Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-31 / 26. szám
4. oldal Megyei Körkép 1998. január 31., szombat — Tolna Es Környéke Hogyan fizethető ki egy még át sem vett számla? Ez a kérdés is felmerült egyik olvasónkban, akinek a héten, január 28-án, villany- számlát hozott a postás. A számlán a befizetés határidejeként február 17. szerepelt. Ugyanezen a napon azonban kapott még egy levelet az áramszolgáltatótól, amelyben felszólították, hogy 8 napon belül fizesse ki a hátralékát. Igaz, a szöveg szerint a felszólítást tárgytalannak kell tekinteni, ha időközben már rendezte a tartozást. Olvasónk ezek után nem értett valamit. A számla szerint elég, ha február 17-ig fizet. Ám a felszólítás szerinti „8 napon belüli” fizetés alapján a határidó' február 5. A felszólítás viszont azt sugallja, hogy igazából akkor jár(t volna) el helyesen, ha még a számla kézhezvétele előtt befizet. A DÉDÁSZ tolnai kirendeltségén érdeklődésünkre kiderült, hogy ezt nem várják el ügyfeleiktől, véletlen egybeesés a számla és a felszólítás ugyanazon napon történő kézbesítése. A felszólítások még az elmúlt havi befizetésekre vonatkoztak, és azért küldték ki őket, mert a DÉDÁSZ-köz- pont a fogyasztók által - egyébként rendes időben - befizetett pénzeket jó néhány nap csúszással kapta meg, nem tudni, kinek a hibájából. A következő havi, aktuális számlákat viszont a szokásosnál korábban küldték ki, így „találkozhatott” a két értesítés. A kirendeltségen egyébként elmondták, két napja égnek náluk a telefonok, ügyfeleik jogosan bosszankodnak, de ebben az esetben az ott dolgozók vétlenek. Vállalkozói klub indul Kölesden Közismert, hogy a vállalkozók a mai körülmények között csak jogi, pénzügyi, adó, marketing, stb. ismeretekkel egyaránt felvértezve tudnak talpon maradni. Ezen feladatok segítése, az ismeretek átadása céljából vállalkozói klub indul a kö- lesdi művelődési házban. Várják azokat a helybéli érdeklődőket, akik a gazdaság bármely területén vállalkoznak, vagy vállalkozás indítását tervezik. Az első összejövetelre február 1-jén, vasárnap 17 órakor kerül sor. Tolnai borvidék • • Ónálló arculatú konkurencia (Folytatás az 1. oldalról.) Mivel ez az egész dolog még nagyon új, a hegyközségekkel, azok működésével kapcsolatban nagyon kevés az információ, úgy gondolom, van igény a segítségre. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a hegyközségi tanácsnak - a háttérben maradva - arra kell törekednie, hogy az egyes hegyközségek maguk alakítsák ki saját arculatukat. — A borvidéki besorolások körül korábban számos vita zajlott. Most nyilván akad, aki csalódott, mert nem Szekszárdhoz került, „csak” a tolnai borvidékhez. — Természetesen köny- nyebbséget jelent ahhoz csatlakozni, aminek már neve, évszázados hagyománya van, mintsem felvállalni valamit, ami a nulláról indul. Emiatt lehetnek olyanok a szekszárdi borvidék perifériáján, akik szerették volna, ha oda kerülnek. Ugyanakkor nem tartom feltétlenül hátránynak, hogy nekünk egyelőre nincs „nevünk”. A szekszárdi borvidék szerintem túlzottan a névadó hegyközségre koncentrálódik. A tolnai borvidéken - még egyszer mondom - az önálló arculatban vannak az esélyek. — Az azért elmondható, hogy eló'relépést jelent, hogy Tolna megyében újabb borvidék van, és azon hegyközségek számára, akik ide kerültek, ez egyféle rangotjelent. — így van. A tolnai borvidék ugyanolyan rangú, olyan lehetőségű, mint a szekszárdi. — Úgy tudom, a tanács első' tevékenységei között egy borvidéki borverseny szervezése szerepel. — Ez lenne az első komolyabb rendezvényünk. Úgy gondolom, nekünk az ilyen jellegű közös fellépéseink adhatnak rangot. Szerintem előbb- utóbb konkurensei is lehetünk a szekszárdi borvidéknek. Sportszeretők türelmét kérve Összegek „címkézése” Faddon Fadd önkormányzatának bizottságai szinte változatlan formában tárják a falu költség- vetését a képviselőtestület elé. Amint az várható volt, a legtöbb vita nem a tízmilliós nagyságrendű tételek körül alakult ki, hanem a büdzséhez képest elenyésző mértékű - néhányszor tízezres - nagyságrendek vették el az ülés döntő részét. Mindenki egyetértett a sport- támogatás növelési igényének jogosságával. Kocsner Antal polgármester tájékoztatta a grémiumot arról, hogy a helyi egyesület belső problémái (melyekről lapunk is beszámolt) rendeződtek, sőt tagságuk jelentős önfinanszírozás mellett voksolt a tagdíjak emelésével. A költségvetés hozzájárulása üzenetértékű, hiszen a különböző támogatások arányai azt is kifejezhetik, hogy a képviselő- testület mit tart elsődlegesnek. A „kincstári” felfogás azonban óvott a társadalmi szervezetek támogatásának növelésétől, ugyanis többmilliós pályázatok bukhatnak meg akkor, amikor az állami intézmények átvilágítják a költségvetés valamennyi tételét. Mindenki elfogadta Priger József (könyvvizsgáló) kompromisszumos javaslatát, mely- lyel nem zárta ki a lehetőségét, hogy e mértékek évközben módosuljanak. Ugyanakkor támogatta azt a javaslatot, hogy néhány összeget mértékének változtatása nélkül egy „címszó” alatt vonjanak össze, nagyobb rugalmasságot adva az évköz- beni átütemezések és váratlan kiadások fedezéséhez. Ódry Hírek, Információk Újabb kihívás a faddiaknak Mint azt annak idején megírtuk, ’97-ben a kihívás napján Fadd remek sikert ért el, kategóriájában a nagyközség bizonyult a legsportosabb településnek az országban. A kategória-győztesek számára február 7-én, azaz jövő szombaton Nagykőrösön rendeznek meghívásos sportvetélkedőt. A 20 sportolóból, a kihívás napi szervezőkből és szurkolókból álló faddi küldöttség különbusszal indul az eseményre. Javulhatna a szedresi foci Ülést tartott a szedresi képviselőtestület. A község vezetői tájékoztatót hallgattak meg a község gyógyszerellátásáról, és a helyi sportegyesület munkájáról. Utóbbival kapcsolatban megfogalmazódott, hogy jó lenne, ha a futballisták javítani tudnának eddigi szereplésükön. A testület döntött pályázat benyújtásáról a szennyvízberuházással kapcsolatban. (Lásd még a Miniszter biztatást adott című cikkben.) Város lett Tolna partnertelepülése Bár eléggé el nem ítélhető módon Tolna németországi testvértelepülését, Stutensee-t korábban következetesen városnak tituláltuk, az igazság az, hogy a település csak ebben a hónapban kapott városi jogot. Az ez alkalomból rendezett ünnepségen részt vett Keszthelyi Márton, tolnai polgármester is, aki az önkormányzat ajándékaként Pósa Ede a tolnai város- központról készített olajfestményét adta át. Szennyvízberuházások a láthatáron A miniszter biztatást adott A héten a környezetvédelmi miniszter részvételével a Tolnai Vízműnél lezajlott szakmai fórumon a résztvevő polgármesterek részben olyan információkat vártak Baja Ferenciül, amelyek alapján a képviseló'tes- tületek korrekt döntéseket hozhatnak tervezett környezetvédelmi, elsősorban szennyvízberuházásokkal kapcsolatban. Baja Ferenc egyebek mellett arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy a környezetvédelmi alapnál az úgynevezett 1/1-es vízbázisok védelmének elsődlegessége az elkövetkező időszakban megmarad. (Ez azt jelenti, hogy a legveszélyeztetettebb vízkinccsel rendelkező területek pályázhatnak továbbra is a legesélyesebben szennyvíz beruházási támogatásra.) Ebbe a körbe tartozik a tolnai vízmű illetékességi területén Bo- gyiszló, Fadd és Tolna, valamint Gerjen. Szedres és Ten- gelic 1/5-ös kategóriájú. Mint a miniszter elmondta, probléma Medina, (valamint Pusz- tahencse és Kajdacs) esetében lehet, amely települések az 1/8-as kategóriába tartoznak. Az ő esetükben ugyanis jelenleg közvetlen környezeti érdek nem fűződik ahhoz, hogy a szennyvízberuházás létrejöjjön. Ugyanakkor ez, mint Baja Ferenc aláhúzta, nem jelenti azt, hogy ezek a települések teljesen esélytelenek a támogatás elnyerésére. A miniszter hangsúlyozta, előnyt élveznek azok a települések, amelyek társulásban valósítják meg a közműberuházást. A pályázatok szempontjából további előnynek tartotta a szennyvízberuházás és - ahol erre lehetőség van - a holtágrehabilitáció összekötését, integrálását. A bevezetni tervezett környezetterhelési díjról elmondta, hogy az kezdetben évi 800-3000 Ft-tal terhelné a környezetszennyező háztartásokat. A végső cél ösztönözni a csatlakozást a „környezet- védő” közműrendszerekhez. A Népújság arra volt kíváncsi, vajon a miniszteri tájékoztatás után módosulnak-e a környezetvédelmi beruházásokkal kapcsolatos elképzelések egyes Tolna környéki településeken. Nagy Ferencné, Tengelic polgármestere: — Nem változnak a terveink. A mi szennyvízberuházásunk olyan szempontból előrehaladott stádiumban van, hogy a cél- támogatást már elnyertük. Nekünk társulni már nem célszerű, hiszen akkor egy új pályázattal újból a nulláról kellene indulnunk. A környezetvédelmi alaphoz már korábban beadtuk a pályázatunkat, a miniszter úr tájékoztatása szerint erről még a választás előtt döntenek, és van pénz is. Hőger János, Medina jegyzője: — Mi úgy ítéltük meg, hogy a miniszter úr alátámasztotta eddigi elképzeléseinket, tehát végsőkig kitartunk a szennyvízberuházás mellett. Előny, hogy Szedressel társulásban képzeljük el a megvalósítást, és tény, hogy Medina is sérülékeny vízbázison helyezkedik el. Keszthelyi Márton, Tolna polgármestere: — A szennyvízberuházás bővítésével kapcsolatos elképzeléseinken nem változtatnak a tanácskozáson hallottak. Fontos megjegyezni, hogy a meglevő szennyvízhálózatunkat csak akkor tudjuk bővíteni, ha az önkormányzat saját erőt is fel tud mutatni. A holtágrehabilitációban történő továbblépésre - például az iszapkotrás tekintetében - lehet esély, hiszen Tolna is tagja egy e célból létrejött térségi társulásnak. Tóth István, Bogyiszló polgármestere: Sem negatív, sem pozitív irányban nem befolyásolnak bennünket az elmondottak, már csak azért sem, mert a környezetvédelmi alaptól - tavalyi decemberi döntés alapján - a megkezdett szennyvízberuházásunk értékének 25 %-át, 158 millió Ft- ot már elnyertünk. Koleszár Mihály, Szedres polgármestere: — Megerősítettek szennyvíz beruházási szándékainkban a megbeszélésen hallottak. A Medinával közösen tervezett szennyvízteleppel és a csatornázással kapcsolatos pályázatunk elkészült, hétfőn nyújtjuk be. Bízunk a sikerben. Kocsner Antal, Fadd polgármestere: — Faddon jelenleg 60 %-os a szennyvíz csatornázottság. A gázberuházást követően - ha a szükséges saját erőt fel tudjuk mutatni - megpróbálunk további területeket csatornával ellátni, Gerjennel és Dunaszent- györggyel társulva. A holtággal kapcsolatos további lépéseink a holtágrehabilitációs alap megnyitásától függenek. 155 éve született Lágler Sándor A templomépítő evangélikus lelkész A történelem formálásában kiemelkedő szerep jut az egyéniségeknek. így van ez egy kis település életében is. Kölesd szerencséjére éppen egy időszakban két kiemelkedő személyiség, Kálmán Dezső és Lágler Sándor lelkészek nevelték, tanították, vigasztalták a település lakóit. Kölesden nemrég ünnepelték Kálmán Dezső református lelkész, író születésének 150 éves évfordulóját. Most újra ünnepre készülnek, mert ez év január 30-án 155 éve született Lágler Sándor, az evangélikus lelkész, író. Édesapja, Lágler György 54 esztendeig volt egyfolytában lelkésze a kölesdi evangélikus gyülekezetnek. Fia is közel 40 esztendőn keresztül szolgálta a gyülekezetét. Majdnem évszázadnyi munkálkodásuk máig kitörölhetetlen nyomot hagyott Kölesd szellemi életében. A gyermek Lágler Sándor a közeli Gyönkre került a református algimnáziumba. Kiváló tanulmányi előmenetele mellett már korán gimnáziumi újságszerkesztéssel is foglalatoskodott. Többek között Kálmán Dezső közreműködésével a Bujdosó csillag és a Visszhang nevű lapokat szerkesztették. Teológiai tanulmányait Sopronban és Bécsben folytatta. Mindkét helyen magas szinten tanulta és gyakorolta a német nyelvet. Lelkésszé 1869-ben szentelték fel. Kezdetben Kölesden édesapja mellett volt káplán, majd rövid időre Bonyhádra került az evangélikus gimnáziumba tanítani. Kölesdre végleg 1873-ban került, amikor is apja nyugállományba vonulása után megválasztották a gyülekezet lelkészévé, ahol 1910-ig szolgált. Lágler Sándor következetesen szolgálva a szó szoros értelmében építette gyülekezetét. Temérdek munkája mellett íróként és szerkesztőként is a magyar szellemi közéletben is ismertté vált. Kálmán Dezső lelkésztársával 1879-ben a Protestáns pap nevű országos folyóiratot indították útjára. A kistelepülésnek számító Kö- lesdről 25 éven át szerkesztették a lapot, amely Tolna megye mindmáig leghosszabb életű országos folyóirata volt. A lap tulajdonképpen gyakorlati szakközlönyként, módszertani segédletként szolgált a kor lelkészeinek, ma is korszerűnek tetsző gondolatokkal. A szerkesztés mellett rendszeresen publikált. Sokat foglalkozott a magyarosítással és más írótársával egyetemben az egyke-rendszer ellen ágált. A szellemi szárnyalások mellett azonban meg kellett küzdenie az eklézsia szegénységével. Nem volt a gyülekezetnek temploma és jószerivel elfogadható iskola terme sem. A gyülekezet vagyonát az akkor még mély árkú Öreg utca elején elhelyezkedő derékszögben épített nádfedeles papiak jelentette. Ennek a papiaknak egyik szárnya szolgált templomul a hívek számára. Elfoglalva lelkészi hivatalát az első perctől kezdve templom építéséről álmodozott. Minden lehetőséget megragadott arra, hogy ehhez elegendő pénzforrásra leljen. Elsősorban gyülekezetére támaszkodott, de más felekezetek is adományoztak. A korabeli feljegyzésekből ismert, hogy helyenként még a koldulást sem resteilte. Csaknem húsz évre volt szükség, hogy a templom alapkövét lerakhassák. 1892. június 12-én került erre sor. Ettől kezdve az események felgyorsultak. A gyülekezet és a falu összefogásával 1893-ban alig két év alatt elkészült a templom. A templomépítő Lágler Sándor életében meghatározó volt Kálmán Dezső, református lelkésszel kötött barátsága, akivel együtt nőttek fel. Egy időben, 1873-ban választották mindkettőjüket gyülekezeteik lelkészévé. Alkalmanként felváltva eljártak a másik gyülekezetébe prédikálni. Lelkésszé avatásuk 40 éves évfordulóját is együtt ünnepelték. Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy a kölesdi temetőben kü- lön-külön sírban ugyan, de egymás mellett nyugszanak. Nehéz feladat egy lelkészről írni, őt inkább hallgatni kell. Szerencsére a Kalászok című gyűjteményes kötetében olvashatunk korabeli prédikációiról. Beszédeire az ékesszólás volt jellemző. Ugyanakkor nem elégedett meg azzal, hogy a szószékről a józan takarékos életre sarkalljon, hanem életvitelével, szerénységével példát mutatott híveinek. A templomépítő, iskolaépítő, író, szerkesztő lelkészre nemcsak a mára 81 lelket számláló evangélikus felekezet, hanem Kölesd minden polgára emlékezik egy főhajtás erejéig. Varga András *
