Tolnai Népújság, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-30 / 126. szám

Várandós világsztárok A terhesség nem egy társadalomban és nem egy történelmi időszakban ta- kargatnivalónak számított - különö­sen, ha a szülni készülő anya ismert személy volt. A máig tartó áttörés 1991-ben következett be, amikor a Vanity Fair képes folyóirat teljes mez­telen szépségében jelentette meg cím' lapján Demi Moore-t. Azóta számos sztár volt látható babával a hasá­ban, ruha nélkül, sokszor a papa je­lenlétében. Más hírességek csak a fényképezést vállalják; gyer- lk mekük nemzőjéről nem haj- ML landók nyilatkozni. Harry Hamlin és Lisa Rinna együtt várja az utód meg­jelenését Jada Pinkett gyermekének apja Will Smith Christine Brinkley első­szülöttjét várja férjével, Peter Cookkal ízléstelenségek gyűjteménye Kari Shaw amerikai kultúrtörténész alighanem sikerre ítélt munkát bocsátott ki, aminek nemcsak a címe - ízléstelenségek gyűjteménye hanem a tartalma is rendhagyó. Ráadásul a szöveg csak nagyon kevés esetben ízlés­telen, viszont majdnem mindig ér­dekes. Néhány példa ízelítőül. Kozmetika. A XIV. században az angol la- dyk olyan prémgallért viseltek, aminek kifejezetten az volt a rendeltetése, hogy a test többi részéről odavándoroljanak a bolhák. A XVI. században több ország elegáns hölgyei festették a fogaikat. Az olaszok inkább a tarka színeket kedvel­ték, az oroszok, komor lelkűkkel, inkább fekete fogsorukkal tüntettek. Ugyaneb­ben a században kedvelt kozmetikai cikk volt a higany, amivel a szeplőket és a bőr­foltokat igyekeztek eltüntetni. Annak el­lenére, hogy mellékhatásként kiestek tőle a szépen színezett, vagy feketített fogak. Relikviák. Napóleon nemiszervét a szerző szerint 1977-ben egy londoni Christie’s árverésen egy amerikai uroló­gus vette meg 3800 dollárért. Aki nem hi­szi, járjon utána. 1994-ben két gyűjtő egy ugyancsak londoni árverésen négyezer fontot (!) fizetett Beethoven hajfürtjéért, amit állítólag a zseniális zeneszerző apja 1827-ben, fia halálakor vágott le. A tulaj­donosok most ki akarják használni a mo­dern vizsgálati lehetőségeket és meg sze­retnék tudni, volt-e vérbaja a nagy muzsi­kusnak. Szifilisz. Néhányan, akikről biztosan tudni véli Kari Shaw, hogy a fent említett nemibetegségben szenvedtek: VI. Sándor, a Borgia-pápa, Kleopátra, Kolumbus, AI Capone, Dürer, Goethe, Heine, Rettenetes Iván, Mussolini, Sade márki, Schubert, Schoppenhauer, Wilde. Nagy tévedések. III. György angol király 1776. július 4-én, az amerikai függetlenség kikiáltásának napján ezt jegyezte fel nap­lójába: „Ma semmi különös nem történt.” Albert Einsteint 1898-ban így utasították el a müncheni műszaki főiskoláról: „Nem be­szél nyelveket.” Rudyard Kipling elküldte első cikkét a San Francisco Examinernek. A válasz az volt, hogy ne kísérletezzen, mert „nem igazán ura az angol nyelvnek.” (Később a Nobel-díj-bizottság másképpen látta.) 1938-ban Joe Schuster és Jerry Siegel 65, azaz 65 dollárért adta el Superman öt­letét. Kicsit talán várniok kellett volna. Louis B. Mayer, a Metro-Goldwyn-Mayer egyik főnöke 1928-ban azt mondta a Miki egérrel jelentkező Walt Disneynek: „Felejt­se el a figurát, mert túl félelmetes, meg­ijeszti a nézőket, különösen a nőket. A HÉT KARIKATÚRÁJA GYEREKNAP - Pácban vagyunk, ha hazavisszük a szomszéd, ha nem visszük, a gyerek fog őrjöngeni! Ne sokat költsön, vegyen inkább kölcsön! Alig van tárgy, beleértve az értékesebbeket is, ami ne lenne kikölcsönözhető Németországban. Az egyik cégnél például eredeti Chagall-festményeket, vagy igazi, drága ékszereket is bérelhetnek azok, akik irigységre hajlamos vendégeiket szeretnék pukkasztani. Alighanem hasonló célból hatalmas délszaki növények vihetők el meghatározott időre, meghatá­rozott összegért. Csóró tinik hétvégi diszkó előtt szívesen bérelnek mobiltelefont, hogy aztán a „dizsiben” villogjanak vele. Ennél jóval többet áldoz az a lány, aki bulira hivatalos és eredeti Jill Sander-ruhában akar megjelenni. A Rolex órák bérlői rendszerint az idősebb korosztályokhoz tartoznak. Az érdekesség kedvéért néhány kölcsönzési díj: márkás napszemüveg 8, mobiltelefon 4, nem muzeális értékű fest­mény 10, gyöngysor 17, gyémántgyűrű 12, óriásnövény 100 márka. Pilótanő a Playboyban Frederica Spilman, aki amerikai katonai gépekkel Bosznia és Irak háborús légterében egyaránt repült, ledobta a pilótaru­hát, és a Playboy férfimagazin májusi számában szerepelt. A 28 esztendős hadnagy ezzel a rendhagyó viselkedéssel természetesen kivívta jó néhány feljebbvalója rosszallását; mások irigységükkel „tüntették” ki, hiszen a felvételekért a lap 40 ezer dollárt fizetett. Spilman kisasszony azt mondta a Playboynak adott interjúban, hogy elhatározását „ideológiai” okok motiválták: a hadseregben korlátozott a szabadság, s miközben a pilótáknak joguk van életüket áldozni a hazáért, nem tehetik meg mindazt, amit a többi állampolgár. Emellett a hadnagy azt próbálta bizonyítani: katonanők is lehetnek vonzóak. Mint mondta: „Meg akartam mutatni női oldalamat.” r,rn Kihalóban a levélbélyeg? "Ui rvj Százötven esztendővel a postabélyeg bevezetése után, a gyűjtőknek hama­rosan talán le kell monda­niuk a szenvedélyükről. Németországban például 2002. december 31-ével megszűnik az állami pos­ta egyeduralma, 2003-tól pedig vagy a feladó fizeti előre a küldeménytováb­bítás árát, vagy a címzett, ha utánvéttel adták fel a levelet. A hagyományos portó egyéb­ként már napjainkra is világ­szerte sokat veszített a jelentő­ségéből. Gombamódra szapo­rodnak az expressz- és futár- szolgálatok. A tömegesen pos­tára adott küldeményekre pe­dig nem ragasztanak bélyeget, gépi pecséttel bérmentesítenek. Az Európai Unió tagországai­ban feladott, a tengerentúlra in­duló küldemények többségén például rotterdami gépi pecsét ékeskedik: még ha az osztrák­magyar határon adták is postá­ra a levelet, előbb elviszik Hol­landiába. A nemzetközi elszá­molásokban sincs már jelentő­sége a bélyegnek, mivel „szállí­tott egységenként” kalkulálják a díjakat. A bélyeggyűjtők persze tilta­koznak a gyakorta grafikai re­meknek számító postabélyegek ritkulása és előbb-utóbb várható kihalása ellen. A magánkülde­ményekre ragasztott bélyeg egyébként is személyes jelleget kölcsönöz a levélnek. A filatelis- ták azonban csak reményked­hetnek abban, hogy az állami posták és a hagyományos postai monopóliumok megszűntével is lesznek olyan nemzetközileg el­fogadott postai szolgáltatást végző intézmények, amelyek folytatják a tradícióknak megfe­lelő bélyegkiadást. Lehetséges, hogy művészetileg sem lenne jó, ha mindent a számítógépre, az elektronikára bíznának. Bár igaz: az új műfajnak, az elektronikus bélyeggrafikának is vannak már nyomai, s alaku­lóban van egy új gyűjtési ágazat: a digitálisbélyeg-gyűjtés. Balkezesek paradicsoma Nemrég egy újságíró a „baloldaliak Mekkájának” nevez­te a ködös Albion fővárosát. Nemcsak azért, mert Lon­donban, ellentétben a világ nagy részével, még balra hajts van a közutakon. S nem is csak azért, mert a kor­mányfői rezidencián, a Downing Street 10-ben lakik Nagy-Britannla, de talán a világ ma legnépszerűbb balol­dali politikusa, Tony Blair. Az elismerő minősítés oka ez­úttal egy üzlet a Regent Stree- ten, a Piccadilly Circus közelé­ben, aminek a felirata megle­hetősen rendhagyó: „Minden, amire a balkezeseknek szüksé­gük van”. Tehát azoknak, akik­nek a „szép kezük” nem a jobb. Több mint kétszáz speciális árucikk várja a balosokat. - Ha ez első pillantásra nem is lát­szik - mondja Brenda Widenka, az egyik eladó -, mi vagyunk a világ legrégebbi balkezesboltja. - A hölgynek humora is van, mert hozzáteszi: nem véletlen, hogy az üzlet a baloldal világ­méretű felfutásának esztendejé­ben, 1968-ban alapíttatott. A választék figyelemre mél­tó: kések, ollók, konzerv- és üvegnyitók, konyhaeszközök, csészék, egyéb edények - és mindez bal kézre konstruálva. Kicsiny, de jellemző példa a ba­los dugóhúzó. Ezzel gyerekjá­ték kinyitni egy balkezesnek az üveget. Léteznek bal kézre gyártott golyós- és egyéb tollak, körömollók és manikűrös, pe­dikűrös kellékek. Érdekes mó­don például a körömollót olyan jobbkezesek is veszik, akik azt mondják, a használat hiánya miatt a bal kezük ügyetlen és gyenge, márpedig ugye a jobb­jukról csak azzal lehet körmöt vágni. A balos eszközzel nem gond. Nem sokkal a bolt megszüle­tése után jött az ötlet, alakulja­nak ország-, majd világszerte balkezes klubok. A siker óriási, a közös sors összehozza a tago­kat, unalom egy szál se. Min­den évben van egy világtalálko­zó, a színhely minden esetben London, és a legutóbbin részt vett többek között az ország le­endő királya, Vilmos herceg is. A herceg itt írt életében először a kamerák kereszttüzében, te­hát a legnagyobb nyilvánosság előtt - urambocsá! - bal kézzel. Az üzlet virágzik, az alkal­mazottak imádnak ott dolgoz­ni. Nem csoda. Hiszen csak bal­kezeseket alkalmaznak. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom