Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-19 / 42. szám

2. oldal VlLÁGTÜKÖR 1998. február 19., csütörtök Alapvető változásokat az 1990 óta tartó európai integrá­ciós folyamaton a választások után felálló magyar kormány akkor sem hajt végre, ha azt a kormányt a mai ellenzék ala­kíthatja meg - közölte London­ban Orbán Viktor, az európai integrációs ügyek országgyű­lési bizottságának elnöke Robin Cook brit külügyminiszterrel. Száz Zoltán nemzetközi jo­gász a washingtoni magyar nagykövetségen átvette a Ma­gyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (polgári tagozat) kitüntetést, amelyet a többi kö­zött a romániai magyarság jo­gainak védelmében kifejtett eredményes tevékenysége el­ismeréseként kapott. Az Egye­sült Államokban élő jogász több évtizeden keresztül segí­tette az Amerikába érkezett magyarokat a letelepedésben. Meghalt két magyar békefenn­tartó katona Egyiptomban, a Sínai-félszigeten. Az ismeret­len okokból bekövetkezett köz­lekedési balesetben életét vesz­tette Molnár Lőrinc törzsőrmes­ter és Hídvégi Attila őrmester. Társuk, Majer János rendőr törzszászlós könnyebb sérülést szenvedett. Önként feladja magát 10 na­pon belül Simo Zarics, akit a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék azzal vádol, hogy részt vett a Bosanski Samac-i muszlimok elűzésében. Koalíciós kormány létreho­zásáról állapodott meg a Vük Draskovics vezette Szerb Meg­újhodási Mozgalom (SPO) és valamennyi hatalmon lévő bal­oldali párt Szerbiában. Hírek szerint Draskovics miniszterel­nök-helyettes lesz. Rekordtávolságra került a Földtől az 1977-ben Floridában felbocsátott Voyager 1, amely nukleáris elemeivel a tervek szerint 2020-ig lesz működő­képes, és addig 22,5 milliárd ki­lométert tesz meg. Az amerikai űrszonda 10,4 milliárd kilomé­terrel a Pioneer 1 csúcsát dön­tötte meg, feladata a Naprend­szer vizsgálata. A szabad polgár címet ado­mányozta a londoni City elöljá­rósága Helmut Kohlnak. A né­met kancellár az első európai vezető, aki az eredetileg csak az arra érdemes brit állampolgá­roknak szánt ősi címet elnyerte. Kohl kiváltságai közé tartozik ezentúl, hogy juhait hídvám le­rovása nélkül terelheti át a To­wer Bridge-en, a hetivásárokon felállíthatja elárusító asztalai­kat, és mentességet élvez a ha­tósági eljárás alól akkor is, ha részegen találna közbotrányt okozni a City határain belül. Moszkva hajlandó konzultációra a magyar műkincsek ügyében Fenntartások a NATO-bővítés miatt Új európai választóvonalak ellen. Jevgenyij Primakov és Kovács László, fotó: feb/diósi IMRE A többi között az iraki válság rendezéséről, az euro-atlanti integrációról és a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról tárgyalt Budapesten Jevgenyij Primakov, az Oroszországi Föderáció külügyminisztere vendéglátójával, Kovács Lászlóval. Jevgenyij Primakov arról tájé­koztatta magyar partnerét, hogy Oroszország nem támogatja a katonai erő alkalmazását Irak­ban, de Bagdadnak meg kell semmisítenie tömegpusztító fegyvereit. Az orosz külügymi­niszter kifejtette: most kedvező feltételek kezdenek kibonta­kozni a válság politikai eszkö­zökkel történő rendezésére. Kovács László az orosz ven­déggel folytatott találkozón hangsúlyozta: Magyarország arra törekszik, hogy a NATO- hoz való csatlakozása ne legyen kedvezőtlen hatással a ma­gyar-orosz viszonyra. Jevge­nyij Primakov ugyanakkor megerősítette, hogy Moszkva - bár befejezett ténynek te­kinti Magyarország euro-at­lanti orientációját - változat­lanul negatívan viszonyul a NATO bővítési folyamatához, a balti államok esetleges csat­lakozását pedig egyenesen el­fogadhatatlannak tartja. A magyar külügyminiszter tájékoztatása szerint Magyar- ország egy politikailag és gaz­daságilag stabil, demokratikus Oroszország létében érdekelt, valamint abban, hogy a bővülő NATO és Európai Unió har­monikusan illeszkedjék az összeurópai biztonsági archi­tektúrába. Utóbbiban pedig Oroszországnak szerves részt kell alkotnia. Jevgenyij Primakov újság­íróknak elmondta: a második világháború során Oroszor­szágba hurcolt magyar műkin­csek visszajuttatásához mind­két félnek lépéseket kell ten­nie. Az orosz fél jogilag abból indul ki, hogy 1947-ben Ma­gyarország is aláírta a béke- szerződést, ami kizár bármi­féle követelést Oroszországgal szemben. De mert a két fél a kapcsolatok erősítésére és fej­lesztésére törekszik, folyta­tódhat a véleménycsere. Ma­gyarország kész bizonyos gesztusok megtételére, pél­dául orosz múzeumi mene­dzserek továbbképzésére. Viaszbálvány. Teng Hsziao-ping egyik tisztelője a ma egy éve elhunyt politikus figurája előtt, a pekingi panoptikumban. A hivatalos Kína azonban rendkívül visszafogottan emléke­zik a gazdasági reformok - az „egy ország, két rendszer” - atyjára. fotó: feb/reuters Kofi Annán közvetítő útja Washington feltételekkel adta áldását Kofi Annan ENSZ-főtitkár a Biztonsági Tanács felhatal­mazásával pénteken Bag­dadba utazik. A BT öt állandó tagjának kép­viselői kedd este jutottak egyetértésre azokról az alap­elvekről, amelyek birtokában a ghanai származású diplomata még egy utolsó próbálkozást tehet a konfliktus diplomáciai megoldására. A bagdadi kor­mány már előre jelezte, hogy kész együttműködni a főtit­kárral. Bili Richardson amerikai ENSZ-nagykövet közölte, hogy kormánya támogatja Kofi An­nan küldetését. Azt azonban le­szögezte, hogy az Egyesült Ál­lamok fenntartja magának a jo­got a próbálkozás eredményé­nek az elutasítására, ha a kime­netel „nincs összhangban a Biz­tonsági Tanács határozataival vagy az Egyesült Államok nemzeti érdekeivel”. A brit képviselő, John Wes- ton a tanácskozást követően ugyancsak kijelentette, hogy a főtitkár „élvezi a bizalmunkat”. ENSZ-diplomaták szerint olyan megoldási terv körvona­lazódik, amelynek értelmében Bagdadnak bele kellene egyez­nie az összes létesítmény és helyszín megnyitásába az UNSCOM-szemlék akadályta­lan elvégzése érdekében. Egy konfliktus esetén Izrael gondoskodni kíván azokról a külföldiekről, köztük a mintegy 65 ezer magyar állampolgárról - turistákról, vendégmunkások­ról - is, akik hivatalosan vagy engedély nélkül tartózkodnak az országban. A vendégmunká­sok letét ellenében gázmaszkot és védőeszközöket kapnak. Magánkézbe adnának serfőzőt és bizsugyárat Toporgó cseh privatizáció A magánosítás már három éve egy helyben topog Cseh­országban - ismerte el Iván Pilip pénzügyminiszter. A gazdasági szakember kifej­tette: jelenleg 134 cseh - köz­tük 42 stratégiai - vállalat van többségi állami tulajdonban. Összesen több mint ezer cégnél kell tehát befejezni a magánosí­tást. Ezek között 452 olyannál, amelyet még az úgynevezett nagyprivatizációs törvény szel­lemében sem alakítottak át. A Nemzeti Vagyonalap ki­mutatása szerint ezeknek a cé­geknek könyv szerinti összér­téke mintegy 250 milliárd ko­rona. „Az államkasszába ebből több tízmilliárd korona haszon folyhatna be, viszont teljesen elrugaszkodik a valóságtól egyes politikusok elképzelése, hogy a pénzből lehetne finan­szírozni a nyugdíjrendszer ter­vezett reformját” - vélte Iván Pilip. A privatizáció felgyorsítását és befejezését még Václav Klaus kormánya ígérte meg a tavalyi megszorító intézkedé­sek elfogadásakor, és ezt az ígéretet a Josef Tosovsky ve­zette kabinet is megismételte. A tárca tervei szerint még az idén mintegy 50 társaságot le­hetne eladni, egyebek közt a budejovicei Budvar sörgyárat, a jabloneci Bizuterie bizsugyárat, a Ceská Typografie nyomdát, az Unipetrol vegyiműveket. Gyilkolással az életért Amerikában tiltakoznak az abortusz ellen Negyedszázada engedélyezték először az abortuszt az Egye­sült Államokban. Évtizedünk eleje óta valóságos erőszakhullám bontakozott ki a művi vetélés ellen a tengerentú­lon. Az abortusz miatt tiltakozó szervezetek tüntetéseket ren­deznek a „bűnös” klinikák előtt, felgyújtják vagy feldúlják őket, fenyegető levelekkel árasztják el a személyzetet. Az egyik tüntetés fiatal rész­vevője 1993-ban Floridában agyonlőtt egy orvost. A tettest életfogytiglanra ítélték. Egy másik gyilkost, aki egy orvost és testőrét ölte meg, halálbünte­tésre ítélték. Különösen drámai volt az az alabamai eset, amikor pokolgé­pet robbantottak az egyik kli­nika előtt. Az ott posztoló rendőr az életét vesztette, az egyik ápolónő pedig súlyosan megsebesült. A házilag készí­tett robbanószerkezet elhelye­zőjének éppúgy nem bukkantak a nyomára, mint annak, aki két éve egy atlantai klinikánál se- besített meg hasonló bombával hét embert. A hatóságok feltételezik, hogy összefüggés lehet az ese­tek között, sőt alighanem az at­lantai olimpia idején elkövetett robbantással is a terhességmeg­szakítás ellenzői üzentek. Ferenczy Europress Fekete özvegyek, vasszüzek Német sikerkönyv Báthory Erzsébet rémtetteiről Valódi könyvslágernek számít Németországban Christian Bolté és Klaus Dimmler műve. A Fekete özvegyek és vasszüzek című kötet sokat ígérő alcíme: Gyilkos nők története. A szerzők számos neves pszi­chológust, történészt idéznek, akik megerősítik: a női gyilko­sok sokszor kegyetlenebb, gát­lástalanabb, agyafúrtabb bűnö­zők, mint az erősebbik nem képviselői. A tényekre támasz­kodó munka felvillantja a szoknyás szörnyek portréit. Az egyik legemlékezetesebb közülük Margarethe Gottfried. A múlt században élt hölgy ar­zénnal és patkányméreggel ti­zenöt embert ölt meg. Köztük több férjét, szeretőjét, gyerme­két és mindkét szülőjét. Ámikor 1831-ben kivégezték, 35 ezer néző látta, amint a hóhér pal­losa lecsapja a fejet, amelyet később spirituszba téve múze­umban állítottak ki. A neves európai méregki­rálynők közé tartozik a 17. szá­zadi De Brinuliiliers márkinő. Megölte a férjét, apját, mindkét testvérét és a nővérét. Áldozatai között nem egy szerencsétlen szegény, beteg ember is akadt. Az arisztokrata hölgynek elég pénze volt ahhoz, hogy 43 évesen Angliába meneküljön, de ott letartóztatták, 1676 júliu­sában lefejezték, majd máglyán elégették. A könyv egyik legnagyobb sztárja hazánk lánya, a hírhedt Báthory Erzsébet, akit a szer­zők kora nagy tömeggyilkosá­nak minősítenek. Számtalan rokona, udvarhölgye és főleg cselédje-jobbágya lett - kínha­lállal - a szadista grófnő áldo­zata. Előszeretettel használt kínzóeszköze volt az úgyneve­zett vasszűz. A szerencsétlen lányokat kalodaszerű fémszer­kezetbe zárták, és az erre a célra fúrt lyukakon keresztül izzó tűkkel szurkálták őket. Báthory egyrészt a szó szo­ros értelmében irtotta azokat, akik akár nőként, akár örökségi ügyekben családtagként a rivá­lisai lehettek volna, másrészt hitt abban, hogy a szüzek vére, ha megfürdőzik benne és kor­tyolgat belőle, konzerválja a fiatalságát. (harmat) A parketten: andalító valóság; a tévéfilmen: mérgesgáz-támadás Operabálról álmodik a bécsi lány Az osztrák fővárosban az operabál a farsangi idény csúcsa. Mindig csütörtökön, az idén február 19-én rendezik meg. Ma este 10-kor kezdődik, pénteken hajnali 5-ig tart. A belépő ára átszámítva 44 ezer forint, a páholybérleté több mint másfél millió. A je­gyek azonban rendszerint az utolsó darabig elkelnek. Min­den lányos mama nagy álma ugyanis, hogy az ő gyermeke is ott keringőzzék a parketton. Az operabálon mindannyiszor megannyi előkelőség is meg­jelenik: a köztársasági elnök hivatalból, kormányfők, mi­niszterek, új- és régi gazda­gok, osztrák és külföldi sztá­rok pedig „csak úgy”. Bécs mindig is imádott mu­latni. A pórnép, meg a polgá­rok nagyrészt az új bort mérő­városszéli kocsmákban (heu- rigerekben), a gazdagok és előkelők, köztük a pénzüket, vagyonukat a császárvárosban költő magyar mágnások a pa­lotákban. A történelem is megörökítette a táncoló kong­resszust, amikor Napóleon le­verése után az európai uralko­dók Bécsben farsangoltak, és közben újra fölosztották ma­guk között a kontinenst. Ferenc József sem akart el­maradni Párizstól, ahol már jó ideje hálóztak az operában, ezért 1854-ben elrendelte a bécsi dalszínház megépítését. Az első mulatság azonban 1877. december 11-ig váratott magára. Ott hangzott el elő­ször az Operabál című polka, Eduard Strauss szerzeménye. A második világháború utolsó heteiben csaknem telje­sem elpusztult bécsi állami operaházat 1955 végére építet­ték újjá, és 1956. február 9-én rendeztek benne újra estélyt. Filmek is készültek az ope­rabálról. A legújabbat néhány hét múlva mutatja be az oszt­rák tévé és a SÄT1. A svájci Urs Egger alkotásában a ke­ringődallamokat velőtrázó si­kolyok nyomják el. És a döb­benet csöndje: mérgesgáz-tá- madást intéznek az önfeledten bálozók ellen, négyezren lelik szörnyű kínok közt halá­lukat. Kulcsár László

Next

/
Oldalképek
Tartalom