Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-17 / 14. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1998. január 17., szombat Rejtett értékeink Bánó István néprajzkutató Ha majd egyszer valaki meg­számlálja, hogy a népességhez viszonyítva melyik Tolna me­gyei helységből hány híres ember került ki, az egykor Ba­ranya megyéhez tartozó, de igazából mindig Dombóvár ha­tósugarában élő Kaposszekcső bizonyosan előkelő helyet fog­lal majd el. S hogy ne csak puszta adatként álljon majd e számvetésben „a legnemzetibb és legnemzetközibb tudomá­nyunk”, a néprajz jeles képvi­selőjének neve, érdemes meg­ismerkednünk életével, küz­delmeivel. Kaposszekcsőn 1918. január 14-én, szegényparaszti család­ban látta meg a napvilágot. A falu tanítója és papja felfigyelt az eleveneszű fiúra, s kijárta, hogy tandíjmentességgel a Dombóvári Királyi Katholikus Esterházy Miklós Nádor Reál- gimnázium tanulója legyen. A kísérlet nem a legjobban indult 1928-ban, mert a rajz és testne­velés nehézségein csupán a ta­nárok jóindulata lendítette át. Megható látni, ahogy évről évre küzd és fejlődik, míg 1934-ra, hetedikes korára munkáját siker koronázza: a sportban szertornával vasjel­vényt szerez, az önképzőkör alkönyvtárosa lesz, a legna­gyobb összeggel, a Virág Fe­renc püspök adományozta 50 pengővel jutalmazzák, emellett a Magyar Szemle Társaság könyvét nyeri el, s ami fő, az iskola 310 tanulója közül a 13 színjeles egyike. (Érdekesség, hogy egy másik jövendő nép­rajzos is akad e sorban: Takács Lajos). A népi kultúra mind na­gyobb megbecsülésének és a népi írók mozgalmának idő­szaka ez, Bánó István maga is még gimnazistaként végzi első gyűjtéseit, de négy évtized múlva is visszaemlékezik majd nyiladozó értelme első emléke­ire: „gyermekkoromban a Ba­ranya megyei Kaposszekcsőn és környékén, a Tolna megyei Döbröközön rendszeres imád­ságként mondtak el esténként verses imákat a régi paraszti hagyományokat legjobban megőrző családokban”. A Pázmány Péter Tudomány- egyetem magyar-latin szakos hallgatójaként és az Eötvös Kollégium tagjaként a leg­nagyszerűbb tanárok - Győrffy István, Horváth János, Németh Géza, illetve Keresztúry De­zső, Pais Dezső - szellemi kö­zelében él, legnagyobb hatást mégis Ortutay Gyula gyako­rolja rá. Az ekkor megjelent Ortutay-mű, a Fedics Mihály meséi, amely valósággal forra­dalmasította a néprajztudo­mányt, Bánó Istvánt is hasonló munkára ösztönzi, s így már 1941-ben, tanári oklevele meg­szerzése évében napvilágot lát a Hegyháton gyűjtött Baranyai mesék. Aligha Kaposszekcső tudós és törekvő szülöttén mú­lott, hogy következő önálló művére 44 évet kellett várnia. Az ígéretes tudóst a vissza­csatolt Délvidékre, Zentára he­lyezik gimnáziumi tanárnak, de ez újabb munkára serkenti, egymás után jelennek meg cik­kei az ottani Kalangyában és az Ethnographiában. Az 1939-től publikáló Bánó 1943-ban a magyar nyelv és irodalom, va­lamint a néprajz tárgyköréből doktorál, de majd csak nyugdí­jasként, 1985-ban lesz a nép­rajztudomány kandidátusa Népdalszövegeink folklóresz­tétikai jellemzői című disszer­tációjával. A közbeeső időben csak rövid ideig volt az általa is romokból kutatóhellyé fejlesz­tett Néprajzi Múzeum adattá­rának vezetője, 1949-től ismét középiskolai tanár, szakfelü­gyelő, majd az Országos Peda­gógiai Intézet tanszékvezető tanára, aki az idegen nyelvek­kel és nyelvészettel foglalko­zik. Eközben régi szerelméhez, a néprajzhoz sem lesz hűtlen. Felismerve Berze Nagy János munkásságának jelentőségét, élete számos alkotó évét szánja a Magyar népmesetípusok szerkesztésére s a bevezető ta­nulmány elkészítésére. A nagy tudós hagyatékából 1957 és 1983 között hat jelentős kötet szerkesztése és kiadása körül bábáskodik, megvallva, hogy 1946. október 18-án, amikor a Néprajzi Társaság emlékülésén Berze Nagy életéről és mun­kásságáról tartott előadást, még maga sem sejtette azt a maga teljességében”. ,,A Berze Nagy-hagyaték szinte kimerít­hetetlen kincsesbányának bi­zonyul” - úja még 1977-ben is a Janus Pannonius Múzeum Évkönyvében. Négy év múlva a modem nyelvészet és a nép­rajz eredményeinek összekap­csolásával mindkét tudomány számára valóságos új utat is mutatott. Bánó István három néprajzi könyve, hat általa szerkesztett mű és 25 cikk mellett küzdeni- tudásával, fanyar humorú élet- filozófiájával is példaként állt kortársai előtt. Az Ethnograp­hiában őt búcsúztató Kovács Ágnes és a bibliográfiát össze­állító Bánó Istvánná mindezt azzal a főhajtó tisztelettel szó­laltatta meg a tudós 1987. március 4-én bekövetkezett ha­lála után, amelyről Tolna me­gye, de talán még Zenta is át­vehetne valamit a méltó emlé­kezetért ... Dr. Töttó's Gábor Szekszárd, Szent István Közösségi Ház A keresztény értékek jövője il HA Beszélgetés Mayer Mihály püspökkel A szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület és az Újvárosi Ka­tolikus Olvasókör előadásra hívta Mayer Mihály pécsi me­gyéspüspököt. Őt, mint vendéget és egyben házigazdát (hiszen a Szent István Közösségi Ház az előadás „helyszíne”, a pécsi püspökség tulajdona) - köszöntötte dr. Józan Jilling Mihály, majd az egyesület kórusa mutatkozott be a termet teljesen megtöltő érdeklődők előtt. Ezt megelőzően beszélgettünk Mayer Mihály püspökkel: — A kereszténység mindig értéket képviselt - kezdte a be­szélgetést Mayer Mihály - amikor ezt megkérdőjelezték, akkor az emberek élete nem volt olyan biztonságos, mint amikor a hagyományokat elfo­gadták. Ebben a megyében vagy tágabb körben Pannóniá­ban a kereszténység már a IV. században megjelent. Éppen Kisdorogon találtak erre bizo­nyítékot egy római kori téglát, amelyben egy püspök alakját sematikusan rajzolták meg. Alatta a felirat: ARIUS. Ha te­hát akkor megjelent itt a keresz­ténység, akkor nyugodtan lehet ezer év távlatában beszélni azon értékekről, melyeket meg­teremtettek elődeink. — Ön nem történelmi év­számokat idéz eseményekkel, hanem minőségre, gazdag­ságra, veszélyekre figyelmeztet. — A felvilágosodás felvilá­gosítását akarom szolgálni! A pozitívumokra felhívni a fi­gyelmet, és azokra is, amelyek a liberalizmus szélsőségeivel zsákutcába vezethetnek. Ha a 2000. év utáni időkre, vagyis a jövőbe tekintünk, ak­kor annak építéséhez szüksé­günk van olyan alapkövekre, amelyek szilárdak. Ilyen alap­kőnek tekintem, hogy az ember mindig lássa, honnan jött, és mi az, ami életének célt és értelmet ad. Becsülöm a technikát és a tudományt, de az életcélhoz mindig a humán értékek vitték az embert. A másik ilyen alapkőnek számítható, hogy az ember kö­zösségi, szociális lény. Egy­maga nem tudja megvalósítani az életét. Ebből következik, hogy kell figyelnie a másikra, és alkalmazkodni egymáshoz. Mindez maga után vonja, hogy vannak erkölcsi értékek határ­vonalakkal, amelyeket az em­ber nem lép át. — Ha ezeket pozitívumnak tekintjük, akkor a negatívumo­kat is meg kell fogalmazni! ? — Igen! Pontosan tudni kell, mi az a közjó! Közjó nél­kül csak hasznot, lobbi érdeke­ket lehet képviselni. Közjó nél­kül nem építhető az ország, csak generációk rövidtávú eredményességét lehet megte­remteni. Lehetne hosszan so­rolni a történelemben megtalál­ható állandó értékeket, amelyek nélkül nincs értelmes emberi élet. Ezt az életet úgy tudjuk gazdagabbá tenni, ha a gyöke­reinket a történelmi múlttal is­merjük. A történelem az élet tanító- mestere - tartja egy latin mon­dás. Ez arra késztet bennünket, hogy a negatív példákból is ta­nuljunk. Ne essünk még egy­szer ugyanabba a hibába. Ami­kor tehát a magunk jövőjét te­kintjük, akkor egyben azt is megfogalmazzuk és látjuk, ami a keresztény értékek jövője! — Köszönöm a beszélge­tést! Decsi Kiss János Páriból Európába Szent Gellért gyümölcsei Sokak előtt ismert, hogy a tamási melletti Pári község lakóinak többsége németajkú. Az utóbbi évtizedekben a település vallá­sos életének hangjai elhalkultak. Megüresedett a plébánia, la­katlanul állt. Két éve azonban történt valami... Erről beszél­getünk dr. Keller József nyugalmazott főorvossal, a Szent Gel­lért Ház Pári Alapítvány Kuratóriumának elnökével. — Több alkalommal beszá­molt már lapunk a pári nyári táborokról. Milyen vezérelv szerint tervezik, szervezik az itt folyó életet? — Regionális feladataink, céljaink vannak - kezdi beveze­tőjét dr. Keller József. - Tolnát, Baranyát átfogón a pécsi egy­házmegye területéről hívunk, várunk 10-18 év közötti fiata­lokat, hogy megismertessük ve­lük a hazai németség értékeit. Tesszük mindezt a vallás és a pedagógia eszközeivel, mód­szereivel, lehetőségeivel. Nem csupán a németajkú fiatalok részvételére számítunk, hanem az ő baráti köreikhez tartozó­kéra is. Csak így összefogva tudjuk a gyakorlatban élni az egymás iránti toleranciát, a másság tiszteletét. Ezek ma di­vatos fogalmak, melyek az eu­rópaiság erkölcsi, etikai értékeit is jelentik. — A felújított plébánia épü­lete mellett az egykori iskola is új funkciót kapott. Ha ezt for­mának tekintjük, akkor milyen tartalommal lehet egységesí­teni? — Táboraink egy hetes tur­nusai vasárnaptól szombatig tartanak. Délelőtti előadások­ban a hazai németség történel­mének bemutatása szerepel. Ennek tavaly különös hang­súlyt kapott a kitelepítés 50. év­fordulója. Másik tematikus programunk a vallásos népmű­vészettel való találkozás, is­merkedés. Harmadik ilyen terü­let az egyházi szertartásokhoz kötődő fogalmak német nyel­ven való megismerése. Pl. hogy hangzik németül az oltár vagy ostya és így tovább ... — Az öttagú kuratórium munkáját kik segítik? — Erre a kérdésre mindig nagyon körültekintően kell vá­laszolni, mert olyan még nem volt, hogy valaki ne maradt volna ki a felsorolásból. Ez könnyen sértődésre adhat okot. Hiszem, remélem, ha most nem említek mindenkit neve szerint, azért pontosan tudják, hogy a sok-sok fáradtságot követő szolgálatért kinek jár köszönet. A németországi és magyar bel­ügyi szervek, a stuttgarti, a pé­csi püspökségek, a hazai telepü­lési és kisebbségi önkormány­zatok kísérik munkánkat olyan figyelemmel, hogy lehetősé­geik, anyagi eszközeik birtoká­ban finanszírozzák is tevékeny­ségünket. Franz Wesinger ne­vét sokan ismerik és tudják se­gítő tenni akarását. A Katolikus Ifjúsági és Felnőttképző Szö­vetség ugyancsak segítette cél­jainkat. Ä Donau Schwäbise Stiftung hasonlóan tett. Azt mondhatom, hogy ezeken felül 30-40 személy mozgatja az egész éves program gyakorlati megvalósulását. Ezért sikere­sek például a zarándokútjaink is. Egyik ilyen volt a mariazelli. A német nyelvtanárokat, a hi­toktatókat is neveznem kellene, és a falu sok lakóját, mert nél­külük a Szent Gellért” nem te­remné a maga gyümölcseit. . . Decsi Kiss János Liszt klubest A Liszt Ferenc Társaság szekszárdi csoportja január 21-én, szerdán este 6 órakor tartja klubestjét a Zeneisko­lában. Az est előadója: Do­mokos Zsuzsanna, a Liszt Fe­renc Emlékmúzeum és Kuta­tóközpont tudományos mun­katársa. Előadásának címe: Liszt Ferenc motettái. A klu­bestre a belépés díjtalan. „Keressük egymást!” Jelige: Fény 60 éves (168/68), egyedül élő ér­telmiségi nő vagyok. Természe­tem kiegyensúlyozott. Szeretem a szépet, szeretem az embereket, beszélgetést, kirándulást, házkö­rüli tevékenységeket. Keresem korban hozzám illő, értelmiségi férfi ismeretségét nem feltétlenül házasság céljából. Anyagi kö­rülményeim rendezettek. Jelige: Együtt könnyebb 29 éves (190/65), barna hajú és szemű, káros szenvedélytől men­tes, független, egészséges férfi vagyok. Paks környékén élek szüleimmel. Természetem bé­kés, családcentrikus, vidám. Sze­retem a filmeket, kirándulást, a könnyűzenét. Nagy ambícióm van a könnyebb életre, ezért vál­lalkozásba gondolkodom. Kere­sem azt a csinos, becsületes lányt, aki korban hozzám illő, és társam lenne életemben, mun­kámban. Jelige: Jön a tavasz 29 éves, érettségizett, csinosnak mondott, barna hajú lány va­gyok. Szerénynek és mély érzé­sűnek tartom magam, elég nehe­zen ismerkedem. Keresem azt a korban hozzám illő, káros szen­vedélytől mentes, jó megjele­nésű, vidám természetű fiatal­embert, aki el tudna fogadni. Kézzel írott, fényképes levelekre válaszolok. A válaszleveleket várjuk az „Őszinte Szó” Társkereső Szol­gálathoz (7100. Szekszárd, Mártírok tere 10.) Jó hír „Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Is­ten, hanem az erő, a sze­retet és a józanság lel­két”. (2Timóteus 1:7). Most, az újév kezdetén minden okunk meglenne a félelemre, a csüggedésre, és az aggodal­maskodásra. Ha önmagunkra és a körülményeinkre nézünk, akkor valószínűleg még álmat­lan éjszakánk is lehet ebből ki­folyólag. Isten azonban sehol nem mondja a Bibliában, hogy nézz önmagadra, vagy a problémá­idra. Isten egy csodálatos üze­netet küld ma neked, azt mondja: Nézz fel az én Fiamra JÉZUS KRISZTUSRA! Ha ebben az új esztendőben Jézus Krisztusra építed az életedet, akkor egészen biztos, hogy Boldog Űj Éved lesz. Egy szerető édesapától nem fél a gyermek! Jól érzi magát a jelenlétében, felnéz rá, erőt ment minden lépéséhez; kie­gyensúlyozott, józan élete lesz, mert a szülői szeretet ál­dott légkörében nőhetett fel. A Biblia, Isten és az ember kap­csolatát a szülő-gyermek kap­csolathoz hasonlítja. Akinek ilyen kapcsolata van Istennel, az bizton számíthat az alapi­génkben megjelenített értékek áldására. „Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyel­met találjunk, amikor segít­ségre van szükségünk”. (Zsi­dók 4:16). Az Ige nem azt mondja, hogy csak akkor gyere Istenhez, ha segítségre van szükséged és nyomorú­ságban vagy; hanem azt mondja, hogy jöjj most Isten­hez, ismerd meg és maradj nála egész életeden keresztül, hogy amikor segítségre van (lesz) szükséged, akkor meg­segíthető állapotban legyél. Sok ember nem is akar úgy élni, hogy mások segíthesse­nek rajta. Sokan a kapott segít­séget pillanatok alatt eltéko- zolják ... Ne tékozold el az Is­ten Ajándékát! (2Kor. 9:15). Fogadd el, és adj hálát érte! Is- ten=Szeretet! (ÍJános 4:16). Engedd Őt a szívedbe! „Mert a teljes szeretet kiűzi a félel­met!” (ÍJános 4:18). „Fordulj a nap felé, akkor az árnyék mögéd vetődik!” Ha Isten felé fordulsz és az Ő közelében éled az életedet, akkor egy fé­lelemmentes, boldog élet ré­szese lehetsz. Minél jobban el­távolodunk Jézus Krisztustól, annál inkább a félelem lesz úrrá rajtunk. A félelem leblok­kolja az erőt! így nem lesz erőd szeretni. Menj vissza Istenhez, köze­ledj hozzá, hogy Tőle naponta erőt, szeretetet, és józanságot menthess! És végül egy gya­korlati tanács az új esztendőre Augustinustól: „Ha hallgatsz, hallgass szeretetből, ha be­szélsz, beszélj szeretetből, ha dorgálsz dorgálj szeretetből, ha óvsz, óvj szeretetből”. Frei Antal baptista lelkipásztor Istentiszteletek Szekszárd Római katolikus szentmi­sék. Belváros: Szombat: 18.00. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18.00 óra. Újváros: Szombat: 17.00. Vasárnap: 7.30, 10.00, 18.00. Református istentisztele­tek. Vasárnap: 10.00 óra Kálvin tér, (gyermekistentisz­telet), 10.00 Kálvin tér. 18.00 Kálvin tér. Evangélikus istentisztele­tek. Vasárnap: 9.30 Luther tér. (Minden hónap második vasárnapján német áhítat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentisztele­tek. Szerda: 17.30 óra Mun­kácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekis­tentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmi­sék. Jézus Szíve Nagytemp­lom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Va­sárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom