Tolnai Népújság, 1998. június (9. évfolyam, 127-150. szám)

1998-06-22 / 144. szám

1998. június‘22., hétfő Gazdaság 7. oldal Beépül a bérbe a tb-járulék? A társadalombiztosítási ön- kormányzatok jövője várha­tóan összekapcsolódik egy átfogó adóreformmal, amely a 2000. évre valósulhat meg - mondta Urbán László, a Fi­desz pénzügyminiszter-je­löltje Budapesten, a Magyar Gyáriparosok Országos Szö­vetségének közgyűlésén. Urbán László elképzeléseiről elmondta: a reformmal befe­jeznék a nyolcvanas évek vé­gén kezdett átalakítást, amikor is az adótartalmat jelentő járu­lékokat „kihagyták” az adóter­hek közül. Az új rendszerben a béreket terhelő járulékokat be­építenék a bérbe, így biztosít­ható lenne az adók és a járulé­kok egységes beszedése, amit az adóhatóság végezhetne. Urbán László egyetértett Széles Gáborral, az MGYOSZ elnökével abban, hogy cél­szerű lenne „újragondolni” a tb-önkormányzatok, illetve az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) szereplőinek kiválasztási rend­jét.- Fontos, hogy e szerveze­tekben valódi tömegbázist felmutató szövetségek foglal­janak helyet, így a velük kötött megállapodásnak is nagyobb súlya lenne - hangoztatta a pénzügyi tárca várományosa.- A munkahelyteremtés központi helyen szerepel a Fi- desz-MPP programjában, s várhatóan kulcskérdés lesz a kormányzati politikában is - mondta Urbán László. Egyet­értett a gyáriparosok szövetsé­gének azon álláspontjával, hogy a gazdasági növekedést illetően a bruttó hazai termék­kel (GDP) szemben a jövőben nagyobb hangsúlyt kell kapnia a bruttó nemzeti terméknek (GNP). A munkahelyteremtés prio­ritását tükrözik a kormányzati szerkezetben tervezett változ­tatások is. A felállítandó gaz­dasági minisztériumhoz kerül­nének a jelenlegi ipari és mun­kaügyi tárca pénzalapjai, ame­lyek a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) pénzügyi cso­portjának eszközeivel együtt „társfinanszíroznák” az MGYOSZ által is szorgalma­zott megaprojekteket. Ezek el­sősorban az infrastruktúra fej­lesztését tűzik ki célul, s ebben számítanának a munkahelyte­remtésben jelentős szerepet játszó kis- és középvállala­tokra is. Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke a közgyűlést követően újságírók előtt elmondta: be­számolójában valóban osztotta az érdek-képviseleti rendszer újragondolásáról Urbán László által mondottakat. Eszerint a gyáriparosok szövetsége tá­mogatja a társadalombiztosítás irányításának önkormányzati modelljét, de nem minden áron. Széles úgy véli, a tb-ön- kormányzatoknál legitimációs gondokat okoz, hogy az ön- kormányzatok újraválasztása­kor a választási bizottság elfo­gadta: a munkavállalói és a munkaadói oldalon helyet fog­laló egyes szervezetek „be­mondásos alapon” határozhat­ták meg tagságukat. A vonat­kozó törvény ugyanakkor azt írja elő, hogy a tagszervezetek írásban igazolják vissza az egyes szövetségekhez való tar­tozásukat. Az MGYOSZ partner lenne a tb-önkormányzatok szereplő­inek „újragondolásában”, de csak akkor, ha ezt az Érdek­egyeztető Tanács (ÉT) eseté­ben is megteszik. Széles szerint a gyáriparo­sok szövetsége „szerencsét­lennek” tartaná, ha megszűnne a tb önkormányzatisága, a le­hetőség, hogy a járulékbefize­tők nyomon követhessék a be­fizetett pénzek felhasználását. Az MGYOSZ álláspontja sze­rint a rálátás megoldására a felügyelő vagy ellenőrző bi­zottságok felállítása jelentené a megoldást, míg a pénzkeze­lést szakképzett menedzs­mentre kellene bízni. Az MGYOSZ erről a kérdésről „komoly tárgyalásokat” folytat a Fidesszel. Az MGYOSZ szorgalmazza, hogy a járulék­terheket foglalják bele az adó­rendszerbe. Széles Gábor hoz­zátette: a gyáriparosok a feke­tegazdaság szűkítése érdeké­ben javasolják az áfás számla visszaállítását, mivel az áfa visszaigényléséhez minden­képpen szükség lenne a szám­lára, s ez nagyban csökkentené a visszaélések lehetőségeit. A gyáriparosok közgyűlése egyhangúlag jóváhagyta a szövetségnek a Mágyar Munkaadói Szövetséggel ter­vezett egyesülését, így a két szervezet fúziója rövid időn belül ténylegesen is megtör­ténhet. A szövetségnél - mint Széles megfogalmazta - remé­lik: a fúzió lehetővé teszi, hogy az ÉT jelenleg kilenc tagból álló munkaadói oldalán elin­duljon az egyesülési folyamat. A két munkaadói szövetség a közeljövőben Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szö­vetsége néven egyesül. A név- választás eredményeképpen a gyáriparosok megtarthatják a név rövidítését (MGYOSZ), hanem a rendszerváltás óta to­borzott tagságukat és szerve­zeti felépítésüket is. Biztosító zöld kártya. To­vábbra is szükséges a nemzet­közi felelősségbiztosítási bi­zonylat, az úgynevezett zöld kártya azon autósok számára, akik Andorrába, Ciprusra, Észtországba, Izraelbe, Mál­tára, Törökországba vagy Uk­rajnába akarnak utazni - kö­zölte Trunkó Barnabás, a Ma­gyar Biztosítók Szövetségének elnöke. A többi európai állam területén elegendő a magyar rendszám, s a külön „H” betű. Szlovén blokád. A szlovéniai fuvarozók arra készülnek, hogy hétfőn egész napra lezárják az összes közúti határátkelőhelyet és a fontosabb belföldi csomó­pontokat - figyelmeztetett Ki- csinyné Pulay Kornélia, a Ma­gyar Autóklub csoportvezetője. Közmonkapénz. Több mint 1,18 milliárd forint, elsősorban az elmaradott megyék foglal­koztatási helyzetét javító támo­gatás odaítélésére tett javaslatot a munkaügyi miniszternek a Közmunka Tanács - közölte Váraljai Károly, a Közmunka Tanács Hivatala főosztályve­zető-helyettese. Határidők cégvezetőknek Június 22.- Kérelmek leadása bizonyos fogyasztásicikk-kvótákra. Június 23.- A forgalmazott közteherje­gyek ellenértékének átutalása;- a befektetési szolgáltatók je­lentése a nyitott pozícióikról. Június 25.- A bányajáradék befizetése. Június 28.-A jövedéki adó előlegének befizetése;- a fogyasztási adó előlegének befizetése;-a számítógéppel vezetett vá­máru-nyilvántartás hitelesítte­tése a vámhivatallal. Földrajzi árujelzők A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi áru­jelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokat tartal­mazó 87/1998. (V. 6.) korm. rendelet értelmében az árujelző lajstromozására irányuló beje­lentésnek tartalmaznia kell a bejelentési kérelmet, a földrajzi árujelző megnevezését, a ter­mékjegyzéket, az egyéb mel­lékleteket, továbbá a termékleí­rást. Ez utóbbiban kötelezően fel kell tüntetni a termék, il­letve a földrajzi árujelző meg­nevezését, a termék részletes bemutatását (feltüntetve az elő­állításhoz szükséges nyers­anyagokat, valamint a termék főbb fizikai, kémiai és érzék­szervi tulajdonságait), továbbá előállítási módjának és a ha­gyományos helyi módszerek­nek az ismertetését. Ezek mellett a termékleírás­ban meg kell határozni azt a földrajzi területet, amelyről az árujelzőt használó termék származik (boroknál a termőhe­lyet, élelmiszerekhez hagyo­mányosan használt földrajzi neveknél pedig a tenyésztési te­rületet is), s részletesen ismer­tetni kell a termék és a földrajzi környezet, illetve származás közötti kapcsolatot. A termék- leírásnak tartalmaznia kell a földrajzi árujelzőnek a termé­ken való feltüntetésével kap­csolatos előírásokat is. A föld­rajzi árujelző lajstromozását követően - a borok kivételével - a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza a termékleírást, az árujelző lajstromozását. Az oltalom megszűnését a Földművelésügyi Minisztérium hivatalos lapjában is kihirdetik. A termék oltalmával kapcsola­tos lajstromozási eljárásban, il­letve a termékleírás módosu­lása esetén a Földművelésügyi Minisztérium ellenőrzi, hogy azok a termékek, amelyeken az adott földrajzi árujelzőt hasz­nálják, megfelelnek-e a termék- leírásban foglalt követelmé­nyeknek. A lajstromozást köve­tően a borokkal kapcsolatban az Országos Borminősítő Inté­zet, egyéb termékeknél pedig a területileg illetékes állategész­ségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások, valamint a fogyasz­tóvédelmi hatóságok ellenőr­zik, hogy az oltalomban része­sült árujelzők használata során betartják-e a termékleírás köve­telményeit. Legkésőbb 1999. május 21-éig termékleírást kell benyújtani a Magyar Szaba­dalmi Hivatalhoz azokra az eredetmegjelölésekre is, ame­lyeket az eredetmegjelölések oltalmáról és nemzetközi lajst­romozásáról szóló Lisszaboni Megállapodás alapján vezetett hazai lajstromba jegyeztek be. F orintleértékelés A 1056/1998. (V. 6.) korm. ha­tározat szerint a forintnak a va­lutakosárhoz viszonyított árfo­lyamszintje havi leértékelésé­nek mértéke 1998. június 15- étől 0,8 százalék. Csökkent a foglalkoztatás Az év első négy hónapjá­ban a 10-nél több alkalma­zottat foglalkoztató vállal­kozásoknál, valamint a költségvetési és társada­lombiztosítási intézmé­nyeknél 2 millió 491 ezren álltak alkalmazásban, 0,2 százalékkal kevesebben, mint tavaly ilyenkor - de­rül ki a Központi Statisz­tikai Hivatal (KSH) gyors- jelentéséből. Január-áprilisban a teljes munkaidőben foglalkozta­tottak bruttó nominális át­lagkeresete 20,6 százalékkal haladta meg az 1997 év azo­nos időszakának adatát. Ezen belül a költségvetési intézményekben 21 száza­lékkal, míg a versenyszférá­ban ennél szerényebben, 20,5 százalékkal növekedtek a keresetek. Az év első négy hónapjában a havi bruttó át­lagkereset 62 120 forint volt, ezen belül a szellemi dolgozóké 84 610 forint, a fizikai foglalkozásúaké pe­dig 45 290 forint volt. A nettó átlagkereset 42 140 fo­rintot tett ki. Jövőbe vezet Henry Ford í903-ban ezzel a gondolattal alapította a világ egyik leghíresebb autógyárát. A gondolat nagyszerű volt, és az ma is, hiszen a Ford egyik legnépszerűbb modellje, az Escort most, 1998. júniusában és júliusában elérhetőbb, mint valaha: Escort CL (1.3) ajándék központi zárral és elektromos ablakemelővel, Escort CLX (1.6) ajándék ABS blokkolásgátlóval... Ha minden részletre kíváncsi, keresse fel bármelyik Ford márka­kereskedőt! ...hogy Önnek is legyen egy ESCORT autója! Ford Escort most 3100000 Ft-tól Ford Vonal: 06-40-200-024 Gépjármű­finanszírozás Az ország bármely pontjáról helyi tarifával, kedvezményesen hívható telefonszám. www.ford.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom