Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-17 / 14. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1998. január 17., szombat Rejtett értékeink Bánó István néprajzkutató Ha majd egyszer valaki megszámlálja, hogy a népességhez viszonyítva melyik Tolna megyei helységből hány híres ember került ki, az egykor Baranya megyéhez tartozó, de igazából mindig Dombóvár hatósugarában élő Kaposszekcső bizonyosan előkelő helyet foglal majd el. S hogy ne csak puszta adatként álljon majd e számvetésben „a legnemzetibb és legnemzetközibb tudományunk”, a néprajz jeles képviselőjének neve, érdemes megismerkednünk életével, küzdelmeivel. Kaposszekcsőn 1918. január 14-én, szegényparaszti családban látta meg a napvilágot. A falu tanítója és papja felfigyelt az eleveneszű fiúra, s kijárta, hogy tandíjmentességgel a Dombóvári Királyi Katholikus Esterházy Miklós Nádor Reál- gimnázium tanulója legyen. A kísérlet nem a legjobban indult 1928-ban, mert a rajz és testnevelés nehézségein csupán a tanárok jóindulata lendítette át. Megható látni, ahogy évről évre küzd és fejlődik, míg 1934-ra, hetedikes korára munkáját siker koronázza: a sportban szertornával vasjelvényt szerez, az önképzőkör alkönyvtárosa lesz, a legnagyobb összeggel, a Virág Ferenc püspök adományozta 50 pengővel jutalmazzák, emellett a Magyar Szemle Társaság könyvét nyeri el, s ami fő, az iskola 310 tanulója közül a 13 színjeles egyike. (Érdekesség, hogy egy másik jövendő néprajzos is akad e sorban: Takács Lajos). A népi kultúra mind nagyobb megbecsülésének és a népi írók mozgalmának időszaka ez, Bánó István maga is még gimnazistaként végzi első gyűjtéseit, de négy évtized múlva is visszaemlékezik majd nyiladozó értelme első emlékeire: „gyermekkoromban a Baranya megyei Kaposszekcsőn és környékén, a Tolna megyei Döbröközön rendszeres imádságként mondtak el esténként verses imákat a régi paraszti hagyományokat legjobban megőrző családokban”. A Pázmány Péter Tudomány- egyetem magyar-latin szakos hallgatójaként és az Eötvös Kollégium tagjaként a legnagyszerűbb tanárok - Győrffy István, Horváth János, Németh Géza, illetve Keresztúry Dezső, Pais Dezső - szellemi közelében él, legnagyobb hatást mégis Ortutay Gyula gyakorolja rá. Az ekkor megjelent Ortutay-mű, a Fedics Mihály meséi, amely valósággal forradalmasította a néprajztudományt, Bánó Istvánt is hasonló munkára ösztönzi, s így már 1941-ben, tanári oklevele megszerzése évében napvilágot lát a Hegyháton gyűjtött Baranyai mesék. Aligha Kaposszekcső tudós és törekvő szülöttén múlott, hogy következő önálló művére 44 évet kellett várnia. Az ígéretes tudóst a visszacsatolt Délvidékre, Zentára helyezik gimnáziumi tanárnak, de ez újabb munkára serkenti, egymás után jelennek meg cikkei az ottani Kalangyában és az Ethnographiában. Az 1939-től publikáló Bánó 1943-ban a magyar nyelv és irodalom, valamint a néprajz tárgyköréből doktorál, de majd csak nyugdíjasként, 1985-ban lesz a néprajztudomány kandidátusa Népdalszövegeink folklóresztétikai jellemzői című disszertációjával. A közbeeső időben csak rövid ideig volt az általa is romokból kutatóhellyé fejlesztett Néprajzi Múzeum adattárának vezetője, 1949-től ismét középiskolai tanár, szakfelügyelő, majd az Országos Pedagógiai Intézet tanszékvezető tanára, aki az idegen nyelvekkel és nyelvészettel foglalkozik. Eközben régi szerelméhez, a néprajzhoz sem lesz hűtlen. Felismerve Berze Nagy János munkásságának jelentőségét, élete számos alkotó évét szánja a Magyar népmesetípusok szerkesztésére s a bevezető tanulmány elkészítésére. A nagy tudós hagyatékából 1957 és 1983 között hat jelentős kötet szerkesztése és kiadása körül bábáskodik, megvallva, hogy 1946. október 18-án, amikor a Néprajzi Társaság emlékülésén Berze Nagy életéről és munkásságáról tartott előadást, még maga sem sejtette azt a maga teljességében”. ,,A Berze Nagy-hagyaték szinte kimeríthetetlen kincsesbányának bizonyul” - úja még 1977-ben is a Janus Pannonius Múzeum Évkönyvében. Négy év múlva a modem nyelvészet és a néprajz eredményeinek összekapcsolásával mindkét tudomány számára valóságos új utat is mutatott. Bánó István három néprajzi könyve, hat általa szerkesztett mű és 25 cikk mellett küzdeni- tudásával, fanyar humorú élet- filozófiájával is példaként állt kortársai előtt. Az Ethnographiában őt búcsúztató Kovács Ágnes és a bibliográfiát összeállító Bánó Istvánná mindezt azzal a főhajtó tisztelettel szólaltatta meg a tudós 1987. március 4-én bekövetkezett halála után, amelyről Tolna megye, de talán még Zenta is átvehetne valamit a méltó emlékezetért ... Dr. Töttó's Gábor Szekszárd, Szent István Közösségi Ház A keresztény értékek jövője il HA Beszélgetés Mayer Mihály püspökkel A szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület és az Újvárosi Katolikus Olvasókör előadásra hívta Mayer Mihály pécsi megyéspüspököt. Őt, mint vendéget és egyben házigazdát (hiszen a Szent István Közösségi Ház az előadás „helyszíne”, a pécsi püspökség tulajdona) - köszöntötte dr. Józan Jilling Mihály, majd az egyesület kórusa mutatkozott be a termet teljesen megtöltő érdeklődők előtt. Ezt megelőzően beszélgettünk Mayer Mihály püspökkel: — A kereszténység mindig értéket képviselt - kezdte a beszélgetést Mayer Mihály - amikor ezt megkérdőjelezték, akkor az emberek élete nem volt olyan biztonságos, mint amikor a hagyományokat elfogadták. Ebben a megyében vagy tágabb körben Pannóniában a kereszténység már a IV. században megjelent. Éppen Kisdorogon találtak erre bizonyítékot egy római kori téglát, amelyben egy püspök alakját sematikusan rajzolták meg. Alatta a felirat: ARIUS. Ha tehát akkor megjelent itt a kereszténység, akkor nyugodtan lehet ezer év távlatában beszélni azon értékekről, melyeket megteremtettek elődeink. — Ön nem történelmi évszámokat idéz eseményekkel, hanem minőségre, gazdagságra, veszélyekre figyelmeztet. — A felvilágosodás felvilágosítását akarom szolgálni! A pozitívumokra felhívni a figyelmet, és azokra is, amelyek a liberalizmus szélsőségeivel zsákutcába vezethetnek. Ha a 2000. év utáni időkre, vagyis a jövőbe tekintünk, akkor annak építéséhez szükségünk van olyan alapkövekre, amelyek szilárdak. Ilyen alapkőnek tekintem, hogy az ember mindig lássa, honnan jött, és mi az, ami életének célt és értelmet ad. Becsülöm a technikát és a tudományt, de az életcélhoz mindig a humán értékek vitték az embert. A másik ilyen alapkőnek számítható, hogy az ember közösségi, szociális lény. Egymaga nem tudja megvalósítani az életét. Ebből következik, hogy kell figyelnie a másikra, és alkalmazkodni egymáshoz. Mindez maga után vonja, hogy vannak erkölcsi értékek határvonalakkal, amelyeket az ember nem lép át. — Ha ezeket pozitívumnak tekintjük, akkor a negatívumokat is meg kell fogalmazni! ? — Igen! Pontosan tudni kell, mi az a közjó! Közjó nélkül csak hasznot, lobbi érdekeket lehet képviselni. Közjó nélkül nem építhető az ország, csak generációk rövidtávú eredményességét lehet megteremteni. Lehetne hosszan sorolni a történelemben megtalálható állandó értékeket, amelyek nélkül nincs értelmes emberi élet. Ezt az életet úgy tudjuk gazdagabbá tenni, ha a gyökereinket a történelmi múlttal ismerjük. A történelem az élet tanító- mestere - tartja egy latin mondás. Ez arra késztet bennünket, hogy a negatív példákból is tanuljunk. Ne essünk még egyszer ugyanabba a hibába. Amikor tehát a magunk jövőjét tekintjük, akkor egyben azt is megfogalmazzuk és látjuk, ami a keresztény értékek jövője! — Köszönöm a beszélgetést! Decsi Kiss János Páriból Európába Szent Gellért gyümölcsei Sokak előtt ismert, hogy a tamási melletti Pári község lakóinak többsége németajkú. Az utóbbi évtizedekben a település vallásos életének hangjai elhalkultak. Megüresedett a plébánia, lakatlanul állt. Két éve azonban történt valami... Erről beszélgetünk dr. Keller József nyugalmazott főorvossal, a Szent Gellért Ház Pári Alapítvány Kuratóriumának elnökével. — Több alkalommal beszámolt már lapunk a pári nyári táborokról. Milyen vezérelv szerint tervezik, szervezik az itt folyó életet? — Regionális feladataink, céljaink vannak - kezdi bevezetőjét dr. Keller József. - Tolnát, Baranyát átfogón a pécsi egyházmegye területéről hívunk, várunk 10-18 év közötti fiatalokat, hogy megismertessük velük a hazai németség értékeit. Tesszük mindezt a vallás és a pedagógia eszközeivel, módszereivel, lehetőségeivel. Nem csupán a németajkú fiatalok részvételére számítunk, hanem az ő baráti köreikhez tartozókéra is. Csak így összefogva tudjuk a gyakorlatban élni az egymás iránti toleranciát, a másság tiszteletét. Ezek ma divatos fogalmak, melyek az európaiság erkölcsi, etikai értékeit is jelentik. — A felújított plébánia épülete mellett az egykori iskola is új funkciót kapott. Ha ezt formának tekintjük, akkor milyen tartalommal lehet egységesíteni? — Táboraink egy hetes turnusai vasárnaptól szombatig tartanak. Délelőtti előadásokban a hazai németség történelmének bemutatása szerepel. Ennek tavaly különös hangsúlyt kapott a kitelepítés 50. évfordulója. Másik tematikus programunk a vallásos népművészettel való találkozás, ismerkedés. Harmadik ilyen terület az egyházi szertartásokhoz kötődő fogalmak német nyelven való megismerése. Pl. hogy hangzik németül az oltár vagy ostya és így tovább ... — Az öttagú kuratórium munkáját kik segítik? — Erre a kérdésre mindig nagyon körültekintően kell válaszolni, mert olyan még nem volt, hogy valaki ne maradt volna ki a felsorolásból. Ez könnyen sértődésre adhat okot. Hiszem, remélem, ha most nem említek mindenkit neve szerint, azért pontosan tudják, hogy a sok-sok fáradtságot követő szolgálatért kinek jár köszönet. A németországi és magyar belügyi szervek, a stuttgarti, a pécsi püspökségek, a hazai települési és kisebbségi önkormányzatok kísérik munkánkat olyan figyelemmel, hogy lehetőségeik, anyagi eszközeik birtokában finanszírozzák is tevékenységünket. Franz Wesinger nevét sokan ismerik és tudják segítő tenni akarását. A Katolikus Ifjúsági és Felnőttképző Szövetség ugyancsak segítette céljainkat. Ä Donau Schwäbise Stiftung hasonlóan tett. Azt mondhatom, hogy ezeken felül 30-40 személy mozgatja az egész éves program gyakorlati megvalósulását. Ezért sikeresek például a zarándokútjaink is. Egyik ilyen volt a mariazelli. A német nyelvtanárokat, a hitoktatókat is neveznem kellene, és a falu sok lakóját, mert nélkülük a Szent Gellért” nem teremné a maga gyümölcseit. . . Decsi Kiss János Liszt klubest A Liszt Ferenc Társaság szekszárdi csoportja január 21-én, szerdán este 6 órakor tartja klubestjét a Zeneiskolában. Az est előadója: Domokos Zsuzsanna, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont tudományos munkatársa. Előadásának címe: Liszt Ferenc motettái. A klubestre a belépés díjtalan. „Keressük egymást!” Jelige: Fény 60 éves (168/68), egyedül élő értelmiségi nő vagyok. Természetem kiegyensúlyozott. Szeretem a szépet, szeretem az embereket, beszélgetést, kirándulást, házkörüli tevékenységeket. Keresem korban hozzám illő, értelmiségi férfi ismeretségét nem feltétlenül házasság céljából. Anyagi körülményeim rendezettek. Jelige: Együtt könnyebb 29 éves (190/65), barna hajú és szemű, káros szenvedélytől mentes, független, egészséges férfi vagyok. Paks környékén élek szüleimmel. Természetem békés, családcentrikus, vidám. Szeretem a filmeket, kirándulást, a könnyűzenét. Nagy ambícióm van a könnyebb életre, ezért vállalkozásba gondolkodom. Keresem azt a csinos, becsületes lányt, aki korban hozzám illő, és társam lenne életemben, munkámban. Jelige: Jön a tavasz 29 éves, érettségizett, csinosnak mondott, barna hajú lány vagyok. Szerénynek és mély érzésűnek tartom magam, elég nehezen ismerkedem. Keresem azt a korban hozzám illő, káros szenvedélytől mentes, jó megjelenésű, vidám természetű fiatalembert, aki el tudna fogadni. Kézzel írott, fényképes levelekre válaszolok. A válaszleveleket várjuk az „Őszinte Szó” Társkereső Szolgálathoz (7100. Szekszárd, Mártírok tere 10.) Jó hír „Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét”. (2Timóteus 1:7). Most, az újév kezdetén minden okunk meglenne a félelemre, a csüggedésre, és az aggodalmaskodásra. Ha önmagunkra és a körülményeinkre nézünk, akkor valószínűleg még álmatlan éjszakánk is lehet ebből kifolyólag. Isten azonban sehol nem mondja a Bibliában, hogy nézz önmagadra, vagy a problémáidra. Isten egy csodálatos üzenetet küld ma neked, azt mondja: Nézz fel az én Fiamra JÉZUS KRISZTUSRA! Ha ebben az új esztendőben Jézus Krisztusra építed az életedet, akkor egészen biztos, hogy Boldog Űj Éved lesz. Egy szerető édesapától nem fél a gyermek! Jól érzi magát a jelenlétében, felnéz rá, erőt ment minden lépéséhez; kiegyensúlyozott, józan élete lesz, mert a szülői szeretet áldott légkörében nőhetett fel. A Biblia, Isten és az ember kapcsolatát a szülő-gyermek kapcsolathoz hasonlítja. Akinek ilyen kapcsolata van Istennel, az bizton számíthat az alapigénkben megjelenített értékek áldására. „Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk”. (Zsidók 4:16). Az Ige nem azt mondja, hogy csak akkor gyere Istenhez, ha segítségre van szükséged és nyomorúságban vagy; hanem azt mondja, hogy jöjj most Istenhez, ismerd meg és maradj nála egész életeden keresztül, hogy amikor segítségre van (lesz) szükséged, akkor megsegíthető állapotban legyél. Sok ember nem is akar úgy élni, hogy mások segíthessenek rajta. Sokan a kapott segítséget pillanatok alatt eltéko- zolják ... Ne tékozold el az Isten Ajándékát! (2Kor. 9:15). Fogadd el, és adj hálát érte! Is- ten=Szeretet! (ÍJános 4:16). Engedd Őt a szívedbe! „Mert a teljes szeretet kiűzi a félelmet!” (ÍJános 4:18). „Fordulj a nap felé, akkor az árnyék mögéd vetődik!” Ha Isten felé fordulsz és az Ő közelében éled az életedet, akkor egy félelemmentes, boldog élet részese lehetsz. Minél jobban eltávolodunk Jézus Krisztustól, annál inkább a félelem lesz úrrá rajtunk. A félelem leblokkolja az erőt! így nem lesz erőd szeretni. Menj vissza Istenhez, közeledj hozzá, hogy Tőle naponta erőt, szeretetet, és józanságot menthess! És végül egy gyakorlati tanács az új esztendőre Augustinustól: „Ha hallgatsz, hallgass szeretetből, ha beszélsz, beszélj szeretetből, ha dorgálsz dorgálj szeretetből, ha óvsz, óvj szeretetből”. Frei Antal baptista lelkipásztor Istentiszteletek Szekszárd Római katolikus szentmisék. Belváros: Szombat: 18.00. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18.00 óra. Újváros: Szombat: 17.00. Vasárnap: 7.30, 10.00, 18.00. Református istentiszteletek. Vasárnap: 10.00 óra Kálvin tér, (gyermekistentisztelet), 10.00 Kálvin tér. 18.00 Kálvin tér. Evangélikus istentiszteletek. Vasárnap: 9.30 Luther tér. (Minden hónap második vasárnapján német áhítat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Munkácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekistentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmisék. Jézus Szíve Nagytemplom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra.
