Tolnai Népújság, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-31 / 304. szám
1997. DECEMBER /I világ kevés országa esetében köthető az államalapítás egy olyan sok évszázada lezajlott, történelmileg hiteles eseményhez, mint ami István király megkoronázása és a kereszténység felvétele volt 1000 karácsonyán. Nemzeti kötelességünk úgy megünnepelni a magyar államiság ezredik évfordulóját, hogy az hozzájáruljon nemzeti önismeretünk és önbecsülésünk, valamint nemzetközi tekintélyünk erősödéséhez. (Idézet a kormány 1089/1996. VIII. 28. számú határozatából.) A Magyar Millennium-embléma alkotója: Schmal Károly A számítógép a művész segítője Ahhoz, hogy a Magyar Millennium emblémája végső formát ölthessen. Schmal Károly grafikus több hónapon keresztül számos változatot készített. Számító- gépes grafikája végül is tizenhárom pályázat versenyében a legjobbnak bizonyult. A Munkácsy-díjas Schmal Károly elmondta: pályája kezdetén nem gondolta volna, hogy egyszer majd komputerek segítik a grafikusok munkáját. Négy éve azonban legtermészetesebb dolgai közé tartozik a számítógép. Persze a szükséges eszközhöz, a programhoz és a használatukhoz nélkülözhetetlen tudás megszerzéséhez nem kevés munkára és tanulásra volt szükség. Az új technika adta lehetőségeken belül amit lehetett, autodidakta módon, önmaga fedezett fel. Ám a komputeres kidolgozást megelőzően ma is ceruzával készít terveket. Tíz alkalommal nyerte el Az év plakátja tervezőjének járó díjat. Hajdan a Mozgó Világ címlapja is a nevéhez fűződött. Kiállításait az érdeklődök Budapesten és Rómában is láthatták. Legszívesebben kulturális esemé nyékhez készít plakátokat, hiszen ezek szabadabb szárnyalást engednek a művész elképzeléseinek. Kedvenc színei a fekete, a fehér és a szürke. Nagy bánatára azonban a kultúra az elmúlt években egyre szegényebb lett. így a megrendelések zöme mosta¥ * nában a kereskedelmi szférából érkezik, ahol viszont az elvárások jobban „megkötik” a művészek kezét. S hogy milyen jövőt jósol a komputerek térhódításának a grafikában? Erre a kérdésre válaszolva Schmal Károly azt mondja:- A számítógép nagyon hasznos eszköz, amely óriási lehetőségek tárházát rejti még. Elterjedése akkor lehet veszélyes, ha mellette elkorcsosul az emberi gondolkodás. Úgy, ahogy a levesporok, mélyhűtött készételek világában a főzés tudománya is ellaposodik. Persze, csak igénytelenséggel párosulva. A kokárda alkotója: Kemény György Ceruzával, akár egy szál gitárral Kemény György Munkácsy-díjas tervezőgrafikus sokoldalúságát jellemzi, hogy a klasszikus könyvsorozat címlapjaitól a hajdan igen népszerű Interpress Magazin grafikai arculatán át a Locomotív GT együttes lemezborítójáig a grafika számos „műfajának" mestere. A plakátok, emblémák tervezése mellett képzőművészeti alkotásait is világszerte elismerés övezi. UU.-U.ll Az otthonában dolgozó művész legújabb sikereinek egyike, hogy alkotásával - egy felkelő napot idéző kokárdával - találkozhatunk majd az 1948/49. évi forradalom és szabadságharc másfél évszázados évfordulójának ünnepségsorozatán és az ehhez kapcsolódó kiadványokon.- Nem is gondoltam, hogy a pályázók táborából én leszek a nyertes - mondja Kemény György. - Azt hittem a komputerek mestereinek számító, ifjú főiskolások „letarolnak” majd. Bár a kokárdánál magam is használtam egy egyszerű számítástechnikai programot, alapvetően a hagyományos eszközökkel - ceruzával, tollal, krétával - dolgozom.- Mi inspirálja leginkább rajzolás, festés közben?- Minden, ami körülvesz: a családom, a fiam fényképe, a növények, az, amit az utcán, a tévében látok, az újságban olvasok.- Kedvenc munkái?- A sok plakát. Szeretem a térberendezést, ami a kiállításokon korszituációt teremt. A Műcsarnokban például volt olyan kiállításom, amely szinte az egész magyar történelmet felvonultatta a plakátok, a szobrok, a korhoz illő díszletek és a zene segítségével. Míg a látogató az első teremben Mária Terézia korával találkozott, addig az utolsóban egy hamisítatlan mai diszkót rendeztünk be, amelyhez a falakon díszítő graffiti is társult.- Milyen vágyakat dédelget még?- Soha nem voltak konkrétan megfogalmazható vágyaim. A szép sikerek, az érdekes munkák azonban mindig jól jönnek. No és az olyan megrendelők is, akik végül fizetni tudnak.- A mai művészek élete is olyan viszontagságokkal terhes, mint a nagy történelmi elődöké?- Sok a szélsőség. Üzletszerűen gondolkodva, a művészi színvonal háttérbe szorításával általában jobb megélhetést biztosíthat valaki a családjának. Bár ez a mostani pályázat talán arra is bizonyíték, hogy a nagyüzemi termelés mellett ismét előtérbe kerül a kézművesség, az egyedi műalkotások rangja. Épp úgy, ahogy a zene világában is újra divatba jött egy szál gitárral a közönség elé állni. Megmutatni magunkat a világnak A millennium éve mindenekelőtt újabb óriási lehetőség Magyarország kulturális értékeinek bemutatására itthon és külföldön egyaránt. Feladatunk egyrészről az elmúlt ezer év emlékeinek lehetőség szerinti megóvása és közkinccsé tétele. Ezt szolgálja a már korábban megkezdett múzeumrekonstrukciós program, ami most kiegészül a királyi, királynői városok e korból fennmaradt műemlékeinek rendbetételével, és pályázatot hirdettünk a megmaradt Árpád- kori kistemplomok felújítására is. A múlt emlékeinek bemutatása mellett azonban nagy hangsúlyt fektetünk arra is, hogy majd néhány évtized, évszázad múlva a millennium éveinek kultúrájára is büszkék lehessenek utódaink. Több új intézmény megalapításával is szeretnénk lehetőséget teremteni új alkotások, műhelyek létrehozására. 2000. október 23-án, közel százhatvan év várakozás után megnyílik az új Nemzeti Színház. Még ezt megelőzően megkezdi működését az új Magyar Irodalom Háza a felújított Károlyi-palotában. Ez utóbbi nem csupán könyvtárként és múzeumként működhet, de az élő magyar irodalom találkozóhelyévé válhat majd. Az információs forradalom korában különös jelentősége lehet a Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár létrehozásának, amely lehetővé teszi, hogy a magyar kultúra értékei a legkorszerűbb dokumentumhordozókon és a világ minden részén hozzáférhetővé váljanak. Szeretnénk, ha ez az új digitális könyvtár nem csupán dokumentumgyűjtemény, de a turistákat és a magyar polgárokat is vonzó kedvelt kulturális központtá válna a budai Várban. A dokumentumok keresése és olvasása mellett itt kiállítások, konferenciák és multimédiás programok bemutatására is lesz lehetőség. (Jgyanis, ha Magyar- ország ezeken a korszerű technikai eszközökön nem lesz képes megmutatni magát és kultúráját a világnak, akkor behozhatatlanul lemaradnánk Európától, a kontinens pedig szegényebb lenne egy gazdag ezeréves kultúrával. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter
