Tolnai Népújság, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-16 / 63. szám

mbkm í LATKOZAT HATÁRIDEJE: PENTEK (2. oldal.) TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI NAPILAP 1998. MÁRCIUS 16. HÉTFŐ ■■■■■■■■■■■■■■■■■ ARA: 37 FORINT I IX. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM SZONYEGVASAR A SULÁKNÁL! Március 2-től április 11-ig készpénzes vásárlás esetén minden szőnyeg FÉLÁRON! Kárpótlási jegyét ■ H szőnyeg vásárlása esetén \\ 150%-on k W W beszámítjuk! ^ ^ Szekszárd, Sulák Garay tér 16. Telefon: 74/316-262. Ünnep Tolnán Kitüntetések és alapkőletétel Tolnán az ünnep alkalmával, tegnap adták át a városi ki­tüntetéseket. Ugyancsak teg­nap zajlott a II. világháborús emlékmű alapkőletétele. A forradalom alkalmából ren­dezett városi műsort idén a mö- zsi általános iskola adta. Nagy sikert aratott a diákok pódium­játéka, amelynek során azt vil­lantották fel, miként hathattak a falusi emberek életére a 150 évvel ezelőtti események. Ezt követően a ’48-as em­lékműnél a zeneiskolások köz­reműködésével lezajlott koszo­rúzáson a város, az MSZP, az SZDSZ, a német kisebbség és a helyi székelyek helyezték el az emlékezés virágait. Délután ünnepi képviselőtes­tületi ülés keretében került sor a Tolna Városért Kitüntető Dijak átadására. Idén a 88 éves Pirgi Elek, „a tolnai tömegsport atyja”, és a 86 éves Rencz An­tal, „egy különösen elhivatott emberkertész” bizonyult a leg­méltóbbnak a kitüntetésre, amit Keszthelyi Márton polgármes­ter adott át. Délután négytől zajlott a II. világháborús emlékmű alapkő- letétele. Pirgi József, a gimná­zium igazgatója méltatta a ta­vaszra elkészülő művet, amely mementó és tiszteletadás is egyben. Ezután Prajda Vendel, az emlékmű ügyének fő zá­szlóvivője köszönte meg a se­gítséget a nagylelkű támoga­tóknak. Lendvai István apátplébános megáldotta az alapkövet, majd az emlékmű létrejöttével kap­csolatos okmányokat tartal­mazó löveghüvelyt elhelyezték a leendő mű alapjában. Ide ke­rültek azon dokumentumok is, amelyeket a polgárok fontos^ nak találtak itt megőrizni. Dombóvár: Vetélkedő és méltó ünneplés Dombóváron az egyik legfonto­sabb szerepet az ifjúság vállalta abban, hogy tegnap méltó mó­don ünnepelhesse a város az 1848-49-es forradalom és sza­badságharc 150. évfordulóját. Délután három órakor számos érdeklődő előtt a dombóvári ál­talános- és középiskolák csapa­tai kezdtek vetélkedni egymás­sal, számot adva történelmi tu­dásukról. A város ünneplő kö­zönsége ez után a 48-as emlék­műnél gyülekezett, ahol katonai pompával vonták fel a nemzeti lobogót, majd színes ünnepi mű­sort adtak. Ezt követően fáklyás felvonulás indult a Sziget-erdei szoborparkba, ahol a városi diá­könkormányzat által összeállí­tott ünnepi megemlékezésre ke­rült sor a Kossuth-szobomál. Újságírók a fehér asztalnál Szekszárd város önkormány­zata tiszteletreméltó gesztus­ként a szabad sajtó napján - azaz minden év március 15- én - meginvitálja a megye- székhelyen dolgozó újságíró­kat egy közös ebédre. A helyszín immár hagyomá­nyosan a régi vármegyeháza borozója, ahol tegnap Kocsis Imre Antal polgármester kö­szöntötte a megjelenteket, azaz az újságírókat és a közgyűlés képviselőit, illetve dr. Jánosi György országgyűlési képvise­lőt. Miután ez alkalommal nem érkezett fővárosi előadó - ed­dig Győrffy Miklós közismert rádiós és tévés személyiség vál­lalta magára ezt a szerepkört -, a polgármester arra kérte a résztvevőket, hogy saját maguk vessék fel azokat a témakörö­ket, melyek mindenki érdeklő­désére számot tarthatnak. Az első fordulóban jobbára a Szek­szárdi Városi Televízió Kht. je­lene és jövője került a terítékre, majd az a finom pincepörkölt, melyet a borozó pincérei szol­gáltak fel. -szá­Fiatalos ünnep Szekszárdon. Egy jó értelemben vett formabontó március 15-i ünnepség köszöntötte tegnap délelőtt Szekszárd lakóit a Béla király téren, a templom lép­csőjén. Ez alkalommal nem lehetett haliam a megszokott be­szédeket, a történelmi értékeléseket, az összefoglalókat a máig ható tanulságokról: volt viszont érzelmileg felemelő, színes műsor, zene, tánc és szavalat, kellő mértékkel és arányérzékkel. A dr. Töttős Gábor rendezőt dicsérő prog­ramban a leginkább illetékesek, a város fiataljai jeleskedtek, akik az általuk közreadott összeállításban kortársi visszaem­lékezések felidézésével tekintették át az 1848/49-es forrada­lom és szabadságharc legfontosabb Tolna megyei esemé­nyeit: a diadalokat, a vereségeket és a megtorlást egyaránt. Közben több alkalommal is a nemzeti trikolórt formázó, óri­ási piros, fehér és zöld színű drapériákat emeltek a magasba, majd egy közel 30 méter hosszú, hatalmas zászlóval a közeli '48-as emlékműhöz vonulva elhelyezték a talapzatnál az ösz- szefogást szimbolizáló Mindenki Koszorúját. Az esti órákban a hagyományokhoz híven a fiatalok fák­lyákkal vonultak a Béla király térre, megemlékezve a 150. év­vel ezelőtti, történelemformáló évfordulóról. -szá­,-EOTÓ: BAKÓ JENÓ Dupla ünnep Tengelic-Szőlőhegyen Tengelic-Szőlőhegyen két „márciusi tettet” ünnepeltek teg­nap: a forradalom 150. évfordulója mellett a helyi világhábo­rús emlékmű 50 évvel ezelőtt történő felállítását. A baptista, evangélikus, katoli­kus és református híveknek tar­tott ökumenikus istentiszteletet követően a katolikus plébános felszentelte az emlékművet, a református lelkész pedig meg­áldotta azt. A szőlőhegyi szó­nok Sződi Imre honatya volt, aki visszatekintett a XX. század végének gyökeres fordulatot hozó eseményeire, rámutatva a kapcsolódási pontokra a XIX. század közepének dicső forra­dalmával, egyben hangsú­lyozva, hogy a mai problémák­nak nincs forradalmi megol­dása, azokat békés, kiegyensú­lyozott fejlődés révén lehet or­vosolni. Nagy tettnek nevezte, hogy a szőlőhegyiek, Szalontai János tanító irányításával, társa­dalmi összefogással, a színját­szókor bevételeiből és adakozá­sokból 1948. március 15-én, az akkori körülmények között is fel tudták állítani a világháborús emlékművet. A tegnapi ünnepségnek két olyan közreműködője is volt - Szokodiné Katz Anna és Kindl Ferenc -, akik az 50 évvel ez­előtti ünnepen is mondtak ver­set. Most mai ifjakkal - Kanász Edinával és Kaponya Lászlóval - együtt szavalták ugyanazokat a költeményeket. Az ünnepen közreműködött még a Tengelici Vegyeskar, a helyi óvodások, Bornemisza Géza. Az emlékműnél koszorút helyezett el az önkormányzat, a volt színjátszókor élő tagjai, a hadkiegészítő parancsnokság és a TESZ képviselői. Útmutató, sorselemzés Tárót kártyával Herczeg Kata segítségével. 0)06-90-330 513 Címünk: AS-B Kft. Audiotex 1539 Bp. Pf. 591. Hívás dija: 88 Ft +Áfa/perc Szabadsághősök emlékezete Tamásiban a temetőben koszorúzták meg a hősök sírjait ország magyar nagykövetségének első titkára és a város díszvendégei, az erdé­lyi Nyárádszereda küldöttsége, Dászkel László polgármester vezetésével. Si­montomya ezzel újabb köztéri alkotás­sal gyarapodott, éppen tíz esztendeje avatták fel a szintén Kelemen Kristóf ál­tal készített Petőfi-szobrot. (tf) mási nemzetőrség parancsnoka, Sieg­wart Ignác és a Somogy megyei szárma­zású honvédtiszt, Korenika Miklós sír­jánál állítottak emléktáblát, amelyeket délelőtt, a római katolikus templomban rendezett ökumenikus istentiszteleten áldottak meg. A megemlékezésen két, tamási születésű költő, Cser László és a Korenika-leszármazott, Túrmezei Er­zsébet verse csendült fel. Túrmezei Er­zsébet személyes jelenlétével tisztelte meg a város ünnepségét, szombaton író­olvasó találkozón ismerkedhettek költé­szetével a tamásiak. Simontomyán Kelemen Kristóf Eg- ressy Bénit, a szabadságharc hősét, má­sodik nemzeti énekünk szerzőjét ábrá­zoló bronzszobrát avatták fel az évfor­duló alkalmából. Cserháti Péter, pol­gármester köszöntőjében hitet tett amel­lett, hogy a városnak nemcsak múltja, je­lene, hanem jövője is van. Az ünnepsé­gen jelen volt Antoine Amfré, Francia­Az 1848-as forradalom és szabadság- harc két Tamásiban nyugvó honvédhad­nagya előtt tisztelegtek tegnap az évfor­dulós megemlékezés résztvevői. A ta­Egressy Béni szobra Simontornyán FOTÓK: NAGY RÓBERT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom