Tolnai Népújság, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-23 / 120. szám
SZŰKEBB SZÜLŐHAZÁNK Az utolsó ebéd: paradicsomleves és Szekszárd pulyka Gordon blue City FOTÓK: BAKÓ JENŐ Róma kellős közepén üldögéltünk, egy étterem teraszán, néztük az évezredes épületeket, s elképzeltük, milyen lehetett itt élni, amikor még tógában ballagtak a fórumra a polgárok, amikor kétkerekű kocsi porzott a hepehupás utcákon. Szekszárdon, a Garay téren a héten három angol fiatalember sörözött a legutóbbi nevén Obsitosnak nevezett étterem előtt az asztaloknál, bámulták a nőket, a magyar kisváros forgatagát. Meglehet, ők az utolsók, mert már pakolják a berendezést. Bank lesz a városka étterméből, s ha kinéznek az ablakon a hivatalnokok, ők is bankot látnak, hisz ahol nemrég még lábasokat árultak, egy másik bank rendezkedik be. Ha jól számolom, Szekszárd kellős közepén olyan jó százméteres körzetben jelenleg tizenegy bank van, s a Garay téren újabb kettő lesz. Van-e beleszólása a városnak abba, hogy hol, és milyen bank telepedjen le? Reinhardt Mátyástól, a megyeszékhely főépítészétől mégtudtuk: az egykori Szegzárd Szálló épülete nem a városé. A tulajdonos annak adja el vagy bérbe az épületet, akinek akarja. A város csak akkor léphet közbe, ha az átépítés során környezetvédelmi szempontból valamilyen kifogás merül fel, de ehhez az illetékes szakhatóság véleménye is szükséges. Ha belegondol az ember, városképi szempontból kifogásolnivaló nemigen akad, hisz a bankok igen reprezentatív épületek. Étterem is van bőven, egy kicsit feljebb, egy kicsit másutt, nosztalgiázni, régi kis- pörköltökre, romantikus randevúkra, a muzsikus cigányok szárnyaló Pacsirta-trilláira gondolni meg teljesen fölösleges. És korszerűtlen. De kell-e ennyi bank egy 35 ezres kisvárosba? Kovács Antalnak, az OTP Tolna Megyei Igazgatósága igazgatójának tettük fel e kérdést.- Én nagyon örülök annak, hogy Tolna megye és Szekszárd „bankoso- dik”, s annak is, hogy az égyes bankok között verseny alakult ki, versenyzőnk az üzletfelek kegyeiért. Mindez kihozza belőlünk azt a teljesítményt, amely eddig csak rejtve voltak bennünk. Ennek a versenynek az üzletfeleink, a vállalatok, a vállalkozók, a lakossági ügyfélkör a nyertesei. S örülök azért is, mert a megye, Szekszárd gazdasága az elmúlt időszakban nőtt. Az OTP Bank - mint a sok közül a legnagyobb - igen erőteljesen növelte üzleti aktivitását. Az önkormányzati, vállalati piac nagyjából már fel van osztva, a lakossági bankszolgáltatások területén még vannak kihasználatlan lehetőségek, erre számítanak a bankok. A lakossági bankpiac rendkívül igényes, s aki ide be akar kerülni, annak igencsak össze kell magát szednie, hisz az ügyfél a király, nagyon ki kell szolgálni. A jövő év elejétől a köztisztviseOtthon Aruház földszintién Is folyik az átalakítás löknek és a közalkalmazottaknak is kötelező lesz bankszámlára utaltatni a fizetést. Ehhez a pénzkiadó automaták számát is meg kell növelni, Szekszárdon például még két helyen lesz ilyen. — Beteszem a bankba a pénzem, számolom a kamatokat, veszek gépkocsi-nyeremény betétkönyvet - , a régi idők klasszikus banki művelete volt. Sokan lettek vállalkozók, s most már ők is bankokon keresztül intézik a pénzügyeiket. De ehhez 13 bank kell egy kisvárosban? — Ezt piac fogja igazolni. Én úgy gondolom, hogy - bár minden banknak megvan a maga üzletpolitikája - sok ma Magyarországon a 41 bank. A magyar bankpiac nem akkora, hogy indokolna ennyi bankot. Külföldről már hallunk híreket arról, hogy egyes bankok egyesülnek. De a piaci verseny arról szól, hogy mindenki megkapja az esélyt, és hát győzzön a jobbik. — Mindenütt látni, hogy bezár egy üzlet, nyit helyette másik. Előfordulhat, hogy egy bankfiókot is bezárnak? — Valószínűnek tartom, hogy bizonyos helyeken egyes fiókokat be fognak zárni. A mostani versenyben a tőkeerőnek, a nyereségtermelő képességnek, a szolgáltatás színvonalának és minőségének igen nagy a jelentősége. A polgár dönti majd el, hogy melyik bankot tartja szimpatikusnak, megbízhatónak. A Szegzárd Szálló 1893-ban, Lech- ner Ödön tervei alapján épült. Évtizedekig a városka egyetlen szállodája volt, ma a sok-sok bankterem közül az egyik lesz az étterem helyén. Az utolsó menüt május 22-én, most pénteken szolgálták fel szép nevű Obsitos vendéglőben, s ez nem volt más, mint paradicsomleves meg pulyka Gordon blue, rizskörettel. D. Varga Márta Bogyiszló nem hisz a könnyeknek Falunapi módi: hosszúnadrág Szandival Bogyiszlóit az élet minden területén tapasztalható fejlődés immár a közlekedés- biztonsági szférába is betette a lábát: a Bogyiszlói Falunapokra érkező vendég mindjárt a faluszélen tapasztalja, hogy rendőrlámpa szabályozza a forgalmat. (A szennyvízberuházás miatti útfelbontás kapcsán.) A bogyiszlóiaknak azonban most más miatt (is) van okuk a büszkeségre: a falunapok révén olyan tartalmas rendezvénysorozatot tudhatnak a magukénak, amely jóval nagyobb településeknek is dicsőségére válna. A Bogyiszlói Falunapok harmadik napján, azaz tegnap délelőtt Szandi és hosz- szúnadrág volt a menő viselet. Utóbbi a hűvös, de - legalábbis kora délutánig - esőmentes időjárás miatt. Előbbi pedig a most éppen fekete Kleopátra-frizurát viselő, érett nővé cseperedett egykori tinisztár fellépése kapcsán, amely a paksi „menő” és a tolnai „mini”- mazsorettek többfordulós bemutatója között zajlott. A szombat délelőtti programról egyébként nem lehet állítani, hogy a kutya sem volt rá kíváncsi, hiszen egy zsemleszínű keverék és egy német juhász is fel-fel tűnt a holtág parti színpad környékén. Rajtuk kívül pedig vagy háromszáz ember élvezte a produkciókat, a napfényt, a csapolt sört, a lazítást és nem utolsó sorban a kampánycsendet, (egyszóval nem hitt a könnyeknek.) így tett egyébként a sörsátor közelében derűsen beszélgető három polgár- mester is: Hans-Jürgen Schäfer, a német Schlitz testvértelepülés „bürger- mejsztere”, aki igazi barátok között érzi magát Bo- gyiszlón, de a magyar sör helyett inkább a magyar vörösbort részesíti előnyben; Bölöni Dávid, az erdélyi Csernáton testvérfalu első embere, aki - bár az „otthoni gondokat” nemigen tudta egy pillanatra sem feledni - csodálatosnak nevezte, hogy a falu összefogásával ilyen rendezvényt tudott csinálni a Duna- menti község; és Tóth István, a - kora délelőtt - nem mindennap látható színes ábrás nyakkendőben feszítő házigazda polgármester, aki egyszerűen csak annyit mondott: eddig mindennel meg vagyok elégedve. Van is oka rá. Tegnap reggel Lozsányi Tamás orgonaművész, valamint a Mözsi Bartók Béla Női Kar és német vendégeik, a Lyra Büchig Vegyes Kórus adott nagyszerű koncertet a református templomban. Nagyon jól sikerült a péntek esti rock and roll party és előtte a bonyhádi Flamingó és a tolnai Avantgarde Táncegyüttes fellépése is. Külön kell szólni a birka- fözőversenyről, amit a helybéli Soós István nyert. (Egy versenyző ugyanakkor tiltakozott amiatt, hogy az általa elkészített étek olyan hamar elfogyott, hogy neki nem jutott egy falat sem.) Mellesleg sikerült kifürkésznünk az igazi bogyiszlói birkapörkölt titkát: 7-8 éves - faggyútlanított húsú - birkából készül, legalább 3 órát kell főzni és sokak szerint a legfinomabb „felefele” arányban krumplival (egy krumpli - egy birka.) A falunapok - a „tervek szerint” - tegnap este érte el csúcspontját, de ma még - a választási izgalmakra is gondolva - egy nagyon kellemes levezetésre van kilátás, tűzoltó bemutatóval, térzenével, Éles-humorral és Holdfény-bállal. -sUtánajártunk a dombóvári szóbeszédnek A millióknál többet ér a békesség Az elmúlt év májusában nem kis csata dúlt Dombóváron a település járművel rendelkező lakói, az üzlettulajdonosok és a helyi képviselő-testület között, amiért a városatyák önkormányzati rendeletükkel a belváros szinte valamennyi parkolóhelyét fizetővé tették. A néhány nap alatt jelentős forgalomcsökkenést érzékelő kereskedők aláírásokat gyűjtöttek a határozat visszavonása érdekében, a helyi járművezetők pedig azzal tiltakoztak, hogy közülük csak nagyon kevesen vették igénybe a fizetőparkolókat. Alig egy hónappal a rendelet bevezetését követően a parkolók üzemeltetését vállalkozásban vésző Dombóvári Műanyagipari Kft. felbontotta az önkormányzattal kötött szerződését a parkolóhelyek kihasználatlansága miatt. Ekkor a képviselőtestület módosította rendeletét és a korábbiaknál szerényebb használati díj megfizetésére kötelezte a szolgáltatást igénybevevőket, a működtetést pedig rábízta a Jóléti Szolgálat Alapítványra. A várt eredményt azonban ez a lépés sem hozta meg. Míg a belvárosi parkolók továbbra is üresek voltak, a tiltó táblák ellenére egyre több jármű állt meg olyan helyen is, ahol hosszabb-rövi- debb időre akadályozta a forgalmat. De jutott a várakozó autókból jócskán a zöld területekre is. Sok felesleges veszekedés és újabb négy hónapos veszteséges működtetés után aztán a városatyák hatályon kívül helyezték a rendeletet és október elején néhány napon belül visszaállt a korábbi, jól megszokott rend: újból megteltek az időközben ismét ingyenesen használható parkolóhelyek. Az elmúlt év őszén úgy tűnt, hogv az önkormányzat csak időlegesen mondott le a parkolási díjak beszedéséről, ugyanis akkor szó volt arról, hogy a mostani idegenforgalmi szezon kezdete előtt újratárgyalják a témát. Az „egy éves jubileum” kapcsán aztán néhány „jólértesült” azt is tudni vélte, hogy az egyik helyi nyomdában már meg is kezdték a parkolójegyek gyártását. Mint azt érdeklődésünkre Gyöngyösi Tibor, a város gazdasági alpolgármestere elmondta, az elmúlt év tavaszán tett intézkedésektől ők elsősorban azt várták, hogy a korábbiaknál nagyobb rend lesz a belvárosi parkolókban. De rövid idő alatt rá kellett jönniük arra, hogy „ami nem megy, azt nem szabad erőltetni”. Többet ér a békesség a település lakóival és kereskedőivel, mint az a tervezett néhány millió forintnyi önkormányzati bevétel, amit a rendelet- alkotók a parkolási díjakból reméltek. Az alpolgármester szavait erősítette meg az önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke, Vida János is, amikor arról szólt: nem tervezik a téma újbóli napirendre tűzését, annak ellenére sem, hogy a gunarasfür- dői strandnyitásnak köszönhetően egyre több külföldi rendszámú autót lehet látni a dombóvári parkolókban. A város járművel rendelkező lakói és az üzlettulajdonosok ezek után azt remélik, hogy a jövőben senki nem próbálja - mint bűvész a cilinderből a tapsifülest - még egyszer „elővarázsolni” a témát, mert a „mutatványt” vélhetően akkor sem tapssal jutalmaznák . ..- glaub Az autósok remélik, nem lesz újabb mutatvány Hangulatos belső, szép faburkolatok jellemezték az Obsitost
