Tolnai Népújság, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-20 / 297. szám

Tolnában nincsenek utcai prostik Bárokból indul útjára a gyönyör Szekszárdon és környékén nincsenek az utcákon pros­tik, bárokból, éjszakai szórakozóhelyekről indul útjára a gyönyör hétvégeken, állítja a szekszárdi városi rendőr- kapitányság bűnügyi osztályának kiemelt főnyomozója, Szecsel Zsolt rendőrszázados. Vállalkozó lányok busszal ér­keznek Pestről Szekszárdra strichelni, de nem sok sikerrel. A kisvárosban éberek a zsaruk, 24 óránál to­vább nem marad Itt egy prosti sem az út mentén. A bárok, él­lel! lokálok, nehezebb feladatot Je­lentenek, a bugyipénz megenge­dett. FOTO:FEB- Szekszárdon sokkal jobb a helyzet, mint más megye- székhelyeken. Míg másutt a zsaruk napi harcban állnak az utcán strichelő lányokkal és stricijeikkel, addig nálunk rossz lányokat még a főutak mentén sem látni -, mondja a százados, aki ava­tott szakértője a kérdéskör­nek, több éve foglalkozik ez­zel (is) a rendőrségen. A „szűz terület” vonzza a vállalkozókat Időnként ugyan megjelen­nek a város szélén, a hatos út bevezető szakaszán más megyéből jött prostituáltak, de nem sok sikerrel járnak, a városi kapitányság emberei csakhamar megjelennek, így aztán a lányok fél napnál to­vább még sosem maradtak itt. Bár a „szűz területről” hallván mindig vannak, akik a borsos nyereség reményé­ben megpróbálkoznak bájai­kat itt áruba bocsátani. Jön­nek az ország minden részé­ből a lányok, de leginkább a közeli Pécsről, Székesfehér­várról vagy éppen a székes- fővárosból. Jobbára egyedül érkeznek, mint az a hölgy is, aki busszal jött Budapestről, mert hallotta, hogy itt nincs konkurencia, lehetne szépen keresni. Ő sem járt szeren­csével, a rendőrök még az­nap felrakták a visszafelé menő járatra. Az útmenti futó gyönyör helyett Szekszárdon inkább éjszakai bárokban, étter­mekben kaphatók kéj höl­gyek. Hivatalosan táncos­nőknek, görlöknek nevezik őket a jogban jártas vendég­lősök. A műsorért a „bugyi­pénz” nem tiltott és ha meg­tetszik nekik egy vendég, azzal oda mennek, ahová akarnak. Tisztában is vannak ezzel a lányok, szemrebbenés nél­kül mondják az őket előállító rendőröknek, hogy ők csak „bugyipénzt” kaptak a táncot követően, semmi mást. Zsaru legyen a talpán, aki ezt cáfolni tudja! Lakáson bárki, bármit?- Szekszárdon ma az esti szolgáltatást hirdető újság- hirdetés a divatos - mondja a főnyomozó. - A saját testé­vel, a saját lakásában ugyanis mindenki azt kezd, amit akar. Az üzletszerű ké- jelgés, mint büntetési kate­gória megszűnt, helyébe a „tiltott kéjelgés” lépett. A jog csak akkor büntet, ha a sze­relmi szolgáltatásért az illető pénzt fogad el. Ezt viszont ki tudja bizonyítani? A házi kupikkal már más a helyzet, mert ha valaki fut­tatja a lányokat/fiúkat, erre a célra lakást, épületet bizto­sít, azzal már bűncselek­ményt követ el. Kerítés A szekszárdi zsaruk a kerítés bűntettével találkoznak a leggyakrabban. Ilyen volt az a legutóbbi, nagy közfelhá­borodást kiváltó eset, amikor egy 15 éves tolnai diáklányt „adott el” egyik iskolatárs­nője. Ha „haszonszerzés cél­jából valakit közösülésre vagy fajtalanságra kényszerí­tenek”, az 3 évig terjedő bör­tön büntetéssel sújtható. Minősített esetnek számít - mint a tolnai diáklány eseté­ben is -, ha az illetőt megté­vesztéssel, erőszakkal, fe­nyegetéssel vagy bűnszerve­zet tagjaként vettek rá erre. A kérdésre, kik futtatják a lányokat, a százados azt vá­laszolja, hogy kétféle strici létezik. Az egyik a szegedi és a budapesti nyolcadik kerü­leti „alja réteg”. Ők saját élet­társukat, húgukat is az ut­cára zavarják. Ilyenek ná­lunk nincsenek. A másik az „úribb” vállalkozói réteg, a nagyobb profitra szert tenni akaró, rutinos vendéglátósok kategóriája. Ők azok, akik a forgalmat fellendítendő olyan lányokat vesznek fel, akik a tánc és az eseti sztrip­tíz mellett egyéb szolgáltatá­sokra is hajlandóak. Nyolc- tizenötezer forint egy átlagos menet ára vidéken, mondja a százados. Csend, egyelőre Rendőri sikerek? Az elmúlt három évben két-három esetben kerültek bíróság elé a nyomozói munkának kö­szönhetően lányokat futtató, adó, vevő kerítők. Szolid kisváros ez, na­gyobb botrány itt nemigen fordul elő, állítja a főnyo­mozó. Persze mindez nem csak a kisebb keresletnek, hanem a megelőző munká­nak, a folyamatos razziák­nak, igazoltatásoknak is kö­szönhető. F. Kováts Éva HIRDESSEN a Vasárnapi Tolnai Népújságban! » Sulák %eCfcmes karácsonyi ívánun£ SZEKSZÁRD, Garay tér 16. Tel.: 74/316-262. Összegyűjtik, ami hasznos, s odaadják a rászorulóknak Hamarosan két éves születésnapját ünnepelheti a Tolna Megyei Független Női Szövetség. Egyetlen céljuk az elesettek - nők, gyermekek, öregek, fiatalok - se­gítése. Minderre a fedezetük, a saját lelki erejük. — Februárban lesz két éve, hogy megalakult a női szö­vetség. Akkor többen meg­mosolyogták a kezdeménye­zésünket, afféle „női sze­szélynek” tartották - mondja Molnárné Dalmandi Teréz, a szövetség vezetője. Ő egyéb­ként végzettsége szerint óvónő, de emellett vállal­kozó, feleség és édesanya is. — A szövetség tagjai kö­zött vannak pedagógusok, nagyon sok nyugdíjas, ag­rármérnök, egyszerű házi­asszony, sőt munkanélküli is. Mivel anyagi lehetőségeink korlátozottak, nem maradt más, csak a saját akaratunk, szervezőkészségünk amivel bárkinek segítünk, aki hoz­zánk fordul. Eddig is ezt tet­tük, közel kétszáz tagunk van. A kiselejtezett gyermek- és felnőtt holmikat, a bútoro­kat, cipőket, minden eszközt, ami még hasznos lehet vala­hol, összegyűjtjük és odaad­juk annak, akinek szüksége van rá. December 22-én, hét­főn, déltől, Szekszárdon, a Hunyadi utca 4-be várjuk mindazokat virslivel, kenyér­rel, teával, aki elfogad tőlünk egy kis segítséget. Jó lenne széppé tenni mindenki kará­csonyát. M. I. HÍREK Csátaljai betlehemes a Völgységben. A Csátaljai Székely Népdalkor szé­kely betlehemest mutat be ma, vasárnap, délután kettőtől a kismányoki, este öttől a cikói temp­lomban. A betlehemes után mindkét helyszínen hangversenyt is ad a nép­dalkor. Vérfagyasztó véradás. Hideg fogadta a paksi Vá­rosháza földszintjén csü­törtökön a véradókat, majd osztozniuk kellett a termeken egy jótékony- sági műsor miatt a vakok­kal és gyengénlátókkal. Ennek ellenére sikeres volt az akció, összesen 237-en, 94,8 liter vért ad­tak rászoruló embertár­saik segítésére. Hangverseny Bátaszé- ken. A bátaszéki Petőfi Sándor Művelődési Ház és a Pedagógus Kórus szere­tettel meghívja a komoly­zene kedvelőit a decem­ber 22-én, hétfőn, este, 18.30-kor a római katoli­kus templomban tartandó karácsonyi koncertre. A karácsonyi műsorban közreműködik a Capella kórus Tamásiból, a Gár­donyi Zoltán Református Kórus Szekszárdról, a Kajsza Kvartett Decsről, a Szent Cecília Kórus és a Pedagógus Kórus Báta- székről, valamint Hargitai Réka és Kemény Miklós versmondók. A koncert jótékony célú is, mert adományokat gyűjtenek a testvérközség, Nagysalló katolikus templomának felújítására. Betlehemes Szekszár­don. Karácsonyi ünnep­séget tartanak Szekszár­don, a Szent István Ház­ban december 23-án 14 órakor. A kellemesnek ígérkező rendezvényen a Szekszárd-Újvárosi Római Katolikus Társaskör és az idősek klubjának mutat­nak be betlehemes játékot a 615. számú I. Béla király cserkészcsapat ifjú cser­készei. Koncert Őcsényben. Őcsényben, a Közösségi Házban december 23-án 17 órakor meghitt ren­dezvény lesz, amelyen ka­rácsonyi koncertet ad Borza Márton és huszonöt tanítványa. Telephely: 7150 Bonyhád, Perczel M. u. 80. Tel./fax: 74/451-240, mobil: 30/594-511. KÖZPONTI FŰTÉS VÍZ-, SZENNYVÍZ FÖLDGÁZELLÁTÁS TERVEZÉSE KIVITELEZÉSE ÜGYINTÉZÉSE ANYAGBIZTOSÍTÁS- konvektorok- öv. és lemezkazánok- cirkogejzírek- gáztűzhelyek- gázbojlerek- lapradiátorok KIS- ES NAGYKERESKEDELME 7150 Bonyhád, Perczel M. u. 80. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 7-16 óráig. A szerelem, a zene és a sport Napszemüvegben, élénk színű öltönyben, selyemsál­ban tűnik fel egy hórlhorgas férfi Dombóvár utcáin. A járókelők az átlagosnál egy-egy pillantással többet vetnek rá. Az idegennek pedig megfordul a fejében: KI ez a pasi? A válasz egyszerű: Tóth István táncdaléne- kes és kereskedő. Utóbbiból él, de az előbbiért él. Amikor a Dombóváron és a környéken ismert, s túlzás nélkül népszerűnek mond­ható Tóth István felidézi gyermekkorát, nevetve mondja, hogy második gyer­mekként neki már nem a zongora, hanem a hegedű ju­tott, s tanára egy-egy félhang melléfogásért is keményen legorombította. Bőszen gya­korolt, de alig várta, hogy végre focizni indulhasson. Később ez utóbbinak is hasz­nát vette, mint mondja, kato­naként semmi más dolga nem volt, mint enni, inni, aludni és minél jobban focizni. A muzsika szeretetét az édesapjától - aki hozzávető­leg száz saját szerzeményű magyar nótával dicsekedhe­tett - kapta örökül. Édesany­jának is sokat köszönhet, mindig megértőén támogatta. Első nosztalgia kazettáját öt­venes éveihez közel adta ki, s most már a negyedik is napvi­lágot látott. Jól esik neki, ha az ő előadásában kérik a helyi rádió kívánságműsorában a klasszikus táncdalokat, bár nem titkolja, többször kapott fájóan durva kritikát is. Egyébként az életben sze­rinte a három legfontosabb: a szerelem, a zene és a sport, s mint mondja, sosem vetette meg a szép nőket és a jó bort. Arra a kérdésre pedig, hogy szükség van-e a nosztalgiára, az ő muzsikájára, csak annyit felel: huszonéves fia az első kazetta megjelenése után nem sokkal közölte vele, hogy' egy házibulin hasonló korúak társaságában hajnalig az ő zenéjére táncoltak. Nagy László

Next

/
Oldalképek
Tartalom