Tolnai Népújság, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-10 / 85. szám
4. oldal Megyei Körkép — Konyhád Es Környéke 1998. április 10., péntek VölgyágJáró Őrségváltás a kórházban Öt jelölt közül kettőt tartott alkalmasnak a szakmai kollégium a bonyhádi városi kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának vezetésére. Közülük dr. Winkler Lászlót, a megyei kórház főorvosát a kibővített igazgatói testület egyhangú döntése nyomán kinevezte dr. Hegedűs Éva megbízott igazgató. A városi kórház igazgatói székére két pályázat érkezett. Az új vezető személyéről a következő képviselő-testületi ülésen döntenek. Nem perel tovább a nyugdíjba vonult igazgató. Dr. Bücs Gábor - , akit viharos körülmények között nyugdíjazott a testület - kártérítési pert indított az ön- kormányzat ellen. Első fokon pert vesztett, és a döntést nem fellebbezte meg. Mire nincs szó... „ . . .Mire nincs szó, nincsen képzet; az vagy nekem, oh költészet!” Ezzel a címmel tartanak zenés, irodalmi délutánt Bonyhádon, a művelődési központban a költészet napja alkalmából. A program április 12-én, 16 órakor kezdődik. Máltai bál Hatodik alkalommal rendez Bonyhádon jótékonysági bált a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi szervezete. Az április 18-án este 8- kor kezdődő rendezvény fővédnöke dr. Hegedűs Éva főorvos, a városi kórház megbízott igazgatója. A bonyhádi csoport vezetőjének választotta meg dr. Illés Ildikó ideggyógyász főorvost. Családban maradt Eltűnt, majd rövidesen elő is került egy kisbusz Bonyhádon. Tulajdonosa az egyik városközponti étteremben tartózkodott, amikor a járműnek nyoma veszett. Némi keresgélés után a járművet megtalálta feleségénél, aki a férfi tudta nélkül vitte el az autót. Závodi szarkák A héten másodszor törtek be az Áfész závodi vegyesboltjába. Tegnapra virradóra 50 ezer forint értékben vittek el cigarettát, élelmiszert és kávét. A közeli italboltból hasonló értékű árut loptak. Ahogy a váraljai hímestojás készül A váraljai Schmidt Károlyné az ősi hagyományokat követve most is midig fest tojásokat húsvét előtt. Idén a Völgységi Múzeum „Mesterségek tüköré” sorozatában is bemutatta tudományát Megkértük Judit nénit, avasson be minket a mesterség fortélyaiba. — Az egész a tojás kiválasztásával kezdődik. A szeplős vagy abroncsos tojás ugyanis nem felel meg erre a célra. A tojásokat megfőztük, majd pennával vittük fel rá az olvasztott viaszt. Kimondottan ősrégi motívumokat alkalmaztunk. A kötőfékest, dobkötelest, gereb- lyést, pókhálóst „récetópast”, cseresznyevirágosat. A cserépben elültetett virágok közül felénk a rozmaringot és a tulipánt volt szokás ábrázolni. — Hogy készült a penna? — Ezt írókának is nevezik. Leháncsolt fapálcikának a felső végétől néhány centire csőalakúra meghajlított rézlemezt erősítettünk cérnával, amiből egy szálat átvezettünk a lemezen, s ez alá egy tűt is elhelyeztünk. Utóbbiakra azért volt szükség, hogy megfelelően tudjuk irányítani a pennát. A mintázás után előzőleg megfőzött hagymahéjba raktuk a tojásokat. Fontos volt, hogy a főzet hideg legyen. Húsz perc múlva fakanállal vettük ki a megfestett portékákat az edényből és óvatosan kenderkócra helyeztük. Valószínűleg innen ered a mondás: Úgy bánj vele, mint a hímestojássál! A kóccal áttöröltük őket, majd a legvégén szalonnabőrkével megkentük, ez gyönyörű fényt adott nekik. Volt egy másik módszer is: a hagymahéjjal már megfestett tojásokra vittük rá pennával a motívumokat, és amint a viasz megszilárdult, ecettel telt bögrébe helyeztük: a színezék pár perc múlva lemaródott.- Milyen szokások kapcsolódtak a tojásfestéshez Váralján? — Nagypéntek napján kezdtük festeni a tojásokat. Egy-egy háznál több lány és asszony is összegyűlt, méghozzá népviseleti ruhában. Ilyenkor megbeszéltük a falu ügyes-bajos dolgait, ha úgy tetszik, pletykáltunk. A fiúk, férfiak is ott volA faluban ma is él a hagyomány fotó: gottvald károly tak közöttünk, persze főleg azért, hogy szemmel tartsák, ki a csinosabb, ügyesebb fehérnép. Húsvét vasárnap, a délutáni istentisztelet után tojásvásár vette kezdetét a Magyardombon. Nem pénzért árulták, hanem a keresztgyerekeknek adták ajándékba, akik egymás között csereberéltek. A fiúk játszottak is: egyikük a kezébe fogta a tojást, a cimborája pedig néhány lépésről megpróbált pénzt beledobni. Ha sikerült, elnyerte a tojást. Váralján a németek egyébként csak piros tojást festettek. Örömmel tölt el, hogy Váralján még a mai napig él ez a szokás és vannak követői(nk). Hunyadi Válságban van az oktatás Győrében (Folytatás az 1■ oldalról) — Kényszerhelyzetben voltunk, amikor Czárth Jánost igazgatónak megbíztuk - mondotta érdeklődésünkre Csorna József polgármester, aki Nyakas Gizella lemondása után több pedagógust is felkért: vállalja el a megbízott igazgatói státust a tanév végéig. Az ügy addig fajult, hogy mindenkit, aki az iskolában - végzettségét tekintve - megfelelt az előírásoknak, megkínáltak a lehetőséggel. Senki nem kívánt élni vele. Sőt: a falu határain túl is folytatott tárgyalásokat a polgármester - eredménytelenül. Végül, rendkívüli testületi ülésen a képviselő-testületből Ta- kácsné Verese Erzsébetet kérték, amire ő nemet mondott, aztán pedig Czárth János képviselőt, aki jelenleg egy kocsmát működtet a faluban. Hét éve nem tanított iskolában. Czárth János igent mondott. — Nem a pénzért, vagy a dicsőségért - mondja -, hanem a falu érdekében. — Ön néhány héttel a tanév vége előtt elküldte az iskolából Varga Lászlót, aki óraadóként dolgozott Győrében, ő egy együttműködési megállapodás értelmében tanított Önöknél biológiát. — Igen, csakhogy a szerződés a múlt tanévre szólt, erre már nem. Én csak helyreállítottam a törvényes állapotot, amikor közöltem a váraljai iskola- igazgatóval, hogy nem tartunk igényt tovább Varga kolléga munkájára. — Az év közben történő tanárváltást szakmailag jó döntésnek tartja? — Nekem itt az iskola költségvetését kellett szem előtt tartanom. Miután a tanárok közül senki nem vállalta az igazgatói posztot, az én megbízásommal feleslegessé vált egy ember. Természetes, hogy először az óraadókra gondoltunk. — Ki veszi át Varga úr óráit? r — Én tanítom a biológiát heti négy órában. Ennyi a kötelező óraszámom. — Ön milyen végzettséggel rendelkezik? — Tanítói diplomám van és most járok a JPTE humán szervezői szakára. — Vannak, akik azzal vádolják Nyakas Gizellát, hogy azért mondott le, mert képtelen volt a pedagógiai programot az asztalra letenni. — Én ezt nem így látom, a lemondott igazgatónak orosz- láhrésze volt abban, hogy a pedagógiai program elkészült. A lemondása után sem hagyta abba ezt a munkát. Virányi Lászlóné a váraljai iskola igazgatója elmondta, hogy tavaly épp a györei iskola kérésére tették lehetővé, hogy Varga László Győrében biológiát tanítson. Furcsának tartja a döntést, de nem vitatkozott vele, mint mondotta, nem látta értelmét... Nyakas Gizella szerint pedig a szerződés akkor is él, ha azt erre az évre csak szóban kötötték meg. A györei szülők érthető módon nem szívesen nyilvánítanak véleményt - névvel. Egyikük elmondta, hogy nagyon meglepte őket a döntés, sajnálják a menesztett tanárt. Többen azt is kijelentették: a faluban nem becsülik meg eléggé az iskola, a pedagógusok munkáját, pedig szép eredményeik vannak. Csorna József, polgármester szerint az iskola nem alulfinanszírozott. Véleménye szerint az 1,2 milliós hiány „nem ül”, hiszen több olyan technikai munkatárs van, aki a hivatal költségvetésében szerepel és az iskolánál is dolgozik. Nyakas Gizella igazgatóként heti tizenhat órában túlórázott, amiért nem vett fel túlóradíjat. A polgármester szerint e tény sem jelzi, hogy az intézmény fenntartásához több pénzre lenne szükség. — Helyesnek tartja-e a megbízott igazgató döntését, miszerint elküldte a vendégtanárt? — Ebben a helyzetben igen - válaszolta a polgármester. Ennek fényében kérdés, hogy mi lesz a régi szép tervekkel, melynek értelmében „mobil pedagógusok” segítségével tartanák fenn a györei, váraljai, az izményi és esetleg mázai iskolát. Merthogy évek óta ezt szeretnék megoldani, csakhogy valahol mindig megfeneklik a dolog. Csorna József szerint ez a pedagógusok ellenállását indukálná. Az önkormányzati választások előtt erről bizonyára nem születik döntés. Czárth János úgy véli, nem ebbe az irányba kellene elmozdulni, hanem el kellene érni, hogy a györei iskolába minél több gyerek érkezzen a környező településekről. Itt tart most a dolog, a györei képviselő-testület a következő ülésén dönt arról, hogy pályázatot írnak-e ki a státus betöltésére, vagy esetleg egy évvel meghosszabbítják a most megbízott Czárth János mandátumát ... A közoktatási törvény értelmében (17. paragrafus d szakasz) 1998. szeptember 1-jétől egyébként az általános iskola 7-8. osztályában csak a műveltségi területnek megfelelő szakos tanári képesítéssel lehet tanítani. Biológiát például biológia szakos tanári diplomával. Hangyái Az iskolának ma 64 diákja van FOTÓ: G. K. Táncokat tanultak a németek Harmadik alkalommal rendeztek nemzetközi tánctábort az elmúlt hétvégén a bonyhádi művelődési központban. A hazai résztvevők az ország minden részéből, így Rátkáról, Veszprémből, Budapestből, Szigetújfaluról, Babarcról, vagy éppen a magyarországi legjobb tánccsoportból, Vas- kútról jöttek. Idén ismét nemzetközi volt a tábor. Növi Sadról - ahol még csak most szerveződik a tánc- csoport - már második alkalommal jöttek fiatalok. Németországból rutinos táncosok érkeztek. Az ő csoportjuk jövőre ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját, erre a fesztiválra meghívták a bonyhádi házigazdákat is, a Kränzlein Néptáncegyesület tagjait. Szóban már létrejött egy kapcsolat a két tánccsport között, jövő pünkösdkor valószínűleg ők látogatnak a Völgységbe, és akkor talán aláírják a partnercsoporti szerződést. A bonyhádi tábor résztvevői Wenzl József német-, valamint Hidas György magyar koreográfiáját tanulhatták meg. Köh- lemé Koch Ilonka pedig mórá- gyi gyermektánclépéseket tanított. Nagy igény merült fel a gyermektáncok iránt, így jövőre erre a területre nagyobb hangsúlyt szeretnének fektetni. Addig is Köhleméék folytatják a gyűjtőmunkát, hiszen kevés a leírt anyag, nehezen lehet hozzáférni a gyermekkoreográfiákhoz. Ősszel pedig a Nemzeti Alap Tanterv szellemében szerepelni fog az oktatás palettáján a néptánc is. mr. Közgyűlés az önkéntes tűzoltóknál Kinőtték a szertárukat A bonyhádi Önkéntes Tűzoltó Egyesület megtartotta éves közgyűlését, amelyen megjelent dr. Károlyi László tűzoltó ezredes, az Országos Tűzoltóparancsnokság főosztályvezetője is. Az illusztris vendég egy közel négyszázezer forintot érő, a tűzoltásnál a lánglovagok biztonságát szolgáló eszközt adott át a bonyhádi egyesületnek. A beszámolókból a résztvevők megtudhatták, hogy a tagság mozgalmas évet zárt, hiszen huszonnégy esetben vonultak tűzhöz, két alkalommal pedig műszaki mentéshez. A szakmai tudás növelése érdekében havonta kiképzést tartanak, és az önkéntes és létesítményi tűzoltók megyei versenyén mind a felnőtt férfi, mind az ifjúsági lány és fiú, mind a gyermek fiú kategóriában dobogós helyezést értek el a bonyhádiak. A sokféle felszerelésnek köszönhetően az önkéntesek kinőtték a szertárukat, és ennek a helyzetnek a javítására a közeljövőben sem látnak lehetőséget. Az idei év első három hónapjában egyébként már 18 esethez riasztották az önkénteseket, ezek nagy része avar- és erdőtűz volt. Az egyesület fenntartója és fő anyagi bázisa a bonyhádi önkormányzat. Kovács Péter, a város jegyzője a közgyűlésen elismerő szavakkal szólt a csapat tevékenységéről.
