Tolnai Népújság, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-15 / 12. szám

1998. január 15., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal „Határtalan” - hetedszer A romániai Szatmárnémeti (Satu Maré) ad otthont március végén-április elején a Határtalan elnevezést vi­selő, nemzetközi tanulmá­nyi versenynek. A __ szek­szárdi Garay János Általá­nos Iskola nagy sikerű kez­deményezése komoly szer­vezőmunkát igényel. Ez ügyben utazott a múlt héten a rendezést vállaló városba Biczó Ernő. A Garay János Általános Is­kola igazgatója elmondta: a szatmárnémeti pedagógusszö­vetség, mint a verseny fővéd­nöke, egy alapítványt hozott létre a Határtalan anyagi fede­zetének biztosítása érdekében. — A Székelyföldtől elté­rően Szatmárnémetiben szór­ványmagyarság él, ezért a te­lepülésen kizárólag magyar is­kola nem is létezik, mindössze egyes oktatási intézmények rendelkeznek magyar tagoza­tokkal - folytatta Biczó Ernő. — Ezért a helybelieknek egy halom írásbeli engedélyt kel­lett kérniük a Határtalan meg­rendezéséhez. Egy román nyelvű iskola ugyanis nem va­lószínű, hogy házigazdája lesz egy magyar nyelvű verseny­nek. Ráadásul tapasztalataim szerint a körülmények amúgy sem kedvezőek Romániában: mégis, biztos vagyok abban, hogy lesz verseny - méghozzá, ahogy eddig, nemzetközi - Szatmárnémetiben. Egyébként ez érthető módon a házigaz­dáknak, a határokon túli ma­gyarságnak fontos igazán: nem egyszer mondták nekem, hogy a Határtalan, ami számukra egyfajta mentsvár, nem ma­radhat abba. -szá­Egyesületet alapítottak a parásztai gazdák Szőlősgazdák szövetkezése (Folytatás az 1. oldalról) Váradi István alezredes, a városi rendőrkapitányság ne­vében megígérte, hogy a szol­gálatban lévő rendőrök mobil- telefonon állandó kapcsolat­ban lesznek az egyesület jár­őröző tagjaival, így ha azok bármi gyanúsat észlelnek, rö­vid idő alatt a helyszínen le­hetnek. A Szekszárd Parásztai Birtok és Tanyavédelmi Egye­sület néven 180 hektár földte­rület és nyolc völgy őrzésére megalakult szövetség tagjai ugyanis nem elfogni akaiják a zsiványokat, hanem távol tar­tani a tanyáktól, mondta Szilá­gyi Károly. A bevezetést követően a je­lenlévők megalakították az egyesületet és elfogadták az alapszabályt. Elnöknek az ala­pító tagok egyhangúan Szilá­gyi Károlyt választották meg. Az ülésen részt vett Kocsis Imre Antal polgármester is, aki üdvözölte a környezet védel­mére létrehozott civil szerve­ződést, de egyben felhívta a fi­gyelmüket arra, hogy az első lelkesedés után a minden napi teendők szorgos összefogást követelnek, az őrködésnek ál­landónak kell lenni, mert csak így éri el preventív célját. Ezt követően Módos Ernő az Aliscavin társaság nevében 50 ezer forintot ajánlott fel az újonnan alakult egyesület tá­mogatására, Kocsis Imre Antal a polgármesteri keretből pedig 30 ezret. Előzetesen több pénz­intézet és telefontársaság is je­lezte támogatását, de konkrét ajánlatok részükről egyelőre még nem érkeztek. Az egyesület működéséhez szükséges kezdő tőke tehát va­lószínűleg adott, következhet a gyakorlati munka, a parásztai terület közbiztonságának fel­ügyelete, a köznyugalom vé­delme. FKÉ Dr. Benkő András fogadóórája 1998. január 16-án 14.30-kor Hőgyészen dr. Benkő András az 5. sz. országgyűlési körzet képviselőjének vendége Ka­tona Béla az Idegenforgalmi Bizottság elnöke országgyű­lési képviselő. A fórum té­mája: Idegenforgalom, falusi turizmus. Helye: Polgármes­teri Hivatal. Előtte 13 órától dr. Benkő András fogadóórát tart. Délután 17 órától Tamá­siban a művelődési házban ugyanebben a témában lesz fórum a helyi vállalkozók részvételével. Elvitték a kisteherautót Elloptak egy Fiat-Ducato kisteherautót szerdára virradóra Szekszárdon, a Korona szálló parkolójából. A kár 3,5 millió fo­rint. A mezőgazdasági bizottság tervei Borok, borházak, marketing Fontos témát tárgyalt tegnap a szekszárdi képviselőtestület mezőgazdasági bizottsága, nevezetesen: mit tehet a vá­rosi önkormányzat a borvi­dék marketing politikájának fejlesztése érdekében. Tekintettel a témára, az ülésre meghívást kaptak mindazok a szekszárdi és környéki vállal­kozók, gazdák, akik palacko­zott borok gyártásával, forgal­mazásával foglalkoznak. Mint Kővári László, a bizottság ve­zetője elmondta, a történelmi borvidék hírnevének megőr­zése, emelése érdekében az ed­diginél hatékonyabb marketing politikát kell folytatni. Meg kell jelenni a külpiacokon, vásáro­kon, borbemutatókon. Ezt a célt szolgálja a februárban London­ban sorra kerülő bor világkiállí­tás, melyen mód lesz a törté­nelmi borvidék italainak bemu­tatására. Ezzel párhuzamosan nem szabad megengedni, hogy szekszárdi megnevezéssel hoz­zanak forgalomba olyan boro­kat, melyek nem erről a vidék­ről valók és rontják az itt ter­melt borok hírét. A szekszárdi borok helybeni bemutatására borházakat hoz­nak létre a megyeszékhelyen, melyekben mód lesz a borvidék palackozott borainak bemutatá­Archív kép a 60-as évekből: hordógurítás Szekszárd központ­jában, a városi pincénél fotó: bakó jenő sára és árusítására. Az első két borházat, melyet - a Korona szálló-étteremben, illetve az Ordög-üzletházban szándékoz­nak berendezni - az ülést köve­tően a bizottság tagjai és a meghívottak megtekintették. —flcé — A nyugdíjasok jelentős része csalódott a januári emelés után Kevesebb a pénz, mint amit vártak Mészáros Istvánné, Juci néni 71 éves, a férje már több mint tíz éve, hogy meghalt. Mivel Juci néninek nagyon alacsony lett volna a saját jogon járó nyug­díja, élt a lehetőséggel még tíz évvel ezelőtt, amikor az egyesí­tett (saját és az özvegyi) nyug­díj mellett döntött. így lett a havi illetménye 71 éves korára húsz ezer forint. Örömmel hallgatta a már hó­napok óta megjelenő híreket. Ezek alapján úgy kalkulált: a 19 százalékos emelés mellé, ami a havi nyugdíja után jár - közel 4 ezer forint - még a férje után is kap. Ő szegény, ha élne, 25 ezer forint körül lenne a nyugdíja, annak a 20 százalékát kapná, ami öt ezer forint. A kettő együtt - gondolta - már majdnem 9 ezer forintos eme­lés, vagyis 29 ezer lesz ezentúl a nyugdíja, ami a januári ár­emelések után is elfogadható, gondolta Juci néni. A csalódás akkor érte, amikor a napokban kézhez kapta azt az értesítést, melyet a nyugdíjbiztosítótól kapott, a várt összegnek még a felét sem kapta meg. Földesi Józsefnét, a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság vezetőjét kérdeztük arról, hogy ki tévedett? — Sajnos igaz, mert mi is tapasztaljuk, nagy a csalódott­ság a nyugdíjasokban, mert nem jól értelmezték a törvényt. — Már ne haragudjon, hogy közbeszólok, de a nyilatkoza­tokból az derült ki, hogy a fér­jük után is megkapják a 20 szá­zalékot a már nyugdíjas korú özvegyek. — A nyugdíjbiztosító igaz­gatóságunk már korábban is je­lezte, hogy ki, mire számíthat, éppen a csalódások elkerülése miatt. Sajnos az emberek sok­szor csak azt akarják meghal­lani ami számukra kedvező. Azok a nyugdíjasok, akik eddig is éltek az úgynevezett együttes folyósítással (sajátjogú nyugdíj + özvegyi nyugdíj) nem biztos, hogy most jobban jártak. Az egyesített ellátásban részesülők mintegy 65 százaléka (országo­san 290 ezer nyugdíjas) több mint 3900 forint emelésben ré­szesült, 157 ezren pedig (akik szintén mindkét ellátásra jogo­sultak) 3900 forintot kapnak, tehát továbbra is az egyesítési értékhatár összegében része­sülnek, mert esetükben to­vábbra is ez a kedvezőbb. 1998. január 1-től egyébként az egye­sített értékhatár 24.300 forint lett. A nyugdíjfolyósító szervek az ellátások kiszámításánál fi­gyelembe vették, hogy a jog­szabályi rendelkezések alapján a nyugdíjasok számára kedve­zőbb-e a saját jogú nyugdíj (ami rendkívül alacsony volt, ezért is járt az egyesített ellátás) és az átszámított (20 százalékos mértékű) özvegyi nyugdíj együttes összege, vagy az eddig együttes összegben folyósított ellátás 3900 forinttal növelt összege. A nyugdíjfolyósítók a legkedvezőbb összegű ellátást állapították meg. — Mi a helyzet azokkal, akik eddig nem kaptak özvegyi nyugdíjat, mert nem voltak jo­gosultak rá, hiszen a saját jogú nyugdíjuk magasabb volt, mint a mindenkori egyesített összeg­határ? — Ők most jobban járnak, hiszen a saját jogon járó nyug­díjuk után is megkapták a 19 százalékos emelést és az el­hunyt nyugdíjának (ami 1997- ben lenne) a 20 százalékát is megkapják. Mauthner Pályázati figyelő A Soros Alapítvány ösztön­díjpályázata felsőfokon to­vábbtanulni szándékozó hát­rányos helyzetű középiskolás diákok számára. A pályázat célja, hogy mindezen diákok felvételi vizsgákra való felké­szülését támogassa. A pályá­zat beküldési határideje: 1998. január 22. □ A Soros Alapítvány pályázata leszakadó rétegek egészség- ügyi ellátásnak támogatására. Céljuk az elszegényedő ré­giók, települések, településré­szek lakosságának és elsősor­ban a leszakadó rétegekben élő gyermekek egészségi ál­lapotának, mentális és fiziká­lis helyzetének javítása. Be­küldési határidő: 1998. feb­ruár 8. □ A társadalmi kisközösségek megtartó erejének fokozása, a kiskorúak életének biztonsá­gosabbá tétele, marginalizá­lódásuk, veszélyeztetettségük és kiszolgáltatottságuk enyhí­tése érdekében „Az iljúság biztonságos jövőjéért” Ala­pítvány bűnmegelőzési pá­lyázatot hirdet a nonprofit és az önkormányzati szektorban megvalósítandó programok támogatására. Az alapítvány az olyan bűnmegelőzési prog­ramok megvalósítását kívánja támogatni, melyek az 1997/98-as tanév tavaszi szü­netében zajlanak le és a 12-18 éves fiatalokra irányulnak. Pályázati határidő: 1998. feb­ruár 15. □ A békéscsabai ITEM Könyv­kiadó irodalmi- és rajzpályá­zatot hirdet. írják meg élmé­nyeiket, amelyeknek a fősze­replője egy kutyus. Rajzolják le az ember barátját, a kutyát. A rajz lehet színes, de készít­hető fekete-fehér, könyvbe való illusztráció is. Beküldési határidő: 1998. február 25. □ A soproni Petőfi Sándor Álta­lános Iskola, Gépíró és Gyors­író Szakiskola képzőművé­szeti pályázatot hirdet a pesti forradalom és az 1848-49-es szabadságharc 150. évfordu­lója tiszteletére. Feladat: pla­kátkészítés, amely felhívja a figyelmet, felszólít a méltó ünneplésre. Hazafias érzel­meket keltve fejezze ki nem­zetünk dicső történelmi tet­teit. Az alkotásokat 1998. feb­ruár 5-ig kell beküldeni. A pályázatokról bővebb félvilágosítás kérhető a Paksi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodában. Paks, Gagarin u. 2. Telefon: 75/311-646. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 12-18 óráig. Farsangtól az évzáróig Bátaszéken Gazdag, igényes programot állított össze a bátaszéki vá­rosi óvoda az idei évre. A far­sangi báloktól a közlekedési napig, az évzáró bulikig sokat ígérő megmozdulások várják a legkisebbeket. Kissné Müller Zsuzsanna a vá­rosi óvoda vezetője elmondta, a legközelebbi nagy megmozdu­lás a farsangi mulatság lesz. Február 15-én a vasúti óvodá­ban, 21-én a Kossuth utcaiban, míg 22-én a Perczel utcai óvo­dában farsangolnak a gyerekek. A régi hagyományt elevení­tik föl február végén, vagy március közepén, amikor egy „télűző” nap keretében bábok­kal kivonulnak a Sárvíz part­jára, öreg kacatokat égetnek, ezzel űzve el a telet, majd az oviba visszafelé menet ágakat gyűjtenek, kifejezve várakozá­sukat a tavasz iránt. Nagy kirándulással ünnepük meg a madarak, fák, napját, úgy szeretnék, hogy mindhárom óvoda együtt keljen útra. Március 15-e minden évben szerepel a programokban. Ko­rabeli történetek felidézésével teszik ünnepélyesebbé a napot. A Föld napján akciót szervez­nek, a város különböző részein fölvállalják a takarítást. Ennek kapcsán tanulják meg a kör­nyezet rendjének, fenntartásá­nak fontosságát. A májusfát minden évben más-más óvoda állítja. Az idén a Perczel utcai óvodásokon a sor. Az anyák napját mindhárom óvoda a külön tartja meg. Má­jus nagy eseménye a Pünkös­dölő. Már hagyomány, hogy má­jusban egy napot a közlekedés­nek szentelnek. Ezt hosszas ké­szülődés előzi meg, ezért már most januárban nekifognak a szervezésnek. Az Orbán-napi program összhangban van a vá­rosi rendezvénnyel. Az évzárókat mindhárom óvoda másként, a saját elképze­lései szerint tartja. A program első részében a gyerekek bemu­tatják a három év alatt tanulta­kat, míg a második részben vi­dám pikniket rendeznek közö­sen a szülőkkel. Már divat, hogy a szülők este hazamen­nek, az utolsó éves gyerekek maradnak, s a tábortűz körül az óvónők gitármuzsikájára a gye­rekek vidáman énekelnek, és szalonnát sütnek. Amikor elál- mosodnak, utoljára még a cso­portszobában alszanak. (péteri) Növénytermesztés, növényvédelem A múlt évről az idei mezőgazdasági évre áthúzódó gond, a kimagasló gabona-termésmennyiség (7 millió tonna kalászos gabona és 6,5 millió tonna kukorica) tárolása és értékesítése. Az idei évet megalapozó őszi vetések talajelőkészítése az ak­kori száraz időjárás miatt nem nevezhető optimálisnak, a ve­tések hiányosak. A repcevetésekben helyrehozhatatlan ká­rok keletkeztek és ezt a januári enyhe és csapadékos idő sem pótolhatja. Az idei évben az FM állásfog­lalása szerint folytatni kell a haszonállat létszám stabilizá­lását, így a szarvasmarha, a juh, a kecske állomány növe­lésének támogatását. Gyümölcsfélékből 1 millió tonna, zöldségfélékből 1,7-1,9 millió tonna, szőlőből 4-4,2 millió hektoliter bor termés reálisan várható a termőalapok és a műszaki-technológiai fel­tételek megléte, az évek óta folytatott fejlesztések alapján. (Az elmúlt évben 3500 hektár gyümölcsös, 1000 hektár szőlő telepítése zárult le, a kapcsolódó technikai-techno­lógiai korszerűsítésekkel együtt.) Az idei évben valamennyi megyére kiterjedően a nö­vényegészségügyi és talajvé­delmi állomásokat felszerelik számítógép-vezérelt tűzelha- lás előrejelző műszerekkel. Ezzel jelentősen növelni lehet a kórokozók elleni védekezési biztonságot, amennyiben a termelők betartják a kötelező technológiai előírásokat. Az idén már nem lesz in­gyenes a kizárólag virágzás­kor alkalmazható sztreptomi- cin-készítmény. Ennek terme­lői beszerzésére hatósági, egyedi engedély alapján ke­rülhet sor. Az amerikai kukoricabogár hazai terjedésének országos megfigyelése során 246 he­lyen, 81 kukoricatáblán azo­nosították a kártevő berepülé­sét. Ennek a fajnak az előfordu­lása Békés, Csongrád me­gyékben ma már általános, Baranyában folyamatosan ter­jedő, illetve Tolna megyében a múlt évben lehetett észlelni az első megjelenését. M.I. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom