Tolnai Népújság, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-12 / 290. szám

2. oldal Világtükör 1997. december 12., péntek — Hazai Tükör Hírháttér Uniós számháború Bármennyire elcsépeltnek hat is a megfogalmazás, ezúttal valóban megkülönböztetett figyelem kíséri az Európai Unió állam- és kor­mányfőinek ma kezdődő, kétnapos luxemburgi csúcsértekezletét. A tervek szerint itt kellene végre dűlőre jutni az Unió tervezett kibőví­tésének - finoman szólva is képlékeny - menetrendjében, ponto­sabban abban: mely jelentkezőkkel és milyen feltételek között kí­vánja Brüsszel megkezdeni a felvételi tárgyalásokat. Egyes elképzelések szerint mind a 12 tagságra pályázó állammal egyszerre kell beindítani a megbeszéléseket. (A kivétel egyelőre Szlovákia, amely brüsszeli megítélés szerint „demokráciahiány- nyal” küzd.) A hivatalos ajánlás viszont csak hat jelentkezővel ajánlja a konkrét megbeszélések beindítását. (Hazánk - Észtor­szág, Csehország, Lengyelország, Szlovénia és Ciprus mellett - e csoport „biztos befutójának” látszik.) Akad jó néhány más javaslat is. Az egyik szerint egy „csatlako­zási partnerség ” elnevezésű új kategóriát kellene létrehozni a las­súbb felzárkózásra képes jelentkezőknek. A franciák egy Állandó Európai Konferenciát javasolnak: ennek előnye az, hogy az emberi jogi tekintetben nehéz esetnek számító Törökországot sem kéllene kirekeszteni résztvevői közül. A legvalószínűbbnek jelenleg a házi­gazda luxemburgi kormányfő indítványa látszik, amely az uniós tagfelvétel folyamatát egy vitorlásviadalhoz hasonlította: a rajtnál mindenki együtt áll, de a verseny során óhatatlanul széthúzódik a mezőny. A nagyobb sebességgel induló vitorlások pedig (ez Ma­gyarország reménye is) a célba előbb futhatnak be. (szondy) Jelcin beteg, de dolgozik A moszkvai tőzsdén estek az árfolyamok Borisz Jelcin orosz elnök meghűlt, és komoly légúti ví­rusfertőzést kapott - jelen­tette be csütörtök reggel az ál­lamfő állapotáról megtartott orvosi konzílium után a Kreml sajtószolgálata. Az orosz elnök lázas, rossz a közérzete, és a betegség tünetei miatt az orvosi konzílium azt tanácsolta, hogy ezúttal mond­jon le szokásos pénteki rádió­beszédének felvételéről. Jelcinnek az orvosok gyulla­dáscsökkentő szerek, antibioti­kumok és erősítő preparátumok szedését írták elő. A kúra „vár­hatóan 10-12 napig tart majd, de az elnök munkaképes” - hangoztatják az illetékesek. Moszkvában és Szófiában bejelentették, hogy december közepéről jövő év februárjára- márciusára halasztották Petar Sztojanov bolgár államfő oroszországi látogatását. Erről a két államfő csütörtöki tele­fonbeszélgetése során állapo­dott meg. Érezhetően estek csütörtö­kön az orosz tőzsde részvényei. Martin Diggle, a Brunswick Warburg értékforgalmazó moszkvai vezetője úgy vélte: a piaci bonyodalmak és a belpoli­tikai botrányok tetejébe most Borisz Jelcin megbetegedése végképp szertefoszlatta a re­ményt, hogy az év végéig a moszkvai tőzsdén még drágul­hatnak a részvények. A polgárok Klaus visszavonulásának örülnének Elégedetlenek a csehek A csehek mintegy 70 száza­léka úgy véli, hogy Václav Klausnak meg kellene válnia politikai tisztségeitől és az lenne a legjobb, ha egy időre a háttérbe vonulna. A lakos­ság 11 százaléka nem osztja ezt a véleményt. Ez derült ki abból az országos felmérésből, amelyet a Nova kereskedelmi televízió meg­rendelésére készített a prágai Társadalmi Kutatások Köz­pontja (STEM). Arra a kérdésre, hogy a Vác­lav Klaus vezette Polgári De­mokratikus Párt kormányon maradjon-e vagy pedig inkább vonuljon ellenzékbe, a vélemé­nyek fele-fele arányban meg­oszlanak. Ha most lennének a parlamenti választások, akkor azokat csaknem egyharmados többséggel a Milos Zeman ve­zette, ellenzéki Cseh Szociál­demokrata Párt nyerné. Klau- sék 20,5 százalékot kapnának, míg a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt 13 százalékot. Egy másik országos felmé­résből, amelyet a prágai Factum közvélemény-kutató intézet ké­szített, az derül ki, hogy Cseh­országban egyre nagyobb az elégedetlenség a belpolitikai ál­lapotokkal, és hasonló a helyzet a gazdaság alakulásának meg­ítélésével kapcsolatban is. Beutaló nélkül zsebbe kell nyúlnunk a rendelőkben, kórházakban Januártól: utazási kedvezmények Január 1-jétől térítési díjat kell fizetni a betegeknek, akik beutaló nélkül jelentkeznek orvosi szakrendelésen, illetve kórházban. Az új évtől ugyanakkor ingyen utazhatnak a 65 éven felüliek a vonatokon, az autóbuszokon, a BKV járatain és - elő- és utószezonban - a Malév gépein. A kormány megerősítette: 1998. január 1-jétől a MÁV, a GYSEV és a Volán járatain a 70 éven felüliekéhez hasonló feltételek mellett utazhatnak a 65. életévüket betöltötték is; személyi igazolványuk felmu­tatásával a másodosztályú ko­csikban a helyjegyhez nem kö­tött járatokat térítés nélkül ve­hetik igénybe. A BKV járatain, a vidéki városokban a nem Volán üzemeltetésű autóbuszjárato­kon, továbbá a Malév járatain való kedvezményes utazás részletes feltételeiről még folynak a tárgyalások. A repülőutakat illetően annyi már eldőlt, hogy a ked­vezmény kizárólag az európai járatokra, valamint február, március, április, október és november hónapokra érvé­nyes. Bár az utazás ingyenes, de az egyéb szolgáltatásokért (repülőtér-használat, étkezte­tés) térítési díjat kell fizetni. Az egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló kormányrendelet célja nem a költségvetési bevételek növelése, hanem az, hogy a beutalási rend jobban érvé­nyesüljön. Január 1-jétől mindazoknak, akik orvosi beu­taló nélkül keresik fel a szak- rendeléseket, alkalmanként 2000 forintos térítési díjat kell fizetniük. Akiknek van beuta­lójuk, de más szakrendelést vesznek igénybe, azok költ­sége 1500 forint lesz. Beutaló nélkül a kórházi el­látásért a következő díjfizetés terheli a betegeket: aktív ellátó osztályokon a felvételkor 4000 forint, majd naponta 1000 forint. A 31. naptól 500 forintra csökken a naponta fizetendő összeg. A krónikus osztályokon a felvételért 4000 forint terheli a beteget, majd minden napért 600 forint. A 31. naptól vi­szont 400 forintra csökken a napi ellátás díja. Az ápolási osztályokon a 4000 forintos felvételi díj mellett napi 1000 forintot kell fizetni, (németh) Bérek - már túl a mélyponton Alapvető feltétel a tartós gazdasági növekedés A gazdaságkutatók szerint az idei évben a különböző gazda­ságpolitikai intézkedések és társadalmi erőfeszítések ered­ményeként már érzékelhetően megmutatkoznak az életszín­vonal javulásának első jelei. A többi között emelkedtek a reálkeresetek, megállt a fog­lalkoztatottak számának csök­kenése, jól alakítható az ál­lamháztartás egyensúlyi hely­zete, és az infláció is az előre számítottak szerint alakul. Az idei teljesítmények megala­pozzák a jövő évi nyugdíjeme­lést, és nincs szükség a kiadá­sok olyan nagy mértékű visz- szafogására sem, mint amilye­neknek tanúi lehettünk. Skultéty László, a G KI Gaz­daságkutató Rt. munkatársa hozzátette: csak akkor javul­hat tartósan az életszínvonal, emelkedhet a bérek, a kerese­tek és a társadalmi juttatások mértéke, ha folytatódik a gaz­dasági növekedés. A szakember emlékeztetett Reálkereset 1989 100,0 1990 94,3 1991 87,7 1992 86,5 1993 83,1 1994 89,0 1995 78,2 1996 74,3 1997 77,6 arra, hogy az életszínvonalat alapvetően a lakosság jöve­delmének és fogyasztásának alakulása határozza meg. A KSH szerint a jövedelemkate­góriák között a legjelentőseb­bek a bérek és a keresetek. Ezek összességükben mintegy 50 százalékot alkotnak. A má­sodik helyet - 20 százalékkal - a társadalmi juttatások kép­viselik, mint például a nyug­díj, a családi támogatás, a munkanélküli járandóság. Tíz százalékot tesznek ki a háztartások vállalkozási tevé­kenységéből - például háztá­jiból - származó becsült jöve­delmek, míg három-öt száza­lékot a tulajdonosi jövedel­mek, ilyen például a betéti kamat, a hozam. (újvári) A vasutaké és a hajóké a jövő Energiaszektor, közlekedés: a szén-dioxid-per fővádlottjai A kiotói klíma-világkonferencián megszületett a bolygónk jövője szempontjából meghatározóan fontos egyezség: az EU-országok 2010-ig 5,2 százalékkal csökkentik a szén­dioxid-kibocsátást. Az USA 7, Japán 6, Ausztrália 8, hazánk 6 százalékos mérséklésre kötelezte magát.- Számunkra milyen gyakor­lati következményekkel jár ez a döntés? - kérdeztük Pálvöl­gyi Tamást, a környezetvé­delmi tárca főosztályvezetőjét.- Általánosságban azzal, hogy nagyobb megrázkódtatás nélkül tehetünk lépéseket a légkör szennyeződésének fé­kezésére. A 6 százalékos mér­séklés nem feltételezi például, hogy máris meg kellene szün­tetnünk lignitvagyonunk ki­termelését, felhasználását, ami súlyos foglalkoztatási problé­mákkal járna. Halaszthatatlan feladat vi­szont az energia hatékonyabb előállítása és felhasználása, ami önmagában jelentős szennyezést csökkentő té­nyező. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő ösztönzőrendszer kiépítése csakúgy, mint az el­öregedett erőművek technoló­giai korszerűsítése. A közlekedési szektorból származik a szén-dioxid-kibo- csátás negyede, s az arány az autópark bővülésével tovább nőhet. Ez arra int, hogy - a közlekedési tárca elképzelé­seivel összhangban - főként a vasúti és a vízi közlekedés fej­lesztését kell előtérbe állítani. (csernyánszki) A mozdonyvezetők nézetei. A Mozdonyvezetők Szakszer­vezete nem vesz részt a Vasuta­sok Szakszervezete által de­cember 16-án reggelre meghir­detett figyelmeztető sztrájkban. A vezetőség döntéséről Borsik János ügyvezető alelnök tegnap levélben tájékoztatta az érdek- védelmi szervezet tagjait. Tiltakozó falvak. Tiltakoz­nak a Székesfehérvár környéki települések a Rádió utca 11-ből elhurcolkodott családok falu­jukba költözése ellen. A leghe­vesebben eddig a pátkaiak rea­gáltak, akik falugyűlésen emel­tek szót két roma család terve­zett odatelepülése ellen. MTA-közgyűlés előtt. A Ma­gyar Tudományos Akadémia hétfőn tartja 161. rendes köz­gyűlését - jelentette be Glatz Ferenc, az akadémia elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón. A közgyűlés a múlt év decembe­rében az MTA megújulása ér­dekében elfogadott program­mal foglalkozik. Alkotmány jövőre? Az Or­szággyűlés Álkotmány-előké- szítő Bizottságának tegnapi ülésén megerősödött az a véle­mény, hogy ebben a ciklusban már nem lesz új alaptörvénye Magyarországnak. A cél most az, hogy a bizottság társadalmi vitára bocsátható tervezetet fo­gadjon el márciusig. Levél a könyvtárba. A Műve­lődési és Közoktatási Miniszté­rium helyettes államtitkára, In- kei Péter kéréssel fordult Pop- rády Gézához, az Országos Széchényi Könyvtár főigazga­tójához. Lényege: a könyvtár, ha csökkentett nyitvatartási idővel is, de ne tartson zárva a vizsgaidőszak alatt. Ez a terv ugyanis az egyetemisták köré­ben nyugtalanságot és tiltako­zást váltott ki, több helyen alá­írásgyűjtő íveket függesztet­tek ki. Fogyatékos fiatalok. A Stu­dent Service Egyesület azt vál­lalta, hogy az ELTE épületeit, berendezéseit a testi, a látási és a hallási fogyatékosok számára is használhatóvá teszi - erről számoltak be tegnap a civil szervezet vezetői. Göncz Ár- pádné, a vállalkozás fővédnöke utalt arra, hogy a kezdeménye­zéshez csatlakozott a magán- és a vállalkozói szféra is. Új napilap indul. Napi Ma­gyarország címmel hétfőtől új országos napilap jelenik meg a sajtópiacon. Tulajdonosa és egyben kiadója, a Magyar Hir­dető Lapkiadó Kft. - jelentette be Szalai Attila főszerkesztő tegnap. A lap nem kötődik köz­vetlenül politikai erőkhöz, a klasszikus polgári értékek, leg­inkább a jelenlegi ellenzék vi­lágához áll majd közel. Fizikusok feltételezik: Albert Einstein esetleg mégis tévedett Az „áttelepített” anyag csodája Tudományos és egyben fantasztikus sikert értek el osztrák fi­zikusok: sikerült tudományos körülmények között megvalósí­taniuk a „minden hordozó eszköz nélküli anyagátvitelt”. Mini felderítő A Fekete özvegy nevet vi­selő műszer mindössze 16 centiméter széles, súlya há­rom dekagramm. Óránként 70 kilométeres sebességgel képes haladni a megadott cél felé. Beépített mikro- kameráival rögzíti a látotta­kat, majd visszatér a rajthoz. Az amerikai védelmi mi­nisztérium megbízásából ki­fejlesztett bonyolult elekt­ronika képes leküzdeni az útjába kerülő akadályokat, köveket, fákat. Washing­tonban arra számítanak, hogy három év múlva már bevethetők a mini felderí­tők. Remélhetőleg nemcsak harci körülmények között, hanem nagy tüzeknél, föld­rengéseknél és más elemi csapásoknál is jól tudják majd alkalmazni őket. Eddig legfeljebb tudományos­fantasztikus regényekben, fil­mekben - például a Star Trek címűben - találkozhattunk az ilyen típusú anyagátvitellel, idegen szóval teleportációval. Kirk kapitányt és társait egy „gépezet” tüntette el űrhajójuk­ból, és egy másik helyen, mondjuk egy közeli bolygó fel­színén „újraépítette” az egész társaságot. Az utazásnak (?), szállítás­nak ezt a módját eddig termé­szetfölötti jelenségnek tartot­ták. Ide sorolták például azt a jelenséget, amikor különféle tárgyakat, mondjuk egy golyós­tollat - állítólag - sikerült az egyik szobából a másikba átte­lepíteni, pusztán a szellemi energiák segítségével, anélkül, hogy a tárgyhoz bárki is hozzá­ért volna. A tudományos világ persze mindig fenntartással él a termé­szetfölötti jelenségekkel szem­ben: nemcsak azért, mert jelen­kori tudásunkkal nem magya­rázhatók meg, hanem azért is, mert ellenőrzött körülmények között nem mindig ismételhe- tőek meg a kísérletek. A fizika ma (és eddig) ismert törvényei szerint a teleportáció lehetetlen. Már Albert Einstein is kizárta a lehetőségét, szavai­val élve, az Úristen nem játsza­dozik az univerzummal. Ezért számít óriási tudomá­nyos szenzációnak, hogy oszt­rák kutatóknak, Anton Zeilin- gemek és munkatársainak az innsbrucki egyetemen sikerült kísérleti körülmények között a teleportáció. Igaz, mindössze egyetlen fotont (az elektromág­neses sugárzás energiájának elemi részecskéjét) voltak ké­pesek egy méter távolságba „át­telepíteni”, vagy ha úgy tetszik: itt eltüntetni, az új helyen pedig „újrateremteni”. Tudományos körökben nagy feltűnést keltett az osztrák kí­sérlet, s a kutatók máris hozzá­kezdtek a részletek alapos ta­nulmányozásához. FEB Amerikában a bíráskodás reformját sürgetik Vita az esküdtszékről Az állampolgárok az es­küdtbíráskodási rendszer megszüntetését sürgetik az Egyesült Államokban, mert az ítéletek mind kevésbé igazságosak. Hajdan az amerikai esküdtek­nek lótolvajok vagy illegális szeszfőzők felett kellett ítél­kezniük. Napjainkban azon­ban rendkívül bonyolult pe­rekben döntenek, amelyek jogi, technikai részleteit gyak­ran a szakemberek sem értik. Ilyen körülmények között egyre többen kérdőjelezik meg az esküdtbíráskodás lét- jogosultságát. Ezt történt ak­kor, amikor a túlnyomórészt feketékből álló esküdtszék - a meggyőző terhelő bizonyíté­kok ellenére - felmentette a gyilkosság vádja alól a fekete futballsztárt, O. J. Simpsont. Vagy amikor a fehérekből álló esküdtszék felmentett egy fehér rendőrt, holott az bizonyíthatóan félholtra vert egy fekete autóst. Mindkét esetben utólag, más címen, hivatásos bíróság szolgáltatott igazságot. Az elfogulatlan ítélkezést gyakran az is hátráltatja, hogy az esküdtek kiválasztása üz­leti vállalkozássá vált: tanács­adó cégek figyelik meg titok­ban, majd eszerint válogatják össze azokat a személyeket, akiktől esküdtszéki ülnökök­ként a védelem számára elő­nyös állásfoglalás várható. Ferenczy Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom