Tolnai Népújság, 1998. június (9. évfolyam, 127-150. szám)
1998-06-04 / 129. szám
1998. június 4., csütörtök Környezetvédelmi Világnap 5. oldal Finn ház, allergiásoknak A finn tóvidék kedves városa, Kuopio újabban arról is híres, hogy ott építik a világon párját ritkító allergiaházat. A sokemeletes létesítmény anyagainak kiválasztásakor a tervezők talán mindennemű érzékenységre gondoltak. Nagy teljesítményű szűrőkkel fölszerelt, különleges légcserélők és szellőztetők gondoskodnak a por-, atka-, csíramentes levegőről, az orA kínai szakemberek egyelőre nem találnak magyarázatot arra, miért szaporodtak el Közép-Kína természetvédelmi területén az albínó állatok. A rezervátum sűrű erdejében járó látogatók mind gyakrabban számolnak be arról, hogy fehér bőrű vagy szőr- méjű medvét, szarvast, kígyót vagy teknőst láttak. A zoológusok felmérése is megerősítette a tapasztalatot, sőt, mint elmondták, az erdőben még a A kanadai kormány engedélyével minden eddiginél több, 275 ezer grönlandi és tízezer más fajú fókakölyköt pusztítottak el a közelmúltban. A brutális vérengzés évente ismétlődik, és minden alkalommal nagy nemzetközi felháborodás fogadja. Az ottawai központi és az új-foundlandi tartományi kormányzat minden évben vosilag legjobbnak tartott légnedvességről és az épület mindenkor állandó, kellemes hőmérsékletéről. Különleges központi porszívó-rendszerrel is fölszerelik az épületet. A házban természetesen tilos a dohányzás és az állattartás. Az első finn (és feltehetően a világon is egyedülálló) allergiaházat a tüdő- és légúti érzékenységgel küszködök önsegélyező egyesülete építteti. fehér holló sem ritka. Tang Ming-liang, a Wuhani Egyetem biológus professzora már vagy tucatszor utazott a helyszínre a festékhiányos állatok tanulmányozására, de a jelenség okát nem sikerült megtalálnia. A nagyszámú albínó rejtélye tehát egyelőre fehér folt a tudomány számára. Egyes elméletek szerint például elképzelhető hogy a jelenség magyarázata az ataviz- mus, vagyis, hogy az albínókban a távoli ősök tulajdonságai ütöttek vissza. megmagyarázza a „bizonyítványát”: azon a tájon több a fóka, mint az eszkimó, 4,8 millióra tehető a fókaállomány. Ennyi állatot nem tud eltartani a környezet. A fókavadászat jó üzlet. Különösen nagy nyereséggel értékesíthetők a fiatal állatok nemi szervei, amelyekből a férfiasságot tartósító tesz- toszteron nyerhető. Halálos levegő Amerikában bizonyos napokon, amikor a légszennyezettség a szokásosnál nagyobb mértéket ér el, az elhalálozások száma akár egy teljes százalékkal is emelkedhet. A Harvard Egyetem szakértőinek vezetésével több mint húsz kutatócsoport vizsgálta a nagyvárosi szmog káros hatását, s eközben tízezrével nézték át a kórházi beteglapokat. Arra a szomorú következtetésre jutottak, hogy annál több a haláleset, minél szennyezet- tebb levegőjű egy város, illetve minél szmogosabb az adott napon a levegő. A füstködjéről hírhedtté vált Londonban utoljára 1952-ben fordult elő légszennyezettség miatti tömeges halálozás: az akkori egyhetes szénfüstös szmog, amely negyvenszer sűrűbb volt, mint azóta bármikor, ötezer áldozatot követelt. A szigorú környezetvédelmi szabályozások bevezetésével az ilyen következményekkel járó londoni szmog mára megszűnt. A kilencvenes években újra előtérbe kerültek a „gyilkos részecskék”, azok a korom- por- és füstszemcsék, amelyek mikroszkopikus méretüknél fogva képesek arra, hogy a tüdőbe vagy a szívbejutva, az idegvég- ződéseket ingerelve betegítsék meg szervezetünket. Még rosz- szabbak azok a részecskék, amelyekhez sav- illetve fémmolekulák (vas, ólom, cink) tapadnak, s akár a véráramba is bejuthatnak. Az úgynevezett bölcsőhalál eddig tisztázatlan fő oka egyes vélemények szerint a dohányfüst, az ipar által kibocsátott szeny- nyező gázok és a (főleg Dieselmotorból származó) kipufogógáz okozta levegőszennyeződés. A "hirtelen gyermekhalál-szind- rómának" csak Nagy-Britanniá- ban hetente tíz csecsemő és kisgyermek esik áldozatul. A fehér holló sem ritka Fókairtás, engedéllyel Az arany miatt pusztul a Föld tüdeje Az őserdei altalaj sárgás árnyalatát az aranynak köszönheti. Az aranyat nem lehet kinyerni belőle higany és cianid nélkül. Egyetlen gramm színaranyhoz egy tonna talajt kell megmozgatni és higannyal szennyezni az Amazonas mentén. Ezért is megállíthatatlanul pusztul a Föld tüdeje, ez a hatalmas trópusi esőerdő... A dél- és közép-amerikai országokban nem csak a trópusi fák értéke s a mezőgazdaság földigénye húzódik meg a feltartóztathatatlannak tűnő dzsungelirtás mögött, hanem az aranyéhség is. A nemesfémet a sárgás színű dzsungeltalajból nyerik ki. Az aranykitermelő társaságok az aranymosókat helikopteren elviszik a kiszemelt dzsungelrészre, ott kiteszik őket, hátrahagyva nekik némi élelmet és a legszükségesebb eszközöket. Az aranymosók pedig, akiknek utolsó reménye, hogy ezzel a nehéz munkával végre kitörhetnek a nyomorból, nekiesnek az erdőnek. Kiirtják a fákat és, ha útjukba kerülnek, a bennszülött indiánokat, majd higannyal és cianiddal keverik a talajt, mert ezek a súlyosan mérgező anyagok megkötik a benne lévő aranyat. Végül hőkezeléssel leválasztják az áhított aranyat. Eközben belélegzik a higanygőzt, az egyik legmérgezőbb nehézfémet, mely megtámadja még az agysejtjeiket is. Valamennyien elbutulnak, fogaik kihullanak, csonttá so- ványodva kerülnek ki a zöld pokolból. Utánuk a levegőből is jól látható irdatlan seb tátong az erdőtengerben. A higannyal, cianiddal, olajjal szennyezett talajon évtizedeken át nem nő majd semmi, a talajerózióval a szennyeződés bekerül a talajvízbe, a higanyt magukkal so- doiják a folyók, melyek hamarosan bűzlenek a haltetemektől. A pusztítás mértékét jól szemléltetik a számok: egyetlen gramm arany kinyeréséhez egy tonna talajt kell megmozgatni és higannyal, cianiddal fertőzni. Egy kilogramm arany fejében 5 kiló tömény higany kerül a folyóvizekbe. Környezetvédelmi tanulmány készül Dombóvárról Terveznek és tesznek a környezetért A dombóvári önkormányzat kiemelt kérdésként kezeli a környezetvédelmet. Bizonyítja ezt az is, hogy az idei esztendőtől a költségvetésében egy környezetvédelmi alapot hozott létre, melyre minden olyan cég, intézmény vagy egyesület pályázhat, amely részese kíván lenni egy kidolgozásra váró környezetvédelmi program megvalósulásának. Amint azt Gyöngyösi Tibor, a város gazdasági alpolgármestere elmondta, hamarosan hozzákezdenek egy olyan, Dombóvári és közvetlen környékét érintő környezetvédelmi tanulmány elkészítéséhez, mely a tényfeltáráson kívül a követendő teendőket is tartalmazni fogja. Ebben szó lesz arról, hogy a már meglévő környezeti károk és azok okainak megszüntetése mellett az aktív védelemre is megfelelő hangsúlyt kell helyezni. A megelőzésben és a felvilágosításban fontos szerepet kaphat az oktatás, hogy a gyerekek egyre bővülő ismereteket szerezzenek közvetlen környezetük természeti értékeiről és azok megóvásának lehetőségeiről. A tanulmány elkészítéséhez az önkormányzat az idei költségvetésében két és fél millió forintot különített el. Az említett anyag elkészültéig sem tétlenkedik azonban a képviselőtestület, ugyanis a település hulladékszállítását és kezelését végző Kaposvári Városgazdálkodási Rt-vel két éve közösen megkezdett szeméttelepi rekultiváció tovább folytatódik. Májusban pedig megkezdődött a város és Gu- narasfürdő területén - összesen hat helyen - a hulladék szelektív gyűjtése. Jelenleg a műanyagot, az üveget és a papírt gyűjtik elkülönítve. A lakosság véleménye alapján a nemrégiben bevezetett rendszer ugyan apró finomításokat igényel, de kedvező a fogadtatása. Az ivóvíz-bázis védelme érdekében pedig a szennyvízprogramot is folytatni kívánják, hogy a település jelenlegi 40 %-os csatornázottsági aránya javulhasson a következő években. (33575) Üveghuta tornya alatt Bátaapáti polgármesteri hivatalának falát több képzőművészeti alkotás is díszíti. Egyik éppen az üveghutai templom megmaradt tornyát ábrázolja. Ezen a környéken folynak a paksi atomerőmű kis és közepes radioaktív hulladéktároló építéséhez szükséges kutatások munkálatai. Lapunk folyamatában tudósít az itteni tevékenységről. Erről beszélgetünk Krachun Szilárddal, Bátaapáti polgármesterével, aki egyben a Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás elnöke is. — A hivatalban látható festményeket a szálkái művésztelepen lakó alkotók készítették - kezdi a beszélgetést Krachun Szilárd. Őket is azért hívtuk falunkba, hogy az ide érkező idegenek, művészek lássák és láttassák azt a tájat, ahova tervezzük a hulladéktárolót. Nem szívesen használom az atom szót, mert arról mindenkinek a katasztrófák, a háborús pusztítások jutnak az eszébe. Mi viszont állítjuk, hogy elsősorban környezetvédelemről van szó. Az ember minden hulladékot igyekszik a környezetében eltüntetni, megsemmisíteni. Miért lenne ez másként az atomenergia esetében. Ma már nem kérdés, hogy szükséges-e az energia vagy sem. Svédországi tapasztalatcsere utazásunk alkalmával, egy erőműveket építő világcég vezetőjétől kérdeztük, hogy ő szerinte Magyar- országon milyen erőművet kellene építeni, víz, gáz, atom között választva. Azt felelte, hogy ilyen kérdést csak a nagyon gazdag országok tehetnek fel, akik kincsekben gazdagok. Akkor végiggondoltuk a vízi erőmű elleni tiltakozásokat, aztán a szénbányáink, a földgáz adta lehetőségeinket, és azt, hogy Paks mit termel az országnak. — Más országban szerzett hulladéktárolós tapasztalataik szerint a környezetvédelmet milyen eszközökkel oldják meg. Gondolnak a táj rehabilitációra? — Az első kapavágás, amit a tárolók építésénél megtesznek, már a környezetvédelem érdekében történik. Minden kivágott fa helyére kettő másikat terveznek. Nagyon fontos kérdés a biztonságos üzemelés mellett, a környezetvédelem. Leginkább az emberi gondolkodás, a lélektani „környezetvédelem”, a tudat- formálás. — Erre a célra jött létre a TETT, vagyis a Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás? — Igen! Erről a megyében már sokat olvashattak az érdeklődők. A közelmúltban is tájékoztattuk a Sárköz és a Völgység Területfejlesztési Társulásának polgár- mestereit, hogy az atomerőmű és a vele kapcsolatban levő tájékoztatási cégek vezetőitől kapjanak információkat a hulladék- tároló terveivel kapcsolatban. A társulásban résztvevő települések: Bá- taszék, Cikó, Feked, Mórágy, Mőcsény és a székhely Bátaapáti polgármesterei rendszeresen találkoznak és mindenről videofilmek közvetítésével tájékoztatják a lakosságot. Az erőmű vezetői nagyon pozitívan értékelik a napjainkban tapasztalható lakossági vélemények formálását. Ebben a TETT- nek és a TEIT-nek nagyon fontos szerepe van. — Ahhoz, hogy tájékoztatni tudjanak, önmaguknak is tájékozódni kell! —- Ezért vannak a külföldi tapasztalatcserék, hogy nemzetközi viszonylatban tudjuk elhelyezni a hazai terveinket. Nem lehet elég korán kezdeni a tájékoztatást. Ezért a legfiatalabb korosztályt is megcéloztuk és a szálkai környezetvédelmi táborozásukat anyagi eszközökkel támogatjuk. így a hat településről 18 általános iskolás kap objektív ismereteket játékos vetélkedők formájában arról, hogy ne csak a világnapon, de mindig figyeljenek a környezetükre és azt védjék minden eszközzel, mert a holnapunk egészsége, biztonsága függ tőle. (Decsi Kiss János) (334289) Miénk az ország, magunknak szennyezzük A környezetvédelem személyes ügy Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat felügyeli, hogy tiszta vizet igyunk, vannak település-egészségügyi feladataik, részben hozzájuk tartozik a levegőtisztaság ellenőrzése is. Tolna megye környezetvédelmi helyzetéről dr. Brázay László megyei tisztifőorvossal beszélgettünk. — A közgazdaságtanban használatos fogalmakat köl- csönvéve az a tapasztalat, hogy az emberek a saját mikrokör- nyezetükre próbálnak odafigyelni. Ha már a makrokömye- zetről van szó, akkor egyáltalán nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Magánemberként senki sem törődik azzal, hogy vékonyodik az ózonréteg, az ivóvizünk fogy és egyre szennyezet- tebb lesz. Lassan már nálunk is kincset ér az egészséges ivóvíz. A közelmúlt dunai szennyezése is emberi mulasztásra vezethető vissza. Szerencsére a megyében nincsenek parti szűrésű kutak, ezért a szennyezés a mi vízbázisainkat nem érintette. Végeztünk például egy felmérést a megyében, amelyben igyekeztünk feltérképezni a szeméttelepeket, különös tekintettel az illegális lerakóhelyekre. Már amennyiben megtaláltuk azokat. Megdöbbentő, hogy az emberek a saját falujukban micsoda illegális szeméttelepeket képesek létrehozni. Esetenként az is meghökkentő, hogy milyen állapotban vannak a „rendes” szeméttelepek is. Akkor vannak hatósági jogosítványaink, ha a körülmények már nemcsak esztétikai kérdéseket érintenek. Elég itt megemlíteni például a patkányveszélyt. Hasonló, vagy talán még nagyobb felelőtlenség tapasztalható a szennyvizek kezelése terén. Ahol csatornázás van, ott nincs gond, de ahol nincs, ott mi a legegyszerűbb megoldás? — Közvetve, vagy közvetlenül beleengedik az élő vizekbe. — Erről van szó. Tudják, de nem veszik tudomásul, hogy ezzel mások, vagy éppen saját családjuk tagjainak egészségét veszélyeztetik. Ezt nagyon nehéz ellenőrizni, hiszen minden szennyvizet szállító autó mellé nem lehet rendőrt, vagy más hatósági embert állítani. Időnként bejelentés érkezik, néha bizonyítani is lehet a szabálysértést. Arra is volt már példa, hogy vezető ember járt el így. — Ha más szennyez, akkor általában az ANTSZ-hez szaladnak az emberek. — Személy szerint örülök annak, hogy olyan esetekben is bennünket keresnek meg, ha az intézkedés tulajdonképpen nem a mi feladatunk. Amit tennünk kell, az a társhatóságok értesítése. Sok párhuzamos munkánk van a környezetvédelmi, az állat-egészségügyi, a növényvédelmi felügyelőséggel, vízügyi igazgatósággal is. A gond nem ott van, ahol a hatósági ellenőrzéseket végezzünk, ezt megtesszük a társhatóságokkal együtt. A szabályok betartásának a színvonala általában megfelelő. Ha nem, akkor figyelmeztetjük, ha az eset súlyosabb, akkor szankcionálunk. Az igazi baj mindig az illegális tevékenységekkel van, az illegális szennyvízelhelyezéssel, szemétteleppel, a levegőszeny- nyezéssel, vagy a veszélyes hulladékok földbe ásásával. Az is előfordul, hogy a szippantott szennyvizet egyszerűen kiengedik a termőföldre. — Utána lehetőleg mindjárt salátát palántáznak bele. — Ez megint olyan terület, amit nem lehet teljes körűen ellenőrizni. Valójában a szabályok betartása az emberek felelősségérzetén múlik. Jó lenne, ha mindenki megértené, hogy a környezetvédelem minden ember személyes ügye, s maga is felelős nemcsak a mikro-, hanem a makrokörnyezetért is. — Mennyire élnek a büntetés lehetőségével? — Ha bizonyítani lehet a környezetszennyezést, akkor feltétlenül élünk vele. A helyszíni bírság csak pár ezer forint, de súlyosabb esetekben szabálysértési eljárást kezdeményezünk. Minden városi intézetnél évente jó pár ilyen eset előfordul. Ha fellebbeznek, akkor inkább a büntetés szigorítása a gyakorlat. — Most milyen minőségű a szekszárdi víz? — Iható, nagyobb baj nincs. Az biztonsággal állítható, hogy jelen pillanatban nem egészségkárosító a hatása. — Levegőtisztaság? — Tolna megye e téren is szerencsés helyzetben van, részben azért, mert a városok is kisvárosi jellegűek, részben mert nincs szennyező ipara. Az atomerőmű nem szennyezi a levegőt, szemben egy szenes erőművel. Nem véletlen, hogy Paks az egyik legtisztább város. A levegőt ott is elsősorban a főútvonal forgalma szennyezi. Városainkat ma első sorban a kipufogógáz terheli. A ólomszennyezettség a közvetlenül a főutak mellett termelt gyümölcsökben is kimutatható. A megoldás a városokat elkerülő utak megépítése lesz. (33487)
