Tolnai Népújság, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-13 / 291. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1997. december 13., szombat Rejtett értékeink Fusz János Evangélista „Hang-szerző” „Nyomot kell valóban az illye- nekben is tömünk a Maradék (utódok) számára, s fel kell tartanunk gondosan azoknak emlékezeteteket, kik a szép Mesterségekben közülünk ditső pályát futottak” - olvashatjuk „Hazánk egyik nagy nevű Hang-Szerzőjéről” 1819-es nekrológjában. A közeli barát, Krüchten József ügyész által írott két emlékező és műveket számba vevő cikken kívül a legutóbbi időkig, mondjuk a Britannica Hunga- rica szócikkéig mindenki tisztelettel és elismeréssel említi Fusz János Evangélista nevét, csak éppen szülővárosa, Tolna, ahol 1777. december 16-án látta meg a napvilágot, nem tud róla semmit. Akiről a világenciklopédia azt írja: „a klasszikus, kora romantikus stílus legkiválóbb képviselője”, annak még egy utcanévnyi megbecsülés sem jut szülőhelyén, emlékhangversenyről, intézménynévről már nem is beszélve. Talán egy rövid összeállítás életéről és műveiről az ellenkezőjéről győzheti meg a Tisztelt Olvasót. A már kora ifjúságától széphangú és zene iránt érdeklődő gyermeket Singknabe-nak, énekesfiúnak adják Bajára, ahol alapképzést kap, majd tolna megyébe visszatérve tanító lesz. „Ditséretes főképp e férj- finak mívészsége eránt való forró szerete, melly a fiatal korában ellene tomyoskodott minden akadékokat legyőze, és legnemesebb elszánással, fáradságos tanítgatás által, vala- melly Metzenász gyámolításá- hoz nem lévén szerentséje, ön magát eltartá, és hivatalától üres óráit nem az iffiúságbeli mulatságokban és örömökben, hanem ritka álhatatossággal mívészsége kitanulásában töltötte” - mondja ról az ifjúkori barát, a későbbi első életrajzíró. Miután több hangszeren is megtanult játszani, autodidaktaként már kisebb műveket is írt, amelyek már „előmenetelt ígérő Tehetségre mutattak”, s amelyekben „nem épen sok ellenkezett a formákkal és rendszabásokkal”. Tolna megye zenekedvelő nemesei - talán leginkább a Festeticsek - gyakran hívták kamarazenélésre. Később a Fejér megyei Verehre ment házitanítónak és zeneszerzőnek, valamint a templomi énekkar vezetőjének. Szüntelenül képezte magát, „minthogy már Ifjúságában erősen követte azon Igazságot, hogy tsak érdemes Ember lehet érdemes Művész is”. Útja Pozsonyba vezetett, ahol zenetanár, orgonista, zongorista lett s az egyik német lexikon szerint mindössze 18 éves, amikor itt bemutatták Pyramus és Thisbe című egy- felvonásos melodrámáját. Az akkori főváros színházának karnagyaként a nyarakat Bécs- ben, a kor híres zeneszerzőjénél és orgonistájánál, Albrechts- bergemél tölti, 1803-1805 között rendes tanítványául is szegődik, s „ezen tisztes ősz őtet legszeretetreméltóbb, legjobb Tanítványának több ízben nyilvánosan) állította”. Haydn és Beethoven is barátságával tüntette ki, de számos művének sikeres bemutatója ellenrée visz- sza kellett térnie Pozsonyba, hogy rendszeres jövedelmével tarthassa el szegény édesanyját. Operáit a kor szeretettel fogadta: Watwort és Izsák című operáját Bécsben, Pozsonyban és Pesten is előadták, akárcsak a Kalitka címűt, Romulusz és Rémusz című hősi operája Pesten, Judith című melodrámája Linzben, Pozsonyban és Ba- denben került színre, mert Bécsben a cenzúra éppen betiltotta ilyen művek előadását, akárcsak a Jákob és Rákhel című patriarchális iddillét. Viszont a császárvárosban valósággal népdalként énekelték a Pandora szelencéje egyik betétdalát, ami a kétfelvonásos paródia legkedveltebb s többek által újra felhasznált részlete lett. Nemcsak az egyik első magyar operett- és opera-, hanem az első komoly pantomim szerzőjének is tekinthető, mert ilyet 1806-ben József nádor tiszteletére „szorult idő alatt, két nap tudniillik és egy éjjel, készített” (!). Negyven nagyobb zenekari műve Bécs, Lipcse, Pozsony, Bonn közönsége előtt szerzett neki nevet, húsz kisebb műve a lipcsei, bécsi zenei lapokban jelent meg, illetve kéziratban maradt. Irt Csokonai egyik ódájára zenét, közölt Magyar Szüretölő Ének címmel, valamint Rákóczi fejedelem búcsúdala címmel a hazai tájat idéző dalokat, dudaszó után lejegyzett szlovák népi dallamot is, amelyet koncertdarabbá írt át, nyolc kézre szerezte a Zenei lexikon szerinti legjelentősebb művét, Schiller A messinai menyasszony című drámájához írott nyitányát. Élete utolsó éveiben Budán, a meleg fürdőkben próbált kínzó reumájára gyógyírt találni, de hasztalan: mindössze 42 évesen halt meg 1819. március 9-én. Szülőmegyéjének azóta is halott maradt... Dr. Töttó's Gábor A paksi kerekerdő két sarkában Joga van bárkinek távol maradni! Az ünnepség december 4-én lezajlott. A Dunamelléki Karitatív, Kulturális és Erkölcsi Alapítvány Az arany kerekerdő Mikulása című zenés mesejátékkal szórakoztatta Pakson a művelődési központban a város általános iskolásait. Aki ott volt, jól érezte magát, aki nem azt, saját iskolája saját műsorral kárpótolta. A gyermekek számára a történet itt végződik, a felnőttek azonban - jó szokásuk szerint - nem érték be ennyivel. A folytatás már nem mese és nem is játék, így sajnos nem zárhatjuk azzal, hogy minden jó, ha a vége jó. Hol volt, hol nem volt, van egy alapítvány Pakson, amely közel áll a Hit Gyülekezetéhez. Vincze Zoltán, az egyház megbízott vezetője szerint az alapítvány - bár a Hit Gyülekezetének tagjaiból áll - nyitott, nem az egyházat képviseli, hanem a bibliai értékrend szerinti erkölcsi nevelés a célja, amelyben egyetért minden egyház, függetlenül a teológiai vitáktól. Meghívták a rendezvényre a Balogh Antal Katolikus Iskolát, amelynek igazgatója, Pálmai Klára a két hónappal előbbi szóbeli invitálást elfogadta, később az írásos meghívót is, majd néhány nappal az időpont előtt lemondta az iskola - 200 gyermek — részvételét. Az alapítvány nyílt levelet tett közzé a helyi lapban, Pálmai Klárának címezve, megkérdőjelezve a lemondás indokait. Vincze Zoltán szerint Pálmai Klára nem csupán saját iskolájának részvételét mondta le, megkísérelte a város más (önkormányzati) iskoláinak vezetőit is lebeszélni az előadás megtekintéséről. Négy paksi általános iskola igazgatóját kérdeztük, valamennyien egybehangzóan állítják ilyen kísérlet nem történt, őket sem kereste meg Pálmai Klára, arról sincs tudomásuk, hogy pedagógus kollégáikkal beszélt volna ez ügyben. Németh Lászlóné, a Bezerédj iskola igazgatója elmondta, ők egyéb „praktikus” megokolás- ból nem vettek részt az előadáson, az alsó tagozatos tanítók többsége kérésére, mivel tőlük messze esik a művelődési központ. Lehet persze, hogy az is szerepet játszott a döntésben, hogy tavaly a rendezők lekicsinylő megjegyzéseket tettek az iskola által a gyermekeknek adott szerény ajándékra. Pálmai Klára egyértelműen fogalmazza meg távolmaradásuk okát: a Hit Gyülekezete nyíltan támadja a katolikus egyházat (bár hozzáteszi, eddig helyben nem volt konfliktusuk). A katolikus iskola a két történelmi protestáns egyházzal - a reformátussal és az evangélikussal - tart kapcsolatot, mert tanaik azonosak, csak liturgiájukban különböznek. Eszerint az iskolában is csak e három felekezethez tartozó hitoktatás folyik, azok járhatnak ide, akik ezt elfogadják. A meghívás történetére is másként emlékezik mint ahogy az a nyűt levélben áll: őt Sajnovics Andrea kereste meg, akit ismert ugyan, de nem tudta, hogy a Hit Gyülekezetéhez tartozik, és a rendezvényről úgy beszélt, mintha azt a művelődési központ szervezésében tartanák. Csak a meghívóban találkozott az alapítvány nevével, és utánjárás után tudta meg, hogy annak köze van a Hit Gyülekezetéhez. Egy telefonbeszélgetés során mondta le a részvételt, mindjárt az elején közölve az okot, és azt is, hogy becsapva érzi magát. (Sajnovics Andrea leírta a beszélgetés lefolyását, az ő emlékezete szerint nem így történt, Pálmai Klára azonban egy köztiszteletben álló személyt nevezett meg a beszélgetés tanújaként, aki kérdésünkre megerősítette állítását.) Katolikusként lelkiismeretem szerint sem dönthettem másként, és az állásommal játszanék, ha részt venne az iskola a Hit Gyülekezete rendezvényén - jelentette ki Pálmai Klára, hozzátéve: a város keresztény közönsége tudni fogja, hogy a Hit Gyülekezete támadja a katolikus iskolát. Till Józsefné, a Móra Ferenc iskola igazgatója aligha vádolható elfogultsággal bármelyik féllel szemben. A programról - amelyen az ő iskolájának növendékei ott voltak - azt mondta: egy színvonalas műsor, és ez az volt, érték, bármilyen zászló alatt is született. A rendezők nem beszéltek vallásról, nem akartak ilyen hatást elérni. Másrészt viszont joga van bárkinek távol maradni, indoklás nélkül is. A nyűt levélről - amelyet nem olvasott, fényéről tőlünk értesült a következőket fogalmazta meg : sajnálom, szerzőik saját jó kezdeményezésüket torpedózták meg ezzel! Itt a vége(?), fuss el véle! Rákosi Gusztáv „Másokat megmentett __” Má rk 15,31 Krisztus eljövetele, adventje és születésének ünnepe, a karácsony igazában keveseket érintett. A közvetlen hozzátartozókon kívül a pásztorokat, a napkeletről érkező bölcseket. Az emberiségről ma is elmondhatjuk, hogy annak nagyobb része számára advent és karácsony nem más, mint keresztyén ünnep. Advent idején, karácsonyra, Jézus születésének ünnepére készülve különösnek tűnhet az, hogy olyan evangéliumi részletet idézünk fel, mely haláláról szól. Ellenségei csúfolták a keresztre feszítettet: „Másokat megmentett, de magát nem tudja megmenteni...” A Jézussal szemben ellenségesen Jó hír elfogult szavakból fontos következtetés adódik. Azért ünnepünk advent és karácsony, mert szükség van mindig megmentőre, aki nem a maga megmentésére gondol, nem a maga mentségére tesz meg mindent, hanem másokért. Olykor gondolhatjuk, hogy az 0 oldalán állva „besegítünk” mások mentésébe, olykor pedig be kell látnunk, hogy mi magunk is megmentésre szorulunk. Karácsony „nyitott” ünnep, nem a keresztyénség „zártkörű” alkalma. Nem lehet sértődés abból, hogy „mások” kigúnyolják, netán közönyösen elfordulnak tőle. Jézussal vajon nem ezt tették? Amikor Jézust nem „zavarta” a szószerinti értelemben vett gyilkos gúny - noha nyilván mérhetetlen fájdalommal töltötte el - küldetését: mások megmentését tán- toríthatatlanul végbevitte. „Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz” - szól a kijelentésbeli bizonyságtétel. Éz hatalmaz fel arra, hogy Krisztus második eljöveteléről, a világ-vége-várás és az utolsó ítélet közeledéséről Krisztushoz méltóan szóljunk. Ne legyen - mint gyakran hallható - e szóban semmi kirekesztő, semmi fenyegető! Ne legyünk sem adventben, sem karácsonykor, sem máskor mások, mint a másokat megmentő Krisztusnak hű tanúbizonyságai! Szilvássy Géza református lelkész Hírek Mozdulatjáték Ifjú Sárvári János és társulata mutatkozik be december 22-én este 7 órakor Szekszárdon a Babits művelődési házban. A „Hiányzó szeretteink kölcsönzőhelye” című mozdulatjátékot montázs egészíti ki hangokból és zenékből. Iskolai bemutató Karácsonyi kulturális bemutatót december 17-én 17 órától a szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola (Grundschule) a Babits művelődési házban, amelyen a hagyományoknak megfelelően a diákok mutatják be műsorszámaikat egymásnak, a szülőknek és a nagyszülőknek. A műsor nyilvános és ingyenes. Baráti ünnep A Szekszárd-Tomio Baráti Társaság a Finn Köztársaság megalakulásának 80. évfordulója alkalmából ünnepséget rendez a szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola előadótermében december 16-án, kedden, 17 óra 30 perces kezdettel. A szervezők a baráti társaság tagjain kívül minden érdeklődőt várnak az ünnepségre, ahol alkalom nyűik a társaság tevékenységének megismerésére. Istentiszteletek Római katolikus szentmisék. Belváros: Szombat: 18.00. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18.30 óra. Újváros: Szombat: 17.30. Vasárnap: 7.30, 10.00, Német nyelvű szentimse 17 órakor. Református istentiszteletek. Vasárnap: 9.00 óra Kálvin tér, (gyermekistentisztelet), 10.00 Kálvin tér. 18. Kálvin tér. Evangélikus istentiszteletek. Vasárnap: 9.30 Luther- tér. (minden hónap második vasárnapján német áhitat). 10.00 Luther tér. 18.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Munkácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekistentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmisék. Jézus Szíve Nagytemplom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra. VALENTIN-KER Kereskedelmi Bt. Márkakereskedés Karácsonyi Black&Deckerakció! BL 550 sarokcsiszoló 115 mm 550 W 9.950,KS 531 dekopírfűrész 370 W 11.500,KD 350 fúrógép 520 W régi ár: 14.900,új ár: 12.500,P 54-11 profi sarokcsiszoló 115 mm 720 W régi ár: 19.000,új ár: 15.000,AZ ÁRAK AZ ÁFÁT TARTALMAZZÁK. Szekszárd, Rákóczi u. 27. Tel.: 74/319-006. Szekszárd, Találka tér 8. Tel.: 60/363-487. (24261) EZÜSTVASÁRNAPI AKCIÓ! Férfi, női és gyermek bakancsok, csizmák férfi, női és gyermek téli kabátok, dzsekik 20% engedménnyel A BIZOMÁNYI ÁRUHÁZBAN. Szekszárd, Garay tér 10. J CI / Minden kedves vásárlónknak kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk! : (24291) Ezüstvasárnap december 14-én kedvezmény minden termékre a már engedményes áruk kivételével a KORZÓ ÁRUHÁZ ruházati osztályán, Bonyhádon és Tolnán a ruházati boltban! Szeretne MINŐSÉGET RENDKÍVÜLI ÁRON? Akkor keresse YASSA termékeinket Hosszú férfi kabát \26.900,17.900,Autós férfi kabát É4.900,16.900,Női autós kabát 19)000,12.900,Női köntösök 6.900,4.960,Törülközők 600,440,Fürdőlepedő 1.110\ 870,Ezen kívül egyes Fiorucci farmer pantallók, pulóverek, kézi csomózású gyapjúszőnyegek, takarók engedményes ajánlatával várjuk kedves vásárlóinkat
