Tolnai Népújság, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-21 / 68. szám

14. oldal Gyermekvilág 1998. március 21., szombat Tudomány és technika Új módi: a „pingvinhajtás" A hajózás fejlődésével sok­féle meghajtási módot találtak már fel a szakértők. De mind újabb megoldásokon törik a fejüket. Ha tovább szeretnék fejleszteni a jelenleg legin­kább elterjedt, de alacsony ha­tékonyságú propellereket, ak­kor vagy visszafelé tekinte­nek és újból előveszik a vitor­lákat (mondjuk napelemekkel kombinálva), vagy pedig a természet sokmillió éves ötle­teiből mentenek. Ez utóbbi megoldás nem ritkaság, szá­mos találmány a növényeknél és állatoknál már „bevált” módszereken alapszik, amit az emberek ügyesen lestek el. Gondoljunk csak a tintahalak „szivattyújára”, vagy a mada­rak repülési technikájára, amit a repülőgépeknél hasznosíta­nak. A massachusetts-i Műszaki Egyetemen tavalyelőtt szaba­dalmaztatták a másfél méter hosszú, teljesen automatizált „robo-tonhalat”, amelynek mozgása tökéletesen utánozza a valódi uszonyosokét. Ám a mérnökök rájöttek, hogy a ro­bothal, amelynek egész teste mozog, „nagyüzemi” vízi közlekedésre, mondjuk embe­rek szállítására nem túlzottan praktikus. Ezért más megol­dás után néztek, és akkor eszükbe jutott a pingvin... A szárazföldön ügyetlenül totyogó frakkos madarak ugyanis a vízben igen nagy se­bességre képesek a gyorsúszók krallozására emlékeztető, fel­le csapkodó lábtechnikájukkal. A szakemberek ezt alapul véve fejlesztettek ki egy „rezgőle- mez”-meghajtású hajómotort, amely elképesztő tesztered­ményeket produkál: kereken húsz százalékkal nagyobb ha­tásfokkal működik, mint a ha­gyományos, forgólapátos motorok. FEB Gyermekvilág-divat Kőfalvi Dóra (Decs) ruhaterve Híres indiánok . Egy másik élet a vajanák között André Cognat lyoni fémmunkás 1961-ben - engedve kaland­vágyának - Franciaország Dél-Amerikában található tenge­rentúli megyéjébe, Guyanába utazott, ahol elsősorban a tró­pusi őserdővel szeretett volna megismerkedni. A húsz éves fia­talembernek azonban majdnem a halálát okozza egy zúgó fo­lyón bekövetkező hajótörés: életét azonban megmentik az in­diánok, s a Cognat két évet tölt körükben. mindennapi életét fürkészi, megfigyeli egyik-másik ember munkáját, kíváncsian hallgatja a férfiak és a nők beszélgetését. Lassacskán, különösebb erőfe­szítés nélkül sajátítja el a gyé­kényfonás tudományát, s azt, hogy hogyan kell felépíteni egy Ezt követően visszatér Francia- országba, de csak rövid időre: némi töprengés után úgy dönt, hogy végérvényesen a vajanák között telepszik le. Ezt az elha­tározást megkönnyíti, hogy a vajanák törzsfőnöke a lyoni fia­talembert saját fiává fogadta, sőt, nemsokára egy indián asz- szony lett Cognat élettársa. An- tekume - mert ezt a nevet kapta az indiánoktól - közvetlen kö­zelről tanulmányozhatta a dzsungellakó bennszülöttek életét, s élményeit könyv alak­jában - Antekume, avagy egy másik élet címmel - is megje­lentette. Kiváltképp érdekes - és kifejezetten a Gyermekol­dalba illő - az a megfigyelés, mely az indián gyermekek mindennapjaira vonatkozik. „A vajana gyermekkor, a felnőttek életének mintájára, kényszer nélkül telik. A gyerek hajnaltól alkonyaiig a saját képzelete és kedve szerint vá­lasztja meg játékait és tevé­kenységét. Órákig fürdik önfe­ledt gyönyörűséggel, szikláról- sziklára szökken, fejest ugrik a zuhatagba, azután a vízesés al­ján, az örvények között bukkan fel ismét. Egy vízi állat köny­Csónakot építő vajana gyerekek nyedségével és kecsességével harcol az áramlatokkal. A moz­gástól, nevetéstől és kiabálástól mámorosán nyúlik el egy füg­gőágyban, ábrándozik vagy szendereg. Később elköt egy kis csónakot, és a víz sodrásá­val dacolva keresi fel a halban bővelkedő helyeket. Ha elunja a halfogást, merő mulatságból íjat fabrikál, hogy lenyilazza a madarakat meg a kövér földi gyíkokat. Maradék idejét célta­lan kószálással tölti, a falu kunyhót vagy elkészíteni egy pirogot (csónakot). A kislányok megtanulnak gyapotot fonni, függőágyat szőni, gyöngyökből öveket, láncokat csinálni a ha­gyományos motívumokkal. A tudást, anélkül, hogy észre­venné a gyerek, a múló napok során kíváncsiságtól ösztö­nözve sajátítja el.” Nos, így élnek, távol a civili­zációtól, a városoktól és az is­koláktól a boldog vajana gyer­mekek ... -szá­Zenesarok Fantastic-us előadók és slágerek Európa legnevesebb előadói - és természetesen slágerei - sze­repelnek azon az albumon, mely a Fantastic 2. elnevezést viseli. A nyitó számot az Ultra Naté jegyzi, ez az angol csapat a kö­zelmúltban magáénak mondhatta Nagy Britannia és az euró­pai kontinens legnagyobb dance sikerét. Szerepel a válogatásban a Bro­oklyn Bounce, mely izgalmas zenéjével és remekül kitalált önképével gyorsan az érdeklő­Dr. Alban dés központjába került. A Svédországban élő dr. Alban neve ugyancsak jól cseng pop­zenét kedvelők körében. A Mr. DJ című sláger több ország si­kerlistáját is vezeti. A Red 5 nemcsak a Csillagok Háborújá­ban szereplő Luke Skywalker űrhajójának, hanem Németor­szág új és sikeres house-formá- ciójának is neve. Nem kell be­mutatni a svájci sikergyárost, DJ Bobót sem a zenerajongóknak. Kislemeze, a Shadows Of The Nights valamennyi koncertjén az egyik legkedveltebb dal. A Fantastic 2. - mely méltó folytatása a Fantastic 1.-nek - további felvételei is egytől- egyik garantált slágerek, bizto­sítják a jó szórakozást. Figyelem, játék! A Record Express kiadó jóvoltából az alábbi három kérdésre helyesen válaszoló olvasónk egy Fantas­tic 2. kazettát kap ajándékba. 1. Mi a fővárosa dr. Alban je­lenlegi hazájának? DJ Bobo 2. Melyik film juthat eszünkbe a Red 5 névről? 3. Mi a neve a svájci sikergyá­rosnak? A Zenesarok jeligével ellá­tott megfejtéseket levélben kér­jük a Tolnai Népújság címére - 7100, Szekszárd, Liszt tér 3. - küldeni. A nyereményt postán küldjük el. Előző rejtvényünk megfejtője: Magyari László őcsényi olvasónk, aki egy Csi­pet-csapat csodái című kazettát kapott jutalmul. „Sós” hold a Naprendszerben A Jupiter Európa nevű hold­ján sóra bukkantak, ami alá­támasztja azt az elméletet, hogy ott esetleg víz, vagy ta­lán élet is lehetett. A Galileo űrszonda nemrég magnézi­umszulfátot azonosított, ami a Földön más sók mellett a víz elpárolgása után marad vissza a felszínen. A szakértők szerint ez a lelet akár azt is jelentheti, hogy ismeretlen geofizikai erők sóban gazdag vizet saj­toltak a Jupiterhold felszí­nére. Még az is elképzel­hető, hogy valahol még ma is van ott víz. Az Európa a Jupiter négy holdja közül a legkisebb. Tömege körülbelül akkora, mint a mi Holdunké. Ezért is irányult rá a Galileo „ér­zékszerveinek” megkülön­böztetett figyelme. Az űr­szonda a Jupiter közelében járva leszállóegységet is bo­csátott a bolygóra, amely si­keresen talajt ért és páratlan értékű adatokat sugárzott a Földre a felszíni ásványok összetételéről. Feb Játsszunk! Esős időben Ha esős, hideg napon a szo­bába szorultok, szórakoz­tató lehet az alábbi rajzos já­ték. Az első játékos egy darab papír tetejére felrajzol egy tetszőleges fejet. Lehet gyermekfej, női vagy férfi, fiatal, vagy öreg, bármilyen állat feje, vagy akár elkép­zelt szörnyetegé, marslakó is. Ha elkészült, meghosz- szabbítja egy kicsit a nyak vonalát, majd behajtja a pa­pírt, hogy a fej ne látsszon és továbbadja a másik játé­kosnak. (Természetesen a többiek sem látták, milyen fejet rajzolt az első játékos.) A második gyerek kiegészíti a fejet valamilyen testtel, a harmadik pedig lábbal. Az elkészült résznél mindig be­hajtjuk a papírt, hogy a rajz ne látsszon. Mikor teljes az alak, akkor lehet a lapot ki­hajtani, s megnézni, milyen „csodalény” sikeredett. Le­het, hogy halfejű, lánytestű, medvelábú figura, de az is lehet hogy egy tündér or­cája, egy zsiráf teste és egy sellő halfarka „talált egy­másra”. Ha játék közben véletle­nül hibátlanná sikeredik a figura, az legalább olyan szórakoztató, mint a csoda­lények. A kis libapásztorlány és a makacs herceg Hol volt, hol nem volt, valami­kor régen élt egy herceg, aki nem akart megnősülni soha­sem. Egyik nap a herceg palo­tájában nagy felfordulás tá­madt. Egy szegény libapásztor lány tévedt a gyönyörű francia kertbe, a szépen nyírt bokrok és cserjék közé. A palota kör­nyékén legeltette a libákat, azok meg megijedtek valami­től és szanaszét repültek. A lány a libákat kereste, úgy té­vedt be a palotába. Az őrök mindjárt elfogták, s börtönbe vetették, hiába könyörgött, hi­ába magyarázkodott a lány. Nem is tehettek másként, mert a király szigorú parancsba adta, hogy minden hívatlan lá­togatóval így kell bánni. Sírt-rítt a szegény lány, ült a börtönben és vágyakozva né­zett ki a rácsokon. Ahogy így szomorkodott, berepült az ab­lakon egy szép fehér galamb. Mikor már benn volt, bucská- zott egyet a levegőben, s láss csodát, gyönyörű tündér lett belőle. Csillogott-villogott aranyhaja és ezüst ruhája. A li­bapásztor lány meg sem tudott szólalni a csodálkozástól, de aztán illedelmesen köszöntötte a tündért. — Hogy hívnak téged, te leány? - kérdezte a tündér. — Boglárka a nevem, és nem csináltam semmi rosszat, mégis börtönbe vetettek. Én csak a libáimat kerestem a pa­lota kertjében. Kérlek, segíts rajtam! — Kiszabadulsz innen ha­marosan, ne félj, csak légy tü­relemmel. — Hogyan találtál rám? — Ó, én és a nővérkéim már régóta figyelünk téged. Tudjuk, hogy jó és kedves vagy, nem csak szép. Pont jó leszel királynénak! - mondta titokzatos mosollyal a tündér, azzal a ismét galambbá válto­zott és kirepült az ablakon. Másnap az öreg király kihir­dette, hogy járuljanak a palo­tába a minden rendű-rangú ha- jadonok, mert feleséget keres a fia számára. Hiába tiltakozott a herceg, hogy ő nem akar fele­séget, az öreg király nem törő­dött vele. Még a herceg sem mert el­lenkezni fenséges apjával, lógó orral helyet foglalt hát a trónte­remben, hogy fogadja a kisasz- szonyokat. Jöttek is a lányok a biroda­lom minden részéből, szebbnél szebbek, kedvesek, vidámak, gazdagok és szegények, de egyik sem dobogtatta meg a herceg szívét. Az öreg király hiába mondta neki: — Édes fiam, én már öreg vagyok, nem bírom soká a ki­rálykodást. Itt az ideje, hogy elfoglald a helyed a trónon. De addig a törvény szerint nem koronázhatnak meg, amíg meg nem házasodsz. De a herceg csak a fejét csó­válta. Megdühödött erre az öreg király, s megparancsolta, vessék az engedetlen herceget a tömlöcbe. Úgy is történt, s a herceg hamarosan egy rácsos cellában találta magát. Ahogy jobban körülnézett, akkor vette észre, hogy nincs egyedül, a sarokba kuporodva ott volt a libapásztor lány. Egyszerű, majdnem rongyos ruha volt rajta, de szépsége többet ért minden öltözéknél. Hosszú haja a térdéig ért, a szeme ra­gyogott, mint a drágakő. A herceg egy szempillantás alatt beleszeretett. A két fiatal be­szélgetni kezdett, Boglárka el­panaszolta, hogy egy semmi­ség miatt került a börtönbe. Egész éjszaka beszélgettek, s a herceg egyre jobban megsze­rette a lányt. Látszott Boglár­kán is, hogy neki is nagyon tet­szik a király fia. Reggel a her­ceg üzent a strázsával a király­nak, hogy meggondolta magát, mégis csak megházasodik. Az öreg király örömében maga fu­tott a tömlöchöz, s nyitotta ki a nagy kulccsal a lakatot: — Végre megjött a jobbik eszed, édes fiam! Melyik lány lesz a menyasszonyod? — Ez a lány édesapám, Boglárka a neve! - mutatott boldogan a herceg a kis liba­pásztor lányra. Nagyot nézett a király, de neki is azonnal megtetszett Boglárka, örömmel ölelte ma­gához a fiatalokat. Másnap nagy lakodalmat csaptak, tán­colt, mulatott az egész biroda­lom. Még a tündérek is ott vol­tak fehér galamb képében, hogy lássák Boglárka és a her­ceg nagy boldogságát. Antalné Bíró Jolán

Next

/
Oldalképek
Tartalom