Tolnai Népújság, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-11 / 86. szám

1998. ÁPRILIS 11. SZOMBAT MEGYEI NAPILAP ÁRA: 37 FORINT IX. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM Telefonon is megrendelheti! MSILWJW NEPUJSAG-ElOFIZETES: 74/415-468. HIRDETÉSFELVÉTEL: 74/416-408. HOLNAP Röviden VASÁRNAPI Tolnai Népúj sá Y'Ewdi-vásár - ellenfélnézetben Műszóinak hozzá a Vasasnál, az Újpestnél esmj^esten? DiCaprio a magánéletben bizonytalan Nem szeret férfiakkal, de még Stone-nal sem csókolózni. Hetes ikrek Szaúd-Arábiában a családról az apa számol be. újságárusoknál7^^ Tények és érzések Elosztják-e a roma gyerekeket a tamási iskolák ? Vegyes fogadtatásra talált Tamásiban a tavaly novem­berben a város ifjúságáról végzett szociológiai vizsgá­lat. A város elöljárói közül többen úgy vélték: semmi újat nem nwnd a dolgozat. A 2. számú Általános Iskola igazgatója néhány adatot félrevezetőnek tart. A tanulmány nem kevesebbet állít, minthogy a város két ál­talános iskolája „elosztja” egymás közt a roma tanuló­kat. A 2. számú Általános Is­kola igazgatója, Szabó Ba- kosné Rosta Margit határozot­tan cáfolta, hogy lenne ilyen megegyezés. Gábor Kálmán, az Oktatáskutató Intézet ifjú­ságkutatási csoportjának ve­zetője elmondta: amennyiben nem helytálló ez a megállapí­tás, a tanulmány szélesebb körű publikációja előtt korri­gálják.- Azt azonban vállaljuk, hogy a város oktatási rend­szere úgy épül fel, hogy van­nak ,jó” osztályok, és „meg­őrző” osztályok, ahová „be­pakolják” a problémás gyere­keket - szögezte le a szocio­lógus. A „megőrző” osztá­lyokkal kapcsolatban az igaz­gatónő elmondta: az iskolá­ban ötödik osztálytól vannak ilyennek nevezhetők, ezt a helyzetet azonban az 1995- ben végzett átvilágítás után az élet kényszerítette ki: nincs pénz arra, hogy a három pár­huzamos osztályban osztott csoportokban tanítsanak nyelvet, ezért a németül nem tanuló gyerekek külön osz­tályba járnak. Ugyanakkor látni kell, hogy vannak olyan családok, amelyekben nem presztízs a tanulás - fűzte hozzá. Szabó Bakosné szerint nem támasztja alá a tapasztalat a nyolcadikosok körében a fe­szültségcsökkentő szerek al­kalmazására vonatkozó ada­tokat. A vizsgálat eredménye az volt, hogy a nyolcadikosok 16 százaléka dohányzik és harmada fogyaszt alkoholt - ezeket az adatokat magasnak érzi. (Folytatás a 3. oldalon.) Szavalóverseny Tamásiban. Április 14-én délelőtt rendezi a Würtz Ádám Általános Iskola magyar nyelvi és irodalmi munkaközössége a József At­tila vers- és prózamondó ver­senyt. Az ünnepélyes megnyitó kilenc órakor lesz a Diákcent­rumban, a verseny pedig ezt követően a Városi Könyvtárban zajlik. Térségi idegenforgalmi ki­adványt tervez megjelentetni az újiregi önkormányzat. A ma­gyar-német nyelvű turisztikai ismertetőfüzet Felsőnyéktől Újiregig mutatja be a környék falusi vendéglátását. A kurdi polgármesteri hivatal ad otthont a Dombóvári és Vá­roskörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulási ülé­sének április 14-én, kedden. Az ülés egyik legfontosabb napi­rendi pontja a területfejlesztési tanácshoz benyújtandó pályáza­tok megbeszélése lesz. A gunarasi üdülőtulajdonosok részére rendeznek fórumot ápri­lis 15-én, szerdán este hat órá­tól a gyógyfürdő aulájában. A fórum témái között szerepel a gunarasi részletes rendezési terv, a gázbekötés lehetősége, valamint Gunaras közbizton­sága mellett az önkormányzati részvénykibocsátás is. A dombóvári városi könyvtár ünnepi nyitvatartási rendje sze­rint ma zárva tart, amiért az in­tézmény kéri az olvasók megér­tését. A zombai képviselőtestület áp­rilis 14-én, kedden falugyűlést tart 19 órai kezdettel a művelő­dési ház nagytermében. A falu­gyűlés előtt az iskolások és a hagyományőrző népi együttes ad műsort. Ezután az elmúlt évi munkáról, valamint az idei esz­tendő önkormányzati felada­tokról és célokról lesz tájékoz­tató. Szedresben, a művelődési házban két héttel ezelőtt, a he­lyi önkormányzat támogatásá­val megnyílt diszkó szombaton este a Bestiák együttest várja sztárvendégként. Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk minden kedves olvasónknak! Baja Ferenc, négy év munkájáról Miniszteri értékelés és üzemavatás A környezetvédelmi törvény megalkotásával történelmi lép­tékű jogalkotás fűződik a magyar parlament nevéhez - jelen­tette ki tegnap Szekszárdon dr. Baja Ferenc. A környezetvé­delmi és területfejlesztési miniszter a vármegyeháza dísz­termében tartotta megyei tárcaértékelő konferenciáját, melynek keretében meghívott vendégek, szakemberek hall­hattak összegzést a területfejlesztés, a környezetvédelem, a természetvédelem és a műemlékvédelem helyzetéről. Az elmúlt négy év meghozta azokat az alapvető törvénye­ket, melyek meghatározzák a tárca tevékenységi körét. Ki­emelkedő jelentőségű prog­ramok készültek, elég megem­líteni a Nemzeti Környezet­védő Programot, a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervet és az Országos Területfejlesz­tési Koncepciót. A természet védelméről szóló törvény messzemenően tekintetbe ve­szi az Európai Unió tagorszá­gainak normatíváit, s ezzel együtt figyelemmel kíséri a magyarországi hagyományo­kat és az átalakuló társadalmi és gazdaági viszonyokat. A következő négy éves ciklus feladata már csak a javítás, a finomítás, az akadályok kikü­szöbölése lesz - mutatott rá dr. Baja Ferenc -, hiszen az alko­tás már megtörtént. A tárca a területfejlesztés terén is jelentős eredményeket ért el. A vonatozó törvény - a magyarországi regionalizmus első ilyen jellegű törvénye - ugyancsak összhangban van az EU regionális politikájával. A területfejlesztési támogatá­sok mértéke 1994 óta több, mint háromszorosára - 19 mil­liárd 834 millió forintra - nö­vekedett. Dr. Baja Ferenc mondandó­jában kitért Tolna megye helyzetére is. Mint ismeretes, 1996. júliu­sában szűkebb pátriánkban megalakult a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács, 1997. februárjában - a tovább­lépés következő állomásaként - pedig a regionális, Baranya, Somogy, Tolna, majd később Zala megyéket tömörítő Dél- Dunántúli Fejlesztési Tanács. Megyénk tavaly és tavalyelőtt a területfejlesztést közvetlenül szolgáló feladatok ellátására összesen 612 millió forint tá­mogatásban részesült. A környezetvédelmet te­kintve megállapítható, hogy Tolna megyében jelentős lég- szennyező anyagot kibocsátó üzem nincs. Nemcsak a ter­melő cégek, a lakosság is sok helyen áttért a szén-vagy olaj­tüzelésről a korszerűbb gáztü­zelésre. (Folytatás a 3. oldalon.) Itt a tavasz Nagymányokon is. A Szabó kertészet megszokott választékával várja vevőit. Kaphatók egynyári virágpalánták, balkonnövények, muskátlik és különböző zöldség­félék palántái a nagymányoki kertészetnél, bonyhádon a Szabadság tér 8-ban, Szekszárdon a Gemenc fagyizónái és a megye minden nagyobb településének piacán. Ezeken a helyeken ismét kaphatóak lesznek a primőr zöldségfélék is. W A bárka-romantika már a múlté A tolnai Holt-Duna arculatát jelentősen meghatározták a régi halászbárkák. Szinte nincs olyan, a városhoz kötődő képzőművész, aki munkája során ne használta volna téma­ként ezen jelképnek is felfogható építményeket. Ma már job­bára csak ilyen alkotások és korabeli fotók, valamint a „Tol­nai Bárka” nevű művészeti csoport őrzi a bárkák emlékét. A holtágról azonban már rég eltűntek ezek a vízi építmények. Bár a városban valószínűleg sokan vannak, akik nosztalgi­ázva még eljárnának a hol­tágra halat venni, és akár hó- ban-fagyban is sorba állnának egy főzet „igazi” bárkás cse­megéért, beszíva az építmény jellegzetes kátrányszagát, fi­gyelve az „eladót”, amint szákjával szebbnél szebb ha­lakat merít a bárka titkos mé­lyéből .. . Csakhogy a kor­szerű halárusítás ma már nem erről szól. A II. világháború előtti időkben viszont még szerve­sen hozzátartozott a holtághoz a bárkák látványa. Tolnán a Kém család, valamint az Is- gum és társai halász cég ren­delkeztek jelentős mennyiségű hal tárolására alkalmas, fából készült bárkákkal, amelyek a Selyemgyár alatti holtág-ré­szen, egymás mellett ringtak. A háború után, a halászati téeszek megalakulását, a meg­változott körülményeket köve­tően két új halasbárka díszí­tette a vizet, de azok ekkor már a Bogyiszlóra vezető „híd” bal oldalán lebegtek. Az egyiket Fojdl Antal épít­tette, aki ’48-tól 52-ig ámít ott halat, később pedig a bárkát felajánlotta a Népboltnak. Ez az építmény a ’70-es évek de­rekáig üzemelt. A szomszéd bárka a halá­szoké volt, ők az ’50-es évek elején csináltatták ezt a vízi alkalmatosságot, amely ’62 tá­ján átkerült a híd másik olda­lára. A Népbolt bárkája a hetve­nes évek közepétől már csak látványosságként szolgált, ké­sőbb már akként sem. A Nép­bolt már egy elsüllyedt bárkát adott át a halászoknak, akik­nek azonban nem sikerült azt kiemelniük a víz alól. (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom