Tolnai Népújság, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-14 / 87. szám

1998. ÁPRILIS 14. KEDD MEGYEI NAPILAP ÁRA: 37 FORINT IX. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM HIRT X AUTÓ­SUZUKI SZALON Címünk: 7090 Tamási, Vasút u. 1-3. Tel.: 74/471-032,60/361-646. Meghiúsított szökési kísérlet Szekszárdon Az ablakrácshoz bilincselt börtönlakó Kertész Sándor bv. alezre­des tervezte ugyan, hogy hétfőn - a húsvéti ünnep el­lenére - egy rutinellenőrzés erejéig benéz az általa veze­tett Tolna Megyei Büntetés­végrehajtási Intézetbe. Ám azt nem gondolta volna, hogy ez a látogatás a terve­zettnél jóval korábban megvalósul. Méghozzá haj­nali fél egykor, mert a pa­rancsnok lakásán ekkor csörgött a telefon. A vonal túlsó végén az ügyeletes hi­hetetlennek tűnő hírt kö­zölt: két őrizetes megpró­bált megszökni a szekszárdi börtönből. — Az esti létszámellenőr­zéskor kezdődött minden - re­konstruálta tegnap délután az eseményeket a lapunknak készséggel nyilatkozó pa­rancsnok. — Munkatársunk annak rendje s módja szerint végigjárta a cellákat, s feltűnt neki, hogy a második emelet egyik zárkában, ahol nemrég még két elítélt tartózkodott, ott most már csak egy őrizetes van. Természetesen rögtön benyitott, s meglepődve tar pasztalta, hogy valaki a helyi­ség rácsait elfűrészelte. Az azonnali riasztás, a határo­zott intézkedés meghozta eredményét: az udvarra ro­hanó őrség tagjai felfedezték azt az elítéltet, aki éppen fel­felé mászott a tetőn. A késő éjszakai tomamu- tatvány azonban nem tartott sokáig: egyrészt a peches rab az izgatottan csaholó kutyák miatt lefelé nem jöhetett, s útja felfelé is lezárult a tetőn elhelyezett műszaki akadá­lyok miatt, másrészt pedig a megállásra utasító őrparancs­noki felszólítást egy riasztó­lövés is nyomatékosította. Az elítélt egy ablakrácsba ka­paszkodva adta meg magát, s, hogy ennek a légtomászbra- vúmak ne legyen lezuhanás, tragédia a vége, kezét saját testi épsége érdekében belül­ről a rácshoz kellett bilin­cselni. Szorult helyzetéből a közben megérkező városi tűzoltók mentették ki... — Mint kiderült, a zárka két, kisstílű bűnözőnek éppen­séggel nem nevezhető elítéltje már úgy három és fél hete ter­vezte a szökést - folytatta Ker­tész Sándor. — Elmondásuk szerint a rácsokat a fogva tar­tottak számára rendszeresített - amúgy a szalonnában is meggörbülő - bugylibicská­val reszelték el, méghozzá úgy, hogy előzetesen a kések élét egymásra ütögették, s így egy fűrészlaphoz hasonló szerszámot alakítottak ki. Az ablakon csak az egyikük má­szott ki, s bár a másik is meg­próbálta ugyanezt, a rátörő tériszony miatt inkább vissza­bújt a zárkába. A történteket jelenleg is vizsgálják az illetékesek, a másik zárkába átköltöztetett delikvensek ügyében pedig - a feljelentés megtétele után - a városi bíróság mond ítéle­tet. -szá­Kézjegyek a kávéházban A „Kézjegy” Tolnai Tollforga- tók Köre a költészet napja előtti napon tartotta legutóbbi össze­jövetelét, a tolnai művelődési ház kávéházában. Ebből az al­kalomból Sas Erzsébet mutatta be nemrég megjelent - Kávé­házi randevúk című - kötetét, „házon belül”, hiszen maga is tagja a „Kézjegyének. A Kéz­jegy-összejövetel másik célja a toliforgatók készülő negyedik antológiája - nyomdába adás előtti utolsó - korrektúrája volt. Az egybegyűltek gratulálhattak továbbá a klub egyik legfiata­labb tagjának, Gallai Zsuzsá­nak, aki újabb szép sikert ért el: egy országos szavalóversenyen első helyet szerzett. Faddon nem száradtak el a virágok megmentett virágszálaktól. Egyébként egykor régen a keddi napon a lányok visz- szaadták a locsolást a fiúknak, ám ez a szo­kás - szerencsére - megszűnt. . .-szá­FOTÓ: MAKÓ JENŐ A húsvéti locsolkodás az egész or­szág területén ismert - bizonyára sok hölgy mesélhetne részleteket erről az évről-évre visszatérő, sajátos „ke­resztelőről.” Eredete arra a történetre utal, mely szerint a Jézus feltámadá­sát hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók el­hallgattatni, illetve a Krisztus sírját őrző katonák vízzel öntötték le á fel­támadás hírét vivő asszonyokat. Ugyanakkor a néprajz azt is kimutatta, hogy ez a népszokás egyfajta „termékeny- ségvarázslással” is összefügg. Akárhogyan is legyen, a locsolkodás él, ha nem is min­denütt olyan eredeti formájában, mint pél­dául Faddon, ahol felvételink készültek. A helyi néptáncos legények lovaskocsival és vödrökkel járták be a települést, s az il­lendő köszöntés után szemmel láthatóan nem sajnálták a kútvizet az elhervadástól Szélmalomharc helyett összefogást Évente több, mint háromezer ember kér segítséget a pécsi drog- ambulanciánál. A bonyhádi drogprevenciós csoport és a városi művelődési központ drogellenes programsorozatának vendége volt a szolgálat két munkatársa: Bank Ivánné és Dóczi Eszter. Bank Ivánné az egészségügyben dolgozott, szinte „véletlenül” ke­rült a drogambulanciára, bár már nem hisz benne, hogy vannak vé­letlenek. Dóczi Eszter, aki elég sokáig kábítószerezett, 1992 óta dolgozik az ambulancián. — Most absztinens vagyok. — Óvatosan fogalmaz. — Merthogy aki egyszer kábítószeres lesz, az élete vé­géig az marad. — A rablóból lesz a legjobb pandúr? — Vannak előnyei annak a gondozónak, aki korábban ká­bítószert fogyasztott. Ismeri a trükköket, talán nehezebb be­csapni. Ugyanakkor, amikor hallja a drogosok történeteit, az nagy lelki teher számára. Egyébként, ha nem itt dolgoz­nék, talán ismét bajba kerülnék. — Sokan úgy vélik, hogy fő­leg a kevésbé iskolázott és hát­rányos családi körülmények között élők a legveszélyeztetet­tebbek. — Van egy ilyen réteg is, ugyanakkor mi úgy tapasztal­juk, hogy sokan pusztán kíván­csiságból, divatból nyúlnak a droghoz. (Folytatás a 3. oldalon.) Ha rendőr a vádlott, vagy a sértett Tolnában ritka a szerepcsere Ha a rendőr megveri a gya­núsítottat, pláne, ha az utólag mégis ártatlannak minősül, osztatlan felháborodás. Talán éppen akkora, mint amek­kora hangerővel követeli a közvélemény, hogy a rendőr­ség lépjen fel határozottab­ban a bűnözés, a bűnöző el­len. Nem mintha a két dolog ellentmondásban lenne egy­mással, de szerencsére me­gyénkben ritka a szerepcsere a vádlott, a sértett és a rendőr között. Bátorfi György megyei főkapi­tány szerint a dolog nyitja a la­kosság és rendőrség rendezett kapcsolatában keresendő. A té­tel igazát bizonyítja, hogy a rendőrök ellen elkövetett bűn­cselekmények esetében nem is mindig Tolna megyei volt az elkövető. Az elmúlt évben Tolna megyében tizenkét eset­ben követtek el bűncselek­ményt rendőrök ellen, s kilenc rendőr ellen indult büntető eljá­rás. A hatóság elleni erőszak okai között gyakorta megtalálható az ittasság, amikor intézkedés közben a rendőrnek nem enge­delmeskednek, majd szembe­fordulnak vele. Előfordul, hogy hamisan vádolják meg a rend­őrt bűncselekmény elkövetésé­vel, azért, hogy a testületet fe­nyegetettségben tartsák.- Ettől az én kollégáim nem szoktak visszariadni - hangsú­lyozta a főkapitány. Békeidőben, tudomása sze­rint nem fordult elő, hogy rendőr ellen fegyverrel szálltak volna szembe. A rendőrök fegyverhasználata is igen ritka, beleértve a figyelmeztető lövést is. Az utóbbi évekből két esetre emlékszik, az egyikben dula­kodás közben sült el a fegyver, a másikban a célzott lövést is jogszerűnek minősítették. Fi­gyelmeztető lövés esetén a ka­pitány, de ha sérülés van, akkor az ügyészségi nyomozóhivatal minősíti a történtek jogszerűsé­gét. Minden évben van 1-2 olyan eset, amikor magánemberként keveredik bűnügybe a rendőr, hiszen az egyenruhás is csak ember. Fegyelmezett a megye 730 fős rendőri állománya, mondja a főkapitány. Szerinte ilyen eredményeket nem is lehetne másként elérni. A közbeve­tésre, miszerint az eredmények elérése iránti vágy is sarkall­hatja a rendőrt a túlkapásra, azt válaszolja, hogy ő sosem ösz­tönözte a munkatársait a statisz­tikai szemléletre. Az eredmé­nyeket jogszerűen szakszerűen és tisztességesen kell elérni. - mondta. Tény, hogy a megye az eredményesség tekintetében sok éve az elsők között és a rendőrök elkövette bűncselek­mények tekintetében pedig a 19. helyen áll az országos rang­sorban. Dr. Horgos Ferenc, a megyei főügyészség nyomozóhivatalá­nak vezetője elmondta, hogy a hatáskörükbe tartozó ügyekben erőteljes emelkedés tapasztal­ható. Az elmúlt évben ötven százalékkal nőtt az ilyen bűncse­lekmények száma, s meghaladta a 200-at. A többséget az igaz­ságszolgáltatás ellen elkövetett bűncselekmények, mint például a hamis vád, a hamis tanúzás te­szi ki. A másik kategória azon bűn- cselekmények köre, amelyeket csak rendőrök tudnak elkövetni, mint például a hivatali vissza­élések, a jogtalan fogva tartás, vagy a kényszervallatás. Az általános emelkedési ten­denciával szemben a rendőrök ellen, és a sérelmükre elkövetett ügyek száma évek óta szinte da­rabszámra azonos. A rendőrök ellen tett feljelen­tések egy hatodából lesz vádel- emelés. Ennek egyik oka, hogy a gyanúsítottak egy része ezzel a módszerrel próbál meg véde­kezni. Kétségtelenek azonban a bizonyítási nehézségek is, hi­szen ezek a bűncselekményfaj­ták rendszerint négyszemközt zajlanak. Egy állítás, egy taga­dás esetén, egyéb bizonyítékok híján megszűnik az ügy. Mindkét riportalany elkép­zelhetőnek tartja, hogy például a „zsebre” bírságolás gyakrabban előfordul, mint ahány eset kide­rül, de ilyenkor a másik félnek sem érdeke, hogy a történtekre fény derüljön. A rendőrből lett ügyész sze­rint a hivatali bűncselekmények közül az egyik legsúlyosabb a kényszervallatás, amiből szintén akad néhány évente. Az is érde­kes, hogy van olyan kapitányság ahol több is, másutt meg sok évig nem fordul elő. A mai - bár Tolna megyében még nem jel­lemző - bűnügyi helyzetben a rendőr a közterületen állandó veszélyben dolgozik. Nemcsak joga, kötelessége is megvédeni magát. Ha azonban a már elfo­gott gyanúsítottat kényszerítik vallomásra lelki terrorral, vagy fizikai bántalmazással, az nem­csak jogilag, hanem szakmailag és erkölcsileg is elítélendő. Ihárosi Ibolya

Next

/
Oldalképek
Tartalom