Tolnai Népújság, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-18 / 91. szám
A serdülők gyakran okoznak meglepetéseket Ki lopja a telefonvonalamat? Tolna megyében a múlt év végéig 67.782 MATÁV előfizetőt tartottak nyilván. Ebből 321-en reklamáltak legalább egyszer a magas telefonszámla miatt. A harminc napos kivizsgálási határidő alatt a MATÁV szakemberei megállapították, hogy 261 panaszosnak nincs igaza, míg 60 esetben elismerte a távközlési központ, hogy jogos volt a reklamáció. Ez összegszerűen közel félmillió forintot jelent. Az adatokat a MATÁV Pécsi Igazgatóságának Jogi Osztályán Takács Gábor jogásztól kaptuk. Aki kérdésünkre elmondta, hogy a számlapanaszokat nagyon alaposan vizsgálják ki, a vonalat, az elosztószekrényt, és több lehetséges körülményt is figyelembe vesznek. A hívás részletezés nél kiderül, hogy az adott számot honnan és mikor hívták. Gyakran előfordul az is, a családfő legnagyobb meglepetésére, hogy a „tettes” nem kívülálló, hanem a saját serdülő korú gyermeke. A számoknál maradva, a 321 reklamációnak a 30 százaléka azt jelölte meg, hogy sokallta a kiszámlázott összeget, 26 százaléka a belföldi hívások legtöbbjét nem ismerte el, míg 21 százaléka a nemzetközi hívások számát taftotta-soknak, 20 százaléka pedig az úgynevezett emelt díjas hívásokat nem ismerte el (ez utóbbihoz tartoznak a szex, illetve a nyerési lehetőséggel kecsegtető hívások). , Tolna megyében eddig, a legnagyobb számlát az a telefontulajdonos kapta, akinek egyetlen hónap alatt sikerült egymillió forintot „összetelefonálnia”. A számlázást követően az érintett fél természetesen reklamált, majd a vizsgálatok során kiderült, hogy nem a számlázok tévedtek. Ä családban élő 16 éves fiúnak vált ugyanis szenvedélyévé a telefonálás, amit „elfelejtett” bevallani a szüleinek. A serdülőkornak gyakran okoznak meglepetést, mondta Takács Gábor, sajnos előfordul, hogy akár a lakás árát is eltelefonálják, mire fény derül a csínyte- vésükre. A veszély azonban kiküszöbölhető, hiszen havi száz forintért kódolást lehet kérni, ami azt jelenti, hogy a tulajdonos letilthat bizonyos számokat, például a 00-val, vagy a 06-90-nel kezdődő telefonokat. A kódolás nagyon hatásos a vonallopások ellen is, ugyanakkor a tulajdonos - egy négyjegyű szám beírásával - bármikor fel is oldhatja a korlátozást. Sok vitát váltott ki eddig az is, amikor a lakás tulajdonosa kiadta bérbe az épülettel együtt a telefonvonalat is. A bérlő miután lejárt (vagy felmondta) a szerződése elköltözött és csak később, a számlázásnál derült ki, hogy jelentős összeget, akár több százezer forintot hagyott hátra. Jogi értelemben ugyanis az előfizető felelőssége a számla rendezése, még akkor is, ha hosszabb, rövidebb időre nem ő használta a készüléket. Sok bosszúságtól óvja meg magát az, mondta Takács Gábor jogász, aki hasonló esetben a bérleti szerződéssel egyidő- ben, ideiglenesen szünetelteti á telefonvonalát, amit a bérlő ideiglenesen a nevére vehet. (Ahogy a tulajdonos bejelenti a szüneteltetés végét, azonnal vissza is kapja a készülékét.) Ebben az esetben ugyanis az albérlőnek kell kifizetnie az elmaradt számlát is. Mauthner Borverseny lesz Bátaszéken A bátaszéki hegyközség szervezésében április 24-én kerül sor a borversenyre, mondta Récsei János hegybíró. A borversenyen szereplő minták Alsónána, Alsónyék, Bátaszék és Várdomb települések területéről adhatók le április 22-én és 23-án reggel 8 órától délután három óráig a bátaszéki borpincénél (Bonyhádi út 16). A bormintákat fajtánként két darab hét decis üvegben kell leadni, jeligével ellátva. A verseny eredményhirdetésére és díjkiosztására április 24-én, pénteken kerül sor, a bátaszéki borpincénél 17 órai kezdettel, mely vacsorával, borkóstolóval zárul. -mauMennyibe kerülhet, ha törvénytelen a felmentés Jegyzők a célkeresztben? A pincehelyi képviselőtestület január 19-én alkalmatlanság címén felmentette Bárdos Lászlóné jegyzőt. A döntés elég meglepő volt ahhoz képest, hogy az államigazgatási főiskolát végzett szakemberrel tanulmányi szerződést kötöttek a jogi egyetem elvégzésére. Decemberben pedig még jutalomban részesítették. A jegyző asszony munkaügyi bírósághoz fordult. A per első tárgyalásáig nem fordult a nyilvánossághoz, az esetről nem nyilatkozott, pedig lapunk is megkereste. Akkor úgy vélte, a jogi igazságszolgáltatás elegendő lesz számára. Annál is inkább, mert abban reménykedett, hogy állásába visszahelyezik. Időközben azonban reményeiben csalódva - hogy a testület átgondolja a lépését -, úgy döntött, hogy nem akar visszatérni a pincehelyi polgármesteri hivatalba, mert nem lát reményt az eredményes együttműködésre. Nyílt ülés, zárt ülés A Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal is több ponton törvénysértőnek találta a döntést. A jegyző asszony ugyanis azt kérte, hogy nyilvános ülésen tárgyalják a témát, de a polgármester „saját személyiségi jogai érdekében” továbbra is zárt ülés elrendelését indítványozta, amit a testület meg is szavazott. A döntés azért törvénysértő, mert zárt ülés elrendelésére akkor van mód, ha a választás, kinevezés, felmentés, fegyelmi eljárás indítása, annak lezárása, állásfoglalást igénylő személyi ügy, vagy vezetői megbízást érintő döntés esetén, az érintett a zárt ülést kifejezetten kéri, illetve a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. A körjegyzőség szabályai Tovább bonyolítja az ügyet, hogy körjegyzőségről van szó. A jegyző kinevezésekor még az volt jogszabály, hogy a két testület együttesen dönt, külön-kü- lön is minősített többséggel, de ezt azóta megváltoztatták. Ha a nagyközségi önkormányzat a körjegyzőség egyik tagja, akkor az a testület dönt a kinevezésről és a felmentésről. Az egyéb munkáltatói jogokat pedig a nagyközség polgármestere gyakorolja. Belecska és Pincehely annak idején megállapodást is kötött a körjegyzőség „üzemeltetéséről”, amelyet a jogszabály változásával sem módosítottak. Ebből az következik - a köz- igazgatási hivatal törvényességi észrevétele szerint -, hogy a törvényben érintett szakaszok hatályukat veszítették. Érvényes viszont a megállapodás azon pontja, hogy a körjegyzőséget érintő kérdésekben a polgármesterek egyeztető megbeszélést tartanak, amelyet bármelyik polgármester indítványára 8 napon belül össze kell hívni. A felmentés ügyében nem volt ilyen megbeszélés. Mindenért a jegyző felel A zárt ülésen a képviselőtestület a jegyzőt hat hónapos felmentési idő biztosításával 1998 július 20 napjától alkalmatlanság címén felmentette. A felmentést sok pontban indokolták. A munkavégzés alól február elsejével mentették fel. A köz- tisztviselők jogállásáról szóló törvény értelmében 12 havi végkielégítést kap a jegyző asz- szony, de ezt csak a munkaviszony utolsó napján fizetik ki. Eddig csak a hat hónapos felmentési időre járó bért vette fel. Bárdos Lászlóné később azért vállalta mégis a nyilvánosságot, hogy a jegyzők kiszolgáltatott helyzetére felhívja a figyelmet. Nem is két, hanem három tűz között kell helytállniuk. — A képviselők laikusok, a kisebb településen a jegyzőn kívül nincs jogi egyetemet, vagy államigazgatási főiskolát végzett szakember. Hiába mondja a jegyző, hogy egy döntés törvénysértő, nem fogadják el tőle, s mindaddig, míg a köz- igazgatási hivataltól észrevétel nem érkezik, nem is tolerálják. Ha a törvénysértés megtörténik, akkor meg a közigazgatási hivatal mondja, hogy a jegyző rosszul dolgozott. Egy jegyzői konferencián el is hangzott a kérdés, miért nem tesznek a jegyzők több törvényességi észrevételt, mire egy kolléga bekiabálta: Csak az tegyen észrevételt, akinek már megvan az új munkahelye. Egy esetben tettem észrevételt, azt sem küldtem el a közigazgatási hivatalba, csak a testületi tagoknak, de ez az egész további munkára rányomta a bélyegét. Nehéz egyszerre megfelelni a testületi elvárásoknak és a törvényességnek is. Harmadik félnek meg ott van a lakosság, amely szinte minden ügyben velünk találkozik, hiszen a jegyzőnek több, mint 1300 hatásköre van. Két ellenérdekű fél közül az egyiknek sosem tudunk igazat adni. A vesztes fél persze a jegyzőre haragszik. A helyi adórendeletet például a testület alkotja, de ha kimegy a határozat, azon már a jegyző aláírása van. Sok esetben igen nehéz megmagyarázni az állampolgárnak, hogy miért nincs igaza, ami persze érthető, mert mindenkinek a saját ügye a legfontosabb. A polgármester véleménye Ocsovai László polgármester a testülettel egyetértésben úgy döntött, hogy tekintettel a folyamatban lévő munkaügyi perre és a személyiségi jogokra, nem nyilatkozik. Annyit azért elmondott, hogy a jegyző asz- szony nem általában, hanem Pincehelyen alkalmatlan, ugyanis a testület nem tud vele együtt dolgozni. A jegyzők szövetségének megyei szervezete is foglalkozott a szakmai érdekvédelem helyzetével. A tények közé tartozik az is, hogy a megyei szervezet elnöke Bárdos László jegyző. A tanácskozáson többen aláhúzták a képviselők képzésének a szükségességét, kevesellvén a választott testületek tagjainak államigazgatási képzettségét. Ez a javaslat végül nem került be az országos elnökségnek megküldött anyagba mondván, hogy nem cél a képviselőtestületek és a jegyzők közötti feszültség kiélezése. Ugyanakkor ad absurdum egy jegyzőtől azt is számon lehet kérni, hogy miért nem tájékoztatta a testületet arról hogyan is kell őt törvényesen kirúgni. Mennyibe kerül? Pincehelynek, a bér közter- heivel együtt legalább három millió forintjába kerül, hogy a községben éppen a választások évében ne legyen szakképzett jegyző. Nem számítva a munkával megbízott köztisztviselő plusz költségeit. Ha a bíróság Bárdos Lászlónénak ad igazat, aki általános kártérítésként még egy évi bérét kéri, akkor további mintegy kétmillióba kerülhet a jegyző elbocsátása a falunak. Ihárosi Ibolya Könyvtárbővítés: 2000-ben? Az Illyés Gyula Megyei Könyvtárra lassan ráillik a régi mondás: olyan szűk, hogy ha egy ember bemegy, kettőnek ki kell jönnie. A megyei könyvtár igyekszik a látogatókat a lehető legmagasabb színvonalú szolgáltatásokkal fogadni, de a működés körülményei ezzel nincsenek mindig összhangban. A könyvtár bővítése évek óta napirenden van, szintén évek óta próbál egyezségre jutni ebben az ügyben a megyei- és a szekszárdi városi önkormányzat. Az épület bővítésére tervpályázat készült, az elmúlt évben részt is vettek az állami címzett támogatásért folytatott versenyben, de sajnos alulmaradtak. A pályázati szándékot idén januárban azért nem tudták megerősíteni, mert mind a megyei, mind a városi önkormányzat szűkös anyagi helyzetére való tekintettel nem vállalta a pályázathoz szükséges önerő finanszírozását. A könyvtár bővítésére több megoldási javaslat is született, a városi önkormányzat két ingatlan ilyen célra való hasznosítását is felvetette, ám a megyei önkormányzat egy másik megoldást javasolt, az eredeti elképzelést szorgalmazta: az épületet az eredeti helyén bővítsék 4 ezer négyzetméternyi területtel. A könyvtárbővítés volt a témája a megyei és a városi önkormányzat művelődési bizottságainak közös megbeszélésén. Mindkét bizottság kereste a lehetőségét a megoldásnak, s úgy tűnik, meg is találták. Határozat született arról, hogy a két művelődési bizottság egyetért abban, hogy a címzett állami támogatásért folyó pályázat önrészében a két ön- kormányzat 50-50 százalékos arányban vállaljon részt. Ugyancsak fele-fele arányban biztosítsák a bővítésre felhasználandó Széchenyi u. 53. számú épület kisajátításának költségeit. Legközelebb 1999-ben lesz lehetőség pályázatra, tehát az építkezés legkorábban 2000-ben kezdődhet. A végső döntést a két önkormányzat közgyűlése mondja ki. i Lehetőség Szekszárd fejlesztésére Ipari park vagy zöldmezős beruházás Ipari parkot szeretne létrehozni a szekszárdi önkormányzat. Lesz-e valami a parkból és mikor? Van-e városban és melyik részén ipar- telepítésre alkalmas terület -, erről beszélgettünk Baltavári István önkormányzati képviselővel, a gazdasági bizottságának tagjával, a testület által alapított Szekszárd Ipari Park Kft. egyik ügyvezető igazgatójával.- A városi közgyűlés zárt ülésen tárgyalta az ipari park létrehozásának kérdését. Hol fogja az önkormányzat létrehozni a parkot?- Sajnos Szekszárdon elfogyott az ipartelepítésre alkalmas közművesített terület, ezért új helyek után kellett néznünk.- Van erre igény?- Ha megépül a Duna-híd, elkészül a déli autópálya, akkor nagy igény lesz az ipari parkra. Szekszárdnak készülnie kell az ipartelepítésre, munkahelyteremtő beruházásokra, mert ha nem teszi meg, akkor az gátja lesz a város fejlesztésének.- Miért éppen most?- A közgyűlés most bízta meg a gazdasági bizottságot, hogy készítse elő ezeket a feladatokat. Rövid idő állt rendelkezésre, hiszen januárban született a döntés és márciusban be kellett adni a pályázatot. A terv megvalósítása érdekében szindikátusi szerződést kötött a szekszárdi önkormányzat, a Tolna Megyei Vállalkozói Központ, valamint a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A szervezetbe delegált tagok a városi önkormányzat részéről dr. Palkó László jegyző és jómagam voltunk, a Vállalkozó Központtól dr. Bősze Gábor és Huth József, a kereskedelmi kamarától pedig dr. Bertha Kálmán és Takácsné Tóth Márta. A szindikátusi szerződés értelmében a mi feladatunk volt megfelelő területet keresni a városban, tisztázni annak a tulajdonviszonyait, infrastruktúráját és a felkínált lehetőségek közül választani. Három lehetséges terület adódott, negyedikként az Epreskert úti vállalkozók is jelentkeztek, de az a terület nem alkalmas ipari park céljára.- Melyik ez a három terület?- Az egyik az újvárosi temető fölötti rész, a Miklósvá- ros, a másik a KSZE-Agroker körüli terület, a harmadik pedig a Tejkombináttal szemben, a Bogyiszlói út mögötti szabad tér. Az előtanulmányok elkészítése után a szindikátus eldöntötte, hogy az ipari park a KSZE-Agroker körüli területen valósul meg. Ami a döntés mellett szólt, az a viszonylag kevés számú tulajdonos, azok pozitív hozzáállása, a terület nagyfokú fejleszthetősége. A döntés után a pályázat elkészítésére felkértük a vállalkozói központ kft.-jét, akik tizennégy alvállalkozóval elvégezték a munkát. A pályázati anyag március 13-ra elkészült, 16-án beadtuk.- Ki finanszírozta ezt?- A szindikátus mindhárom tagja 2-2 millióval, tehát ösz- szesen 6 millió forinttal szállt be, ez volt az alap a munkák elvégzésére. Ebből a 6 millió plusz áfából tudtuk ezt a pályázatot elkészíteni, ami fele sincs a paksi ipari park 14 milliójához képest. Fontos feltétel volt, hogy ezt a pályázatot nem adhatja be az önkormányzat, ezért a tulajdonosok létrehozták a Szekszárd Ipari Park Kft.t. Ez egy zárt kft. két taggal, - Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Szekszárdi Önkormányzat - és két igazgatóval, dr. Bősze Gáborral és velem. Természetesen társadalmi megbízatásból, míg ez a dolog el nem dől. Ezzel a szindikátus befejezte munkáját, felszámolja önmagát, hiszen arra jött létre, hogy az ipari park pályázatot létrehozza és a pályázat feltételeit megteremtse. Ä kft. addig fog élni ebben a felállásban, amíg el nem dől, hogy megnyerjük-e vagy sem a pályázatot. Ha nem, akkor is valamilyen módon hasznosítani kívánjuk a területet.- Mibe kerül ez a városnak?- Az önkormányzat 34 hektáros területtel vesz részt az ipari park létrehozásában. A kalkulációk szerint a park létrehozásának költsége 300 millió forint. f. kováts l l í
