Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-05 / 3. szám

4 1998. január 5., hétfő ff A^AT TÜKÖR 5. oldal Pályakezdőknek kötelező, idősebbek választhatnak, a gondolkodási idő két év Életbe lépett az új nyugdíjrendszer Új fejezetet nyit 1998 a magyar nyugdíjazás történetében: megkezdődött az áttérés a vegyes finanszírozású rendszerre. Ez a pályakezdők számára kötelező, a már dolgozók azonban választhatnak a régi, vagy az új gyakorlat között. Az új nyugdíjrendszer három pillérből áll. Az első az eddig is létezett és mind ez idáig egyedüli társadalombiztosítási nyugdíj. Erre épül a kötelező magánnyugdíj, míg a harmadik pillér az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak által nyújtott szolgáltatás. A vegyes rendszerben az igazán új elem a második pil­lér, a kötelező magán-nyugdíj­pénztári befizetéseken alapuló úgynevezett tőkefedezeti rend­szer. Ennek lényege az, hogy a választható magánpénztárak - decemberben már több mint 30 volt belőlük országszerte - túl azon, hogy összegyűjtik, be is fektetik a tagok, vagyis a le­endő nyugdíjasok által befize­tett tagdíjat, és hozamát folya­matosan, az évtizedek során jóváírják az egyén számláján. A magánnyugdíjpénztárak különféle nyugdíjszolgáltatá­sokat nyújtanak majd. Fontos tudnivaló, hogy az egyéni számlán összegyűjtött megta­karítás örökölhető, tehát ha va­laki idő előtt elhunyna, addig befizetett pénze nem vész el. A törvény garanciákat is be­épített a rendszerbe. A jogalko­tók figyelemmel voltak arra, hogy sikertelen befektetések, vagy más okok miatt ne „úsz­hasson” el a pénztártagok, a kisemberek befizetett pénze. Aki a mai nyugdíjrendszer­nél marad, annak a nyugdíja - mint eddig - kizárólag a társa­dalombiztosításból származik majd. Aki viszont belép egy pénztárba, annak a járadéka két részből fog állni. Nyugdíjának mintegy háromnegyed része a tb-rendszerből finanszírozott tb-nyugdíjból, körülbelül egy­negyede pedig magánnyugdíj­ból. Mindez kiegészíthető az önkéntes nyugdíjpénztárak szolgáltatásaival. Az a munkavállaló, aki to­vábbra is a tb-nyugdíjrend- szerben marad, 1998-ban 7 százalék egyéni nyugdíjjárulé- kot fizet. A magánnyugdíj­pénztár tagja 1 százalék tb- nyugdijjárulékot köteles le­róni, járuléka többi részét - 1998-ban tehát legalább 6 szá­zalékot - tagdíjként a magán- pénztárba köteles fizetni. A tagdíjat a tag vagy munkálta­tója 10 százalékra kiegészít­heti. A tagdíj-kiegészítésként befizetett összeget a munkál­tató költségként elszámolhatja. Ha a kiegészítés a pénztártag­tól származik, annak 50 száza­léka levonható az szja-alapból. Dönteni és választani tehát januártól lehet, de mielőtt bárki elhatározná magát, minden kö­rülményt érdemes alaposan megfontolni. Ezért is adnak a jogszabályok két év türelmi időt a választásra, vagyis 1999. augusztus 31-ig a pályakezdő­kön kívül bárki eldöntheti, hogy számára az új, vagy a régi rendszer a kedvezőbb, a meg­bízhatóbb. Sőt, aki átlépett az új rendszerbe, 2000. december 31-ig egy alkalommal meg is gondolhatja magát. Bár az előzetes tervekkel el­lentétben a jogalkotók az 1952 előtt születettektől sem vonták meg a választás lehetőségét, a 47 éven felülieket mégis intik attól, hogy az új rendszert vá­lasszák. Nekik ugyanis már nem lesz elég idejük nyugdíjba vonulásukig arra, hogy a ma­gánpénztári tőkeszámlán elég pénzt gyűjtsenek össze. Emel­lett, miután nyugdíjba vonulá­sukig nagy valószínűséggel már nem tudnak 180 hónapos tagdíjfizetési időt produkálni, az ő magánnyugdíjrészükre nem vonatkozik a hozamga­rancia sem. Az új nyugdíjrendszer indí­tásával egy időben változott néhány korábbi rendelkezés is. így a gyes ideje csak akkor számít szolgálati időnek, ha utána a gyesen lévő megfizette az egyéni nyugdíjjárulékot (a munkáltató helyett ez esetben a központi költségvetés fizet). A felsőfokú tanulmányok idejét január 1-jétől nem számítják be az öregségi nyugdíj megál­lapításánál a szolgálati időbe. A szerzett jogok ugyanakkor az átállás miatt nem csorbul­nak, az eddig megszerzett szolgálati idő nem vész el. Nem kell mindig beutaló Egyes hiedelmekkel ellentét­ben mostantól, azaz 1998 ja­nuárjától sem fizet a beteg a kórházi ellátásért, ha beuta­lóval érkezik - hangsúlyozza lapunk érdeklődésére Forgó Györgyné, a Népjóléti Mi­nisztérium főosztályvezetője. A közzétett tarifák kizárólag azokra az ellátásokra vonat­koznak, amelyeket a páciensek háziorvosi, illetőleg szakorvosi beutaló nélkül, avagy nem a beutalás szerinti rend alapján óhajtanak igénybe venni, ilyen esetekben például az aktív gyó­gyító osztályokon a felvételre jelentkezéskor négyezer forin­tot, a bent fekvés időtartalmára további napi ezer, a gyógyítás 31. napjától pedig ötszáz forin­tot kell az intézmény számlá­jára befizetni. Ha valaki nem a szakorvos által megjelölt szak­Járadék az Újfajta támogatási forma, az időskorúak járadéka jelent 1998-tól jövedelemkiegészí­tést a biztos megélhetési for­rással nem rendelkező hajlott korúak számára. Az ellátást a települési önkor­mányzat állapítja meg, ezért az igényeket a polgármesteri hiva­talokhoz kell benyújtaniuk az érintetteknek. Az időskorúak járadékában azok részesülhetnek, akik a rá­juk irányadó nyugdíjkorhatárt már betöltötték, és akiknek a jövedelme - házaspár vagy élettársi kapcsolatban élők ese­tében az egy főre jutó jövede­lem - nem haladja meg az öreg­ségi nyugdíj legkisebb össze­gének 80, illetve egyedülállók intézményben veszi igénybe a kezelést, ezerötszáz forintot fi­zet érte. Fontos tudnivaló még: tucat­nyi szakorvosi rendelőbe és gondozóba változatlanul nem kell családorvosi beutaló. Ele­gendő hozzá a táj (társadalom- biztosítási azonosítási jel) szá­mot tartalmazó kártya. Ennek felmutatásával térítésmentesen kereshető fel és vehető igénybe a bőrgyógyászat, a fül-orr-gé- gészet, a nőgyógyászat, az álta­lános sebészet, a baleseti sebé­szet, a szemészet, az onkológia, az urológia, a pszichiátriai szakrendelés. Szintén beutaló nélkül, köz­vetlenül látogatható az ideg­gondozó, a bőr- és nemibeteg- gondozó, a tüdőgondozó, az onkológiai gondozó valamint az additológiai (alkoholbeteg-) gondozó. (cs. benkő) időseknek esetében a 95 százalékát. Ez 1998-ban 10 960, illetve 13 015 forint. Az ellátást úgy állapítják meg, hogy annak összege a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 80, egyedülálló eseté­ben 95 százalékára egészítse ki az illető jövedelmét. Az új ellátásra az előzetes becslések szerint várhatóan 60-70 ezer idős ember lesz jo­gosult. A támogatásra fordított önkormányzati kiadások 70 százalékát a központi költség- vetés megtéríti. Az időskorúak járadékának bevezetésével megszűnik a há­zastársi pótlék, illetve a házas­társ után járó jövedelempótlék. Az 1997. december 31-ig meg­állapított ellátásokat azonban tovább folyósítják. Átsuhant fölöttünk... Vámosszabadinál lépett be és Arad irányába távozott ha­zánk légteréből az a hőlégbal­lon, amellyel egy amerikai üz­letember - szándéka szerint - leszállás nélkül kerüli meg a Földet. Az 53 éves Steve Fossett szil­veszterkor vágott neki a 15 na­posra tervezett útnak. Különle­ges vállalkozására különleges gondossággal készült fel. Ma­gasságváltoztatási manővereit a meteorológusok jelzései sze­rinti szelek járásához szabta. Útvonalát pedig annak rendje és módja szerint engedélyez­tette a légterükben majdan érin­tendő országok hatóságaival. Lippert Tamás, a Ferihegyi repülőtér körzeti irányító köz­pontjának ügyeletesétől meg­tudtuk: a Solo Spirít nevű óriás­ballonra már hetekkel ezelőtt megérkezett a repülési enge­délykérelem az illetékes mi­nisztériumhoz. Ferihegy pedig megkapta a repülési tervet, hogy a jármű biztonságos átha­ladásáról gondoskodhasson. A Dunát szombat este hétkor repülte át a 120-140 kilométe­res óránkénti sebességgel szálló ballon, amely Vámosszabadi­nál lépett be a magyar légtérbe. Vezetője a levegőben a hivata­los angol nyelven üdvözölte magyar segítőit és Arad felé közeledve köszönt el tőlük. Ha itt-tartózkodásának röpke négy órája alatt éppen nem lett volna sötét, szabad szemmel is láthattuk volna a mintegy 7 ezer méter magasan szálló, szí­nes óriáslufit. (cs) Ma ismét megszólaltak az iskolacsengők, véget ért a téli vakáció Szeptemberben indul a NAT Ma reggel ismét megszólalt a csengő az ország iskoláiban, be­fejeződött a téli vakáció.-A mintegy 3700 általános és 1600 középiskolában csaknem egymillió általános iskolai, 160 ezer szakmát tanuló és 350 ezer gimnazista, valamint szakközép- iskolás ült be ismét a padokba. Új esztendő csak a naptár sze­rint kezdődött, az iskolai első félév még nem fejeződött be, az január 30-ig tart. A peda­gógusok február 6-ig értesítik a nebulók szüleit a tanulmányi eredményekről. A legközelebbi hosszabb pihenő - a művelődési minisz­teri utasítás szerint - a tavaszi szünet lesz, amely április 4-től április 14-ig tart. A szünet eb­ben a tanévben teljes mérték­ben igazodik az április 12-13- ai húsvéti ünnepekhez, ebből adódóan már a nagyhéten sem kell iskolába menni. Tanév közben az igazgatók saját ha­táskörükben is kiadhatnak né­hány nap tanítás nélküli mun­kanapot. Ezzel a lehetőséggel sok helyen élnek is, hol síszü­netnek, hol szénszünetnek ne­vezve egy-egy februári hetet. Az idei esztendő újdonsága, hogy szeptembertől fokozato­san életbe lép a Nemzeti alap­tanterv, a NAT, addig azonban a régi tanterv szerint tanítanak a pedagógusok minden osz­tályban. Az idén az utolsó ta­nítási nap június 12-re, pén­tekre esik. Az érettségizők má­jus 15-ig járnak iskolába. A tankötelesek beíratására március 1 -je és április 30-a között kerül sor, a pontos idő­pontot az önkormányzatok je­lölik meg. Egységes lesz vi­szont országszerte a vizsgák napja, s eszerint az írásbeli érettségi a középiskolákban május 18-án kezdődik, ha­gyományosan a magyar téte­lek kidolgozásával. A közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgák ideje: május 25-27. A „divatos” középiskolákba jelentkezőknek tudniuk kell, hogy megváltozik az úgyne­vezett előzetes felvételi eljárá­sok ideje; ezekre csak február 9-20. között kerülhet sor. Deregán Gábor KI képviseli a KDNP-t? Nyilatkozatot adott ki hétvégi budapesti tanácskozásukat kö­vetően a KDNP 15 felmentett - szavaik szerint: törvénysértően és érvénytelenül - kizárt megyei elnöke. Ebben kijelentik, hogy ők képviselik a párt többségét, a többséget pedig nem lehet kizárni. így hát - mint hangsúlyozták - ők a KDNP! fotó: feb/diósi imre Hídmászó az éjszakában Egy 25-30 év körüli férfi tegnap hajnalban felkúszott az Er­zsébet híd kábelkötegére. A tűzoltók emelőkosaras jármű se­gítségével hozták le és adták át a mentőknek. Koncz Gyula főhadnagy la­punknak elmondotta: a riasz­tott ügyeletesek mintegy ne­gyedóráig győzködték a fia­talembert, fogadja el a segít­séget és épségben jöjjön le a többemeletnyi magasságból. A biztonság kedvéért azért az ilyenkor szokásos, négyszer négy méteres párnát is felfúj­ták, hátha mégis ugrik a min­denre elszántnak látszó, neki­keseredett fiatalember. A mentők a férfit - mikép­pen az előírás szerint minden esetben - a körzetileg illetékes kórház pszichiátriai osztályára szállították. Dr. Lóránd Mari­ann, az Országos Mentőszol­gálat szolgálatvezető főorvo­sa érdeklődésünkre hangsú­lyozta: ilyenkor természetesen előbb a helyszínen látják el az esetleges sérülést, ám azt kö­vetően mindenképp intézeti elmemegfigyelésre van szük­ség. Nyilvánvaló ugyanis, hogy nem egészséges indítta­tású cselekedet, ha valaki ilyesmire vállalkozik. A hídra mászásnak egyéb­ként általában két oka van. Az egyik az, hogy az illető ily módon kelti fel az érdeklődést saját személye iránt. A másik: kezelhetetlen, megoldhatatlan bajára (szerelmi bánatára, csa­ládi tragédiájára, munkahelyi gondjára, avagy épp munka- nélküliségére) ekképp irá­nyítja rá mások figyelmét. Egyébként az öngyilkosje­löltek, illetőleg az ilyen furcsa módon tüntetők - évente vagy tízen - mindmáig a budapesti Szabadság hidat részesítették előnyben. Az Erzsébet csúcsá­ról első ízben menekítettek le oda felkúszó embert. A tűzoltók tájékoztatása szerint mostani páciensüknek ez az első vállalkozása volt. Az „élen” az a férfi áll, aki ed­dig hétszer mászott fel a Sza­badság hídra. (cs. b. j.) Pénzügyi zárómérleg. A na­pokban látott napvilágot a hiva­talos közlönyben a Magyar Szocialista Párt 1996. évi pénz­ügyi zárómérlege. Eszerint a párt bevétele mintegy 844 mil­lió, kiadása megközelítően 867 millió forint volt. Az állami költségvetésből 400 millió, tagdíjból 19 millió, magánsze­mélyek adományaiból 47 millió forint bevétel származott. Apadás a folyókon. Meg­szüntette tegnap este a Kraszna mellett az első fokú árvízvé­delmi készültséget a Felső-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgató­ság. A folyón ugyanis minde­nütt megkezdődött az apadás. Az újév előtti 4 méteres víz- szintemelkedés hatására a Kraszna kilépett a medréből, fél-egyméteres víz borította a hullámteret. A vízszint Áger- dőmajomál Szilveszter napján 521 centiméterrel tetőzött. Hármas ikrek. Hármas ikrek­nek adott életet szombaton egy 26 éves szombathelyi asszony. Mészáros Gergő, Tibor, Bence és édesanyjuk egyaránt jól van. A Mészáros házaspár gyerme­keinek száma így ötre emelke­dett, hiszen van már egy 5 éves fiuk és egy 2 éves kislányuk. Anya és orvosai tisztában vol­tak azzal, hogy a jövevények hárman vannak. Az ikrek 31 he­tes terhesség után, császármet­széssel jöttek a világra. Szüle­tési súlyuk 1750, 1830 és 1850 gramm volt, ami ebben az eset­ijén ideálisnak számít. Figyelmeztető adatok. Egy nemzetközi felmérés szerint - amelynek során 47 ország egészségügyi helyzetét elemez­ték - Magyarországon halnak meg a legtöbben - évente 33 ezren - daganatos betegségek­ben. Ezen belül is példátlan, hogy évente háromszorosára emelkedik az ajak- és szájüregi rákban szenvedők száma. Japán Kodály kóros. Okuma Nobuko igazgatónő- karnagy vezetésével hazánkba érkezett a tokiói Macida-Ko- dály Iskola negyventagú kó­rusa. A vendégek tegnap a keszthelyi Fő téri templomban adtak hangversenyt, ma pedig a Helikon Kastélymúzeumban lépnek közönség elé. Műsoru­kon japán népdalok, Kodály- és Bartók-művek szerepelnek. Az ének-zenei ismereteket régóta Kodály-módszerrel oktató to­kiói tanintézet növendékei és tanárai a magyar táncházzal is megismerkednek. Óránként egy. Az ország terü­letén 24 személyi sérüléssel járó közúti baleset történt az elmúlt 24 órában. A balesetek közül egy halálos kimenetelű volt, tíz súlyos, tizenhárom pe­dig könnyű sérüléssel járt. > i t

Next

/
Oldalképek
Tartalom