkor az olcsóbb, mert azt nem kell megvenni. Nyugodtan lehet tehát tritikálét is használni. A legjobb az, ha a takarmányba fele-fele arányba kever árpát és tritikálét. Ezt a baromfinak is adhatja.
