Tolnai Népújság, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-21 / 93. szám
1998. április 21., kedd Gazdaság 5. oldal Felvásárlások nyilvánosság nélkül Vállalati adok-veszek Az elmúlt két év során lendületet vettek a vállalati fúziók, a cégeladások és felvásárlások. Évről évre több mint 50 százalékkal növekszik a tranzakciók száma. Gyors-e ez az ütem és mi áll ennek hátterében? - kérdeztük Simon Pearsont, az egyik ismert angol könyv- vizsgáló cég szakértőjét. Magyarországon a vállalatok felvásárlási piaca meglehető- sen nagy. Az utóbbi két év során létrejött, a sajtóban is napvilágot látott 300 eladás és vétel híre soknak tekinthető. Minden jel arra mutat, hogy ez a szám a jövőben még emelkedni is fog - elsősorban az ország uniós csatlakozásából eredően.-Melyek a vállalati fúziókat és a felvásárlásokat kiváltó legfőbb okok?- Számos olyan vállalatot privatizáltak, amelyek nem voltak képesek követni a piaci változásokat, ezért befektetők után kellett nézniük pozíciójuk megerősítése érdekében. Másrészről ellenlépésre készteti a piac meglévő szereplőit az újak megjelenése, akik szintén piaci részesedéshez kívánnak jutni. Az okok között említeném a régi berendezések felújításával vagy az új technológia beszerzésével jelentkező tőkeigényt. Ha a cégek új piacokat keresnek, akkor is új partnerekre van szükségük. A vállalati fúzió előnye az is, hogy takarékoskodni lehet a beszerzési költségekkel.-A gazdaság mely területein leggyakoribbak a vállalati fúziók és miért?- Az élelmiszeripar, a pénzügyi szolgáltatások és a szállítás területein, mivel ezek szerepe a magyar gazdaságban jelentős. Tőkehiány miatt pénzügyi befektetőkre volt szükségük. A kis cégekből így lett eredményesen termelő nagyvállalat, ahol a költségek megoszlanak. Az ágazat közben persze karcsúbb lett, de hatékonyabban működik.-Mit kell mérlegelnie annak, aki felvásárol illetve pénzügyi forrás után néz?-Először is a piac több szereplőjét kell „tesztelnie”. Tudnia kell válaszolni a következő kérdésekre: milyen kockázatot vállal, meddig lehet alkudni, milyen hasznot remél a üzlettől? Nemcsak a hátrányok, hanem még az előnyök felmérése sem köny- nyű feladat, mert az információk egyrészt hiányosak, másrészt a meglévők megbízhatóságát nehéz ellenőrizni.-Igénybe vesznek-e szakértőket a vállalatok egy-egy tranzakció alkalmával?- Tapasztalataink szerint csak módjával. Erre vonatkozó adataink nincsenek, de számos olyan társaságról tudunk, amely tanácsadó kihagyásával, saját maga próbált tárgyalni, nem túl jó eredménnyel. Az ilyen hibákat pedig utólag nem lehet kijavítani. A fejlett piacokon értékelik és igénylik a tanácsadók munkáját, az általuk szerzett többletinformációkat. Magyarországon még mindig úgy vélik, a tanácsadók drágák. Holott ők nemcsak a sikerdíjon osztoznak, hanem a kockázaton is. Csernyánszki Judit Egy megfontolt hatóság A jegybank úgy döntött, hogy az április 24-én újrainduló egyéves kötvényének hozamát nem maga állapítja meg, hanem a piacra bízza. Az MNB- vel a kötvénypiacon versenyző Allamadósság-kezelő Központ már huzamosabb ideje ugyancsak aukción, de a keresleti oldalt kevéssé figyelembe véve hoz forgalomba egyéves futamidejű kincstár- jegyeket. Az MNB a kínálatot kéthetente meghatározza, s a bankok, brókercégek pedig eldöntik, hogy az adott meny- nyiséget - egyéb, azonos biztonságú befektetési lehetőségeiket figyelembe véve - mennyiért veszik meg. Ezeket a kötvényeket diszkont kötvényeknek nevezik. A hozamuk nem egy előre megállapított kamatláb, hanem a lejáratkori névérték s egy árlejtésen kialakuló, diszkontált, azaz leszámítolt vételár közötti különbség. Az árlejtés során alakul ki, hogy mennyit hajlandók a résztvevők aznap adni az egy év múlva esedékes kötvényért. Ezt persze kamatláb formájában is ki lehet fejezni. Ha egy év múltán 100 forintot kapok a ma kifizetett 80 forintom után, akkor a hozam 20 forint, a kamatláb pedig 25 százalék. A hozam a kéthetente sorra kerülő aukciókon, árlejtéseken dói el. Márciusban 19 százalékos hozam mellett úgy vitték a brókerek az állampapírokkal egyenlő biztonságú jegybankkötvényt, mint a cukrot. Akik azt hiszik, hogy itt csak a bennfenteseket érdeklő banktechnikai eljárásról van szó, tévednek. Szemléleti fordulatnak vagyunk tanúi. Országunkban, ahol minden hatóság mindentudónak tekinti magát, ahol a tömegesen hibásan kitöltött adóbevallások láttán az adójogszabályok alkotói - hangsúlyozom, nem a végrehajtó APEH-ról van szó - nem gondolkodnak el arról, vajon a hiba nem az ő készülékükben van-e, akad egy hatóság, amelyik tudja, hogy nem okosabb a piacnál. Azt is tudja, hogy kötvényei hozamának orientáló szerepe van a bankok, a brókerek, s nem utolsósorban az állam adósságát kezelő központ számára. Nem akarja megismételni azokat a hibákat, amelyek a kilencvenes évek elején az erőltetett kamatcsökkentések nyomán megtakarítási rátacsökkenéssel, tőkemeneküléssel jártak. Egyszerre „tanul” a piactól, s orientálja, befolyásolja, ha tetszik, „tanítja ” is azt. (bácskai) Nagykanizsa és Togliatti Ot évre szóló gazdasági, kulturális, környezetvédelmi és i nformációc sere- megái 1 apo- dás kötött hétfőn Nagykanizsa és az oroszországi Togliatti városa. Az aláírást követő sajtótájékoztatón a 700 ezer lakosú orosz iparváros alpolgármestere elmondta: megvan náluk a fizetőképes kereslet a piac által felkínált kedvező árfekvésű magyar árukra. Harminc kecske - és megél a család Divatos a szegény ember tehene Parlagi, alpesi, bajor tárka vagy számentáli fajta A többnyire csak a szegény ember teheneként emlegetett kecske nem ok nélkül jön újra divatba akkor, amikor tartósan magas* a munkanélküliség. Egyes számítások szerint ugyanis egy harminc kecskéből álló állomány - a tej szakszerű feldolgozásával, az értékesítés megszervezésével - az egész család számára megélhetést nyújt. Ágazati stratégiai terv kidolgozásával, egyfajta hazai termelői térkép megrajzolásával kezdte meg munkáját az év elején alakult Magyar Kecsketartók és Tenyésztők Országos Szövetsége. Szándékuk, hogy az állattenyésztés perifériájára szorult szakma visszanyerje a jelentőségét megillető tekintélyt. A magyar kecskések érdekképviseletének törekvéseiről Kukovics Sándor elnök, a jákotpusztai Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Intézet osztályvezetője adott tájékoztatást. A külső szakemberek bevonásával készülő ágazati stratégiai tervet várhatóan már április végén vitára bocsátják. Ennek legfontosabb rövid távú célja a termékek értékesítéséhez szükséges magyar minőségi szabványok elkészítése, e nélkül ugyanis az államilag támogatott tejfelvásárlás sem indulhat meg. A következőkben a minőségbiztosítási kézikönyv megjelentetése kerülhet sorra, ezt várhatóan májusban vehetik kézbe az érdeklődők. A szövetség hozzálátott a tagok regisztrációjához, kezdeményezte az utóbbi tizenkét évben alakult tenyésztőegyesületek nyilvántartási programjainak összehangolását. Felmérik az ágazat termelési képességét, s előreláthatóan májusban elkészíthetik azt a termelői térképet, amire építve megszervezhetik az egyes térségekben a termékek értékesítését. A szövetség tanfolyamokat indít tagjainak a kecsketartásról és -tenyésztésről, a feldolgozási technológiákról. Tanácsadó láncot is szerveznek, hogy a vállalkozók indulását megkönnyítsék. A szövetség vezetői úgy vélik, nem hiú ábránd, hogy a kecske újra a hazai állattartás fontos szereplője lesz, legyen az parlagi, alpesi, bajor tarka vagy számentáli fajta. Magyar-olasz befektetői alap létesítéséről írt alá szándéknyilatkozatot hétfőn Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter és Augusto Fantozzi olasz külkereskedelmi miniszter. A két ország kis- és közepes vállalkozásainak együttműködését segíteni hivatott befektetési alapba a felek 15-15 millió dollárt helyeznek el. A magyar távközlési ágazat „csatlakozásérett”, vagyis az Európai Unióba való belépésünk során ezen a területen nem kell türelmet, az uniós szabályozó rendszer bevezetésének késleltetését kérni. Ezt Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter jelentette be hétfőn Debrecenben, a VIII. Országos Hírközlési Fórumon. A PAPÁM A JÖVŐBE LÁT „A papám szerint, a jövő kiszámítható. Én ezt nem értem, de ha ő mondja, akkor biztosan így van.” A papám itt szokott reggelente futni. A múltkor felbróbáltam az edzőcipőjét, de csak csoszogni tudtam benne. Erre megnyugtatott, hogy ne szomorkodjak, mert igaz, hogy még kicsi a lábam, de azért mi már egy cipőben járunk. Mert az én jövőmről is gondoskodik az a nyugdíjpénztár, amit kiválasztott. Én persze nem értettem, hogy mitől járunk egy cipőben, és ennek hii köze a jövőhöz meg a nyugdíjpénztárhoz. Erre elmagyarázta, hogy az új nyugdíj- rendszer miatt várhatóan több pénze lesz idős korában. De nemcsak neki, hanem az egész családnak, így nekem is. Meg aztán a nyugdíjpénztárba befizetett pénz örökölhető. Ezt már tényleg nem értettem, meg azt sem, honnan tudhatja ezt a papám ilyen biztosan előre. Csakhogy ő azt is elmagyarázta, hogy mielőtt kiválasztotta a magánnyugdíjpénztárát, gondosan megvizsgálta az összes többit is. A papám rengeteg dologra figyelt. Azt mondja, hogy olyan pénztárat keresett, ahol jól működik a nyilvántartás, és ahol rendszeresen kap tájékoztatást. Azt is megnézte, hogy hány tagja van már a magánnyugdíjpénztárnak, és milyen hozamot ígér. Azt is tudni akarta, hogy kik forgatják a tagok befizetéseit, és vajon van-e elég tapasztalatuk itthon és külföldön. Á papám mindent megkérdezett a pénztáraktól. Azok szívesen válaszolnak minden kérdésre, csak jól kell feltenni azokat. A papám azt mondja, jó mindent előre tisztázni, hogy a végén ne nekem kelljen eltartani őt. Végül választott, nem volt köny- nyű, de tudom, hogy neki sikerült. Mert igaz, hogy csak harminc év múlva megy nyugdíjba, de ő már most nyugodt jövőt szeretne biztosítani az egész családnak. Nyugdíjreform-Lépés a jövőért! További információért hívja a Pénzügyminisztérium kedvezményes kékszámát: 06-40 400 400 vagy látogassa meg home-page-ünket: www.nyugdijreform.hu
