Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-02 / 1. szám
4. oldal Megyei Körkép 1998. január 2., péntek Konyhád És Környéke VÖLGYSÉGJÁRÓ Meglopta a rokonát Meglopta a rokonát egy 19 éves fiatalember Nagymá- nyokon. A karácsonyi vendégeskedést használta ki, hogy nőrokona táskájából kivegyen egy tárcát, amiben tizennyolcezer forint és húsz német márka volt. Az ellopott holmiból ötezer forint került meg. Rejtélyes golyó az ablakon át Feltehetőleg csúzliból lőttek be egy ablakot Kétyen. A golyó a külső üveget összetörte, a belsőn egy lyukat ejtett. Az eset épp akkor történt, amikor a lakásban lakó tizenegy éves kislány a rolót engedte le. Egy kazettára rálépve épp lehajolt és megszakította a műveletet, amikor a golyó beröpült. Feltételezik, hogy valaki bosszúból űzött rossz tréfát a családdal. Borbarátok, ha összejönnek Gazdag programmal indítja az új évet a bonyhádi Borbarát Kör. A január 5-én este 6 órakor az Arany Oroszlán Szálloda pincéjében kezdődő idei első foglalkozáson a következő témák szerepelnek: Szőlővédelem: élettani folyamatok a tél során. Borkultúra: a bor kínálása. Fajtaismeret: Királyleányka, Bikavér. Az asztma társbetegségeiről Az asztma társbetegséget a tüdőben címmel tart előadást dr. Hegedűs Éva a bonyhádi Asztma Klubban. Az összejövetel január 6-án, kedden 15 órakor kezdődik. Nyugdíjasoknak a népszokásokról Farsangi népszokások Tolna megyében címmel Nagy Janka Teodóra, néprajzkutató tart előadást Bony- hádon, a Városi Nyugdíjas Klubban. A program január 6-án, délután négy órakor kezdődik a városi művelődési központban. A népi gyógymódokról A bonyhádi Vita Nova Klubban dr. Gémes Balázs tart előadást a népi gyógymódokról. A program január 8-án 17 órakor kezdődik. Címeres demizsonok Wemauba A bonyhádi Hein Antal gyermekkora óta készít vesz- szőből kosarat. A fortélyokat még bátyjával együtt édesapjától tanulta. Hat esztendeje, így télvíz idején elfogyott a fűzvessző és nem volt mit csinálnia. Felesége ekkor kapott ajándékba a komájuktól egy díszes fonott üveget. A házigazda nézte, forgatta és gondolta, hogy ezt ő is megpróbálja. A kísérletezés olyannyira jól sikerült, hogy a kosarak mellett azóta az üvegeket is fonja. — Régebben a drótot a MÉH-nél vásároltam, de manapság mind nehezebb alapanyaghoz jutni. Az anyagot satuba fogom és fogóval kihúzom a drótszálakat, mivel javarészt a műanyagbontásra van szükségem. Kivétel az alj, a felső perem és a fül, hisz ezeken a helyeken masszívnak kell lennie a kötésnek - mondja, amikor mestersége titkairól faggatjuk. — Melyik üveget nehezebb fonni? — A gömbölyűeket, mint amilyen például az unikumos. — Mekkora volt a legkisebb, illetve a legnagyobb „bekötött ” edény? — A hét és fél decis, illetve az ötvenliteres üvegballon, melyben a pincében bort tárolok. — Legemlékezetesebb darabjai? — Szeretem valamennyit és vallom: aki nem így érez, hozzá se lásson a munkához. Mégis talán az egyik legemlékezetesebb volt a Kossuth-címerrel ellátott, ami Bonyhád németországi testvérvárosába, Wemauba került. Ezen rajt volt mindkét település címere is. — Miben különbözik a kosárfonás és az üvegek bekötése? Minden darab kedves — Hasonlóan történik. Az alja - mondhatni - ugyanaz, de több vezérszál kell fölfelé, hogy sűrűbb legyen a fonás. Kosárnál huszonnégy, míg üvegnél százhuszonnyolc szálat készítek, ez utóbbi jóval lassabban halad és nagy türelmet igényel, mert minden szálnak a helyére kell „mennie” ahhoz, hogy a minta, a felirat stimmeljen. — A rajzolatokat mi alapján csinálja? — Felhasználok régi motívumokat, de másolok is. Például a Csárdás sajt dobozán táncoló párt és a bugaci mustáron lévő csikóst. Akad olyan is, amit magam találok ki. — Érdeklődnek-e a fiatalok az üvegfonás iránt? — Igen, a nyáron voltam is a váraljai táborban, hogy megmutassam a gyerekeknek. Sokuknak kezükre állt a dolog. Az a helyzet, hogy ehhez kitartás kell. Nézze, itt ezt a háromliterest. Majd’ három hétig bíbelődtem vele, pedig most már van némi gyakorlatom ... Hunyadi István Ehhez a munkához türelem kell FOTÓ: BAKÓ JENŐ A Honismereti Kör tizenöt esztendeje A bonyhádi honismereti kör 1982. decemberében tartotta első foglalkozását. Az alkalomból számvetés készült. A körvezető, dr. Kolta László rendelkezésünkre bocsátott egy kis statisztikát, amiből kiderül: mozgalmas volt az elmúlt másfél évtized. A kimutatások szerint összesen háromszáztizenöt foglalkozást tartottak, amelyen 7250 fő vett részt. Az összejövetelek egyharmadát közös tevékenységgel töltötték: emlékeztek, gyűjteményekről beszéltek, intézményeket látogattak, kirándultak. A több, mint kétszáz előadás nagyobbik részében a megye a város és a Völgység helytörténetével foglalkoztak, de sok országismereti téma is napirendre került. Az előadásokat kilencvennégy szakember tartotta. Nincs Bonyhádon olyan szakterület, melynek reprezentánsa ne beszélt volna a Honismereti Körben. A vendégelőadók között volt az előző kormány külügyminisztere, Jeszenszky Géza, a Münchenben élő Darázs Mária, a pécsi Füzes Miklós. Számos szekszárdi muzeológus és néprajzkutató, orvos és közgazdász, tanár és irodalmár vett részt a munkában. A kör kiemelten kezelte a Perczel család tagjainak és Vörösmarty Mihály évfordulóit. Országos rendezvényt tartottak 1992-ben, a Hűségmozgalom indulásának 50. évfordulóján. Ami pedig a jövőt illeti: erősíteni szeretnék kapcsolatukat a Völgy ségi Múzeummal és a Városi Könyvtárral, valamint a Nők Klubjával. Szeretnének segítséget nyújtani az iskoláknak a Nemzeti Alaptantervben előírt helytörténeti feladatok megoldásához. ’98-ban kiemelt feladatnak tekintik a 48-as forradalom 150. évfordulójának megünneplését, és már ebben az évben készülnek az állam- alapítás ezredik évfordulójára. Cikón Történt Tisztelet az időseknek Cikón hagyomány, hogy évenként megemlékeznek az idősekről. A helyi önkormányzat és a Vöröskereszt szervezésében ezúttal is megtartották az idősek napját, a nemrégiben felújított kultúr- házban. A megjelent mintegy százhúsz nyugdíjasnak az óvodások az iskolások és a helyi hagyományőrző egyesület gyermek és utánpótlás tánccsoportja adott műsort. Fellépett a nyugdíjas klub alkalmi női kórusa is. Az ön- kormányzat képviseletében Forray Gellért polgármester, a vöröskereszt nevében Bogos Jeromosné - ő rendhagyó módon, mikulás jelmezben - köszöntötte az időseket, akiket egy pörköltre is vendégül láttak. Köszöntötték a véradókat Cikón is vannak, akik rendszeresen adnak vért, hogy embertársaiknak segítsenek. Nemrégiben baráti hangulatú ünnepségen köszöntötték őket a sokszoros véradókat. Eddig már harmincszor adott vért Jung György. A hússzoros véradók sorában köszöntötték Nagy Lajost, Reichert Henriket, Ferencz La- josnét, László Albertet, Tur- buk Jánost, Nagy Lászlót, Bérén Lajosnét és Dávid Antalt. Tízszeres véradók Cikón: Gergely László, Antal Mártonná, Balogh Pétemé és Illés Lázár. Zsibrik megköszöni Az elmúlt évben is több tucatnyi szervezet, intézmény valamint sok magánszemély segítette a zsibriki Kallódó Ifjúságot Mentő Missziót Támogató Alapítvány (KIMMTA) drogosokat és alkoholfüggőket mentő otthonát. A KIMMTA a napokban egy kis kiadványt juttatott el a támogatókhoz, amelyben maguk az otthon lakói mondanak köszönetét életük jobbra fordulásáért. Az alapítvány továbbra is számít a segítőkre, de nemcsak a pénznek örülnek: szükség van ruhaneműre és a könyvekre is. Egy régi ékszer mai készítői, avagy jó szőr a lószőr Ez a munka nagy türelmet igényel (Folytatás az I. oldaról.) Aztán később a csikósok, pásztorok úgynevezett állazót csináltak belőle - ez az a kis pánt, amivel a kalapot a fejükre erősítették. A férfiak a lószőrből készült ékszereket már a honfoglalás kora előtt jegyajándékként adták a kedvesüknek. A lószőrékszer-készítés úgy is ismert, mint rabművészet. A legismertebb fogoly Rózsa Sándor volt, aki Kufstein várában raboskodva készített lószőr gyűrűket. Aztán tudunk róla, hogy az első világháborús orosz illetve francia hadifoglyok is készítettek ilyen tárgyakat, de elterjedt volt ez a tevékenység szerte Európában. Több írónál is találkozunk vele, például Tömörkény István leírja, hogy a diákok matek órán gyűrűt készítettek . .. — Egyszóval gazdag az előzménye, de vannak-e követőik? — Sanyi bácsi - Bodrogi Sándor - volt az egyedüli, aki ráérzett, hogy ezt nem csinálja senki, és ő volt az egyetlen, aki tanította. A két lányommal mi voltunk az utolsó tanítványai 1990 nyarán. Nagy bánatunkra még annak az évnek a telén meghalt.. . — Van-e egyáltalán irodalma ennek a népművészeti ágnak? — Sajnos nincs összefoglaló munka. Épp most készülök megjelentetni egy dolgozatot a lószőrékszer készítésről. Hangyái A bonyhádi tárlat FOTÓ: GOTTVALD
