Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-08 / 6. szám
1998. január 8., csütörtök 3. oldal Megyei Körkép Viszontbérbeadás és önkormányzati érdek Továbbadható a bérlemény Önkormányzati érdeket sért, hogy az Állami Biztosító Tamásiban kiadta a várostól bérelt helyiségének egy részét - állította nemrég egy, a városban praktizáló ügyvéd az önkormányzati testület előtt. A vi- szontbérbeadáshoz hozzájáruló gazdaságpolitikai bizottság vezetője ezzel szemben azon az állásponton van: a városnak előnye származik a dologból. A bérbeadást szóvá tevő ügyvéd egy önkormányzati rendeletre hivatkozva állította, hogy anyagi hátránya keletkezik a városnak abból, hogy az Állami Biztosító tamási fiókja az általa bérelt helyiség egy részét albérletbe adta, ahol ruházati üzlet nyílt. A helyi jogszabály ugyanis előírja, hogy a viszontbérbeadás csak önkormányzati érdekből lehetséges, s ez a bérbeadás szerinte nem szolgálja a város érdekét. Ezt megelőzően ő is ajánlatot tett az ÁB-nek az albérletre, amelyre azt a választ kapta, hogy a helyiség nem kiadó. A gazdaságpolitikai bizottság azzal adta meg az ÁB-nek az engedélyt, hogy az albérlet nem sért önkormányzati érdeket. Páczelt Pál, a bizottság elnöke elmondta: az önkormányzatnak nem hátránya, hanem éppen ellenkezőleg, anyagi előnye származik a helyiség továbbadásából. Az albérlő ugyanis egy másik önkormányzati helyiségből költözött ki, amely így ismét értékesíthetővé vált. Ez nemcsak bevételt jelent, hanem azt is, hogy egy vállalkozóval többnek tud az ön- kormányzat helyet adni. Az pedig, hogy az Állami Biztosító kit fogad albérletbe, nem az önkormányzat dolga. A bizottsági elnöktől megtudtuk: azt, hogy a biztosító mennyiért adta tovább a helyiséget, nem vizsgálták, de ha kiderülne, hogy az első számú bérlő keres az albérletbe adáson, lépni kellene az önkormányzatnak. Tamásiban nem ez az első, és nem is az utolsó eset, hogy a nem lakás célra szolgáló bérleményt tovább értékesíthetik a bérlők, a bizottság nem zárkózik el ennek engedélyezésétől. (tf) Volt mit felújítani Tolnán (Folytatás az I. oldalról.) A felújítási lista - az e célra költött nem csekély összegnek megfelelően - terjedelmesnek mondható. A városháza dísztermének parketta csiszolása, valamint a gyámhivatal kialakítása 1 millió Ft-ot igényelt. A díszterem új bútorzata 2,77 millióba került. A városháza nyílászáróinak cseréje 5 millió Ft-ot „ér”. (Ez a munka még folyamatban van, mint ahogy azt tegnap készült fotónk is bizonyítja.) Az orvosi rendelők közül a Garay utcai épület felújítása összesen 2,55 millió, az Alkotmány utcai épület kazánház tetőszigetelése 100 ezer, az ottani rendelő kerítés-, tető- és járda-felújítása 360 ezer Ft volt. Az oktatási intézmények közül az Alkotmány utcai óvoda lapostető felújítása 1,3 milliót igényelt. A II. iskolában tetőfelújításra, vizesblokk-, esővíz csatorna-, parketta-felújításra és asztalosmunkákra összesen 1 milliót költöttek. A mözsi iskola tetőfelújítása - társadalmi munkában - 108 ezer Ft-ba került, a napközi tatarozása 330 ezerbe. A Széchenyi iskolában a Kossuth utcai épület átalakítása 420 ezer Ft-ot, míg a zeneiskola tetőfelújítása 500 ezret igényelt. A tűzoltó laktanya tetőrenoválása 660 ezer Ft-ért valósult meg. Az önkormányzati tulajdonú lakások közül a Deák F. utcai tetőfelújítása 420 ezerbe, az Árpád utcai két lakás felújítása 77 ezerbe, a Bajcsy 96. egy lakásának tatarozása (1. ütemben) 85 ezerbe, a Bajcsy 19-é 70 ezer Ft-ba került. (Ezen munkák fedezete a lakásértékesítésekből befolyt összeg.) A Penny Market mögötti kerítés felújítása 530 ezer, a zeneiskola tűzfala és a pincelejáró felújítása 225 ezer Ft- ba került. A tolnai Duna-part terep- rendezési munkáira 300 ezer Ft-ot költött a város. A munkálatokat a Korall Szövetkezet, az Óvári és Társa Bt., a BÉBU Bt., a Kommunális Kft., a Proftl- Ker Kft., a Hajdú Kft., a Gyorsszolgálat Gmk., valamint Plesz Ferenc, Lasányi Vilmos, Simon József és Felkér Antal végezték. Decsen sem lehet már megélni a népi hagyományokból Olyan szövőszéket, amilyenen Varga Józsefné dolgozik, egyre kevesebbet látni fotó: gottvald Ki ne ismerné a Sárköz, benne Decs csodaszép szőtteseit, a térítőkét, a párnákat. A többszáz éves hagyomány mára kezd elhalványulni, a szövőszékek a legtöbb helyen a padlásokon porosodnak. A régmúlt öröksége több lelkes embernek köszönhetően azért mégsem felejtődik el teljesen. A Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezet nemrégiben újraválasztott elnökével, Keresztes Jánossal beszélgettünk. A szőttesek készítéséből, az úgynevezett alaptevékenységből, amelyre a Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezet 1952-ben létrejött, ma már nem lehet megélni, ennek az ideje lejárt - mondta Keresztes János. A szövetkezetben valamikor napi két műszakban, kézi szövőszékeken dolgozott műszakonként 30-40 asszony. Ma mindössze négyen végzik ezt a tevékenységet. A szőttesekre alig van igény, inkább díszítőelemeknek tekinthetők. Nem ebből él, ebből nem is tudna megélni a szövetkezet. A magyar textilipar helyzete egyáltalán nem olyan rózsás - mondta az elnök -, mint ahogy azt állítják. A közgazdászok az ipar élénküléséről beszélnek, de ezt a Sárközben nem érzékelik. A magas energia-, és alapanyag- árak kis nyereségtartalmú textilek előállítására kényszerítik a szövetkezetét. Az elmúlt évben az árbevétel 10 százaléka már export volt. Ez részben saját szőttesek értéBérvarrást is vállalnak. A képen: Szabó Zsuzsanna kesítéséből, részben bérvarrásból keletkezett. Az idén is, később is az lesz a döntő, hogy milyen lesz az exportlehetőség, milyen termékekkel tudnak a piacon megjelenni. Ilyen kísérlet volt tavaly év végén a hagyományos pamuttextil pelenka gyártása. Az ez évi üzletpolitikában meghatározó helyet foglalnak el a Magyar Kereskedelemfejlesztési Részvénytársaság segítségével a frankfurti textilalapanyag vásáron szerzett kapcsolatok is. A szövetkezet itt pamut, len és kendervászon szövetekkel mutatkozott be. Az elmúlt évet minimális nyereséggel zárták, s decemberben még egy tisztújító közgyűlést is lebonyolítottak. Az igazgatóság és felügyelő bizottság mandátuma öt év után lejárt. Az alapszabály annyit változott, hogy az igazgatóság a korábbi ötről három főre csökkent, a háromfős felügyelő bizottság helyett pedig egy személy végzi a munkát. Pusztai Teri A hátralékot hátrahagyva távoznak (Folytatás az 1. oldalról.)- Szekszárdon az ön- kormányzat nem lakoltatott ki senkit, 1997-ben két bérlő hagyta el önkormányzati - Hermán Ottó, illetve Kölcsey lakótelepi - lakását — mondta Sipos Márton.- Elhagyta?- Igen, kiköltöztek az önkormányzati lakásból, ismeretlen helyre távoztak, a lakásgondjukat megoldották.- Hová költöznek ilyen esetben a díjhátralékosok?- Ilyen esetekben felajánlunk szükséglakást, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a bérlők ezt nem fogadják el, inkább ismeretlen helyre költöznek, nem fizetik ki felhalmozódott lakbérhátralékukat.- Milyen nagyságrendű' tartozásnál mondanak fel a bérlőnek?- Ötvenezer forint tartozás felett, ami a lakás komfort fokozatától függően általában egy éves lakbér tartozást jelent. De ez még nem azt jelenti, hogy a bérlő ilyenkor kiköltözik, arra csak 20-24 hónap múlva, a bírósági és a végrehajtási eljárás után kerül sor.- Előfordult-e, hogy valaki a végrehajtást követően az utcára került?- Nem, Szekszárdon ilyen még nem történt.- Mi van olyankor, ha télvíz idején kell egy családnak elhagynia a lakását?- Volt már erre példa, ilyenkor tavaszig haladékot adtunk, amíg nem találtak megfelelő másik lakást. F. Kováts Éva Kaliforniába várják a bátaiakat (Folytatás az E oldalról.) Meghívták őket Kaliforniába. Két időpont került szóba, július közepe és október második fele. Az anyagiak előteremtése a legnehezebb feladat és ennek az útnak a fedezete jelenleg még nincs meg. A pontos időpont tisztázása után látnak hozzá az anyagiak, az utazási költség ösz- szegyűjtéséhez. Tavaly Portugáliában a portói fesztiválon léptek fel, az idén is meghívták őket. Úgy döntöttek, ezt most kihagyják. (péteri) A S Szervezeti változás után a DEDASZ-nál Dombóváron Nem romlott a fizetési morál Az új év jelentős változást hozott a DÉDÁSZ Rt. dombóvári működésében. Január elsejétől megszűnt a DÉDÁSZ Rt. dombóvári kirendeltsége, aminek helyét egy nagyobb szervezeti egység, a dombóvári üzemvezetőség vette át. Ennek az egységnek kinevezett vezetője az eleddig Kaposvárott tevékenykedő Erdélyi Ferenc lett. — Ez a változás azt is jelenti, hogy a hozzánk tartozó földrajzi terület nagysága is változott, hiszen még ebben a félévben átvesszük Sásd város és további tizenkét település ellátását. Ám emellett a volt kirendeltséghez tartozó Szakcs, Lápafő, Várong és Nak az igali üzemvezetőséghez kerülnek át. Ennek egyszerűen az az oka, hogy az ottani fogyasztók közelebb kerüljenek, s éppen ezért kevesebb utazással intézhessék ügyeiket. A szervezeti változás - folytatta Erdélyi Ferenc - azt is magával hozta, hogy a dombóvári dolgozói létszám is emelkedett, s minden áram- számlázással és gazdasági üggyel kapcsolatos feladatot helyben végezhetünk. Áz üzemvezetőséghez egyébként 24 ezer fogyasztó tartozik, ez a szám pedig a kisfogyasztók mellett a közvilágítási és általános árszabású fogyasztókra értendő. A teljesítménydíjas, úgynevezett nagy fogyasztók pedig az értékesítési központokhoz, vagy az Rt. központjában működő értékesítési igazgatósághoz tartoznak. Kérdésünkre válaszolva Erdélyi Ferenc elmondta, hogy a megnövekedett dolgozói létszám, a jelenlegi irodaépület jellege miatt, illetve a minél kulturáltabb fogyasztói kiszolgálás miatt terveik szerint jövő év végéig Dombóváron új telephelyet építenek, ám az még nem vált bizonyossá, hogy a város melyik pontján kezdődik meg az építkezés. A fizetési morálról szólva azt hangsúlyozta Erdélyi Ferenc, hogy az pontosan tükrözi a lakosság életszínvonalát, s ez a tavalyi adatok szerint nem romlott. Az elmúlt évben a kinnlé- vőség, vagyis a ki nem fizetett áramdíj az összes fogyasztás 20%-ánál kevesebb. Érdekes, hogy ennek a jelentős része Dombóváron halmozódott fel, míg a városkörnyéki településeken lévő fogyasztók adóssága nem mondható jelentősnek. Egyébként ha a tavaly októberben Dombóváron bevezetett csekkes befizetési mód beválik, akkor ezt az üzemvezetőség teljes területén általánossá teszik - mondta végezetül az új egység vezetője.- nagy A mezei pockoknak nem kedvez a sok eső Évente száz utód születik A tavaszra emlékeztető meleg időjárás elméletileg nagyon is kedvez a még ősszel ugyancsak felszaporodott pockoknak. (Amelyek nem azonosak a vakonddal!) Szerencsére csak elméletileg, mert a szokatlanul enyhe időben gyakran ered el az eső. Zajúk Árpádot, a fácánkerti ökotoxikológiai laboratórium vezetőjét a pocokveszélyről kérdeztük. — A jelenlegi, a lehető legrosszabb időjárást jelenti a pockoknak. Míg a száraz, tartós hideget vagy meleget jól tűrik, addig a nedves, csapadékos időre nagyon érzékenyek, könnyen megbetegszenek, majd elpusztulnak. A gyakori esőzések beöntötték a járatokat. A pockok 80-90 százaléka egy átlagos télen is elpusztul, ennek ellenére csak tavasszal fog kiderülni, hogy mekkora „kárt” tett a pockok között a januári csapadék. Ä pockok ugyanis rendkívül szaporák, elméletileg egyetlen pocokpártól, egy szezonban, akár 2500 utód is származhat, szerencsére a gyakorlatban ez „csak” 50-100 körül alakul. Ha a körülmények számukra kedvezőek, akkor ez a szám egyre nagyobb, ami viszont a kiskerttel, mezőgazdasági területtel rendelkezőket bosszantja, hiszen a pocok rendkívüli pusztítást tud végezni azzal is, hogy elszakítja a növények gyökerét. -mau-
