Tolnai Népújság, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-24 / 300. szám

1997. december 24., szerda 5. oldal Hazai Tükör Fontos feltétel a működő törvényhozás Indokolt, jogos a döntés Szakmai és politikai okok egyaránt meghúzódhatnak az Alkotmánybíróság hét eleji döntése mögött, mi szerint a jövő évtől kizárólag a köztár­sasági elnök kérhet előzetes normakontrollt. Dr. Petrétey József alkotmányjogász jogi­lag indokoltnak tartja a testü­let döntését. Eddig a kormány, illetve leg­alább 50 parlamenti képviselő élhetett azzal a lehetőséggel, hogy bármely törvény életbe lépése előtt alkotmányossági vizsgálatot kezdeményezzen. Eszerint a honatyák 13 száza­léka elvileg akár évekre hátrál­tathatta a törvényhozást, hiszen minden zárószavazást megaka­dályozhatott, még ha azokat a T. Ház 80 százaléka támogatta. Az alkotmányjogász ismeri azt a nem kevesek által hangoz­tatott véleményt, hogy a kor­mány, illetve adott képviselői csoportok jogát mindennek el­lenére is meg kellett volna hagyni, hiszen a demokráciá­hoz ez is hozzátartozik. Valóban, de a demokráciá­hoz a működő törvényhozás is hozzátartozik - vetette ellen dr. Petrétey József. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az Alkot­mánybíróság ki akart kerülni egy lehetetlen helyzetből. Ez akkor állhat elő, ha a testület - képviselői indítványra - előbb foglal állást egy törvényről, mint ahogy elfogadták, majd pedig életbe lépését követően esetleg a korábbi döntésével el­lentétes következtetésre jut. Szalóky Eszter Tizenöt és fél százalékos béremelést ígér a MÁV Van esély a megegyezésre Sípos István szerint december 31-ig valószínűleg létrejön a megállapodás a reprezentatív vasutas szakszervezetek és a MÁV Rt. között. A vezérigazgató hangsúlyozta: a több mint 58 ezer vasutasnak alapvető érdeke, hogy januárra tisztában legyen az 1998-ban várható bérrel. A Vasutas Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén Sipos István a munkáltató nevében újabb 0,5 százalékos emelést ajánlott földiaí szakszervezetek képviselőinek. Véleménye sze­rint a MÁV Rt. 15,5 százalékos bérnövekedési ajánlata nettó 17,2 százalékos keresetnöve­kedést jelent a dolgozók szá­mára, és ez gyakorlatilag meg­felel a szakszervezetek kíván­ságának. Ennél többet csak ak­kor lehetne ígérni, ha az utasok kényelmét és a szállítás bizton­ságát szolgáló fejlesztésektől vonnák el a pénzt. Ez azonban most járhatatlan út. Márkus Imre, a Vasutas Szakszervezet elnöke előrelé­pésként értékelte a fél százalé­kot, de - mint mondta - érdem­ben mégsem jutottak közelebb a megoldáshoz. Borsik János, a Mozdonyve­zetők Szakszervezetének alel- nöke elmondta: a MOSZ 17,6 százalékos bérnövekedést tart reálisnak, s úgy véli, hogy ebbe a munkáltató is beleegyezik majd. A tárgyalások karácsony után folytatódnak. Ha azonban továbbra sem tudnak meg­egyezni, akkor megvizsgálják a sztrájk lehetőségét. Többségi vélemény a kisebbségi képviseletről Csak választások útján Gál Zoltán nem hívja össze az Országgyűlés rendkívüli ülés­szakát a nemzeti és etnikai ki­sebbségek országgyűlési kép­viseletének ügyében. A javaslattal előbb Torgyán Jó­zsef, a Független Kisgazdapárt elnöke állt elő, majd tegnap Le- zsák Sándor nyilatkozott ha­sonló értelemben. A Magyar Demokrata Fórum elnöke sze­rint a törvényhozás rendkívüli ülésszakán a parlamenti de­mokrácia elvei szerint lehetne megvitatni a választójogi tör­vény esetleges módosítását. Az Országgyűlés elnöke ki­fejtette: a köztársasági elnök, a kormány és a képviselők egy­ötödének együttes javaslatára lenne szükség a két pártelnök kérésének teljesítéséhez. Gál Zoltán megkérte a pártokat, hogy január közepéig nyújtsák be törvénymódosító javaslatai­kat. Azokat így még januárban meg tudná tárgyalni a kisebb­ségi bizottság, a parlament pe­dig februárban, a tavaszi ülés­szakán dönthetne. Toller László szocialista frakcióvezető-helyettes az MDF-nek azt a javaslatát tar­totta elfogadhatatlannak, mi­szerint a kisebbségek delegálás útján jussanak képviselethez. Szerinte ez teljesen idegen a vá­lasztójogi rendszertől és a par­lamenti demokráciától. A cél az, hogy a kisebbségek képvise­lői megkérdőjelezhetetlen legi­timitással kerüljenek be a ma­gyar országgyűlésbe. Megalapozott a jövő évi költségvetés Medgyessy Péter a szociális hálóról, a reformokról Legutóbbi helyzetértékelé­sében a kormányfő úgy vé­lekedett, hogy miközben szi­lárd alapokon indult növe­kedésnek a gazdaság, a gyenge pontokon sürgős be­avatkozásra van szükség. A gyenge pontok egyike Horn szerint a szociális ellátások rendszere, s ezen belül is az egészségügy, amely válságos időszakot él át. Medgyessy Péter pénzügymi­niszter szerkesztőségünknek adott interjújában ehhez any- nyit fűzött hozzá, hogy hason­lóan elodázhatatlan, sürgető feladat az infláció jelentős arányú mérséklése is.- Alighanem hiú remény volt a feltételezés, hogy az ál­lam megválhat „gondviselői” feladatkörétől és kivonulhat a szociális-egészségügyi ellá­tásból. Ha ugyanis ezt tenné, minden bizonnyal igen jelen­tős társadalmi feszültségek ke­letkeznének.-Nem pusztán erről van szó - mondja a pénzügymi­niszter -, hanem arról is, hogy egy balközép gondolkodású kormány a szociális hálón nem hagyhat hatalmas lyuka­kat. Az emberek iránti szolida­ritás számára alaptörvény. A kormány legmesszebbre mutató lépéssorozata a nyug­díjreform. Ennek az építkező jellegű reformnak egyik fő jel­lemzője, hogy döntő részben a társadalmi szolidaritásra ala­poz. Arányokban kifejezve te­hát csupán nem egészen egy- harmad részben épít a tőkefe­dezeti rendszerre - más szóval arra, hogy az érintettek az g A szolidaritás alaptörvény anyagiakat illetően önmaguk gondoskodnak saját öregsé­gükről. Meggyőződésem szerint egyébként nincs olyan állam - főleg Európában -, amely megengedhetné magának, hogy döntései meghozatalakor figyelmen kívül hagyja, mel­lőzze a szolidaritás elvét, az átfogó szociális gondoskodás követelményét.- A reform fogadtatása arra utal, hogy nálunk sokan éppen ennek az elvnek az érvényesü­lését nem érzékelik.-Azt természetesen tudo­másul kell venni, hogy a most kialakuló rendszer már soha nem lesz olyan, amilyen ko­rábban volt. Ez nem egysze­rűen a gazdasági helyzet függvénye, s nem azzal kap­csolatos,-hogy az egyik pilla­natban jobban megy, a másik­ban rosszabbul. Elet- és ver­senyképes csak az átalakított, megújított módszer lehet, amely egyik fontos feltétele annak is, hogy a világban zajló óriási versenyfutásban ne ma­radjunk le.- Régóta vissza-visszatérő igény és ígéret az államháztar­tási reform. Ezen a téren mit hoz az új esztendő?-A nyugdíjreform kezdeti szakaszának hatásával jövőre már számolhatunk. Elő kell készíteni az egészségügyi re­formot, de mivel 1998 a vá­lasztások éve, az nem várható, hogy nagy lépéseket tehetünk előre. Az oktatásban a finan­szírozási reform kerül napi­rendre. Összességében 1999- től, illetve bizonyos elemeit tekintve csak 2000-től veheti majd kezdetét az államháztar­tás reformja. Ennek együttesen az lesz az eredménye, hogy polgáraink minden vonatkozásban szín­vonalasabb szolgáltatást kapnak.- Ha már az anyagiak ke­rültek szóba: ön szerint nin­csenek nagyobb lyukak az 1998-as költségvetésben?-Nincsenek. Viszont évek óta visszatérő gond, hogy rossz az egészségügy finanszí­rozási rendszere. Itt alapvető, konstrukciós problémáról van szó. Nem is az egészségbizto­sítás területén kialakuló deficit a legnagyobb baj, hanem az, hogy a szolgáltatások színvo­nala nincs összhangban sem a költségekkel, sem az emberek jogos igényeivel. Mindenki elégedetlen: az orvos, a beteg, és az ellátást finanszírozó ál­lam is. És, sajnos, gyökeres javulást felelősen jövőre sem ígérhetünk. Gubcsi Lajos Nehéz percek - vizsga előtt FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY 140 ezer vizsgázó Az egyetemeken, főiskolákon még nem érzékelhető az ün- nepvárás hangulata: ezekben a napokban zajlanak ugyanis az első félévi vizsgák. A csaknem száz felsőfokú intézmény nappali tagozatán összesen több mint 140 ezer hallgató ad számot tanulmányi előmeneteléről. Közülük mintegy 40 ezren elsőévesek, akik most először ismerked­nek meg - nem kis vizsga­drukkal - a kollokviumok, szigorlatok légkörével. Az intézmények többsége karácsony és újév között - ta­karékossági okokból - bezárja kapuit. A vizsgasorozat január első napjaiban folytatódik. A félévi vizsgaidőszak február első hetében zárul le, s azután kezdődnek meg ismét az elő­adások. (d) S7.DS7.-jelöltek. Több mint 160, a helyi szervezetek álltai kiválasztott egyéni képviselője­lölt indulását hagyta eddig jóvá az SZDSZ Ügyvivői Testületé - nyilatkozta Gulyás József or­szággyűlési képviselő, a párt je­lölő csoportjának vezetője. Maczó-párti mozgalom. Ja­nuár elején lép a nyilvánosság elé az az új politikai tömörülés, amelyet G. Nagyné Maczó Ág­nes neve fémjelez. A képvise­lőasszony újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy nem hagyo­mányos pártot, hanem olyan szövetséget kíván létrehozni, amely „mindenkire számít, aki nem Horn Gyula és Orbán Vik­tor híve, és nem szolgalélekkel akar hazát építeni”. Együttműködés. A Magyar Demokrata Fórum a Vállalko­zók Pártjával és a Gazdakörök Országos Szövetségével is vá­lasztási együttműködési megál­lapodást köt - közölte Herényi Károly szóvivő. A párt orszá­gos listáján előkelő helyet biz­tosít Kassai Róbertnek, az Iposz alelnökének, mert úgy véli, nincs biztosítva kellőkép­pen az érdekvédelmi képvisele­tek parlamenti jelenléte. Schütz lia kitüntetése. A magyar színházművészet szol­gálatában végzett magas szín­vonalú és odaadó munkásságá­ért Schütz lia Déryné-díjban ré­szesült. Az elismerést A házas­ságlevél című Kishont Ferenc- vígjáték keddi előadása után adták át a József Attila Szín­házban. A Déryné-díj a Film Színház Muzsika újjáéleszté­sére létrehozott alapítvány kez­deményezésére született, s teg­nap adták át harmadszor. Börtönmise. Többéves ha­gyomány már, hogy a szegedi Csillag börtön elítéltjei is meg­emlékeznek a szeretet ünnepé­ről. Ezúttal Karl-Josef Räuber érsek, a Szentszék magyaror­szági nagykövete látogatott el kedden az intézménybe, ahol szentmisét mutatott be. Hazamentek a katonák. Az új kiképzési rend szerint bevo­nult újoncok 12 nap szabadsá­got kaptak. A kalocsai, a sza­badszállási, a szombathelyi és tapolcai kiképzési központokat kedden mintegy 7000 sorka­tona hagyta el. A kéthetes pi­henő után január 4-én éjfélig kell jelentkezniük a fiataloknak szolgálati helyükön. Ünnepi buszjáratok. A Vo­lán-buszok szerda délelőtt a rendes szombati menetrend szerint járnak, délutántól vi­szont, tekintettel a szentestére, már nem közlekednek. A héten csütörtöktől vasárnapig, to­vábbá január 1-jétől 4-éig a munkaszüneti napokon érvé­nyes rend szerint járnak. Tessék választani: minden tévécsatornának lesz szilveszteri kabaréja Markos, Nádas, Kern és Verebes... A közszolgálati televízió készen veszi a szilveszteri kabarét, az országos sugárzású kereskedelmi adók maguk gyártottak óév­búcsúztató vidám műsort. A három csatornán felvonul a mu­lattató szakma élvonala - csak Hofi Géza hiányzik. Fodor Imre, a produ­cer és csapata az MTV egyes csator­nája számára a tava­lyihoz hasonló, nép­szórakoztató kabarét készített a Verebes István-Kem András kettős rendezésében és szereplésével (ők lehelnek életet Ha- csek és Sajó figurájába). Rajtuk kívül még húsz szí­nész is fellép, többek között Ba­jor Imre, Balázs Péter, Bán- falvy Agi, Benedek Miklós, Bodrogi Gyula, Garas Dezső, Galla Miklós, Gálvöl- gyi János, Harkányi Endre, Kulka János, Molnár Piroska és Udvaros Dorottya.- A többit lássuk szilveszter éjszakáján, most még csak annyit árulunk el, hogy az est házigazdája és konfe- ransziéja Mácsai Pál (képünkön) lesz - mondotta Fodor Imre, s hozzátette: a nép­szórakoztatásnak egyébként az a lényege, hogy politikáról egy szót se, mert az nem is annyira vicces. Az RTL Klub egyórás szil­veszteri kabaréműsoráról Lisz- kai László rendező elmondta: Markos György és Boncz Géza lesznek a főszereplők. Előbbi énekel és vidám történetekben meséli el az életét. A rendező elmondta, hogy a nemrég indult kereskedelmi adónál fontos szempont volt az olcsóság is, de ez - remélhetőleg - nem a poé­nok minőségében jelentkezik. Az MTM-SBS konzorcium TV2 csatornáján Markos-Ná­das viszi a prímet, fellép Boncz Géza is, majd Galla Miklós és a Holló Színház vendégszerepei. A műsor után Dáridó címmel hajnalig tart az ünnep: nóták, operettrészletek láthatók-hall- hatók, és még Lagzi Lajcsi is muzsikál. T. J. Üjabban a tolvajok kedvelt célpontja lett a mobiltelefon •• Ünnep előtt zsebesnek áll a világ Évente több százmillió forinttal rövidítik meg a gyanútlan polgárokat a zsebtolvajok. A karácsony előtti és a szilveszteri forgatagban valósággal tarolnak, rendőrség tapasztalatai szerint főként a nők és az idősebb urak az áldozatok. Kenyeres János őrnagy, a BRFK zseblopási alosztályá­nak vezetője jó néhány tolvaj­dinasztiáról tud. Ezek tagjai általában csoportokban tevé­kenykednek, így szállják meg rendszerint a bevásárlóköz­pontokat, a zsúfolt buszokat, villamosokat, a metrót. Kitűnő megfigyelők. Leg­inkább a hölgyeket kedvelik, mert a hanyagul hátradobott válltáska cipzárját könnyű észrevétlenül kinyitni. A csapat „csipeszujjú” tagja dolgozik. A többiek falaznak, a figyelő pedig azt lesi, nem tűnik-e fel a közelben rendőr. Aztán futnak a legközelebbi kukáig, csatornáig, ahol pilla­natok alatt megszabadulnak a bizonyítéktól, a pénztárcától.- A nők nem elég óvatosak. - vélekedik a rendőrségi al­osztályvezető. - Kirakatnéze­getés közben nem ügyelnek a táskájukra, a szatyrukra, uta­záskor hazafelé pedig rendsze­rint a vacsorakészítésen gon­dolkodnak és ezért figyelmet­lenek. Helytelen szokás - és ez már nemcsak rájuk jel­lemző -, hogy gyakran egy tárcában van a pénz, az iga­zolvány, alkalmasint a bank­kártya. Bár - jegyzi meg a rendőrtiszt - a zsebesek az ira­tokat nem szeretik, macerás, pénztárcástul a szemétbe vagy autó alá dobják. A hölgyek táskája mellett az idős urak tárcától duzzadó farzsebe is „ingerli” a tolvajokat. Újabb keletű zsebes célpont a mobiltelefon - mondja a bűnüldöző szakember. - Mi­vel a kódokat az új „tulajok” nem ismerik, az olykor száz­ezret is érő készüléket több­nyire alkatrészként adják el. Noha a rendőrség folyama­tosan leplezi le a bandákat, ilyenkor ünnepek táján Ke­nyeres őrnagy gondosságra és óvatosságra int mindenkit. Takács Mariann

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom