Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-20 / 16. szám

4. oldal Megyei Körkép Tamási, Simontornya Es Környéke 1998. január 20., kedd HírSorok Maradt az elnök Újraválasztotta elnökét a ta­mási Béke Termelőszövetke­zet tagsága január 16-án tar­tott közgyűlésén. A szövetke­zet elnöke öt évre ismét Babai Tibor lett. Indul a KÉSZ Kommunikáció, Együttmű­ködés, Szövetkezés (KÉSZ) - elnevezéssel indít programot Tolna megye három kistérsé­gében a Nagyszékely Alapít­vány. A kistérségi mene­dzserképzésre irányuló prog­ram első megbeszélése január 22-én, csütörtökön lesz Reg­szemcsén és Nagyszékelyben. A rendezvényen Bálint János, az Élelmiszeripari és Kerté­szeti Egyetem Menedzsment és Marketing Tanszékének docense tart előadást. Alapítványi bál A tamási Rászoruló Gyerme­kekért Alapítvány rendez bált a város művelődési házában január 23-án, pénteken este nyolc órai kezdettel, a Royal együttes közreműködésével. A bál bevételét az alapítvány céljaira fordítják. Állásajánló A tamási munkaügyi kiren­deltségén a térség munkálta­tói keresnek: Regszemcsére egy műszaki cikk-, vagy járműbolti eladót, Tamásiba két pályakezdő asz­talost, egy asztalost, vagy fa­ipari gépkezelőt, egy vegyes­bolti eladót, Siófok-Balaton- kilitire öt faipari szakmunkást (marós, esztergályos, lakatos, asztalos, fafeldolgozó, festő), Hőgyészre egy asztalost, öt varrónőt, Simontornyára tíz cipőfelsőrész-készítőt, Pince­helyre húsz betanított varró­nőt, egy varrodai szalagveze- tőt. Felvilágosítás: a 471-958- as, és a 471-022-es telefonon, vagy személyesen. Felsőnyékre ért a Sulinet Korszerű számítógepekkel gyarapodott a felsőnyéki ál­talános iskola. A számítás- technikai berendezéseket tegnap dr. Benkő András országgyűlési képviselő adta át a diákoknak, akik boldo­gan vették birtokba az új szerzeményeket. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium Sulinet prog­ramjára több általános iskola is pályázott tavaly, sikertele­nül. A pályázat lezárulása után megmaradt számítógé­pekre újra lehetett pályázni, így jutott korszerű berendezé­sekhez például a pincehelyi és a felsőnyéki általános iskola is. Felsőnyéken ez négy Pen­tium típusú, nagy teljesítmé­nyű, multimédiás számítógé­pet és programcsomagot je­lent az iskolának, ahol eddig három számítógép állt a tanu­lók rendelkezésére. 1997 ka­rácsonya előtt a Magyar Fej­lesztési Banktól kapott az in­tézmény két használt számí­tógépet, korábban pedig a szülők és helyi vállalkozók segítségével vásároltak egyet. Ezeket a számítástechnikai szakkör használta, 1998 szep­temberétől azonban új tan­tárgy, az informatika kereté­ben az iskola összes felsőta­gozatosa megismerkedhet a gépek kezelésével, a szöveg- szerkesztő programokkal. A számítógéppark bővülésével a felsőnyéki tanulók az általá­nos iskolából kikerülve ke­vésbé lesznek hátrányban vá­rosi iskolákban tanuló kortár­saikkal szemben, akik már régóta részesülhetnek ilyen jellegű oktatásban. Az iskola igazgatója, Simon Gábor azt szeretné, hogy a számítógé­peket órán kívül is használják a gyerekek, de elképzelhető, hogy szülőknek is indít az is­kola számítógépkezelői tanfo­lyamot. (tf) Tamási Építő és Városüzemeltető Kft. Nyereség és tartozás Az utóbbi öt évben a tamási Építő és Városüzemeltető Kft. éves eredménye két millió fo­rintnál nem volt nagyobb - reagált a cég felügyelőbizott­sági elnökének hat-tíz millió forintos nyereséget említő nyilatkozatára Bóta János, a kft. műszaki vezetője. Az épí­tőipari tevékenységből a kik­nek másfél-két millió forintra becsülhető a tavalyi veszte­sége. A lakosság ugyanakkor je­lenleg összesen 4,7 millió fo­rint szemétszállítási díjjal tar­tozik a vállalatnak, és a közü- letek is két millió forintos tar­tozást halmoztak fel - mondta Bóta János. Nem romaügy, csak aláírások (Folytatás az 1■ oldalról.) A vegyesboltban előfordult, hogy fizetés nélkül távoztak, hat-hétszáz forintos számlát maguk után hagyva - mondja a bolt eladója. Agresszívek, ami­óta itt laknak, nem is akarnak beilleszkedni a közösségbe. Hozzáteszik, hogy nem azért van bajuk a családdal, mert az cigány. Fiatal, huszonéves, életerős fiúk vannak köztük, mégsem dolgoznak. Oreghenye, Kishenye, Ador- ján-újtelep: Tamási egymáshoz közel eső külterületei. Ami ba­rátságos lankáin kívül közös még bennük, hogy az áramon és a telefonon kívül más infra­struktúra nincsen, az utak nagy­része, ilyentájt nehezen, vagy egyáltalán nem járható. Öreg- henye 43., 44. a 65-ös főúttól úgy másfél kilométer járásra van, itt lakik az inkriminált, ti­zenhét tagú László-csa- lád. A két tö­mésfalú ház ha kívülről el­szomorító, belülről si­ralmas képet nyújt. A fal­ban rágcsálók járatai, a föl­des szobák­ban csak a legszüksége­sebb berende­zés, ágyak, és néhány szek­rény áll, az aj­tók üvegét nem egy he­lyen nájlonnal pótolták. A miliőhöz nem szokottak ne­hezen tudják elképzelni az elemi higiénia feltételeinek teljesülését. Az egyikben a családfő, Tamási-Öreg henye: külterületi megoldás László Ferenc lakik tizenket- tedmagával, a másikban egyik fiának öttagú családja. László Ferencnek hét felnőtt gyermeke van, hat fiú és egy leány. A férfi nem tagadja: két fia éppen be­hívót vár büntetés-végrehajtó intézettől, - és ez nem először esik meg a családban. Azokat a bűncselekményeket elismerik, amelyekért elítélték őket, de úgy gondolja, hogy az öreghe- nyeiek most már minden lopá­sért őket teszik felelőssé. El­lenpéldaként fia házának vil­lanyóraszekrényét mutatja, amelyet - állítása szerint - bosszúból törtek be a helyiek, akik viszont azt állítják: épp Lászlóék tették tönkre saját árammérőjüket. Lászlóék a férfi rokkantnyugdíjából, csa­ládi pótlékból és segélyekből élnek. Egyik menye, egy ma­gyar fiatalasszony azt mondja: amíg volt pénzük senki nem ment közülük lopni, de ha el­fogy, mást nem tehetnek ... A család férfitagjait behívták a nyáron közmunkára, de ideje­korán elbocsátották őket. Az ötvenegy éves László Fe­renc -, aki elmondása szerint harminchárom évig rakodó- munkás volt balatonfőkajári té- eszben -, nem tamási születésű, családjával Enyingen lakott. Öreghenyére 1994 októberében kerültek Mezőszilasról, ahová fél évvel korábban Enyingről származtak el. Enyingen ön- kormányzati lakásban éltek, a község azonban a közeli mező­földi faluban vásárolt házat számukra - emlékszik vissza a családfő. A „kitelepítésben” - László Ferenc szerint -, a szé­kesfehérvári roma önkormány­zat is közreműködött. Fél év múlva Mezőszilas után Tamási Nem lesz precedens- Nem volt tudomásom a do­logról - mondta kérdésünkre Deák Gábor, Tamási 1994-es polgármestere a László-család ideköltözéséról Óvári László, enyingi polgármester kategori­kusan tagadta, hogy az enyingi önkormányzat bárhol házat vett volna a családnak. Szerinte a család önként költözött el Me- zó'szilasra. Feliinger Károlyné, Tamási jelenlegi polgármestere érdeklődésünkre azt mondta: a városnak nincs anyagi kerete lakásvásárlásra, de nem akarja azt sem, hogy ezzel precedenst teremtsen a hasonló kezdemé­nyezésekhez. külterülete látszott megoldás­nak, ahol háromszázezer forin­tért vették meg nekik a mára ta­lán húszezer forintra lelakott házat. Az idő­sebb László azt mondja: szívesen visszamenne csa­ládostól Enyingre, ha az önkormányzat venne házat. Mit várnak az öreghenyeiek? - kérdezem a pol­gárőrséget vezető Savanyú János­tól. Válasza egy­értelmű: költöz­tessék el őket. Savanyú János elmondja azt is: félő, hogy nem tudja csillapítani a Lászlóék elleni indulatokat. Az eset szerinte sem „cigányügy”. Ar­ról van szó, hogy van egy család, amelyik nem ta­nult meg úgy élni és dolgozni, mint a többiek. Tóth Ferenc Biokultúrás teadélután Pályázók, szerencse fel! Gyógynövényillat lengte be szombaton délután az Reg­szemcséi kultűrházat: a Bio­kultúra Egyesület FUMIN Kistérségi Csoportja tartott megbeszélést és bemutatót bio- és gyógynövények ter­mesztéséről. Az egyesület kistérségi csoport­jának magyarkeszi, Regszem­cséi és újiregi tagjai két szak­ember előadását hallgatták meg, miközben megkóstolhat­ták a tamási Biofontana Bt. gyógynövényekből készült ro­boráló - a szervezetet erősítő - teakeverékét, és egy zeolitos, gyógyító ásványokkal tuningolt asztali borfajtát. Czeller Gábor, fornádi mezőgazdasági vállal­kozó az olajtökmag termelésé­ről, és értékesítésének lehető­ségeiről szólt, Csurgó Sándor tamási természetgyógyász, szaktanácsadó pedig gyógynö­vények hatásairól tartott elő­adást. Az előadó szerint a környé­ken bionövényeket termesztők­nek egy központi elosztóhelyet lenne célszerű létrehozniuk, amely helyben és országosan is szervezné a bionövények érté­kesítését. (~h -c) Gyakran hallani, hogy manap­ság az állam lassan kivonul a kultúra, a sport, az önkormány­zatok finanszírozásából, ennek azonban épp az ellenkezője igaz: ha nem is látványosan, de részt vesz benne, a pénzekhez pályázatok útján lehet hozzá­jutni. A pályázatírás módszeré­nek mára külön szakirodalma van, van, aki már beletanult, mások csak írják, írják. . . Hogy hogyan, ki, mit bírál, ar­ról vajmi kevés fogalma van a nem bennfenteseknek. A vissza­jelzés sok esetben csak annyi, hogy sajnálattal közöljük... És ez még a jobbik eset. A kö­zelmúltban az országos idegen- forgalmi bizottság elnökével osztotta meg tapasztalatait egy megyénkbeli község polgármes­tere. A település lakói a falusi vendégfogadásban jeleskednek, és szálláshelyek kialakítására pályáztak támogatásért. Várták az értesítést, amely csak nem jött, mire a polgármester meg­kereste a bírálókat. Megtudta: olyan sok településről pályáz­tak, hogy megyénként kisorsol­tak egy falut, és csak annak a pályázatait támogatták. A töb­bit kidobta a lutri. Pozsálujszta, az élethez kell egy kis szerencse. (-h -c) Bartók magyarságáról a Tiszántúlon A Tiszán innen Dunán túl kezdetű népdalt mindenki ismeri, azt már kevesebben tudjuk, hogy a dallam Bar­tók Béla felsőiregi gyűjtésé­ből került be a magyar nép­dalkincs korpuszába. A többi közt ezt is tartalmazza a fiatal magyarkeszi tanárnő, Szakács Anita dolgozata, ame­lyet nemrég Békéscsabán adott elő egy zenetörténeti konfe­rencián. Anita más tantárgyak mellett éneket tanít a magyar­keszi általános iskolában, köz­ben diplomamunkájára készül a kaposvári tanítóképző főis­kola ének-szakán.- A Békéscsabán előadott munka a szakdolgozatom egy része, amelynek címe az lesz, hogy A zenei nevelés lehetó'­Szakács Anita sége lakóhelyemen - mondja a tanárnő. - Békéscsabáról jött egy felkérés, hogy egy kamarazenekari találkozó kap­csán zenetörténeti előadást le­hetne tartani egy, a kör­nyéken élt, dolgozott ze­neszerzőről, és én Bartó­kot választot­tam, előadá­som témája az ő magyar­ságával fog­lalkozott - a zenéjében. Bújtam a könyvtárakat, de az életéről szóló szak- irodalom maximum néhány sorral, fél oldalban foglalkozik a felsői­regi gyűjtőmunkájával. Ezután népdalokat kutattam, a magyar népzene tárában. Bartók há­romszázhét népdalt gyűjtött Felsőiregen, ebből hatvan­egyet sikerült megtalálnom. Ilyen összeállítás egyébként még nem létezik, - Anita leg­alábbis kutatómunkájában nem találkozott vele. A zenei nevelésről szóló szakdolgozata saját iskoláján kívül a tamási zeneiskolát, és az iregszemcsei néptáncegyüt­test is bemutatja majd. Arról, hogy tapasztalata sze­rint mennyire érdeklődnek a gyerekek klasszikusok iránt, a következőt mondja:- Próbálok olyan műveket bevinni az óráimra, amiket már itt-ott hallhattak, ismerős lehet számukra, ennek örülnek és szívesen meghallgatják. Volt olyan élményem is, hogy hatodik osztályosok sorban jöttek hozzám, hogy tanár néni, ezt vegye át nekem mag­nókazettára ... (tf) 'KISKUN-MILL Kft. Tamási Vesse a szárazságtűrő KISKUN hibrideket! A kukorica vetőmag ellá­tással, termesztéssel, fi­nanszírozással, felvásár­lással kapcsolatban tanácskozást tartunk a KISKUN-MILLKft. ebédlőjében (Tamási, Koppány-part 4.) 1998. január 23-án, 10 órakor. Előadó: dr. Samir Rady KISKUN Kutató Központ főigazgatója Minden érdeklődőt szeretettel várunk! (25578).­MINŐSÍTETT KÉSZBETON Sóder, homok, zúzalék, murva eladás kiszállítás­sal (platós, mixeres)- MÉLYÉPÍTÉS: vízellátás, csatornázás- FÖLD­MUNKAVÉGZÉS: forgókotrók, homlokrakodók, árokásók- GÉPI BETONVÁGÁS ÉS TÖRÉS- FUVAROZÁS (építőanyag, gabona) billencs szerelvényekkel. Megrendelés: tel./fax 74/473-656 teljesítést megelőző nap 16 óráig „Kólya,, Építési Kft.

Next

/
Oldalképek
Tartalom