Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-11 / 35. szám
2. oldal Világtükör 1998. február 11., szerda A grúz elnök túlélte a merényletet Eduard Sevardnadze a grúz televízióban azt mondta, hogy a merénylettel nemcsak őt, hanem egész Grúziát fel akarták robbantani. „Nagyon jól előkészített katonai akció volt, csoda, hogy életben maradtam” - mondta a 70 éves államfő. A merénylők gránátokat lőttek ki és géppisztolyból tüzeltek az elnöki kocsioszlopra. Sevardnadze testőrsége viszonozta a tüzet. Az egykori szovjet külügyminiszter - páncélozott gépkocsijában - sértetlen maradt. A tűzharcban életét vesztette az egyik merénylő, a 28 éves csecsen Viszamudin Dzsangalijev és az elnök testőrségének két tagja - köztük az is, aki az 1995. augusztus 29-én elkövetett első merénylet idején Sevardnadze életét megmentette. Négy testőr megsebesült. A grúz államfő ellen hétfő este elkövetett sikertelen merénylet után Tbilisziben katonák cirkálnak az utcákon, megerősítették a középületek őrzését. Kaka Targamadze grúz belügyminiszter elrendelte a határok fokozott ellenőrzését. Katonák őrzik a sérült gépkocsit FOTÓ: FEB/REUTERS Az ellenzők is támogatják a bővítést Amerikai kérés a katonai megoldás támogatására Történelmi pillanatnak nevezte a NATO-bővítést Zbigniew Brzezinski volt amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó. A neves politológus azon a konferencián beszélt, amelyet az Új Atlanti Kezdeményezés elnevezésű szervezet rendezett a NATO kiszélesítéséről Kovács László magyar, Bronis- law Geremek lengyel és Jaros- lav Sedivy cseh külügyminiszter részvételével. A szövetség bővítésével szemben határozott fenntartásokat hangoztató tekintélyes szenátorokkal is találkozott a három vendégpolitikus. Hasonló eszmecserére most első ízben került sor Craig Thomas wyomingi republikánus, Max Baucus montanai demokrata párti és Pat Roberts kansasi republikánus szenátorral. Az amerikai törvényhozók rendkívül nagyra értékelték a három közép-európai ország eredményeit, és közölték: a csatlakozás feltehetően támogatást fog kapni a szenátusban, méghozzá meggyőző többséggel. A budapesti Külügyminisztérium megerősítette: hivatalos felkérést kapott Magyarország az Egyesült Államoktól egy esetleges Irak elleni katonai akció támogatására. A sajtóiroda a felkérés tartalmát egyelőre nem kívánja nyilvánosságra hozni. „Hazánk együtt kíván működni a NATO-tagállamokkal, és egyezteti velük álláspontját az Irak-el- len' setleges katonai fellépés kérdésében” - nyilatkozta az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. Szent-Iványi István hozzátette: „Magyar katonai erő külföldi alkalmazása csak parlamenti hozzájárulással lehetséges, és a képviselők legalább kétharmadának támogatnia kell.” Kovács László Zágráb nem ad támaszpontokat A horvát közvélemény nagyobbik része egyelőre elutasítja azt, hogy amerikai katonai támaszpontokat létesítsenek az 1991-ben függetlenné vált Horvátország területén. A kormánypárti Vecemi List című lap a felmérést azzal kapcsolatban készíttette, hogy Gojko Susak védelmi miniszter washingtoni látogatása idején Wesley Clark tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka amerikai csapatok horvátországi elhelyezési lehetőségeit firtatta, a horvát miniszter Zára és Slavonski Brod térségét ajánlotta e célra. Ha az amerikai csapatok Horvátországban is állomásozhattak volna, az esetleg feleslegessé tette volna a taszári bázist. Susak szerint Zágráb előtt lehetőség nyílt arra, hogy Horvátország az év végéig a békepartneri program részese legyen. Tőkés László a magyarokról A román és a magyar politikai vezetés a romániai magyarság jogait illetően „nyugati megrendelésre és tetszésre kirakatpolitikát folytat” - hangoztatta kedden Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. A királyhágó-mel- léki református püspök, aki az RMDSZ-en belül kezdettől fogva kritikusan értékelte a kormányba való belépést, annak a véleményének ad hangot, hogy „Románia, amelynek hűséges állampolgárai vagyunk, továbbra sem hajlandó a románokéval egyenlő jogokat nyújtani a határain belül élő magyaroknak”. Tőkés László számon kéri az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaszolgáltatását, az állami magyar nyelvű felsőoktatás helyreállítását is. Káposztalevessel az elbocsátás ellen Nem mindennapi módját választotta a román légitársaság, a Tarom 29 légi-utaskísérője annak, hogy megőrizhesse az állását. A hölgyek - enyhén szólva - túlsúlyossá váltak, s ezért az elbocsátandók 121 tagú feketelistájára kerültek. Az azóta lemondott Traian Basescu közlekedési miniszter ugyanis megjegyzéseket tett a Tarom „személyzeti politikájára”. A hölgyek azonban nem adták fel: szigorú káposztaleves- diétába fogtak. Étrendjüket csupán paradicsommal, hagymával, zellerrel és fűszerekkel tették változatossá. Az eredmény: maradhattak. Az orosz államfő a Vatikánban Új alapokra helyezték Moszkva és Róma kapcsolatait Húsz évre szóló együttműködési megállapodást, a két ország kapcsolatait fejlesztő „akciótervet” írt alá Rómában Borisz Jelcin orosz elnök és Romano Prodi olasz kormányfő. Az „akcióterv” különleges kapcsolatokat teremt a politikában, a gazdaságban, a kultúrában és a tudományban. Nagy nyugtalanságát fejezte ki Lamberto Dini olasz és Jev- genyij Primakov orosz külügyminiszter az iraki válság katonai eszkalációjának veszélye miatt. A két külügyminiszter hétfőn a késő esti órákba nyúló munkamegbeszélésén végezte el az utolsó „politikai simításokat” azon a hosszú távra szóló megállapodáson, amelyet tegnap írt alá Borisz Jelcin orosz elnök és Romano Prodi olasz kormányfő. Dini és Primakov az iraki válságon kívül áttekintette a nemzetközi élet minden fontos időszerű kérdését, köztük az Európai Unió és Oroszország kapcsolatait, Oroszország részvételi lehetőségeit az európai biztonsági és. együttműködési fórumok munkájában, az ENSZ Biztonsági Tanácsának tervezett reformját, az elakadt közel-keleti békefolyamatot. Szóba került a Balkán biztonsága a boszniai SFOR- akciót követő időszakban. Az orosz elnököt kedden magánlátogatáson fogadta II. János Pál pápa. Megbeszéléseiken állást foglaltak az iraki válság békés rendezése mellett. Jelcin igyekezett moszkvai látogatásra megnyerni a katolikus egyházfőt. „Elképzelhetetlen, hogy a pápa a jelenlegi helyzetben Oroszországba látogasson, és ahhoz is sok időnek kell eltelnie, hogy sor kerülhessen a katolikus egyházfő és az orosz pátriárka találkozójára” - jelentette ki a L’Unitá című olasz lapnak adott interjújában Ilarion (Al- fajev) atya, az orosz ortodox egyház más egyházakkal tartott kapcsolatainak felelőse. „Az ortodox és a katolikus egyház kapcsolataiban támadt feszültségek mind Ukrajnában, mind Oroszországban nagyon felerősítették a katolikusellenes érzelmeket. Ilyen körülmények között a pápa látogatása a katolikus terjeszkedést elszenvedő hívek haragjának robbanását okozhatná” - mondta Ilarion atya. Borisz Jelcin az olasz kormányfőnél. „Akcióterv”az együttműködésre fotó: feb/reuters Hírek röviden Szlovákia újra választ Iván Gasparovic, a szlovák parlament elnöke március 5-ére írta ki az elnökválasztás második körének első fordulóját. Vladimír Meciar ambicionálja a kormányfői és az államfői jogkörök párhuzamos gyakorlását. Berlini fal Szarajevóban A nemzetiségek közötti megbékélés segítésére kérte Javier Solana, a NATO főtitkára a boszniai vallási közösségek Brüsszelben tartózkodó vezetőit. Ezzel egy időben több mint ezer boszniai szerb tüntető kedden „berlini fal” építésébe kezdett a Szarajevó muszlim és szerb negyedeit elválasztó vonal mentén. Osztrák atomstop? A Global 2000 osztrák környezetvédelmi szervezet szerint Ausztriának követelnie kell az Európai Unióhoz csatlakozni akaró országoktól, hogy állítsák le atomerőműveiket. Az osztrák környezetvédők úgy vélik: ha a tagjelölt államok erre nem hajlandók, akkor Ausztria a felvételük ellen helyezzen vétót kilátásba. Merénylet vámőrök ellen Néhány órán belül négy vámost lőttek agyon kedden két német határállomáson. A Görlitz közelében fekvő német-lengyel határátkelőnél két német vámost, a konstanzi német-svájci állomáson egy német, valamint egy svájci vámos lett gyilkos merénylet áldozata. Kié lesz az Oscar? Tizenegy Oscar-díjra jelölték a Titanic című filmet. A Los Angeles-i filmakadémia most közzétett listája szerint a legjobb férfialakítás jelöltjei között van Peter Fonda, Dustin Hoffman és Jack Nicholson; a legjobb epizódszereplő között van Anthony Hopkins, Búrt Reynolds és Robin Williams, illetve Kim Basinger. A külföldi filmek közé egy-egy német, holland, brazil, spanyol és orosz alkotást jelöltek. A németek számítanak a segítségünkre Ne legyünk tranzitország Növekszik az aggodalom a Nyugat-Európába áramló menekültek miatt - jelentette ki budapesti látogatásán a berlini belügyi szenátor. Jörg Schönbohm újságírók előtt elmondta: csupán a német fővárosba 150 ezer olyan személy érkezett Törökországból, akik tartósan maradni szeretnének. Egyharmaduk kurd nemzetiségűnek vallja magát, és menekültként kéri a nyilvántartásba vételét. A balkáni háború is komoly terhet jelentett Berlinnek: 36 ezren jöttek a jugoszláv utódállamokból. A német főváros tartományi jogú közigazgatásának a belügyi szenátor véleménye szerint az is komoly fejtörést okoz, hogy az Európai Unió belső határainak „eltörlésével”, a schengeni egyezmény végrehajtásával megszaporodott az illegális határátlépők száma. Megbeszélésein Jörg Schönbohm, akit a partnerváros - Budapest - látott vendégül, szorgalmazta: hazánk szigorítsa meg a határellenőrzést, és „ne legyen tranzitország”. A Magyarországra érkezők egy része ugyanis megfelelő okmányok nélkül próbál továbbutazni, s a célja gyakran Németország. „Elgondolkodtató - mondta a politikus -, hogy az Európai Unióban menekülti státusért folyamodók ötven százaléka valamely német hatóságnál adja be a kérvényét.” A berlini szenátor hangsúlyozta: a szakemberek szívesen nyújtanak segítséget a magyar határőrizeti szerveknek, hiszen az unió német-lengyel „külső” határán gazdag tapasztalatok halmozódtak föl. Az úgynevezett schengeni információs rendszernek is köszönhető, hogy Németországban mérhetően visszaesett a szervezett autólopás, az elkötött gépjárművek jó része pedig megkerül. Eközben a kelet-kö- zép-európai térségben ilyen tendencia nem tapasztalható. A szervezett bűnözés önálló hatalommá kezd válni, ami sürgetően veti fel a földrész országainak együttműködését. Schönbohm „imponálónak” nevezte, hogy a magyar rendőrök többsége fiatal és energikus, ám „ennek árnyoldala lehet a kellő tapasztalatok hiánya”. A szenátor kifejtette: a megbeszéléseken nagy érdeklődést tanúsítottak a magyar szakemberek a lakótelepi panellakások sikeres korszerűsítése iránt. „Márpedig ebből egyaránt sok épült a volt NDK-ban és Magyarországon is.” (toronyi) Harc Sztálin unokái között Ki nem állják egymást a diktátor utódai Nyilvános szópárbajba keveredett egymással a generalisszimusz két unokája. A téma - mi más is lehetne - a nagypapa történelmi szerepe. Jevgenyij Dzsugasvili ma 62 éves, és neve is utal a diktátorral való rokonságra, hiszen a szovjet vezért valaha szintén így hívták. Jevgenyij apja, Sztálin Jakov nevű fia a második világháborúban német hadifogságba esett, majd koncentrációs táborban végezte. Hitler állítólag cserét ajánlott a Kreml teljhatalmú urának, de ő azt mondta: a fia is csak egy a szovjet katonák között. Az 57 éves Alekszandr Bur- danszkij Sztálin második fiának - Vaszilijnak - a csemetéje, ám ő, ellentétben unokatestvérével, Jevgenyijjel, már 13 évesen elhatározta, hogy inkább anyja nevét használja. A Sunday Timesnak nyilatkozva kijelentette: „Még így is kereszt a vállamon, hogy Sztálin unokája vagyok, pedig nem is hívnak Dzsugasvilinek.” Jevgenyij ezzel szemben őrült fanatikus - mondja Bur- danszkij -, mert feltétel nélkül tiszteli a nagypapát; anélkül, hogy tudomásul venné bűneit. Sztálin lelkén több tízmillió ember élete szárad, ám az elvakult unoka szerint „mindössze” 37 ezren haltak meg a nagyapa szörnyű gulágjaiban. Jevgenyij Dzsugasvili „feketelistát” vezet Sztálin bírálóiról, és a névsorban előkelő helyen szerepel az unokatestvér, ám ő ettől nem ijedt meg. „Hiába fenyeget, nincs rám hatással. Ha meglátom, elfordítom a fejem.” A Sztálin-tisztelő unoka kérlelhetetlen. „A listámon szereplő személyek egytől egyig a nép ellenségei, akik büntetést érdemelnek. Még nem tudom, mit teszünk velük, de megfizetünk nekik.” Dzsugasvili meg- bocsáthatatlannak tartja, hogy „Gorbacsov és Jelcin romba döntötte a Szovjetuniót. Mindkettőjüket agyonlövetném, ahogyan ezt nagyapám is meg- cselekedné.” Sztálin lelkes híve mozgalmat alapított a nagy előd örökségének ápolására. Csupán Grúziában - Sztálin hazájában - százezer hívet számlál az egyesület. Ferenczy Europress 1
