Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-23 / 45. szám
6. oldal Magyarország - 2ooo Találkozó 1998. február 23., hétfő Magyarország Európába tart Glatz Ferenc megnyitója Ha mi magunk nem tudjuk meghatározni az európai integrációs folyamatban meglévő érdekeinket, akkor az EU-or- szágok közösségének veszteseivé is válhatunk - fogalmazta meg megnyitóbeszédében az elkövetkező hónapok, évek egyik sorsdöntő nemzeti feladatát Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Glatz szerint a mostani konferencián épp ezekről az érdekekről, illetve ezek érvényesítéséről kell eszmét cserélni. Az akadémikus aláhúzta: nem az a jó magyar, aki csak búsong és a múltba mereng, hanem az, aki fürge ésszel és leleménnyel tesz a közös ügyért. Aki kirekesztés helyett integrál, s építő szövetségekre is kész. Ilyen újfajta szövetséget kínált az Akadémia a magyar politikai elitnek - húzta alá a szónok -, amikor az ország jövőjét meghatározó kulcskérdések kidolgozásához felajánlotta segítségét. Az MTA elnöke az összefogás szép példájának tekinti az immár hagyományosnak számító sikeres magyarok találkozóját, mert mint mondta: akkor tudunk a legtöbbet tenni itt, a Kárpát-medencében közös ügyeinkért, ha képesek vagyunk megtalálni a másik emberben a jót, s higgadtan elfogadjuk mások érveit is. Különösen fontos az egyetértés most, amikor - választások közeledvén - a közélet számos szereplője acsarkodva, politikai ellenfelét lejáratva igyekszik érvényesülni. Horn Gyula miniszterelnök vitaindító beszéde A magyar miniszterelnök beszédében elsősorban az ország előtt álló feladatokat vázolta, aláhúzva, hogy mely területeken szeretnénk a Nyugaton élő magyarok segítségére is számítani. Ugyanakkor jelezte: a magyar kormány odafigyel a meghívottak véleményére, s igyekszik a hasznosítható javaslatok többségét megvalósítani. Horn Gyula első szavaival üdvözölte a „sikeres magyarok harmadik világtalálkozóját”. Mint mondta, örömmel látja, hogy évről évre többen vannak, s ő a maga részéről azt kívánja, hogy egyszer majd az egész ország sikeres magyarokból álljon. 1848 máig szóló üzenete A 150 évvel ezelőtti dicsőséges forradalom és szabadságharcnak számos ma is érvényes üzenete van - mondta a miniszterelnök -, de ezúttal elég, ha csak azt az egyet említjük, amely szerint: „az a különb, aki a köz érdekét előbbre tartja, mint saját boldogulását”. Mint mondta, meggyőződése szerint a Parlament felsőházi termében ezúttal ilyen emberek gyűltek össze, hogy az ország, a nemzet jobbításáról tanácskozzanak. A magyar progresszió képviselői ma már nem kényszerülnek az ország elhagyására - folytatta a miniszterelnök, a jelenlévők többségének korábbi kényszerű távozására utalva, majd hozzátette: a magyarországi rendszerváltást a haladó erők vívták ki, teljes társadalmi konszenzussal. Azóta ezen már túlléptünk, s most a szabadsággal kényszerűen együtt járó terhek felszámolására, de legalábbis a csökkentésére kell összefognunk. Mindeközben fönn kell tartani a nemzeti konszenzus minimumát is, fogalmazott. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a pártok közötti versengés ne gyengítse céljaink megvalósítását, s az ország esélyét a jobb életre. Van esélyünk jobban élni Mert most van esélyünk arra, hogy a szabad magyarok országában sikeresek is legyünk. Ehhez többek között az is elengedhetetlen, hogy mindenki vállaljon magára egy részt annak a képnek a kialakításából, amely a következő évezred szabad Magyarországát kell hogy jellemezze - kérte a tanácskozás résztvevőit Horn Gyula. A miniszterelnök ezután elmondta: a három évvel ezelőtti, első tanácskozáson, amikor az ország éppen a stabilizáció keserveit nyögte, igen jól esett neki az akkori meghívottaktól kapott objektív helyzetelemzés és a biztatás. „Köszönet azoknak, akik ezen felül még konkrét támogatást is nyújtottak” - tette hozzá, majd megállapította: közös sikerünk is az, hogy túljutottunk a nehezén, sikerült megvalósítanunk egy, a régióban ritkaság- számba menő, valódi magánosítást, miközben megőriztük, sőt, tovább is fejlesztettük az ország korszerű iparszerkezetét, s mára úgy tűnik, hogy ehhez kiegyensúlyozott pénzügyi helyzet is járul. Ez nem volt könnyű, vagy egyszerű feladat, de végül megvalósult, s most az az ambíciónk, hogy Magyarország ennek a kelet-közép-európai térségnek a regionális központja legyen. Ugyanakkor már megkezdődött az egyes emberek életkörülményeinek fokozatos javulása is - szögezte le Hóm Gyula, akinek szavai szerint „egyre több a piacgazdaság nyerteseinek száma, s erősíteni tudtuk a társadalmi szolidaritást is az ebből kimaradókkal, például az idősekkel szemben”. Aktuális feladatunk az integráció A miniszterelnök megállapította: a közép-európai térségből egyedüliként Magyarországnak sikerült összehangolnia az átalakítást a reformokkal, mint azt az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátások és a nyugdíjrendszer reformelemei mutatják. Sőt, ma már nálunk elismerten korszerűbb, jobb a nyugdíjrendszer, mint az Európai Unió nem egy tagországában - jelentette ki. Mint mondta: nálunk nem Po- temkin-falvak építésével volt elfoglalva a kormány, hanem valódi, kézzel fogható átalakulás történt. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy amikor értékeljük az ország helyzetét, sose felejtsük el, honnan indultunk. A kormányfő véleménye szerint csak ez az út a helyes, és ezen is kell továbbhaladnunk. Nálunk a jövőben sem lesz gyakorlat a teljesítmény nélküli osztogatás. A jövőről szólva Hóm leszögezte: az 1998 és 2002 közötti négyéves periódus sorsdöntő lesz az ország szempontjából: ebben az időszakban zárni le a március 31-én kezdődő tárgyalássorozat európai integrációnkról, amelyhez egyébként - mint mondta - minden feltétel adott. Ugyanakkor az is segítségünkre lesz, hogy a NATO tagállamai és Magyarország között minden kérdésben teljes az egyetértés. Ami a belpolitikai életet illeti, a miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy egyszer talán véget ér a manipuláció és az ellenNélkülözhetetlen a magyarság szellemi erőinek összefogása az ország euro-atlanti integrációjának sikeréért. Ezt a gondolatkört járta körül február 20-21-én mintegy 400 külföldön és az anyaországban élő neves közéleti személyiség a harmadik alkalommal megrendezett Magyarország - 2000 találkozón. A plenáris üléseken és a szekciókban számos észrevétel hangzott el, majd a résztvevők zárónyilatkozatot fogadtak el. Mellékletünk a konferencia fontosabb beszédeit, dokumentumait tartalmazza. ségeskedés időszaka. Az mindenesetre már ma is látható, hogy a külső erőkkel folytatott küzdelmünk a fennmaradásért eredménnyel járt, s ma már megtaláltuk a helyünket a világban. Ezt bizonyítja szerinte a környező államokkal fenntartott tartós jó viszony, s a korrekt partneri kapcsolatok a térség legerősebb hatalmával, Oroszországgal. Velük - mint Horn elmondta - közös érdekünk a demokratikus átalakulás, mert mi is azt szeretnénk, ha a demokratikus Oroszország stabilizáló tényező lenne ebben a térségben. Ami az ország külpolitikai kapcsolódási pontjait illeti, a miniszterelnök úgy fogalmazott: „Míg számunkra a NATO a biztonság, az Európai Unió a fejlődés, a munka, a modernizáció garanciája.” Mint mondta, az európai csatlakozási tárgyalások keménynek ígérkeznek, tudjuk, hogy a csatlakozás nem csak előnyökkel jár majd az ország számára, bár először fordul elő, hogy végre talán többet kapunk Európától, mint amennyit mi adunk neki. Ugyanakkor azt is világosan kell látni: nekünk is vannak elvárásaink az Európai Unióval szemben, például hogy a leendő tagok rangsorolásánál az egyes országok teljesítménye számítson. A Kárpát-medencében talán először sikerült összehangolnia Magyarországnak a jó szomszédsági politikát a környező országokban kisebbségben élő magyarok érdekeinek hatásos védelmével - s most látni először esélyt arra, hogy a kisebbségek egyenjogúságot kapnak a hazájukban - mondta a miniszterelnök. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy béke legyen a határokon kívül és belül egyaránt - tette hozzá. Duna menti kérdések A jelenlévők sokat tehetnek Magyarország tekintélyének további növeléséért - mondta Horn Gyula, majd megjegyezte: számunkra lényeges kérdés a Duna közös hasznosítása, összhangban a hágai döntéssel. Ha ezt sikerül megvalósítanunk, ezen a téren végre megszűnik az ország évtizedes kiszolgáltatottsága. Hogy ez így legyen, ahhoz szükség van a politika és a szakértők egyetértésére is, és a kormány éppen erre törekszik - mondta a miniszterelnök, s rögtön hozzá is tette: a vitákra van idő, de azt nem tehetjük meg, hogy csak halogatjuk a döntést, mert az csak a költségeket növeli. „Higgyék el, ez az Európai Unió követelményei közé tartozik” - fejtette ki. Mert az egyesült Európába nem integrálnak olyan országokat, amelyek egymással perben-harag- ban állnak. Tájékoztatni kell a hazai dolgokról Mint Hóm Gyula megjegyezte, a kormány már eddig is odafigyelt arra, hogyan lehet hasznosítani a Magyarország - 2000 konferencián elhangzó javaslatokat. Példaként a tavaly alapított Magyarság Hírnevéért Díjat említette, amelyet 1997 decemberében ítéltek elsőként oda. Örömmel nyugtázta, hogy van már a világban egy körülbelül két-háromszáz fős, hatásosan dolgozó magyar lobby, amelynek célja, hogy segítse Magyar- ország nemzetközi törekvéseit. Ennek örülünk, s azt szeretnénk, hogy a kapcsolatunk a külföldi magyarokkal rendszeres, szervezett keretek között történjék. Szeretnénk kihasználni azt a rendkívüli lehetőséget, hogy most egy irányba halad a világ és benne a mi országunk - fogalmazta meg a miniszterelnök. Arra van szükség, hogy a hazai, oktatási és képzési stmktúra jó szakembereket bocsásson ki, hogy végre ne csak jó ötleteink legyenek, de legyen energiánk ezek megvalósítására is. így érkezhet meg Magyarország Európába - és Európa így érkezik meg Magyarországra. Ezt kívánom mindannyiunknak - fejezte be Horn Gyula miniszterelnök. Hozzászólások, vélemények Az államháztartási reform folytatását, az infláció csökkentését és a makroökonómiai egyensúly fenntartását emelte ki Lámfalussy Sándor, a frank- furtban működő Európai Monetáris Intézet (EMI) elnöke a magyar kormányzat előtt álló gazdaságpolitikai feladatok közül. Ezután Kovács László külügyminiszter emelkedett szólásra, s a külföldiek előtt ismertette a Magyarország külpolitikáját meghatározó prioritásokat. Ezek - Kovács szavai szerint - természetesen az euro-at- lanti integrációval kapcsolatos kérdések, amelyek nem egy esetben közelről érintik a konferencián részt vevőket is. Ghéczy Zsolt Németországban élő jogász szerint a Német Szövetségi Köztársaság prioritásként kezeli Magyarország felvételét az EU-ba. Véleménye szerint nem számíthatunk arra, hogy belépésünk után megnyílik számunkra a „bőség szaruja”. Medg'yessy Péter pénzügy- miniszter előadásában azt emelte ki, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamosan Magyarországon javult a gazdasági egyensúly. E folyamatokat áttekintve rámutatott arra, hogy a rendszerváltás óta eltelt időszakot a külföldi tőke és a hazai magánvállalkozók megjelenése jellemzi. Becslések szerint ma Magyarországon a GDP mintegy 25 százalékát állítják elő az állami, 50 százalékát a belföldi magánvállalkozói, 25 százalékát pedig a külföldi kézben lévő cégek. Magyar Bálint szerint Magyarország EU-csatlakozása szempontjából kulcskérdés a sikeres oktatás és hozzá a pénzügyi feltételek biztosítása. A művelődési tárca vezetője kiemelte: Európában egyedülálló a Sulinet program, amelynek keretében ezer középiskolából immár 600 csatlakozik az Internet világhálójához. Andre Kosztolany Franciaországban élő gazdasági és pénzügyi szakértő szerint Magyar- ország és a magyarság hírneve továbbra is igen kitűnő a világban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kismértékű infláció nem katasztrófa, hanem olyan pozitívum, amely elkerülhetetlen a gazdaság eredményes fejlődése szempontjából. A gazdasági növekedés fenntartását nevezte Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter a magyar gazdaságpolitika idei legfontosabb feladatának. Kádár Béla, az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának elnöke a verseny- képesség átfogó értelmezésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint a kormányzatnak a GDP 6-8 százalékát kellene átcsoportosítani a csatlakozás előtti időszakban az integrációs célokra. Méray Tibor Franciaországban élő író köszönetét mondott a kormányzatnak és azoknak a külföldön élő magyaroknak, akik anyagi segítséget nyújtottak ahhoz, hogy a párizsi Magyar Házban diákotthon létesülhessen. Az író hangot adott annak a véleményének, amely szerint a kisebbségi magyarság ügyének kezelése mellett a nyugati magyarsággal való kapcsolattartás is az állam feladatai közé tartozik. Méray javasolta, hogy a kormányzat erre a célra hozzon létre egy hivatalt. Osváth György, az Európai Unió Bizottságának tiszteletbeli igazgatója felszólalásában kiemelte: a történelem bebizonyította, hogy az Európai Unió' tagjává vált kisebb államok népei csatlakozásuk óta nem vesztették el nemzeti identitásukat, sőt sikerült továbbfejleszteniük azt. Demján Sándor, a Gránit Pólus Beruházási és Fejlesztési Rt. elnökének megítélése szerint az európai csatlakozás legfontosabb feltétele, hogy Magyarország úgymond olcsó államot hozzon létre. Úgy vélekedett: megengedhetetlen például, hogy egy ilyen kis országban egymillió közalkalmazott legyen. Josef von Ferenczy tiszteletbeli nagykövet (Németország) az európai csatlakozás kapcsán a civil szervezetek párbeszédének fontosságát emelte ki. Megítélése szerint ezek a tömörülések egyre szélesebb körben kapcsolódnak be az európai integráció folyamatába. Markó Béla, az RMDSZ elnöke arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy Magyarországgal való kapcsolatának erősítése előre lendíthetné Romániát a NATO és az EU felé. Az RMDSZ döntő szerepet játszhat a megfelelő út kiválasztásában, felemelve szavát a határátkelés megszigorítása érdekében tervezett magyarországi intézkedések ellen. Dobozy István, a Világbank programvezető főmunkatársa a tanácskozáson annak a véleményének adott hangot, hogy az EU-n belüli boldogulásunk nagyban függ attól, napszámosként vagy részvényesként veszik-e fel az országot a tagok közé. Bodor Pál, az Európai Újságírók Szövetsége magyar tagozatának elnöke szerint az a legfontosabb, hányán néznek fel hazánkra. Az összeállítást a FEB munkatársai, Németh Zsuzsa, Szalóky Eszter, Takács Mariann, Tardos János, Diósi Imre és Kallus György készítenék.
