Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-22 / 18. szám

20. oldal VmCE-NAPI PINCESZEMLE 1998. január 22., csütörtök Novart 1 s Elégedettek a termelők ^ NOVART1 s a Novartis szereivel és technológiáival Azt, hogy egy készítmény mennyire válik be a mezőgaz­dasági termelés során, legin­kább az fejezi ki, hogy a ter­melő mennyire elégedett vele. Ez azt jelenti, hogy megéri használni, mert , megbízható, mert kifizetődő, mert megfelel az elvárásoknak, mert nem okoz csalódást, mert pontosan azt tudja, amit várok tőle. A NOVARTIS készítménye­iről maguk a termelők, a fel­használók beszélnek. Tomonicska Ferenc Zala megyében, Alsópáhokon, egyéni gazdálkodó, többek kö­zött 50 hektáron kukorica ter­melésével is foglalkozik. — Immár negyedik éve, hogy szabadföldi fajtaösszeha­sonlító vizsgálatokat is végzek a kukoricában. Természetesen a tájegységünk viszonyaihoz leg­inkább illő hibrideket keressük. A kísérleteink során egyúttal azt is figyeljük, hogy az egyes fajtáknak milyen a viszonya a különböző gyomirtó szerekhez. 1995-től pedig már konkrét termésmennyiségi mérésekkel is kiegészítjük vizsgálatainkat, hiszen a termés a legfontosabb és ebben mutatkozik meg leg­inkább az egyes gyomirtó sze­rek szelektivitása. (Sajnos ma a termelésben nincs eléggé a fi­gyelem előterében az egyes gyomirtó szerek szelektivitása, azaz a kultúrnövénnyel szem­beni kímélő vagy depresszív viselkedése. Kevesen végeznek termésméréses vizsgálatot is.) Nagyon kedvezőek a tapasz­talataink két kukorica hibriddel, az OCCITAN és a NONIUS hibridekkel. Mind kettő gyors vízleadó képességű és még a gyengébb kukoricatermő he­lyen is (mint nálunk Zalában) 10 tonna fölötti termésre képe­sek hektáronként. A gyomirtó szerek közül bi­zonyított a PRIMEXTRA és az IGRAN COMBI. Kísérletünk­ben 18 hibrides fajtasorra ke­resztben „húztuk rá” a szá­munkra legfontosabb gyomir­tási technológiákat. Négy is­métlésben 0,2 hektáros parcel­lákon vizsgáltuk a herbicidek gyomirtó hatását és szelektivi­tását. Területünkön a domináns gyomok a parlagfű és a kakas- lábfű. A megversenyeztetett hat féle technológia közül a követ­kezők voltak a legjobbak, sor­rendben: első volt a PRIM­EXTRA 5 1/ha dózisban, „korai poszt” kijuttatásban, 13,97 t/ha termésátlaggal, ezt követte a „preemergens” Igran Combi (7 lAia) 13,75 t/ha-ral, majd a „preemergens” PRIMEXTRA (7 1/ha) 12,73 t/ha termésátlag­gal. A tapasztalatom az, hogy a ko­rai posztban (kelés után, a ku­korica két-három leveles álla­potáig, esetleg kicsit később, a gyomok fejlettségéhez iga­zítva) 5 liter Primextra is elég hektáronként ahhoz, hogy jó és biztonságos legyen a gyomir­tás, ugyanakkor a kukoricának se ártson. Nagyon fontos szempont te­hát a megfelelő gyomirtó szer kiválasztása, hiszen hektáron­ként több tonnával lehet több a termés, ha jól választottunk. És ez nem mindegy! (A szelektivi­tás kérdése különösen fontos az állományra adott szereknél!) Dr. Sűrű János acbölcskei ter­melőszövetkezet <elnöke, (aki egyben a Tolna Megyei Nö­vényvédő Mérnöki Kamarának az elnöke is). — Minden évben legalább 350-400 hektáron termelünk ben a napraforgóban a két gyomirtó szert, a Gesagard-ot párosítottuk az Igran Combi­val, nagyon jó eredményt kap­tunk. Kiválóan vitte az ambró­ziát (parlagfű), a csattanó masz­lagot, a fehér libatopot, a szőrös disznóparajt, a vadkendert. Az említett módszert a napraforgó vetése után, de még a kelése előtt alkalmaztuk. A szerencsés az, ha a gyomirtó szer kijutta­tása után, két héten belül leg­alább 10-12 mm csapadékot is kap a terület. A parlagfű és a maszlag irtá­sában kitűnő az Igran Combi, ugyanakkor kiszerelése, oldódó képessége, árfekvése is nagyon kedvező, így nyugodt szívvel ajánlom a használatát mind a nagyüzemekben, mind a ma­gánszektorban növényvédős szakirányítás mellett. Napraforgóban különösen száraz tavaszon, a parlagfű és a maszlag elleni hatást fokozza, ha a GESAGARD-ot adunk (1,5-2 1/ha) az IGRAN COMBI-hoz. Ózdi Lajos egy Baranya megyei (Magyartelek) átalakulóban lévő szövetkezet növényvédős szakmérnöke. — Őszi búzát és őszi árpát 600 hektáron termeltünk a múlt évben és hasonló nagyságot ve­tettünk el az idei évre is. Átla­gosak a termőföld adottságaink, ennek megfelelően kellett a gyomirtást is megoldanunk. A múlt évben először kísérletez­tünk a LINTUR-ral. Ez a ké­szítmény tulajdonképpen két, már ismert és bevált szer gyári kombinációja, vagyis a Logran és a Banvel hatóanyagait tar­talmazza. Közvetlen hatása, hogy a már kikelt gyomnövé­nyeket elpusztítja és további 2- 3 hetes időtartamra az újabb gyomkelést is megakadályozza. Nagyon jól alkalmazható a Lin- tur azokra a gyomokra is, me­lyek a hagyományos technoló­giára rezisztensekké váltak, ilyenek, például a mezei acat, a libatop félék, az árvakelésű napraforgó vagy a ragadós ga- laj. Célszerű a gyomirtó szert a búza 3-4 leveles korától a bok- rosodásáig kijuttatni. A haté­konyságához csapadék nem szükséges. Adagolás: a 200- 300 I/ha permedéhez, 150 gramm Lintur is elég hektá­ronként az őszi búza és az őszi árpa állománykezelésére. Ta­vaszi kalászosokban 120 gr/ha az adagja. Ki kell emelnem még a Lintur kitűnő formuláci- óját, kényelmes kezelhetőségét, csomagolását. A Lintur nagyon jól kombi­nálható a BION-nal, ami szin­tén egy új készítmény. Az őszi kalászosok bokrosodásának időszakáig, a két szer együtt is kijuttatható. A Bion kiváló ké­szítmény lisztharmat ellen, hi­szen erre találták fel, de a kísér­leteink során megfigyeltük, hogy fusáriumos és helmint- hospóriumos gombabetegség ellen is hatékony. Ezek fellépé­sét erősen késlelteti és gyengíti, így elegendő a gabonát gomba­ölő szerrel csak kalászolás-vi- rágzás idején kezeim, mert ad­dig a károsító betegségeket a BION „féken tartja”. A Bion kis túlzással csodaszernek is tekinthető, úgy lehetne legin­kább jellemezni, hogy olyan, mint az emberi szervezetnek a védőoltás. Megfigyeltük azt is, hogy a Bion-nal kezelt állo­mány szebb volt, zöldebb volt és erősebb volt a növény szára. Betakarítás után mértük a BION-nal kezelt őszi búza és zab szemtermés fuzárium fer­tőzését, és igen kedvező érté­keket kaptunk. Ugyanakkor a Bionos kezelés kevesebbe ke­rül, mint egy felszívódó gom­baölőszeres permetezés és mi­nőségi termést eredményez. Kapocsi Imre, növényvédős szakmérnök, Sombereki Szö­vetkezet. — A múlt évben két gyom­irtó szert, a LINTUR-t és az Ig­ran Combi-t, mint újdonságo­kat próbáltuk ki. A Lintur-nak az őszi búzában való használata számomra új szakmai élményt jelentett. Általunk korábban nem használt területen került alkalmazásra, ahol igen ke­mény gyomok voltak: acat, kamilla és szulák keserűfű, és emellett a szokványos búza- gyomok, mint a pipacs, a szar­kaláb, stb. is gyomosítottak. A Lintur-os gyomirtást követően ezen az igen fertőzött területen is, az esők miatt megkésett ara­táskor is gyommentes táblán arattunk. Ismerve várható árát, úgy gondolom, hogy a fenti gyomf- lórájú területeken nincs a L1N- TUR-nál gazdaságosabb meg­oldás! A másik gyomirtó szer, amit kipróbáltunk a múlt év tava­szán, az az Igran Combi (a Dual és az Igran gyári kombi­nációja) volt, melyet a napra­forgó egy részén használtunk. A terbutrin hatóanyag előző években a tábla erodált részén (ahol C-talajszínt volt a felszí­nen) fitotoxikus károsodást okozott. Ezzel a fenntartással kezeltünk ez évben, hasonlóan erodált területen kb. 40 hektár napraforgót Igran Combi-val. A kiváló gyomirtó hatás mel­lett, ez a félelmünk szerencsére nem igazolódott be. Hektáron­ként 7 literes adagban kezeltük vele a területet, a vetés után 4 nappal. Nem észleltünk fitoto- xicitást a kezelést követően, a napraforgó 2 valódi leveles ko­rában kapott 20 mm intenzív eső után sem. (A terület többi részén DUAL+Goal kombinációt használtunk 2,2+0,8 1/ha adag­ban. A két kezelés élesen elkü­lönült a korai 2-4 leveles napra­forgó fejlettség időszakában, a Goal, közismert, depresszív ha­tása következtében.) Az Igran Combi a házi DUAL+IGRAN tank mixhez képest sokkal „barátságosabb” volt a növény szempontjából, ugyanakkor a felhasználása, előkészítése lényegesen „kel­lemesebb”. Nem utolsósorban pedig kiváló gyomirtó hatást eredményezett egészen a beta­karításig. Kövecses Imre, a tengelici Fito- ten Kft. növényvédős szakmér­nöke: — Tengelicen 2200 hektá­ron folytatunk növénytermesz­tést, ebből 900 hektárra tervez­zük a kukoricát. Két éve, amióta Magyaror­szágon forgalomban van a RING, mint gyomirtó szer, az­óta használjuk a kukoricában, mert nagyon jól beilleszthető a technológiánkba. Sokat segített a RING használata, a sövény- szulák, a folyondár szulák, vagy az acat, továbbá a szerb- tövis-félék, a csattanó maszlag, vagy a varjúmák által okozott problémáink leküzdésében. Ezen utóbbi gyomok mélyről is csíráznak és hosszú időn ke­resztül kelhetnek. Más techno­lógiával is próbálkoztunk ko­rábban, de egyik sem volt elég hatásos. A Ring felhasználása a gyomok 2-4 leveles állapotában a legha­tékonyabb, de jól „megülteti” a kissé nagyobb, fejlettebb gyo­mokat is. Nagy előnye, hogy nem csak a már kikelt gyomo­kat pusztítja el, hanem a talajon érvényesülő tartamhatása to­vábbi 7-14 napig megakadá­lyozza az újabb gyomkelést is. (Az én tapasztalataim szerint a Ring a kukoricát nem „bántja” a növény 7-8 leveles állapotá­ban sem.) A Ring levélen ke­resztül gyorsan szívódik fel, majd sárgulni kezdenek a gyo­mok levelei, a kijuttatást köve­tően 2-3 hét múlva teljesen el­szárad a gaz. Hűvös időjárás késleltetheti, de nem rontja le a szer hatását. Hatékony és költ­ség szempontjából is nagyon előnyös gyomirtó szer a Ring. Korábban beszámoltam már (e lap hasábjain is) a PRÍM- EXTRA „korai posztban” való igen eredményes használatáról, különösen a nálunk nagy prob­lémát jelentő csattanó maszlag ellen. így erről most csak any- nyit, hogy ez a technológia is stabil része nálunk a kukorica gyomirtásának. Gerber Károly, EUROTEAM Kft. Pécs: — A BION-t mintegy 75 hektáron őszi búzán (MV-16 és Fatima fajták), valamint 30 hektár őszi árpán (Botond) pró­báltuk ki 60 grammos hektá­ronkénti dózisban. Sajnálatos félreértés folytán az árpa is 60 grammot kapott a javasolt 50 gramm helyett, ami a termelő számára az adott helyzetben ijesztő volt, de sze­rencsére elég hamar kinőtte, és a sárguláson kívül, a termésát­lagból ítélve, más bajt nem okozott. Az őszi búzában a sár- gulás nem volt szembetűnő. A Bion kijuttatása tavasszal Logrannal egy menetben tör­tént, amikor a lisztharmat tüne­tei még nem látszottak. A táb­láknak csak a 15 illetve 30 hek­táros darabját kezeltük, hogy lássuk a különbséget, ha van. Az eltérés az egyik búzatáb­lán különösen látványos volt, a kezelt állományban a szártőnél volt 2-4 darab 2-3 milliméteres lisztharmat folt, pár méterrel távolabb a kezeletlen terület mondhatni nyakig lisztharma­tos volt. A lisztharmat fertő- zöttség táblánként eltérő mér­tékű, de erős volt, ennek elle­nére a kezelt területeken a lisztharmat minden esetben csak a szártövön jelent meg né­hány kis folt alakjában. A Bion-nal kezelt táblákon, számottevően más betegségre utaló jeleket nem lehetett ta­lálni, az állomány mindvégig élénk színű, egészséges és élet­erős maradt. A Bion-nal nem kezelt területen viszont az erős lisztharmat fertőzés „elfedett” minden egyéb betegség tünetet. Arról értesültem azonban, hogy kollégáimnál Bogádon és Szi­getváron a Bion kezelés a rozsda fellépését jelentősen késleltette, és a fertőzés erőssé­gét mérsékelt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom