Tolnai Népújság, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-09 / 108. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1998. május 9., szombat Rejtett értékeink Somogyi Gyula munkássága A múlt században megyénk számos fia szinte csak éppen megszületett itt, messzi földre került, derekasan szolgálta a kultúra ügyét valahol, ahol ta­lán számon is tartják nevét, de szőkébb hazájában már rég elfeledték. Ha ezek az életu­tak töredékesen állnak is előttünk, ne kicsinyelljük le őket, inkább a közösen elvég­zendő feladatokra ösztönöz­zenek bennünket. Somogyi Gyula életéről, de különösen ifjú koráról alig tudunk valamit: a helyi lexi­konok elfeledték, a teljessé­gére büszke Új magyar iro­dalmi lexikon meg sem em­líti, műveit felölelő bibliográ­fiánk nincs, egyedül Szinnyei József Magyar írók élete és munkái című művének 1908- ban megjelent 12. kötetet ad útbaigazítást, s az adatokat A magyar irodalomtörténet bib­liográfiája hét kötetes gyűj­teménye egészíti ki. Csupán sejtelmünk lehet így arról, hogy a hajdani életút érdekes­ségekben is bővelkedhetett. Tengődön született 1858. május 10-én, az algimnáziu­mot Bonyhádon kezdte, innét vihette magával Petőfi-szere- tetét, amelyet több műve is bizonyít. Az érettségit a fővá­rosban tette le, egyetemi ta­nulmányait is itt folytatta, 1882-ben frissen végzett ma­gyar-német szakos középisko­lai tanárként került Érsekúj­várra, majd egy év múlva Székesfehérvárra, 1886-tól valószínűleg élete végéig Aradon élt. Az 1834-ben sza­bad királyi várossá, 1849-ben nemzeti gyászhellyé lett hely­ség fejlődésében, lélekszá- mában egy évszázaddal járt Szekszárd előtt, kora jelentős középvárosává fejlődött, s mindez a magyarosodás je­gyében zajlott le. Fontos sze­repet játszott mindebben fej­lett közoktatása, polgári vi­rágzást mutató számos egye­sülete, köztük is leginkább a Kölcsey-Egyesület. Somogyi Gyula amellett, hogy az aradi kereskedelmi akadémia tanára, a fa- és fém­ipari szakiskola óraadója, a kaszinó titkára és a Kölcsey- Egyesület irodalmi bizottsá­gának elnöke is lett. Jól jel­lemzi őt is mindaz, amire ez a társaság képes volt: kezde­ményezte és támogatta a kul­túrpalota létesítését, ebbe 45.000 kötetes könyvtárt adott, megíratta Arad város és a vármegye monográfiáját, a ma is látható emlékobeliszket emeltette és megjelentette az Aradi vértanúk albumát, mert „kiadó e költséges mű kiadá­sára vállalkozni még subven- tióval sem mert”. Ezenkívül segélyezett iskolákat, tanuló­kat és Aradhoz kötődő írókat. Az egyesület évkönyveiben 1886-tól találjuk Somogyi írásait, az elsőt éppen me­gyénket érintő témában: A nő Vörösmarty költészetében. A helyi lapokon kívül főleg a századforduló új hangokra sem süket folyóiratában, a Magyar Kritikában jelenik meg számos cikke, tanulmá­nya, ismertetése. Nem kerüli el figyelmét Abonyi Árpád, Bérezik Árpád, Csiky Ger­gely, Endrődy Sándor, Kiss József, Lévay József, Rákosi Viktor, Thury Zoltán, Tutsek Anna, vagy éppen Csokonai és Móricz műve, de tanul­mányt ír a Nyugat fordultát előkészítő szecesszióról is. Petőfi Sándor költészete cím­mel 1899-ben jelenik meg önálló kötete, ezért bízza meg Bánóczi Gyula, hogy a Frank- lin-Társulat Magyar Könyv­tár sorozatába állítsa össze a költő életrajzi vonatkozású verseit. Somogyi Gyula a ta­nítás szempontjait tartotta szem előtt, jegyzeteiben, be­vezető tanulmányában szűk­szavú, de igen hatásos. Külön érdeme, hogy nem idealizált, nem kerülte meg a kétségeket és kötetbe föl nem vett verse­ket is kiadott, mert „elénk tár­ják leplezetlen őszinteséggel küzdelmes, borúval és vidám­sággal elegy pályáját, mely minden szenvedés dacára is az optimizmus derűjében csil­log. Két mozzanat emelkedik ki benne: a költő függetlensé­gére való vágya és törhetetlen akaratereje ...” Irodalmi munkásságát Aradon 1924- ben megjelent Tanulmányok és egyéb művek című köteté­vel zárta Tengőd szülötte. Volt azonban életének egy másik érdekes vonulata is. Szinnyeitől tudjuk, hogy So­mogyi Gyula „az aradi Össze­tartás szabadkőmíves páholy szónoka”, 1894-ben A sza­badkőművesség feladatáról és legközelebbi teendőiről cím­mel ünnepi beszédet tartott és adott ki, még ez évben Rans- burg Zsigmond feletti nekro­lógját, 1895-ben pedig a Mi a szabadkőművesség szerepe korunkban? című beszédét je­lenteti meg. Életéről, halálá­ról talán aradi helytörténészek tudnának többet mondani... Dr. Töttős Gábor Beszélgetés Luciano Pavarottival Messze még a búcsúzás napja Luciano Pavarotti az utóbbi időben több fellépését lemondta, ezért mindenféle mendemondák keringenek körülötte. A legki­tartóbban az a pletyka tartja magát, amely szerint „valamit ti­tokzatos betegsége” van. A tenor azonban tevékeny, tele van tervekkel, felkérésekkel. Nemrég nevezte ki Kofi Annan ENSZ-főtitkár a „béke külön­leges nagykövetének”. Ebben humanitárius tevékenységének elismerését és további ösztön­zését látja. Örül annak, hogy az 1996-os és 97-es úgynevezett „Boszniáért” koncertjei olyan sikeresek voltak, hogy megte­remtették a mostari zenei köz­pont létrehozásának alapjait. — Önnek egy másik hábo­rúval is szembe kell néznie, egy titokzatos betegségről való hí­reszteléssel. Mi az igazság? — Semmi. Már többször elmondtam, hogy vérnyomás problémám van. Évekig hasz­náltam vízhajtót, mert kövér vagyok és a szervezetem visz- szatartja a folyadékot. De az utóbbi időben nem szedtem és a vérnyomásom felszökött. Eny- nyi az egész. Ami beteggé tesz, az az állandó fantáziálás, a rosszindulat és a pletyka. — Miért mondta le az utolsó pillanatban a Grammy díjkiosz­táson való részvételt? — Mert megfáztam és el­ment a hangom. Készenlétben álltam az utolsó pillanatig a ku­lisszák mögött, de amikor lát­tam, hogy csak néma tátogásra vagyok képes, hazarohantam, hogy tévén nézzem meg a ce­remóniát. 48 óra múlva azon­ban már Chicagóban énekeltem és nagy sikerem volt. — Nincs tehát semmi titok? — Az újságok szerint Nico- letta és én már összeházasod­tunk, sőt már két gyerekünk is van. Úgy tesznek, mintha nem tudnának arról a törvényről, amely három évi várakozást ír elő az újabb házasságkötésig. És ez még nem járt le. — Nicolettával tervez gye­rekeket? — Ha örökös jön, jöjjön, de jelenleg nem megyünk elébe, talán azért, mert mindketten nagyon elfoglaltak vagyunk. És ez különben is magánügy. — Újra diétázik? — En immár mester vagyok a diéta-fronton. Nem lehet mentségem. Hét kilót fogytam, de még tízet le akarok adni. Nem könnyű, mert a torkosság sokszor felülkerekedik ben­nem. Nem az édességek vonzzanak - ezek nőknek való étkek -, hanem az imádott pas- tasciutta... — Fél az öregségtől? — Fizikai­lag nem. Is­merem a lehetőségeimet és amit nem tudok elénekelni, azt nem éneklem. De úgy tűnik, ma még több a siker, mint a kudarc. Ha a hangom összeomlik, nem lesz szükség arra, hogy valaki figyelmeztessen. A hangom még szép és friss. Apám hangja még most, 86 éves korában is gyönyörű. — Fél a haláltól? — Számomra nem tabu. Ti­zenkét éves koromban kómá­ban voltam tizenöt napig. Lát­tam a halált szemtől szembe, tudom mi az, és nem félek tőle. És hogy ez ennek a világnak a végét jelenti-e vagy egy másik­nak a kezdetét, mindegy. Mert azt hiszem, becsületes ember­ként éltem. És ha a sorsom Isten kezében van, kesztyűs kézzel bánik majd velem. Göbölyös N. László Telefonos nap Figyeljünk jobban egymásra! Lelki elsősegély telefonszolgálatok napja „Mielőtt kezet emel önmagára, hívja fel ezt a számot” - tette közzé 1952-ben Chad Varah anglikán lelkész hirdetését a TI- MES-ben. Ezzel indult el a lelki elsősegély telefonszolgálatok munkája, s ezek a szolgálatok ma szerte a világon segítenek a hozzájuk fordulóknak. Ami már szintén történelem: Magyarországon az első szol­gálat Debrecenben alakult meg 1970-ben, s ugyanitt 1986-ban a Magyar Lelki Elsősegély Te­lefonszolgálatok Szövetsége. Ma már harminchat szolgálat működik, minden nagyobb vá­rosban, így Szekszárdon is, Tolna megyei hatókörrel. A kommunikáció, hogy az ember megoszthassa a másik­kal örömét és bánatát, magá­nyát, terhét és sikereit - emberi szükséglet. Fontos, hogy be­szélni tudjunk érzéseinkről, gondolatainkról, problémáink­ról. Fontos, hogy oda is figyel­jünk egymásra. Hogy a másik ember meghallása, az egymás megértésére törekvés a kultúra részévé váljon. A telefonszol­gálat ennek a kultúrának az eszköze: - meghallgatással, a terhek megosztásával, a fáj­dalmak enyhítésével, 1998. május 15-16.- a krízisekben, kritikus helyzetekben azonnali segítség,- az élet és a halál nagy kér­déseivel szembenézve is meg­értő társ. A névtelenség feloldja az „ilyenről nem beszélünk” tabuját. „Á lelki elsősegély telefon- szolgálat minden ember szá­mára megadja a lehetőséget arra, hogy baj, kétségbeesés vagy öngyilkossági veszély esetén azonnal felvehesse a kapcsolatot egy másik ember­rel, aki barátként kész és képes őt meghallgatni, s vele egy őszinte, segítő beszélgetést folytatni. E beszélgetés az életre való bátorításra és krízis- helyzetekkel való megbirkózás képességének fejlesztésére irá­nyul”. (IFOTES - a Lelki Első­segély Telefonszolgálatok Nemzetközi Szövetsége). Élni akarok, vagy pedig meghalni? Ha nincs remény, ha más úgysem értené meg ... És akkor a telefon. Elmondhatod, hogy meny­nyire egyedül vagy, milyen üres a világ. Egy hang kísér, társad lesz a bajban. Megoszthatod valakivel ter- heidet. Mindannyiunk életében akadnak olyan pillanatok, ami­kor úgy érezzük, hogy senkivel sem tudjuk megosztani terhein- ket, pedig éppen akkor a legna­gyobb szükségünk lenne rá. A reménytelenség, tehetetlenség és magány érzése bármelyi­künket váratlanul elérheti. S beszélni a problémáinkról, megosztani valakivel belső ér­zéseinket - első lépés a megol­dás felé. A Tolna megyei SOS Lelki­segély Telefonszolgálat száma: 74/315-100. Július 1-től pedig a 06/80/505-518-es telefonon díjmentesen hívható, naponta 18—06 óráig. A két napon, má­jus 15-én és 16-án a szolgálat déli 12 órától másnap déli 12 óráig ügyeletet tart. Istentiszteletek Szekszárd Római katolikus szentmi­sék. Belváros: Szombat: 18.30. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18.30 óra. Újváros: Szombat: 17.30. Vasár­nap: 7.30, 10.00. Református istentiszte­letek. Vasárnap: 10.00 óra Kálvin tér (gyermekisten­tisztelet), 18.00 Kálvin tér. Evangélikus istentiszte­letek. Vasárnap: 9.30 Lut­her tér. (minden hónap má­sodik vasárnapján német áhitat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9,30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentisztele­tek. Szerda: 17.30 óra Munkácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekistentisztelet). Va­sárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmi­sék. Jézus Szíve Nagy­templom: Hétköznap: 6.30,7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és di­ákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Va­sárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra. Horgászversenyek A Bonyhádi Dolgozók Horgász Egyesülete május 10-én, vasár­nap, a szálkai tározón tartja évi házi horgászversenyét. A ver­senyt felnőtt, női, ifjúsági, és gyermek kategóriában tartják. A versenyre nevezés 7 órától a helyszínen, a szűkületnél. Ä Szakcsi Szentkuti Horgász Egyesület nyílt egyéni nevezé- ses horgászversenyt rendez má­jus 16-án, a szentkuti horgász­tavon. A nevezéseket a nevezés sorrendjében fogadnak el. Ne­vezni Bangó Jánosnénál a szakcsi körjegyzőségen lehet. A nevezési határidő május 10. Horgászni 1 darab úszós kész­séggel, 1 horoggal lehet. A víz­terület jól megközelíthető a 61- es számú főútvonalról Szakcs irányába, azon túl Szakcs és Lápafő között. Leggyakrabban fogható hal a kárász, a ponty, az amur. A versenyen 1-3. he­lyezettek díjazásban részesül­nek. Gyülekezés 6.30-kor a tó­parton. Bővebb felvilágosítást Elek József ad a 74/485-923-as telefonon. (sze) Megfejtésként beküldendő a vicc poénja a Tolnai Népújság szerkesztőségének címére: 7100. Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A borítékra, levelezőlapra kérjük, feltétlenül írják rá: Rejtvény! Beküldési határidő: május 22. Az április 25-i rejtvény he­lyes megfejtése a következő: „Már harmadik éjszaka azt ál­modom, hogy a Drakula fekszik mellettem”. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek a követ­kező olvasóink: Adomán Józsefné 7095. Iregszemcse, Hajnal u. 42., id. Hárs Aladár 7200. Dombóvár II, III. u. 22., Michelisz Milán 7100. Szekszárd, Béri B. u. 4L, Mojze's Ferencné 7144. Decs, Fő u. 18., Tóth Éva 7084. Pin­cehely, Petőfi S. u. 2. VAUVEN AR GUES AFO­RIZMÁJA 1 2 ¥~ víz SZÉLE r~ ZUHANY f TUSIKA BECÉZŐ KÉPZŐ ¥ LENGYEL KIRÁLY IS VOLT 1(2 TRÓN ! ¥ TÁG ¥ KÖTELE­ZETTSÉG ¥ MELY IDŐBEN? ¥ BETEG TEST­RÉSZT ÁPOL RÓMAI ÖT VEN RÓDLI, NÉP. NÉVELŐ MUNKA­HELY HOMORÚ LESZ RUHÁZATI N AGYKE R. FÉL- HOLT ! LÉ t * t ¥ * ¥ ; ­¥ ¥ MN z r PIPÁZIK BURKOLT JELENTÉST FELFOG HALOGÉN ELEM ELŐTAG: VILLANY­* DESZKA NEM HÁTUL NÉMÁN SZŰR » ¥ RANG­JELZŐ ELŐTAG HAMIS TÉVESEN JEGYZŐ ►¥ MIDDLE ... THE ROAD; EGYÜTTES BEIKTAT RÉGI FÉRFINÉV KÖR ALAKÚ HAJÓ VON TATÓ KÖTÉL LITER 4 |KUTYA DOMB­OLDAL f ▼ BOROS­HORDÓ R. Y ÉTEL­FÉLE ¥ FLORIDAI VÁROS SZÓNAK IS LEHET HALOM, KUPAC 0 ¥ ▼ LÖVEOÉK ENERGIÁ­JÁT ADJA CSORDULTIG ¥ FERRUM ÁBRÁZOL r TURÁNI­ALFÖLDI TÓ ÁRNYALAT TOLL. RÉG. IDEJÉN, SOR ÁN ¥ MECCS JELZŐJE STRÁZSA FÜZETBE JEGYEZ ¥ SÁRKÁNYT REPÍT ¥ MŰSZAKI KIFEJEZÉS ¥ KÉN SAKKSZÓ KISIPARI SZÖV. AZON A HELYEN ÉRINTET­LEN r TÖRŐK SÚLY t TÜZET FOJTÓ ¥ HAJPÁNT SZISZE­GŐ HANG PÉNZ­INTÉZET NAGY... (NÄGYEVÖ) ALPESI LEGELŐ ERDÉLYI FOLYÓ NŐSTÉNY PÁRJA ¥ ELBOCSÁ TANDÓK NEVE RÉG. LATIN É ¥ ¥ ÍZETLEN ¥ ÉLETET ... (MEGÖL) OXIGÉN ÉS JÓD r ____L K ÜZDE­LEM ¥ A BALA­TON IS EZ RÖNTGEN DIAGO­NALES ► ¥ VILÁGRA HOZ FÉLÉV I ÉRNI . N ITRO­— TÜZEL zL 3 *­....___ w *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom