Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-02 / 27. szám

1998. február 2„ hétfő Hazai Tükör 5. oldal Erőltetett parlamenti menet Sok a törvényjavaslat, kevés az idő Egyelőre nem lesz új alkot­mány, Bős ügye is csak a kö­vetkező törvényhozási sza­kaszban kerül a parlament elé. Fontos azonban, hogy még ebben a ciklusban meg­oldódjon a kisebbségi képvi­selet - nyilatkozta Gál Zoltán a tavaszi parlamenti menet­rendről. Az Országgyűlés elnöke szerint a büntető-eljárási kódexnek, a sporttörvény-módosításnak, a távhő-szolgáltatási törvénynek mindenképpen meg kellene születnie még a tavaszi ülés­szakon. Ugyancsak sürgetőnek tartja a kisebbségek parlamenti képviseletének megoldását és az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló határozat meghozatalát. Hasonlóképp el­odázhatatlan törvényhozói fel­adat az önkormányzatok 1998- as címzett és céltámogatásaira vonatkozó javaslat megtárgya­lása és több, már a plénum elé került téma lezárása döntésho­zatallal. A sokakat érintő, s az állam- szervezet működése szempont­jából fontos törvényeket tehát meg kell hozni, ehhez képest másodlagos, hogy ez milyen hosszú ülésszakot igényel, vé­lekedett a Ház elnöke. Gál egyébként nem ért egyet az alkotmánybírák mandátu­mának meghosszabbításával és jelölésük rendszerének átalakí­tásával. Kisebbségi keretegyezmény Február elsején életbe lépett a nemzeti kisebbségek védel­mét célzó nemzetközi jogi ér­vényű egyezmény. Az aláírók között van Magyarország és - Jugoszláviát kivéve - az ösz- szes szomszédos ország. A nemzetközi szervezet 1949- es megalakulása óta törekszik a szabályozásra, az általános normák megalkotására, az Em­beri Jogok Európai Egyezmé­nyének e témakörbe vágó ki­egészítésére. A folyamatot a közelmúlt közép- és kelet­európai politikai változásai gyorsították fel. Az állam- és kormányfők 1993. október 8-9-én Bécsben kifejezték meggyőződésüket, hogy a nemzetiségek, kisebb­ségek védelme a kontinens sta­bilitásának és demokratikus biztonságának lényegi eleme. A 31 cikkből álló dokumentum lényege, hogy az államok saját területükön védelmezik a nem­zeti kisebbségek létezését. Az elvek közé tartozik a tör­vény előtti, továbbá a gazda­sági, társadalmi, politikai és kulturális egyenlőség, a pozitív diszkrimináció, az asszimiláció tilalma, az identitás lényegi elemeinek megőrzéséhez szük­séges feltételek biztosítása, a kultúrák közötti párbeszéd a kölcsönös megértés és tisztelet érdekében, az erőszakos fenye­getések elleni védelem. A keretegyezményt a kisebb­ségi magyarságnak otthont adó szomszédos államok Jugoszlá­via kivételével mind aláírták, il­letve Ausztria, Szlovénia és Ju­goszlávia kivételével ratifikál­ták is. Ez már igazi tél A mackóprognózis igencsak bizonytalan Befagyott a Tisza felső szaka­sza. Tokaj fölött 8-10 centi­méter vastagságú összefüggő jég borítja a folyót, Tokaj és Tiszalök között kétcentis a jégtakaró, Tiszalök és Tisza- újvár között part menti jég képződött. Az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság jégtörő hajói közül kettő Tokajnál, a Bodrog torkolatánál, kettő a tiszalöki erőműnél vár bevetésre. Bártfai Erzsébet meteoroló­gus szerint könnyen lehet, hogy a jégtörőknek bőven lesz dol­guk: kemény hidegekkel kell számolnunk. Éjszakánként ki­váltképp mélyre süllyed a hő­mérő higanyszála. Hajnalon­ként már ezen a héten -15 fokra is lehűlhet a levegő. Nappal 2-3, éjszaka pedig 5 fokkal hi­degebb lesz a szokásosnál. Or­szágos havazásra nincs kilátás. Ma a macimeteorológus is prognózist ad: ha barlangjából előbújva meglátja árnyékát, visszavonul, mert hosszú tél ígérkezik. Ha nem látja az ár­nyékát, kinn marad, mert a tél hamarosan véget ér. Az állatkertek „komfortjá­ban” élő medvék jövés-mené­séből azonban kár volna bármi­lyen következtetést levonni - mondja Szabó Márta, a buda­pesti zoo szakembere. Ők ugyanis télen-nyáron egyfor­mán ki-besétálnak barlangjuk- ból-barlangjukba. Jórészt füg­getlenül attól, hogy süt-e a nap, vagy felhős az ég. Ug-Cs A koalíciós viták nem tartoznak a szélesebb nyilvánosságra Munka, jó fizetés, tisztes nyugdíj Az ország felemelkedésében nincs alternatívája a szocialista politikának - jelentette ki az MSZP országgyűlési frakciójá­nak és választmányának tegnapi együttes ülésén Horn Gyula. A pártelnök-miniszterelnök szerint az ellenzék nem képes a kormányzásra, mert nincsenek elképzelései és szak­emberei. Az MSZP, velük ellentétben, csak annyiban kíván a múlttal foglalkozni, amennyiben ez a jelent befolyásolja. Előtérben a létbiztonság megteremtése fotó: feb/diósi imre Nem látja értelmét a felelős­ségre vonásnak, pereskedés­nek annak ellenére, hogy 1990 és 1994 között 500-700 milli­árd forintos állami vagyon porladt szét és 5-7 milliárddal több kárpótlási jegyet adtak ki, mint amire határozat volt. Visszautasította az ellenzék támadásait, példaként a Xénia­láz elleni kampányt említette, amit a fiatalok, a gyermekek elleni támadásnak nevezett. Koalíciós viták Szóvá tette, hogy az SZDSZ egyes politikusai nem tartják be a Koalíciós Egyeztető Ta­nács decemberi ülésén szüle­tett megállapodást a kormány­pártok közötti nyilvános vita beszüntetéséről. Mint mondta, tartva a rendőrállamiságtól, „bizonyos neoliberális törek­vések megakadályoztak több, a közbiztonság javításához szükséges szervezeti lépést”. Feladatok az oktatásban Szólt arról is, hogy a halálbün­tetés visszaállítása nem jár­ható út, aki viszont emberéle­tet oltott ki, az többé ne kerül­hessen ki a börtönből. Az oktatásban az esély- egyenlőséget hiányolta a mi­niszterelnök. A következő na­pokban a hallgatói támogatá­sok ésszerű átalakításáról fo­lyó tárgyalások meggyorsítá­sát fogja megkövetelni a mű­velődési tárcától. Megje­gyezte: az MSZP elkötelezett a pedagógusok helyzetének javítása mellett. Az MSZP és az SZDSZ vé­leménykülönbségei közül ki­emelte az állam és az egyház viszonyát, az idősek és gyer­mekek támogatását, a Duna hasznosítását és a cigánykér­dést. Leszögezte: a kormány átfogó cigánypolitikával ren­delkezik, legitim partnere az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat. A társadalmi együttélés normáit mindenki­nek, így a kisebbségeknek is be kell tartaniuk. Egyes ci­gányszervezeteket azzal vá­dolt meg, hogy a bajkeverés­ben érdekeltek. Érdekünk a megegyezés Bős kérdésével kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalma­zott: a többség érdeke a meg­egyezés Szlovákiával, akkor is, ha nem alakul ki konszen­zus az ügyben. Az előkészítés alatt álló magyar-szlovák megállapodásról annyit mon­dott: a Duna és a vízi energia közös hasznosítását kell szol­gálnia. Politikai követelménynek nevezte a kisebbségek parla­menti képviseletének biztosí­tását. Az alkotmánybírósági törvény javasolt módosításáról szólva a testület zavartalan működését emelte ki. A következő évek legfonto­sabb feladata Horn szerint az európai szociális normák meghonosítása. A jólét megte­remtése csak hosszabb távon lehetséges, jelenleg a létbiz­tonságra kell helyezni a hang­súlyt. Ez munkahelyteremtést, jó fizetéseket, elfogadható mértékű nyugdíjakat és min­denkinek hozzáférhető tanu­lási lehetőséget jelent. Táltos erő. Kunkovács László messzi földön készült néprajzi fotográfiái az időben is a messzi múltba repítenek. A mongol hegyekben lakó pásztornép öregjei akár a népvándorlás előtti magyar törzsek fiai is lehetnének. Énekük, szerszámaik, mozdulataik bennünk is fur­csa visszhangot keltenek. A kiállítás pénteken nyűt a Vigadó Galériában. fotó: feb/diósi Az infláció egyjegyű lesz? Legalább évi 5 százalékos gaz­dasági növekedéssel és emel­kedő reálbérekkel számol az SZDSZ gazdasági programja. A tervezetet a párt országos ta­nácsa szombati ülésén vitatta meg. A tanácskozást követően Kuncze Gábor pártelnök kije­lentette: a kisebbik koalíciós párt szerint lehetséges, hogy az ezredfordulóra egy számje­gyűre mérséklődjék az infláció. Gazdasági konferencia. A személyi és vagyonbiztonság erősítését, a korrupció mérsék­lését, a feketegazdaság arányá­nak csökkentését, valamint a jogalkotás minőségének javítá­sát és a kiszámíthatóságot so­rolta Orbán Viktor a következő kormány sikeres gazdaságpoli­tikájának feltételei közé szom­baton a Fidesz-Magyar Polgári Párt gazdasági konferenciáján. Csúcs elhagyta a MIÉP-et. Csúcs László, a Magyar Rádió volt alelnöke a Kisgazdapárt színeiben indul a májusi válasz­tásokon - jelentették be az FKGP elnöki kabinetjének szombati tájékoztatóján. Csúcs kijelentette: korábbi pártjának, a MIÉP-nek valójában nincs programja, a pártot a szakmai­ságot kirekesztő érzelmi politi­zálás jellemzi. Fórum a kisebbségieknek. Az MDF elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány kam­pánycélokra akarja felhasználni a kisebbségeket. Minthogy eb­ben az évezredben már nem va­lószínű, hogy választott kisebb­ségi képviselők kerüljenek a parlamentbe, az MDF meg­vizsgálja annak lehetőségét, hogyan tudja a listáin helyzetbe hozni őket. Erről Gémesi György ügyvezető elnök szólt a párt országos választmánya ülésének szünetében. Szabó a Xéniáról. Ha a Ma­gyar Demokrata Néppárt ren­delkezésére álló információk igazak, akkor a Xénia-ügy hát­terében politikai, gazdasági és pedagógiai érdekcsoportok üt­közése fedezhető fel - jelen­tette ki Szabó Iván, az MDNP elnöke egy vasárnapi sajtóbe­szélgetésen. A pártelnök hozzá­tette: az ügyet felkavaró újság­cikk mögött üzleti érdekütkö­zésről, a koalíción belüli politi­kai párharcról lehet szó. Farkas megvédte Hornt. Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat visszautasítja egyes úgynevezett .jogvédő szervezetek” hamis állításait, amelyek szerint Horn Gyula miniszterelnök rasszista jellegű kijelentéseket tett volna a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi Szövetség kong­resszusán. Az OCKÖ egyhan­gúlag elfogadott állásfoglalását Farkas Flórián elnök ismertette. A 2000 forintos megjelenésével nem nő a forgalomban levő pénz mennyisége Egygrammos az újszülött bankó Hivatalosan tegnap, azaz február elsején debütált, a gyakor­latban ma kezdi meg „közszereplését” a fizetőeszközök család­jának legfiatalabb tagja, az új kétezres. A papírpénzek benjá- minja barnás-drappos-zöldes árnyalatú, egyik oldalán Bethlen Gábor arcképe , a másikon pedig a „Bethlen Gábort tudósai között” című metszet látható. Radó Ákos, a Magyar Nemzeti Bank emissziós főosztályának vezetője szerkesztőségünknek nyilatkozva elmondta: a jegy­bank körlevélben értesítette a kereskedelmi pénzintézeteket és a postahivatalokat, hogy hét­főtől bankjegyrendeléseikben az eddig használatos címletek mellett 2000 forintosokat is igényelhetnek a készpénzforga­lom számára. Az új címlet mérete 154 mil­liméterszer 70 milliméter. A tízezer forintoshoz hasonlóan hologram hatású fémcsík osztja ketté, amely védelmet nyújt a hamisítások ellen, s hátoldalán a vakok és csökkentlátókra te­kintettel a felismerhetőségét elősegítő jel található. Egy-egy bankó súlya pontosan egy gramm, így a kétmillió forintot érő ezres köteg kereken egy ki­lót nyom.- Az új bankjegy megjelené­sével a forgalomban lévő pénz összértéke nem változik ­mondja a főosztályvezető, cá­folva a félelmeket, hogy a nagy címletű fizetőeszközök megje­lenése a forint romlásával járna. Mint mondja, a bankjegyek címletösszetétele és az infláció köszönőviszonyban sincs egy­mással. Pusztán arról van szó, hogy a kétezresek más címlet­értékeket helyettesítenek. A forgalomban lévő bankjegyek darabszáma viszont csökkenni fog, ami jelentős megtakarítást eredményez, mert ha kevesebb papírpénz van a piacon, keve­sebbet kell a későbbiek során gyártani. A jegybank éppen az átvál­tási arányok javítása, valamint a készpénzforgalom költségei­nek csökkentése érdekében ve­zette be a kétezrest. A kereske­delmi bankok fiókjaiban tehát már hétfőn találkozhatunk a pénzpiac újoncával. A kártya- tulajdonosoknak azonban türe­lemmel kell lenniük, a friss bankjegyeket ugyanis még egyetlen pénzkiadó automata sem tudja biztonságosan ke­zelni, mert összetapadnak. A forgalomban eltöltött néhány hónap szükséges ahhoz, hogy az automatákba helyezhetők legyenek. S ami nem mellékes: a kétez­resnek ugyanolyan biztonsági elemei vannak, mint a tízezres­nek, amelyet az elmúlt nyolc hónapban egyetlen esetben sem tudtak hamisítani. Újvári Gizella Adalékok fizetőeszközeink anyakönyvi kivonatából Címlet bankjegy érme Bevonási határidő* Elévülési határidő’* 20 forintos 1992. IX. 30. 1993. XII. 31. 10 forintos 1992. IX. 30. 1993. XII. 31. 5 filléres 1992. IX. 30. 1993. XII. 31. 2 filléres 1992. IX. 30. 1993. XII. 31. 20 forintos 1995. VI. 30. 1995. XII. 31. 10 forintos 1995. VI. 30. 1995. XII. 31. 5 forintos 1995. VI. 30. 1995. XII. 31. 2 forintos 1995. VI. 30. 1995. XII. 31. 1 forintos 1995. VI. 30. 1995. XII. 31. 50 forintos 19%. VI. 30. 19%. XII. 31. 20 filléres 19%. IX. 30. 1997. XII. 31. 10 filléres 19%. IX. 30. 1997. XII. 31. 100 forintos 1998. XII. 31. 2000. XII. 31. ’A bevonási határidőig törvényes fizetőeszközök, ezt kővetően senki sem köteles azokat fizetésül elfogadni. A bankok, a posta és az MNB a bevonás alatt álló bankjegy eket és érméket az elévülési határnapig magyar törvényes fizetőeszközre névértéken átváltja. ”Az elévülési határidőt követően már az MNB sem fogadja el a bevont bankjegyeket és érméket

Next

/
Oldalképek
Tartalom