Tolnai Népújság, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-30 / 303. szám
6. oldal Gazdaság 1997. december 30., kedd Évzáró, mérlegkészítő beszélgetés az IPOSZ elnökével Közszereplésre biztatják tagjaikat Minden törvény és jogszabály születésekor megtette a maga észrevételeit az Ipartestületek Országos Szövetsége, de az IPOSZ elnöke - rövid mérleget vonva munkájukról - úgy véli, hogy az nem mindig hozta meg a kellő eredményt. Buszsztrájk is lehet. A Közúti Közlekedési Szak- szervezet kitart követelése mellett, hogy 24 százalékos béremelésben részesüljenek a Volán-társaságok dolgozói 1998-ban - közölte Ino- kai Géza, a KKSZ elnöke. A szakszervezet január 6-ai elnökségi ülésén döntenek arról, hogy szerveznek-e figyelmeztető sztrájkot. Mobilár-emelés. A Westel 900 átlagosan kevesebb mint 10 százalékkal növeli szolgáltatásainak árát - közölték hétfőn a társaság illetékesei. Az Eurofon II. havi díja 100 forinttal, az Euro- fon I. és III., valamint a Szervusz díjcsomagé 200 forinttal nő. A percdíjak 2-6 forinttal emelkednek. A Pannon GSM 1998-ban a belföldi beszélgetések átlagos díját 13,6 százalékkal növeli, miközben a belépési díjat 20 százalékkal, 20 ezer forintra csökkenti. ÉMÁSZ-jegyzés. Nyugodt körülmények között kezdődött el az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. részvényeinek jegyzése - mondta Balogh András, az OTP Értékpapír Rt. kibocsátási igazgatója. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 340,40 Francia frank 34,18 Japán jen (100) 156,25 Német márka 114,37 Olasz líra ( 1000) 116,39 Osztrák schilling 16,26 Svájci frank 141,51 USA-dollár 202,97 ECU 226,27 Szűcs György szerint eredményes évet zárt a szervezet. Sikerült kialakítaniuk új formákat, amelyekben érdekeiket képviseltetni tudják.-Az érdekegyeztető tanácscsal létrejött kapcsolataink például lehetővé teszik, hogy véleményünk hangot kapjon azon a fórumon is - mondta. - A mi érdemünk is többek között a vállalkozókra vonatkozó személyi jövedelemadó, vagy az átalány- és a tételes átalányadó bevezetése, aminek köszönhetően nem kell áltársaságokká alakulniuk a kisvállalkozásoknak. Az általunk is szorgalmazott tb-járulékfizetési rendszer viszont olyan bonyolulttá vált, A pénzintézetek felkészültek a várhatóan jelentősen megnövekvő munkatöbbletre, s ígéretük szerint az új bérfizetési rendre való átállás nem okoz majd problémát ügyfeleiknek. Galambos József, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője elmondta munkatársunknak, hogy a pénzkímélő rendszer már a gyakorlatban is sikerrel vizsgázott. Az egyetemek, főiskolák, továbbá a földművelésügyi tárca intézményei ugyanis az elmúlt hóhogy gyakorlatilag működés- képtelen. Figyelemmel a jövő évi parlamenti és helyhatósági választásokra, megjelentettük gazdaságpolitikai téziseinket, amelyeket a pártok és helyi önkormányzatok képviselőjelöltjei felhasználhatnak kampányukban. Ez hosszú távon biztosítana érdekérvényesítést a számunkra. Tagjainkat is biztatjuk, vállaljanak közéleti szereplést, hogy így is részt vehessünk a törvény-előkészítésben. Visszatekintve az esztendőre sajnálattal kell megállapítanunk, hogy nem javult a kisvállalkozók helyzete. A makrogazdasági mutatók, amelyek napokban folyamatosan bevezették az átutalásos módszert, s fennakadás, érdemi gond sehol nem merült fel. A zökkenőmentességet most azzal is biztosítják, hogy a költségvetés a decemberi közalkalmazotti, köz- tisztviselői béreket megelőlegezi a pénzintézeteknek. A banki bérkifizetés feltétele, hogy a munkavállalók, ha korábban nem volt, most folyószámlát nyissanak. Természetesen azt a bankot választják, amely számukra a legrokonmostanság napvilágot látnak, valóban az ország pénzügyi egyensúlyának javulására utalnak, de a kisvállalkozások és a lakosság életszínvonalában ennek alig van nyoma. A fenntartható gazdasági növekedés meghirdetésénél a kisiparosoknak nagyobb szerepet kell biztosítani, mert például az exportimport árbevételének különbségéből adódó nyereség nagyon kevés a termelésnöveléshez. A közelmúltban levelet írtunk a pénzügyminiszternek, mert az érdekegyeztető tanács döntése alapján született kormányhatározat végrehajtásáról, a beruházási és forgótőkét adó hitelekhez szükséges bank- és hitelgarancia-rendszer kiépítéséről nem intézkedett. Márpedig ez a vállalkozások fejlődésének sarkalatos kérdése. Csernyánszki Judit szenvesebb. A jogszabály szerint az átutalás nem jelenthet többletköltséget a munkavállalónak. Ám, ha már van folyószámlája, s arra utaltatja fizetését, a kezelési költség megtérít- tetése meglehetősen nehézkes, sok adminisztrációval jár majd. Ha viszont az illető kimondottan a bérkifizetés okán nyittat folyószámlát, a költségeket a munkáltatónak kell állnia. A bankcsőd veszélye csekély - mondja a pénzügyi tárca illetékese. - Ha mégis bekövetkezne, az 1 millió forintig terjedő állami betétgarancia biztosítékot jelenthet a köztisztviselőknek, közalkalmazottaknak is. -erny Elsejétől: bérek banki betéteken Január 1-jétől alaposan megcsappan a munkahelyi pénztárak dolga. Egy most hatályba lépő rendelkezésnek megfelelően ettől az időponttól a közalkalmazottak és a köztisztviselők banki átutalással kapják meg fizetésüket. Nem kincstári optimizmus Amire régen volt példa: a közgazdász elemzők jövőre erőteljesebb fejlődést jósolnak, mint maguk a kormányzati szervek. A GKI Gazdaságkutató szakemberei például 5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálnak, ami azt jelenti, hogy hazánk egyszeriben a kontinens legdinamikusabban növekvő gazdaságával rendelkező országai közé lép. Áz elemzők szerint a beruházások területén idén tapasztalt kedvező folyamatok a következő évben folytatódnak, s a növekedés elérheti a 10-11 százalékot. A beruházások döntő részét a vállalkozói szféra gyorsan bővülő saját forrásaiból fogja megvalósítani. Mindezek nyomán a GDP belföldi felhasználása évek óta nem tapasztalt mértékben: 4,5-5 százalékkal emelkedhet. Az ipar ez évben a vártnál nagyobb ütemben nőtt, a gazdaságkutatók a következő esztendőre az ideivel azonos, 7-8 százalékos növekedésre számítanak. U. G. Gazdasági kilátások 1997/98-ra (Pénzügykutató Rt. előrejelzése) Állóeszközfelhalmozás Építőipari termelés Ipari termelés GDP belföldi felhasználása GDP termelés százalékos változás az előző évhez képest Háztartások fogyasztása Mezőgazdaság, erdő-, vad- gazdálkodás 1997 (várható) 1998 (előrejelzés) Közösségi fogyasztás 1998-ra: 0 Januártól már a vámhivatal utalja a gázolaj támogatását Jelentős változás az év elejétől Pár nap múlva, január elsejétől több változás is lesz amire számítanunk kell. Közülük az egyik az, hogy a mezőgazdasági termelők gázolaj támogatási kérelmüket nem az adóhivatalhoz, (ahogy azt eddig tették) hanem a Szekszárdi Vám- és Pénzügyőrséghez kell benyújtaniuk. A részletek felöl Zak Józsefet, a szekszárdi vámhivatal jövedéki alosztályának vezetőjét kérdeztük. — Mi az oka annak, hogy az adóhivatal helyett a vám és pénzügyőrség kapta ezt a feladatot? — Az 1997. évi CIII-as törvény rendelkezik a jövedéki adókról, és ebben a vám és pénzügyőrséget jelölte meg adóhatóságnak. A gázolajjal kapcsolatos eddigi adófizetési kötelezettség (különböző címek helyett, mint útalap, környezetvédelmi termék díj, fogyasztási adó) megváltozik január 1-től. A változás lényege, hogy ezentúl egységesen a jövedéki adó kerül kifizetésre. — Mit jelent ez a változás a mezőgazdasági termelők szempontjából? — A gázolaj támogatási kérelmek benyújtásánál figyelni kell arra, hogy a vásárlást megfelelő számlákkal tudja igazolni a kérelmező. Gondolok itt arra, hogy január elseje után gázolajat csak adóraktári engedéllyel, vagy működési engedéllyel rendelkező kereskedőtől (benzinkút) lehet vásárolni. A kitöltött adó-visszatérítési kérelemhez kell csatolni a számlákat, majd ezt a megyei földművelésügyi hivatal igazolása után a megyei székhelyű szekszárdi vámhivatalhoz (Damjanich u. 50, az Agroker épületén túl) kell benyújtani személyesen vagy postán. A pénzt a vámhivatal utalja a kérelmezőnek. — Mi a helyzet azokkal a számlákkal, amelyeket még az előző, tehát a '97-es évben kért és kapott a termelő a benzinkútnál? — Az idei évet érintő támogatási kérelmeket a megyei adóhivatalnál kell benyújtani, de az 1998. január 1 -e után vásárolt gázolaj után a támogatást már a vámhivatalnál kell kérni. — Január 1-től a támogatás mértéke is módosult. — A 216/1997. 12. 01. kormányrendelet szabályozza a január 1-e utáni mezőgazda- sági művelés, a gázolaj visz- szatérítési támogatás feltételeit. A rendelet pontosan meghatározza, hogy az adott mezőgazdasági művelet elvégzéséhez mennyi gázolaj fel- használása után kérhető az adó visszatérítése. Mauthner Kockázati tőke: sajátos befektetés A kockázatitőke-társaságokról szóló törvény vitája ismét felhívta a figyelmet a működőtőke e sajátos befektetésére. Egyes szakemberek szerint a kockázati tőke már legalább 15 éve jelen van Magyarországon, csak épp nem neveztük a nevén. A venture capital kockázati tőkeként (kt) való fordítása nem szerencsés, hiszen a tőkebefektetés e sajátos formájának nem célja a vállalkozások kockázatának csökkentése. Ehelyett a társaságok a saját kockázatukat kívánják mérsékelni, mégpedig úgy, hogy a befektetés előtt alaposabb piac- és projektelemzést végeznek, mint a bankok hitelnyújtás előtt. Beszállnak az üzletbe A kockázatitőke-társaságok először is megkeresik a potenciális versenyelőnnyel bíró cégeket, amelyekben - rendszerint - kisebbségi tulajdont szereznek, és ezáltal aktívan részt vesznek a vállalat tevékenységében. Szorosan együttműködnek a menedzsmenttel, hasznos pénzügyi, vállalatvezetési és marketingtanácsokkal segítve a tervek végrehajtását. A kockázatitőke-tulajdonos ugyanis abban különbözik az „átlagos” befektetőtől, hogy képes megragadni a vállalkozásokban azokat az egyedi jellegzetességeket, amelyekkel komoly versenyelőnyt lehet szerezni, és képes kidolgozni a piaci sikerek eléréséhez szükséges stratégiát. A beruházástól busás profitot vár, amelynek elérése után - néhány év múltán - kivonja a tőkét, hogy másutt próbáljon szerencsét. Viszonylag hosszú távú befektetésről és együttműködésről van tehát szó. El kell oszlatni azt a tévhitet is, amely szerint a kockázati tőke a csőd szélén álló vállalkozások megsegítésére hivatott. Rendkívüli esetben persze ez is megtörténhet, ám a kt-társaságok zöme ígéretes, kezdő kis- és közép- vállalkozásokra figyel. Szerte a világban a kockázatitőke-társaságok évente 5000 vállalkozásban vesznek részt, és legalább ennyiből vonják ki a befektetett tőkéjüket. A befektetések 50-60 százaléka a 200-nál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kis- és középvállalkozásokhoz jut el. A kockázati tőke erősen függ a piactól. Az USA-ban leginkább az informatikai és az egészségügyi fejlesztéseket célzó projekteket részesítette előnyben az elmúlt években. lehetőségre várva Az európai kockázatitőkebefektetések 40 százaléka a fogyasztási termékek piacán valósul meg. Az általuk felhalmozott források értéke tavaly meghaladta az 58,65 milliárd ECU-t, az 1996-ban bevont új források elérik a 8 milliárd ECU-t. Hazánkban becslések szerint a kockázati tőke nagysága eléri az 500 millió USA-dollárt. Ennek fele már a vállalkozásokban, 100 millió tőzsdei részvényekben fekszik, a maradék pedig lehetőségekre vár. A hazai piacon a kockázati tőke 55-60 százalékban amerikai intézményi és magánbefektetőktől származik, egytizedét európai intézmények és bankok jegyzik - köztük az EBRD -, a maradékkal a magyar bankok - az MFB, az MKB, a Postabank, a KandH - és néhány magán- személy gazdálkodik. A jelenleg Magyarországon működő kockázatitőke-társaságok csaknem teljes egészében külföldi forrást használnak, és többnyire külföldön is vannak bejegyezve. A pénzügyi kormányzat azt reméli az új törvénytől, hogy ezek a cégek - az adókedvezményeknek köszönhetően - itt „telepednek le”, és hazánkból irányítják a pénzügyi műveleteiket. A kockázatitőke-társaságokról szóló törvény tervezetén most dolgoznak a pénzügyi tárca szakemberei. Hiba volna azonban azt feltételezni, hogy a jogszabály életbelépése után rögtön fellendül az e sajátos befektetéssel foglalkozó cégek tevékenysége, és megsokszorozódik a számuk. A jogi szabályozás ugyanis nem létfeltétele a kockázati tőkének, de még a fejlett tőkepiac sem. Sokkal inkább érzékeny a gazdasági környezetre és az inflációra, hiszen a befektetők a piacról történő kilépésnél, vagyis a tőkekivonásnál nagy profitra számítanak, s a hozamba az infláció mértékét is beszámítják. Adókedvezmények sora Nem titkolt vágya a PM-nek az sem, hogy a kedvezményekkel a honi pénztulajdonosokban is kedvet ébresszen e befektetésekhez - mondta Székács Anna, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. Lévén szó hosszú távú befektetésekről, a törvénytervezet szerint a koc- kázatitőke-társaságokba pénzt helyező magánszemélyeket és intézményeket a jelenlegi adó mértékének fele terhelné. Maga a társaság adómentességet élvezhet, ha a törvényben foglalt egyéb kötelezettségeket teljesíti. Ezek közül az egyik fontos kitétel, hogy a kt-társaságoknak legalább tőkéjük felét kockázati tőkeként kell befektetniük, amelynek mértéke három év alatt el kell, hogy élje a 70 százalékot. A futamidőt minimum hat évben szabnák meg. Hitelt csak olyan vállalkozásnak adhatnának, amelyben legalább 25 százalékos részesedésük van. Az egy projektnek juttatott hitel nem haladhatja meg a befektetett tőke nagyságát, és a cég összes hitele sem a jegyzett tőkéje 20 százalékát. Ingatlan - saját célra A törvénytervezet korlátozza az ingatlanvásárlásokat is. A kt- társaság csak saját célra vásárolhat ingatlant, s a jegyzett tőke 10 százalékát fordíthatja erre, de legfeljebb 50 millió forintot. A szabad pénzeszközökből kizárólag állampapírt vagy bankbetétet vásárolhat. A kt-cégek megalakulásának tőkekövetelménye alapok esetében 500 millió forint, társaságok számára 300 millió forint. A jogalkotók szélesíteni kívánják a tőkekivonás lehetőségeit is. Az ideális persze az lenne, ha néhány év elteltével maga a menedzsment tudná kivásárolni a kockázatitőke-részesedést. A törvénytervezet parlamenti vitája még hátravan. Addig sok minden történhet, azt azonban el kellene kerülni, hogy először gombamód megszaporodnak a kockázatitőke-társaságok, majd csendesen kimúlik a többségük. S nem szerencsés a kisbefektetőket arra sarkallni, hogy megtakarításaikat kockázati tőkébe fektessék. Tanácsos a tőzsdei bevezetésük után részvényeket vásárolni. Bozsó Bea
