Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-17 / 14. szám
HÍREK Kamarai estély Kamarai estélyt rendez a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara január 24-én szombaton a kakasdi faluházban. Nem kétséges a jó hangulat, hiszen az est házigazdája Nagy Bandó András humorista lesz. A bált a Bar- tina Néptánc Egyesület nyitja meg, a zenét a Royal zenekar szolgáltatja. KI lesz az év vállalkozója? Hatodszor rendezi meg a Hőgyészi Vállalkozók Érdekképviseleti Szervezete farsangi bálját január 31- én, szombaton 19 órai kezdettel a művelődési házban. A jeles eseményen - miként a korábbi években - most is megválasztják a nagyközség legnépszerűbb vállalkozóját. Az esten fellép Karda Beáta, a talp alá valót a Leposa Együttes húzza. Csákánnyal bontotta a falat Betörtek a bonyhádi Pannónia Mezőgazdasági Szövetkezet központi épületébe. Az ismeretlen elkövető alaposan felkészült az akcióra, ugyanis egy csákánnyal a hátán mászott be az irodaház egyik bukóablakán. Elkezdte bontani a pénztár- helyiség falát, de valaki megzavarhatta „munka” közben. A falat ugyanis alig-alig rongálta meg, aztán a szerszámot hátrahagyva kereket oldott. Az eset még január 13- án, kedden este nyolc és kilenc óra között - a rendőrök szerint bűnelkövetéshez korai időpontban - történt. Ezért igen nagy az esély, hogy szemtanúja is van az betörésnek, őt arra kérik: jelentkezzen a 107-en. Oh, egy olcsó kis motelszoba! Omladozó jurták a Deltánál A jurták teraszain kivillan a tégla, a falakra a salétrom fest térképet. FOTÓ: BAKÓ JENŐ Torokszorító érzés egy omladozó falusi házat látni. Ha meg ipari negyedben kószál az ember, s mocskos, lelógó függönyöket, betört ablakokat lát, hát akkor megint az jut az eszébe, hogy vajon ki és miért hagyja, hogy tönkremenjen, használhatatlanná váljon egy gyár, egy épület. A lepusztult házak, a csempe téglák, a málladozó habarcs, a törött, éles stukatúrnád mögött jobbára szomorú emberi sorsok rejtőznek. Szekszárdon, a Deltánál, ott, ahol a Sió Motel áll, valaha vidám kirándulók, iskolás csoportok, szegényebb családok, átutazó, fáradt vándorok pihentek meg éjszakánként. A környék legolcsóbb szálláshelye volt, éjjel nappal, télen és nyáron nyitva tartott. A motelban 900 forintot kértek egy kétágyas szobáért éjszakánként, az úgynevezett jurtában pedig 2500 forintba került egy lakosztály. Hát, Istenem. Megbújtak itt szerelmes párocskák is, gyakran a szomszédos Csirkecsárdából is jöttek, hogy néhány lopott percre egymásra találjanak. Ez a kicsiny, városszéli motelek sajátos bája, mint ahogy azt olyan sok filmben látjuk mostanában. Annó dacumál országos híre kelt a Deltának és a jurtának. Öt épület, sajátos, egyedi stílusban, egy-egy épületben négy kétszintes lakosztály, hőtárolós kályhával, heverőkkel lenn és az emeleten. Lehetett főzni, mosogatni, és gyönyörű, holdvilágos estéken a teraszon ejtőzni, kikapcsolódni és nem gondolni senkire és semmire. Semmire és senkire. Most a jurták teraszainak a szélén kivillan a tégla. A penészzöldre festett motel falaira salétrom fest térképet. A nyár végén bezárt a ház, nem hajtja itt le a fejét az átutazó kamionos, sem az, aki délebbre kirándulna, s az sem, aki. majd a Duna hidat, s a hozzá vezető utat építi. A motelbe az utóbbi időben többször betörtek. Baj van az árammal, az érintésvédelemmel, a falak beáznak, a hőtárolós kályha - tudjuk - manapság igen drága, a diákturizmus majdhogynem megszűnt, akik pedig kimozdulnak az odújukból egyáltalán, minőségileg jobb, kényelmesebb szállást választanak. Van belőlük elég. Igaz, igaz, igaz. Csak akkor, amikor az ember lát egy pusztuló épületet, egy kísértetjárta gyárat, s hallja, hogy egy motel berendezését olcsón eladogatják, felvetődik benne a lehető legegyszerűbb kérdés: Ilyen gazdagok vagyunk? Meg még ott titokban, hátul, a gondolatai mélyén, csak halkan, csak csendben, hogy senki meg ne hallja: Cui prodest? D. Varga Márta Borbarát paksi Herczeg A hegy levének múzeuma a Prelátusban Borbarátok Egyesülete alakult pénteken Pakson. A gasztronómia és a kulturált borfogyasztás örömeit felkarolni szándékozó társaság létrehozásának ötlete Gárdái György vendéglátós fejében fogant. A magyar bor újra régi fényében kezd ragyogni - vallja az Új Hullám tulajdonosa, aki évek óta jó kapcsolatot tart neves bortermelőkkel, mint például a szekszárdi Veszterpénteki alakuló összejövetelen elnökké választott Herczeg József polgár- mester, továbbá Szabó József az atomerőmű vezér- igazgatója, Kováts Balázs tájékoztatási főmérnök és dr. Blazsek Balázs jegyző. Az egyesületnek van egy dunaújvárosi „frakciója” is, nem kisebb cégeket képviselve, mint a Duna- ferr vagy a Fejér Duna Rt. Az első alkalommal máris nagy tervek megvalósításáról döntöttek: a Rókus utcai gyönyörű épület, a Idehozzák a történelmi borvidékek legjobb italait gombi Ferenccel, a villányi Tiffán családdal, vagy a Tokaj Oremus Kft-vei. Ők hárman vállaltak védnökséget a paksi borbarátok kezdeményezése felett, és persze a város bortermelői és borkedvelői között nagy szeretetnek örvendő Kanczler Istvánná - Eszter — a paksi pincészet vezetője is. Az alapítók nem szakemberek (bár némelyiküknek saját bora is van), sokkal inkább a kitűnő étkek és jó borok kedvelői - mint a Prelátus kúria pincéjében bormúzeumot rendeznek be, ahol megtekinthetők lesznek a magyar történelmi borvidékek legjobb italaiból összeválogatott palackok, mi több kóstolni és vásárolni is lehet majd a nedűket, bár ez nem egy állandóan nyitva tartó tárlat lesz. A városi rendezvények alkalmából - vagy bejelentésre - azonban szívesen látnak mindenkit, mint ahogy az új egyesület tagjai közé is. -rákosiSzó nélkül tűnnek el otthonról Ha nem írok, ne válaszolj! Leugrott a férjem cigarettáért két éve, azóta nem láttam, szól a vicc. De hogy ez a valóságban is olykor előfordul, at- ról már kevesebben tudnak. Pedig Tolna megyében csak Szekszárdon tavaly százöt személy eltűnését jelentették. ii Képünk illusztráció — Kik ezek az emberek és miért mennek el szó nélkül otthonról - erről beszélgettünk Varga Péter rendőrőrnaggyal, a Szekszárdi Városi Rendőrkapitányság megelőzési alosztályvezetőjével. — Az 1997-ben eltűntek több mint fele 18 év alatti volt: negyvennégy fiatalkorú és tizenöt gyermekkorú, tehát 14 év alatti. Mellettük negyvenhat felnőtt tűnt el. Megjegyzem, az eltűnt személyek száma alig változik, 1996-ban százkét esetet regisztráltunk. Tékozló fiúk, lányok — Gondolom többségük azért előbb-utóbb megkerül. A tékozló fiúk, lányok haza térnek, a hűtlen férj pedig visszaköltözik a barátnőjétől. — Hát igen, a gyakorlat tényleg ez. Bár van arra is példa, hogy amikor ráakadunk az országosan körözött eltűnt személyre, akkor az megtiltja, hogy megadjuk a családjának a tartózkodási helyét. Tavaly egy férjet például hét hónap után Budapesten azonosítottak, de a feleségével csak azt közöltük, hogy ne aggódjon, megvan a párja, de mert a férj ragaszkodott hozzá, nem mondhattuk meg a lakóhelyét. Éjszaka a tanya vécéjében — Miért mennek el hazulról az emberek?- Ez elég változó. A kiskorúak kalandvágyból, a serdülők túlzott érzékenységből, dacból. Bizonyítványosztások után mindig eltűnik egy-két gyerek. Volt olyan esetünk, amikor a szülői szemrehányástól tartó 8 éves fiú az éjszakát a szekszárdi szőlőhegyen, egy tanya vécéjében töltötte. Fiatal- és gyermekkornak esetében mindig azonnal, nagy erőkkel kezdünk a kutatáshoz, mert minél kisebb a gyerek, annál fontosabb, hogy hamar ráakadjunk, különösen télen, amikor a lehűlés veszélyétől is tartani kell. A legtöbb gyerek egyébként egy hónapon belül előkerül.- Hová mennek az elkeseredett ifjak? Nagyszülőkhöz, rokonokhoz, barátokhoz, de van, aki másik városba megy vagy Budapestre. Volt olyan leányzó, aki Szegedre ment „szerencsét próbálni”, visz- szahoztuk, leadtuk a szülőknek, de csakhamar megint eltűnt. Ilyenkor kezdjük elölről a keresést. Négyéves potyautas- Hallottam, előfordult a fordítottja is: nem a gyereket, hanem a szüleit keresték. — Harcról hoztak be egy 4 éves ismeretlen kisgyereket, akit a buszmegállóban találtak. Hiába kérdeztük a kisfiút arról hol lakik, mi a neve, olyan pösze volt, hogy nem értettük meg mit mond. Körbetelefonáltuk a megyei gyermekintézményeket, óvodákat, semmi, így aztán este az ACSI-ba vittük, ott éjszakázott. Végül kiderült, hogy székesfehérvári a gyerek, ott ült fel a buszra egyedül, és jött el idáig. — Mit szóltak a szülők? — Azt mondták máskor is csinált már ilyet a gyerek. — És a felnőttek? — Vannak, akik időszakosan elmennek otthonról, de csaknem mindig előkerülnek. Eltűnésnek álcázott gyilkosságok — Igen, csakhogy van amikor holtan. — Előfordul ilyen is, találtunk meg otthonról zokniban eltávozott férfit Medina-sző- lőhegyen, holtan. De van, amikor eltűnéssel próbálják álcázni a gyilkosságot. 1997- ben két olyan esetünk is volt, amikor eltűnésnek indult nyomozásból emberölési ügy lett. Az egyiknél egy férfit vert agyon a barátja a szőlőben, aztán elásta. Az áldozat hozzátartozói jelentették be az eltűnést, így indult a keresés. A másik ügy hasonló volt, Jánosmajorban két barát összeszólalkozott, és az egyik megölte a másikat, majd a kútba dobta, aztán bejelentette az eltűnését. De az ilyen eset szerencsére kevés. Gyakoribb az, hogy valaki az otthoni gondok, bajok elől menekül el, aztán a legtöbb estben magától hazamegy.- Meddig keresik az eltűnteket? — Három hónapig, ha addig nincs eredmény, a körözés fenntartása mellett lezárjuk a nyomozást. F. Kováts Éva
