Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-24 / 20. szám
4. oldal Megyei Körkép Tolna Es Környéke 1998. január 24., szombat Reális városi koncepció kell Közművelődés: mehetne jobban (Folytatás az 1. oldalról.) Én a működésünk egyik fő csapásirányát azon gyermek- csoportok életre hívásában látom, amelyek korábban intézményekben szanaszét szórva működtek. Jó példa a gyerekszínjátszókör, amely a csoport régi és új vezetőjével is maradandó élményt tud nyújtani. Ezek a nem intézmények, hanem érdeklődések mentén szerveződő csoportok lehetnek az alapjai a jövő civil szervezeteinek, amelyek viszont a valódi állampolgári lét „előszobái”. A ház tevékenységének másik része az alakuló, mű- ködgető, illetve jól működő civil szervezetek számára a háttér biztosítása, aminek többé-kevésbé sikerült megfelelnünk. — Ezt várta, amikor '95- ben Tolnára jött? — Huszonöt éve dolgozom ezen a pályán. Ez elegendő idő ahhoz, hogy az ember elveszítse a bociszemű hamvasságát, az illúzióit. Az élet harc, ahol a kultúrának nagyon gyengék a pozíciói, kiszolgálhatott. Én úgy látom, hogy tulajdonképpen mehetnének jobban is a dolgok Tolnán, ahol az általam az átlagosnál nagyobb mérvűnek ítélt bizalmatlanság a legfőbb gátja a munkának. Azt szeretném, ha szakmai kérdésekben szakemberek döntenének, és a politika elhinné, hogy ők meg tudják oldani ezeket a kérdéseket. Azt érzem, hogy a város a meglévő szellemi, kulturális értékeivel nem igazán tud élni, vannak csoportok, amelyek nincsenek egymással jó viszonyban. Szívesen vállalnék feladatot abban, hogy a helyi kulturális életben létrejöjjön a párbeszéd. — Van olyan vélemény, hogy a Tolnai „Bárka” (képzőművészek és művészetpártolók baráti köre) megteremtése, valamint az, hogy nem süllyedt el, az elmúlt időszak egyik legfontosabb eredménye. Ön ezt hogy ítéli meg? — A Tolnai Bárka ügyét sem lebecsülni, sem túlértékelni nem szeretném. Én ezt elsősorban egy művészeti szalonnak képzelem el, ahol sok mindent lehet, és semmi sem kötelező. Azt hiszem, azok a városok profitálhatnak igazán a környékükön folyó művészeti, szellemi életből, akik merik megbecsülni még azt is, ami klasszikus mércével mérve nem is annyira fajsúlyos, aminek önmagában a léte az értéke. A Bárkával is így van ez. Hogy a kulturális élet szereplői, alakítói képesek egymás mellé leülni, miközben egymást arra sarkallják, hogy mindegyik a maga területén alkosson. — A tervezett intézményi struktúraátalakítás során az egyik „nagy vesztes” lehet a művelődési ház. Ismeri-e ezeket az elképzeléseket? — A legutóbbi művelődési bizottsági ülésen az erről szóló előterjesztést ismételten munkaanyagnak aposztrofálták, méghozzá olyannak, amelynek nem kellett volna napvilágot látnia. Velem senki az átalakításról hivatalos formában nem beszélt. Híresztelések persze hozzám is eljutottak. Meg kell mondjam, ezek a híresztelések nem tesznek jót az intézmény működésének. Nekem az a véleményem, hogy megvalósítható és reális koncepciók, azaz egy elfogadott egyezség mentén lehetne viszonylag stabilan működtetni a várost. Szeretném, ha megszületne Tolna közművelődési koncepciója is, amibe a közművelődés legtágabb értelmezésének kellene beleférnie, azaz a város építészeti arculatától kezdve a jelentős személyiségek hagyatékának ápolásán át a helyi hírközlésig. Ha a város a koncepciók mentén, átgondoltan működne, nem pedig ötletszerűen, az stabilizálhatná a kulturális és a közéleti közállapotokat is. Nekem az a véleményem, hogy ha majd lesz közművelődési koncepció, akkor lehet strukturális kérdésekről is gondolkodni. Persze most is lehet, de akkor megint azt kell meghatározni, hogy a gomb-* hoz keresünk-e kabátot, vagy fordítva. A városnak el kell döntenie, hogyan akai; és tud középtávon működni, és ehhez kinek milyen feltételeket tud garantálni. Hogy ne legyen napi politikai harc, vagy gazdasági kényszer kérdése, hogy mi, hol, hogyan működik. Nagyon bízom benne, hogy felelős döntéshozók felelős tanulmányai révén, a város lakói igényeinek meghallgatásával elkészülhet a közművelődési koncepció, ennek alapján a rendelet, és a vonatkozó törvénynek megfelelően fog működni a város közművelődése. Ennél kevesebbel beérni nem lenne célszerű, ennél többet pedig jelenleg nem lehet mondani.-tsAz „előítéletes” interjú utóélete Az egy hete Konrád Imre szedresi roma vezetővel készült Az előítélet az iskolában kezdődik című interjúnk után az abban felvetett néhány kérdésről most a „másik oldal” nyilatkozik. Konrád Imre a cikkben olvasható állítása szerint a roma szervezeteknek nem sikerült megállapodniuk a megyei ön- kormányzattal arról, hogy a cigányságot érintő kérdések tárgyalásakor legalább tanácskozási joggal részt vehessenek a megyei közgyűlés bizottságainak munkájában. Bach József, a megyei közgyűlés elnöke: — Tény, hogy a kisebbségi önkormányzatok létrehozásáról szóló jogszabály meglehetősen hiányos, hiszen a megye helye és szerepe nem tisztázott a kisebbségeket érintően. Ennek a hézagnak a kitöltésére a Tolna Megyei Önkormányzat azt a rendeletet hozta, hogy minden olyan kisebbségi önkormányzati képződménnyel, amelyek a települési kisebbségi önkormányzatokból képesek létrehozni valamilyen megyei szerveződést, kész együttműködni. A német kisebbségi önkormányzatok megyei szövetségével két éve kötött megállapodás után, a később megalakult Tolna Megyei Roma Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségével '91. nyarán készült el az együttműködési megállapodás. Ezt mindkét testület szentesítette. Ez a 12 pontból álló dokumentum egyebek mellett rögzíti, hogy a megyei önkormányzat bizottsági ülésein a roma kisebbséget közvetlenül érintő napirendek esetében a szövetség delegáltjainak - tanácskozási joggal - részvételi lehetőséget biztosít. Emellett a megye költségvetésében 97-től támogatást biztosít a szövetség részére, tavaly 100 ezer Ft-qt. Sajnálatosnak tartom, hogy Konrád Imre nem értesült erről a megállapodásról - legalábbis a cikkből ez derül ki. — Sikerült a megállapodást tartalommal megtölteni? — A megyei önkormányzat feladatai és hatáskörei között nincs olyan, amely a roma lakossággal, a kisebbségekkel kapcsolatos lenne. A „szerződés” persze annak reményében született, hogy előbb-utóbb lesznek ilyenek. Ily módon az együttműködési megállapodás arra „korlátozódik”, hogy a megye, anyagi támogatás formájában megpróbál életben tartani egy nehezen létrejött megyei szerveződést, annak reményében, hogy a jövőben rendeződik a kisebbségi önkormányzatok megyei szintű szerepe, illetve a megyei önkormányzatok ide kapcsolódó feladat és hatásköre. ■ A négy cigánycsalád leégett házával kapcsolatban a cikkben szerepelt, hogy az épület tetőzetét a Népjóléti Minisztérium és a Soros Alapítvány segítségével sikerült rendbe tenni. Koleszár Mihály polgármester egyebek mellett elmondta, hogy az önkormányzat a tűzeset másnapján 50-50 ezer Ft-ot - összesen 200 ezer Ft-ot adott- a négy családnak rendkívüli segélyként. A Népjóléti Minisztériumtól az önkormányzat igényelte az 1 millió Ft-ot. A szervezésben, kivitelezésben is döntő szerepet vállalt az ön- kormányzat. ■ A kisebbségek nagykorúsításá- val kapcsolatban Konrád Imre az alábbiakat is mondta: A fejkvótáért nagyon hajtanak az önkormányzatok, az viszont eszükbe nem jutna, hogy megkérdezzék a romákat, akarják-e az etnikai programot. Tölgyesi Józsefié, a szedresi iskola igazgatója: —Az etnikai program már évek óta folyik az iskolában. Minden évben meghirdetjük, és részt is vesznek rajta a gyerekeink. A helyi kisebbségi önkormányzat javaslata elsősorban a tantárgyi fejlesztést tartotta fontosnak, ezért minden alsós osztályban felzárkóztató órákat tartunk, a felső tagozatban néhány reál tantárgyból csinálunk ilyet. Készítettünk családi életre nevelés programot is. Képzőművész szakkört, táncfoglalkozásokat, valamint külön etnikai zenei foglalkozásokat is tartunk. Az új pedagógiai programunkban tantárgyi fejlesztést, cigány kulturális tevékenységet és egyéni tehetséggondozást tervezünk, szakemberek bevonásával. Hogy ezt a programot a szülők igénylik, vagy sem, arról természetesen megkérdezzük őket, mint ahogy ez korábban is így történt. A kérdőívek a napokban jönnek vissza a családoktól, így az eredményről még nem tudok beszámolni.-sNehezen tudott választani Végh András festőművész, a tolnai Martinék alapítvány kuratóriumának elnöke, amikor az alapítvány által meghirdetett, Az én Dunám című pályázatra beérkezett diák-alkotásokat értékelte. (Az eredményeket korábban közöltük.) A művész őszinte elismeréssel szólt a beérkezett művekről, különösen, amelyeket a felkészítő tanárok irányításával alkottak a gyerekek, emellett segítő szándékkal rámutatott a hiányosságokra is. A képekből rendezett kiállítás a jövő hét végéig látható a Széchenyi iskola suligalériájában, az egykori pártház épületében. Gottvald Károly felvételén a 3. osztályos Vajda Balázs alkotása. Tolna-Mözs Tüdőszűrés Tolnán A tüdőszűrésre a tolnai művelődési házban kerül sor, január 28-tól február 19-ig. A szűrővizsgálatokat szombat és vasárnap kivételével naponta 8.30-tól 12 óráig, illetve 12.30-tól 15 óráig végzik. Környezetkímélés a házikertekben A Tolnai Kertbarátkor január 26-i, hétfőn este 6 órakor kezdődő foglalkozásán Steiner István növényvédelmi szaktanácsadó vetített képes előadásán ismerteti a környezetkímélő növényvédelem újabb eredményeit a tolnai házikertek, kert és szőlő kultúrák gazdáinak. Vendégeket, érdeklődőket szívesen lát a rendezőség, a művelődési központ klubtermében. Segítséget kér a Vöröskereszt A tolnai Vöröskereszt alapszervezet - a helyi rászorulóknak szánt - ruhakészletei jelentősen megcsappantak. A szervezet ezért szívesen fogadja a tolnai lakosoktól a megunt, de használható gyermek-, vagy felnőtt ruhákat, ágyneműt, lábbelit, amit a szegényebb sorsúak között szét tudnának osztani. Székely bál Mözsön A Mözsi Székelyek Baráti Köre január 31-én, 19 órától tartja hagyományos farsangi bátyus székely bálját, a mözsi művelődési házban. A nyitótáncot a székely baráti kör gyermektáncegyüttese adja elő, közreműködnek még a tolnai és a mözsi nyugdíjas klub tagjai. A zenéről Bolvári József és zenekara gondoskodik. Jegyek elővételben kaphatók Péter Vilmosnál, Illés Ferencné- nél és Bálint Ambrusnénál. Felnőtt-diák csata a Sztáraiban A gimnazisták kezdeményezésére labdarúgó tornát rendezett a tolnai Sztárai Mihály Gimnázium. A vidám sporteseményen hat diákcsapat, és egy tanár-szülő válogatott is harcba szállt az elsőségért, amit végül a 10.B-nek sikerült megszereznie. Második lett a 9.B, míg a harmadik helyet a tanár-szülő gárda csípte el. Faddi gyerekeknek Bár nem bérleti formában, de felelevenednek a faddiak joggal hiányolt gyermekszínházi előadásai. A jövő szerdai „A brémai muzsikusok” című műsor az első a sorban. Február végén a Szélkiáltó együttes lesz a művelődési ház vendége. Az ősszel elkezdett zenei nevelési célzatú sorozat része, melyet áprilisban újabb hangverseny követ. A tavaszi szünidő környékén a magyar irodalomból kiváló alsó- és felsőtagozatosok egy-egy jeles alkotóval ismerkedhetnek meg. Ezek a már lekötött programok, melyekhez Faddon az intézményi büdzsé ismeretében újabbakat is tervez- nek-szerveznek: pl. társastánc tanfolyamot. -ókA Bocskai utcaiaknak tele van az árkuk A közelmúltban szilárd burkolatot kapott a tolnai Bocskai utca. Az út mellé árokszakaszokat is húzott a kivitelező, melyek - a kocsibejárók alatt - nincsenek összekötve, így aztán áll bennük a víz. Az egyik lakó, Erlich Jánosné elmondta: — Jeleztük az önkormányzat felé többször is ezt a problémát, de nem találtunk meghallgatást. Öreg házak vannak többnyire a mi utcánkban, amelyek szigetelése nem korszerű, ezért nagyon árt nekik ez az állóvíz. Beszálltunk 15 ezerFt-tal az útépítésbe - ami az itt lakó kisnyugdíjasok részéről komoly áldozatvállalást jelentett- és ezt kaptuk a pénzünkért... Jenvay László, az önkormányzat műszaki főelőadója így nyilatkozott: — Egy szikkasztó árokról van szó, a kivitelezővel kötött szerződésben nem szerepelt az, hogy a csapadék elvezetéséről is gondoskodni kell. Ez a lakók dolga, ők oldják meg, ha akarják. Már azzal is fenyegetőztek, hogy betemetik az egészet. Nem értem ezt. A víz az árokban van, miért rosszabb a mostani helyzet a korábbinál, amikor a burkolatlan úton és a járdákon álltak a tócsák? -WyMeg nem késő lobbizni Jövő heten üléseznek a faddi önkormányzat bizottságai, hogy véleményt alkossanak a település 1998- as költségvetésének koncepciójáról. A kiszivárgott hírek már alkalmasak ke- délyborzolásra, hiszen néhány támogatás nem emelkedik az érintettek által (el)várt mértékben. — Szó nincs arról, hogy a bizottsági tagoknak megküldött tájékoztató adatok lennének a megváltozhatatlannak szánt pénzügyi keretek — nyilatkozta Báli István, a gazdálkodási csoport vezetője. Hiszen a bér és dologi automatizmusokkal növelt - az előző évek tapasztalatai ill. a már elfogadott középtávú koncepciók nyomán papírra vetett - számok csupán kiindulópontot jelentenek a bizottságok előkészítő szintű munkájához. Az általuk módosított számok kerülnek aztán a képviselőtestület asztalára, ahol nyilván lehetnek még módosító észrevételek, melyek alapján meghozott helyi szintű rendelet a gazdálkodás alapja. Hangsúlyozottan csak alapja, hiszen köztudomású, hogy költségvetési rendeletet egy évben többször is módosítani kényszerül szinte valamennyi képviselő- testület. Lobbizni még lehet és még érdemes, csak nem a gazdálkodási csoportnál, hanem a döntési helyzetben lévő bizottsági tagoknál és képviselőknél, hiszen mi csak a figyelemfelkeltő ill. végrehajtó feladatkört láthatjuk el. Ó.K. *
