Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-10 / 34. szám

4. oldal Megyei Körkép- Tamási, Simontornya És Környéke 1998. február 10., kedd HírSorok A területfejlesztési társulás ülése A szervezet ez évi költségve­téséről tárgyal, valamint inté­zőbizottsági tagokat választ a Tamási Városkörnyéki Ön- kormányzatok Területfejlesz­tési Társulásának taggyűlése ma délelőtt kilenc órakor, a tamási polgármesteri hivatal­ban kezdődő ülésén. Újra indult a közmunka Háromszáznegyvenöt mun­kanélküli tizenegy hónapos közhasznú foglalkoztatására kötött szerződést február 1- vel a Tolna Megyei Munkaü­gyi Központ Tamási térségé­ben önkormányzatokkal, in­tézményekkel, alapítványok­kal. A korábban jövedelem- pótló támogatásban részesü­lők bérének ötven százalékát adja a munkaügyi központ. Ott, ahol a lélekszám megha­ladja az ezer főt, és a munka­nélküliségi mutató a megyei átlag másféleszerese alatt van, a bér 70, míg az ezer lakosnál kisebb falvakban, ahol egy­idejűleg a munkanélküliség is a fenti arány felett van, 90 százalékos a bértámogatás. Az év első hónapjában Ta­mási körzetében a munkanél­küliek száma meghaladta a háromezer főt, a közhasznú foglalkoztatással februártól az 1997 decemberi szinten ma­rad. Szobortárlat Tamásiban Kutas László szobrászművész alkotásaiból nyílik kiállítás február 11-én, szerdán dél­után négy órakor a Tamási Galériában. A kiállítást Ré­vész András fotográfus-ripor­ter nyitja meg. Támogatásokról, adóról Gyönkön Gyönkön tart bizottsági ülést a Tolna Megyei Agrárkamara február 12-én, csütörtökön, 17 órakor a község művelő­dési házában. Az ülésen az 1998-as tá­mogatásokról, és az adózási szabályokról lesz szó. Tünetmentesek a szalmonellások Nincs szükség az iregszem- csei diákotthonban szalmo- nellás fertőzésben megbete­gedett gyerekek kórházi keze­lésére. A betegség enyhe lefo­lyású, nem jár lázzal, jelenleg már hasmenéssel sem, a gye­rekek tünetmentesek mondta kérdésünkre az in­tézmény gyermekorvosa, dr. Varga József. Az otthon lakó­inak szűrése folytatódik, a szalmonella-fertőzés mindad­dig nem tekinthető lezárult­nak, amíg a betegeknél a la­boratóriumi vizsgálat két al­kalommal nem hoz negatív eredményt. JEGYZET írta: Tóth Ferenc A paszuly példája jy'étszeresen is rosszabbul járnak azok a települések, ahová a /Y közeljövőben vezetik el a földgázt azokhoz képest, amelyek 1997-ben már hozzájuthattak vezetéken a „legolcsóbb és leg­kényelmesebb” energiahordozóhoz. Egyrészt több hálózatfej­lesztési hozzájárulást kénytelenek fizetni, másrészt nem való­színű, hogy hasonló feltételek mellett hozzájuthatnak akkora te­rületfejlesztési támogatáshoz. Ráadásul a lakosság és az ön- kormányzatok úgy fizetnek majd nem is keveset, hogy a létesít­ményben tulajdonrészük nem lesz, ellenben területükön ismét monopolhelyzetbe kerül egy szolgáltató. Ez nem minden. A gázminőségért felelő MÓL Rt. egy szakembere nemrég kijelen­tette: nem nagyon tudnak mit kezdeni az olyan jellegű pana­szokkal, hogy „nem fő meg a paszuly a tűzhelyen". Ellenben a Mól Rt. hajlandó a helyszínen műszerrel megmérni a gáz fűtő­értékét. Csakhogy a fogyasztó, ha magyar, úgy tudja, ennek úgysem az lesz a vége, hogy igaza van. A paszuly ugyanis, lássuk be, biztos műszer. Vagy megfő, vagy nem. Ha a Mól Rt. panaszkodna a babra, a háziasszony nyilván azt mondaná, nem tud vele mit kezdeni, csakhogy egy­előre nem a paszuly van a gázért, hanem fordítva. Éppen ezért, gondolom, valamit kéne kezdeni azzal, aki busásan fizet, ha nem is tud kilojoule-okban panaszkodni. Bionövények: nincs gyors haszon A biogazdálkodással sem lehet nagyot „kaszálni” - állítja egy nyolc éve, a többi közt biozöldség-vetőmag előállítással foglal­kozó tamási-fornádi mezőgazdasági vállalkozó, Czeller Gábor. . A magyar piac szűk, külföldön pedig kis mennyiséggel nem le­het boldogulni. A honi friss biozöldségek iránti kereslet például növényfajtánként húsz-huszonöt hektáron kielégíthető.- Ön üzleti, vagy - mint so­kan mások elvi megfontolás­ból kezdett bionövényekkel fog­lalkozni?- Elvi és üzleti okokból egyaránt. Ezek közt az egyik, hogy előbb-utóbb a magyar mezőgazdasági integrálódni fog Európához, és meggyőző­désem, hogy a kommersz ter­mékekkel nem nagyon tudunk labdába rúgni.- Ez alatt mit ért?- A régi hagyományos ter­melési módot, a nagyüzemi vagy akár a kistermelői gazdál­kodást. A biogazdálkodást költ­ségtakarékosabb is bizonyos mértékig. Másrészt saját maga látja az ember, hogy milyen ál­lat- és növényfajok tűnnek el, amelyek gyakoriak voltak ezen a tájon is.- Korábban a vegyszeres gazdálkodással foglalkozott?- Igen, a Tamási Állami Gazdaságnál dolgoztam. De el kell mondani, hogy az, hogy valami bio-, nem zárja ki, hogy vegyszert használjunk, vannak megengedett vegyszerek. Három év átállás- Hogyan lehet egy nagyobb területen biogazdálkodásba kezdeni? Nyilván a földek mi­nősítése az egyik első lépés.- Azt a földet kell kiválasz­tani először, amely a legalkal­masabb a biotermesztésre, és nagyon ismerni kell a földet. Magyarországon - nem az egyetlen, de az egyetlen ma­gyar bejegyzett szervezet -, a Biokultúra Egyesület minősíti a termőföldet. Megnézik a termé­szetes határokat, talajvizsgála­tot végeznek. Három éves az átállítási idő, tehát három évig Képeken mesélnek Ahány gyerek, annyi történet. Mindegyikük másképp látja, képzeli, és hiszi el, mintha ve­lünk is megeshetne. A mese itt valóság. A tamási Diákcentrumban több, mint száz „mesét mondó” gyermekrajzot állítottak ki a múlt héten. Képünkön az egyik díjazott, Schnetz Adrienn, a Würtz Ádám Általános Iskola első osztályos tanulójának munkája. így kell gazdálkodni, és csak ezután kap organikus, vagy biominősítést a termékekre. Az első két évben ugyanúgy kom­mersz terméknek minősül az, amit előállítanak.- Milyen bionövényekre van itthon és külföldön kereslet?- Magyarországon bionö­vényre konkrétan nagyon kicsi a kereslet, inkább zöldségfé­lékre, gyümölcsre, és nem egy nagy mennyiségre. Inkább exportra A magyar friss biozöldség-pia- cot növényfajtánként húsz-hu­szonöt hektáron ki lehet elégí­teni. Leginkább exportra lehet eladni, de ide sem úgy, mint öt­hat éve, amikor kisebb volt a konkurencia Nyugat-Európá- ban. Ma már itt is verseny van. A nyolc-tíz évvel ezelőtti Nyu- gat-Európában elért száz száza­lékos felárakat el lehet felejteni. A kereslet változó: a zöldség- szárítmányoktól, a napraforgó­tól, máktól, a gabonafélékig, a gyümölcsaszalványokig. Főleg német, holland, és angol piacok érdeklődnek a gyümölcsszárít- mányok iránt.- Milyen csatornákon érté­kesíthetnek kistermelők bionö­vényeket?- Kis mennyiséggel nagyon kevés kereskedő foglalkozik. A biotermékek úgy kerülnek a magyar piacra, ahogy más zöldség, gyümölcs. Van bio­piac Budapesten, az hiszem há­rom, de bolt elég sok van. Van egy hálózat, amely ezeket a termékeket vásárolja fel, és te­ríti.- Mennyire jellemző az a bionövények értékesítésére az, hogy integrátorok, vagy ilyen jellegű szervezetek, vállalko­zók, legalább annyit keresnek az árun, mint a termelő?- Annyit azért nem, mint a termelő, de elég nagy százalék az, ami két ár között van. Fontos a mennyiség- Mit tudna javasolni öt-tíz hektáros termelőknek, akik sze­retnének átállni a hagyomá­nyos növényi kultúrákról a bio­gazdálkodásra?- Tíz hektáron egyedül na­gyon nehéz, hiszen ekkora terü­leten nem lehet akkora mennyi­séget előállítani, amivel meg tud jelenni a piacon. A termék mennyisége meghatározó. Nem Magyarországra gondolok, mert itthon az organikusan ter­mesztett gabona a nagy cégeket nem is érdekli azon megfonto­lásból, hogy nem tudják külön kezelni. Aki tíz hektáron akarja elkezdeni, az olyan növénnyel kezdje el, ami kis mennyiség­ben is keresett, például a zöld­ségnövényeket, vagy a gyü­mölcsöt tudom elképzelni, ezt is csak feldolgozva, illetve aszalványban. A hagyományos gabonafélékből, olajtökből, napraforgóból kevés az ekkora területen előállítható mennyi­ség.- Ön szét tudja választani az Európai Unióról szóló hírek között a hiteket, babonákat, mendemondákat, várakozáso­kat a biztos információktól?- Ezzel úgy van az ember, hogy egyáltalán nem tudja el­dönteni, hogy mi valós, és mi nem. Az biztos, hogy - én eb­ből a megfontolásból is csiná­lom -, ha itt érdemes nyugat­európai cégeknek bionövény­termesztéssel foglalkozni, ak­kor ebben van fantázia. Ez nem azt jelenti, hogy Ma­gyarországon mindenkinek biogazdálkodással kell foglal­koznia, ez csak egyike az alter­natíváknak. (tf) Röviden Bál a népdalkörért. Jóté­konysági bált rendez a nagyszokolyi népdalkor február 14-én, szombaton 20 órától a helyi művelődési házban. Ugyanebben az időpontban az iregszemcsei nyugdíjas klub tartja far­sangi batyusbálját. Az Iregszemcse Kultúrájáért Alapítvány ezúton mond köszönetét azoknak, akik adójuk egy százalékát az ala­pítvány javára ajánlották fel. Támogatásukra 1998-ban is számítunk. Iregszemcse Kultúrájáért Alapítvány Adószám: 18851090-1-17 Számlaszám: 709-00017-10006605 (26902) Értény-Koppányszántó: ma csak kerülővel Kijutni a „zsákból” Aki néhány évvel ezelőtt gyakrabban járt Értényben, tudja, hogy eredményként könyvelhető el: Nagykónyi fe­lől járható aszfaltút visz a köz­ségbe. Annál viszontagságo­sabb az utazás Koppányszántó, vagy Bamahátpuszta felé. Előbbi településtől csak három kilométer választja el Értényt. Az összekötő út első szakasza a község belterületére esik, ennek kiépítése kezdődik el a közeljövőben. A kisközség önkormányzata - az Útgazdál­kodási Koordinációs Igazgató­ság hét millió forintos támoga­tásával - tizenegy millió forin­tos beruházással építi meg a 700 méteres útszakaszt, amely augusztusban készül el. Á négymilliós saját erőt Értény az utóbbi két évben takarította meg. Kék Hírek IFA, darabokban. Egy, a tamási Várhegyen álló pince tulajdonosa jelentette a ta­mási rendőrségen február 4- én, hogy a helyszínről IFA- alkatrészeket loptak el har­mincezer forint értékben. A rendőrség a tamási M. T.-t gyanúsítja az esettel, a lo­pott holmi nagyrészét le is foglalták. Túladott a Fiáton. Január utolsó hetében vitték el Iregszemcséről azt a Fiat 126-os típusú kisautót, amelynek eltűnését február 4-én jelentette be tulajdo­nosa. A nyomozás kiderí­tette, hogy a gépkocsit a sér­tett volt élettársa vitte el, és azóta már el is adta egy Ma­gyarországon élő német ál­lampolgárnak. Az autót le­foglalta a rendőrség. Kiürített füstölők. Feb­ruár 4-ét megelőző éjszaka egy tamási ház melletti füs­tölőből loptak el húsz ezer forint értékű sertéshús, sza­lonnát. Másnap Szakadáton járt így egy gazda, őt ötvenezer forintos kár érte. Pezsgő, kávé. Február 6-ra virradó éjszaka egy szakályi vegyesboltba törtek be, ahonnan 190 ezer forint ér­tékben loptak el kávét, ciga­rettát és más árukat. Tamá­siban két nappal korábban a Korona presszóba törtek be, innen pezsgőt vittek el húsz ezer forint értékben. Ál lás Ajánló A tamási munkaügyi kiren­deltségén a térség munkálta­tói keresnek: Tamásiba két pályakezdő asztalost, egy autószerelőt, egy vegyesbolti eladót (tar­tós munkanélkülit), tíz fő személy- és vagyonőrt, Sió- fok-Balatonkilitire öt faipari (marós, esztergályos, laka­tos, asztalos, fafeldolgozó, festő) szakmunkást, Hő- gyészre öt varrónőt, egy fő szövőt (betanítással, hőgyé- szi, vagy mucsi lakost), Si- montomyára tíz cipőfelső­rész-készítőt, egy gépész- mérnököt, vagy műszaki rajzolót, Pincehelyre húsz betanított varrónőt, egy var­rodai szalagvezetőt. A Hungária Biztosító ti­zenöt üzletkötőt, az ÁBN- Amro Biztosító munkatár­sakat keres. További felvilágosítás: a 471-958-as, és a 471-022-es telefonon, vagy személye­sen. Hirdetésfelvétel Takarékszövetkezetek: Ho­gy ész és Vidéke, Hőgyész 7191, Iregszemcse, Felső­nyék és Vidéke, Iregszemcse 7095, Nagykónyi, 7092, Pincehely, Ozora és Vidéke: Pincehely 7084, Ozora 7086, Nagyszékely, 7085, Simontomya 7081. Tamási és Vidéke: Tamási 7090, Szakály 7192, Regöly 7193. Vércse Bori: Szakály 7192, Szabadság u. 188. Szabó Gyuláné: (BEZO-KERFU) Hőgyész 7090, Zrínyi u. 3. Üzenet a 488-378 telefonon. Bosnyák József Tamási, telefon: 06-30- 460-727. Gyászközlemények: PAN- HOL Bt., Tamási, Aradi u. 19. Szabó Gyuláné, Hő­gyész, Zrínyi u. 3. tel.: 488- 378.

Next

/
Oldalképek
Tartalom