Tolnai Népújság, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-10 / 288. szám
1997. december 10., szerda Gazdaság 7. oldal Nem lesz haladék a hulladéknak Több mint ezer településen még a szemétgyűjtés sincs megszervezve A fejlett országokhoz képest nálunk még gyermekcipőben jár a hulladékok szakszerű kezelése és újrahasznosítása. A környezetvédelmi tárca törvényjavaslatot dolgozott ki a hulladék- gazdálkodásról, s a jogszabálytervezet várhatóan jövőre a parlament elé kerül. Elfogadása esetén radikális változásokra lehet számítani, különben nem tudunk megfelelni az Európai Unió normáinak - mondják a KTM illetékesei. Beváltható fillérek. A posták pénztárai december 15-ig kötelesek beváltani a 10 és 20 filléres érméket. A beváltandó érmék összegének el kell érnie a forgalomban lévő legkisebb pénzérme összegét. A Magyar Posta arra kéri ügyfeleit, hogy a megnövekedett karácsonyi forgalomra tekintettel, a beváltást ne halasszák az utolsó napokra. Tele a tőzsde. A tőzsdei munkaállomások száma tovább már nem bővíthető, ezért új tagokat már csak úgy vesznek fel a börzére, hogy számukra nem biztosítanak kereskedési posztot - mondta el Pacsi Zoltán, a Budapesti Értéktőzsde ügyvezető igazgatója. Az intézkedés átmeneti, mivel a várhatóan jövő év májusában üzembe álló új kereskedési rendszer kapacitása a jelenleginél sokkal nagyobb lesz. Zsoldemelés. Január 1-jé- től havi 3900 forint lesz a sorkatona honvédek illetménye, ami a jelenlegi 3510 forinthoz képest 11,1 százalékos emelkedést jelent. A sorkatonáknak a mindenkori köztisztviselői illetmény- alap 15 százaléka jár. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 332,02 Francia frank 33,73 Japán jen (100) 154,91 Német márka 112,89 Olasz líra (1000) 115,28 Osztrák schilling 16,04 Svájci frank 138,64 USA-dollár 201,65 ECU 224,59 Re se Erzsébet, a tárca főtanácsosa szerint nagy tartalékok rejlenek a hulladék szakszerű gyűjtésében, tárolásában és újrafeldolgozásában . A lehetőségek és feladatok nagyságát érzékelteti, hogy becslések szerint hazánkban évente 2,5 millió tonna veszélyes hulladék keletkezik. A ba- uxitgyártás melléktermékeként további évi 1 millió tonna vörös iszappal számolhatunk. Mindennek azonban csupán 10-15 százalékát hasznosítjuk, s további 5-10 százalékát - a későbbi hasznosítás reményében - átmenetileg tároljuk. A fennmaradó mintegy 80 százalék feldolgozására jelenleg két lehetőség van: az égetés vagy a lerakás. Egyik sem olcsó mulatság. Az aszódi veszélyes- hulladék-tároló telepen például tonnánként 100 ezer forint a lerakási tarifa. Jelenleg 280-300 féle veszélyes hulladék szerepel a jogi kataszterben, de ez a szám folyamatosan emelkedik. A legveszélyesebb a fémfeldolgozás során keletkező szerves vegyipari hulladék, a galvániszap, valamint az állati termékek előállításánál, vágóhidakon, állat- kísérletek során keletkező'hulladék. A szemétgyűjtő kukák tartalmának növekvő hányada szintén már-már a „veszélyes” kategóriába sorolható; gondoljunk például a szárazelemekre, gyógyszermaradékokra. A szelektív gyűjtésre ugyan voltak kísérletek — de csak egyes üzemekben és telephelyeken, országosan nem. Az új hulladékgazdálkodási törvény e téren gyökeres változást ígér: a kommunális hulladékok kezelésének megszervezése az önkormányzatok kötelezettsége lesz - a szelektálás a papírra, az üvegekre, a komposztálható zöld hulladékra terjedne ki. Az elkülönített gyűjtésben érdekeltté kívánják tenni a lakosságot is. Pályázatok útján állami támogatást kaphatnak majd azok az önkormányzatok, amelyek az elsők között térnek át a szelektív hulladékgyűjtésre. A türelmi idő után azonban már az önkormányzatoknak maguknak kellene a rendszer bevezetéséhez szükséges forrásokat előteremteni. A tárca szakemberei tudják, hogy a hulladékügyek rendezése roppant költségekkel jár. Meggyőződésük azonban, hogy a 24. órában járunk, késedelem nélkül lépni, intézkedni kell, ha fel akarunk készülni az Európai Unió szigorú követelményeinek teljesítésére. Lemaradásunk jellemzésére annyit: a közösség egyik alap- követelménye, hogy minden településen biztosított legyen a hulladék intézményes, szakszerű kezelése. Nálunk jelenleg több mint ezer olyan település van, ahol még a hulladék gyűjtése sincs megszervezve. A tennivalók tehát adottak - mondja Bese Erzsébet, minisztériumi főtanácsos. Települések százaiban kell hulladékgyűjtő udvarokat vagy átrakó állomásokat létesíteni. Mindezen túl gondoskodni kell a bálázástól, a raktározástól a komposztáló telepek kialakításáig sok minden fontos feladat teljesítéséről. A veszélyes hulladékoknak pedig olyan biztonságos tározókat kell létesíteni, amelyek hosszú távra mentesítik a környezetet a szennyezéstől. A számítások szerint az ide kerülő hulladékok lerakási ára ötszöröse, a kezelés költsége két-há- romszorosa lesz a jelenleginek. Ugyanakkor a környezetvédelmi előírások megszegéséért kiróható bírságok összegét is jelentősen emelni kell. Mert nem fogadható el az, hogy ma jóval olcsóbb büntetést fizetni, mint a termelést korszerűsíteni, a környezetvédelmi szempontokat érvényesíteni. Csemyánszky Judit Szigorítják a bírságolást is fotó: feb Óvatos önkéntes pénztárak Az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona az év végén várhatóan meghaladja az 50 milliárd forintot, ami kétszerese a tavalyi évvégi állománynak. December végéig a taglétszám is megduplázódik: 800 ezer fölé emelkedik. A dinamikus fejlődés ellenére a pénztárak az óvatos befektetési politika mellett foglaltak állást és vagyonuk több mint 70 százalékát állampapírban, vagy államilag garantált értékpapírban kamatoztatták - foglalta össze az idei tapasztalatokat Hegedűs István, a Magyar Polgári Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár (MPP) igazgatóságának elnöke. Jövőre - bár a nyugdíjreformmal kapcsolatos tájékoztatások jótékonyan hatottak az önkéntes szervezetek ismertségére is - már csak szerény taglétszám-növekedésre számíthatnak, a vagyonuk viszont további 50 százalékkal növekedhet, és az év végére elérheti a 80 milliárd forintot. Hegedűs szerint jövőre még nem várható lényeges változás a befektetési politikában, azaz a pénztárak vezetői továbbra is a biztonságosabb üzletpolitika folytatása mellett döntenek. A jogszabály az állampapírok és államilag garantált papírok arányát a vagyon 40 százalékában határozza meg és gyakran a tagság is hajlik a nagyobb kockázatvállalásra. A szakértők azonban úgy vélik, hogy az egy-egy szervezetnél a felhalmozott tőke még nem elég jelentős ahhoz, hogy a jelenleginél nagyobb beruházási, s így anyagi kockázatot vállaljanak. Az IKR nyomul a piacon Az IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Rt. az idén piacvezető lett a kombájnok és traktorok értékesítésében; a vetőmag, a műtrágya és növényvédő szer piacán pedig 25-30 százalékkal részesedett a forgalomból. Szaxon Attila vezérigazgató tegnapi tájékoztatóján arról is beszámolt, hogy az idei gabonatúltermelés miatti értékesítési nehézségek ellenére minden szerződött mennyiséget átvettek partnereiktől. A társaságnál már elkezdődött a jövő évi termeltetési szerződések kötése. Búzából például az ideinél harminc százalékkal nagyobb mennyiségre szerződtek a termelők, mert biztosítva látják a felvásárlást és az értékesítést. Szaxon elmondta: egyre nagyobb az igény a nagy traktorok iránt, amiben közrejátszik az állam által nyújtott gépvásárlási támogatás is. Hamarosan bemutatják a jövő század korszerű traktorát, a Claas Lexiont, amellyel a gazdálkodók jelentős - mintegy harmincszázalékos - műtrágya megtakarítást érhetnek el. A mindent tudó gép méri a tábla terméseredményeit, kialakítja a tábla térképét, az adatokat számítógépben rögzíti, és annak megfelelően automatikusan szórja a műtrágyát. (újvári) Olvasóink kérdezték: kinek kell fizetnie és kinek nem? Variációk őstermelőkre Megyénkben több mint 27 ezren váltották ki mezőgazdasági őstermelői igazolványukat. Közülük sokan még novemberben levelet kaptak a megyei egészségbiztosítási pénztártól, melyben értesítették őket, hogy járulék bevallási és befizetési kötelezettségüknek hogyan tehetnek eleget. Több olvasónk már a levél tartalmától is megijedt és azt kérte járjunk utána: kinek kell és kinek nem kell járulékot, illetve egészségügyi hozzájárulást fizetnie. Tóth Istvánt, a megyei egészségbiztosítási pénztár igazgató-helyettesét kérdeztük. — Több féle kategóriába sorolhatók azok, akik mező- gazdasági őstermelői igazolványt váltottak ki. Vegyük sorba kinek, mit kell fizetnie. Őstermelő, de már nyugdíjas: — Nem kell fizetnie sem tb. járulékot, sem a havi 1800 forintos egészségbiztosítási járulékot. Tehát neki a társadalombiztosítás felé semmilyen befizetési kötelezettsége nincs. Ha viszont nyugdíjas, őstermelő és vállalkozó (akár a kárpótlási utalványa miatt), akkor a havi 1800 forintos egészségbiztosítási járulékot be kell fizetnie. Őstermelő, de emellett van munkahelye is: — Semmilyen befizetési kötelezettsége nincs a tb. felé, hiszen a járulékot és a havi 1800 forintot a munkahelye befizeti utána. Főállásban őstermelő: — Neki már az év első hónapjaiban be kellett jelentkeznie a tb-hez, így adóköteles jövedelme utáni 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot kellett fizetnie. De mivel az őstermelőknél a bevételek általában az év második felében realizálódnak, így adóköteles jövedelmet év elején még nem lehet megállapítani, ezért ebben az esetben a mindenkori minimálbér - idén 17.000 forint - 11,5 százalékát kellett befizetnie. Majd év végén, tehát ezekben a napokban kell rendezni a különbözetet. Például, ha valaki bort értékesít decemberben és azt még ebben a hónapban ki is fizetik, akkor ezt a bevételt is még erre az évre kell adóköteles jövedelemként elszámolni, ami a tb. alapja is lesz. Ha a bor árát csak jövőre kapja meg, akkor az adóköteles bevétele a következő évre megy át. — Felvetődik a kérdés, hogy a következő évi tb. alapnak az idei évi adóköteles bevétel szolgál-e? — Nem, azt majd a következő évi adóköteles bevételből kell ismét megállapítani. — Mi a helyzet akkor, ha az őstermelő bevétele meghaladja az adómentes határt, vagyis a 250.000forintot? — Mindig csak az adóköteles bevétel számíthat tb. alapnak is, tehát ha meghaladja az adómentes határt a bevétele, akkor a tb. alapja is nő. Őstermelő, de még diák: —■“ Ugyanaz a helyzet mint a nyugdíjasoknál, nem kell sem járulékot, sem a havi 180Ö forintos egészségügyi hozzájárulást fizetnie. Mauthner Vajon jobban csípi-e a vöröshagyma jövőre a szemünket? Hagymatermelés felügyelettel A földművelésügyi miniszter és a Hagyma Terméktanács között a nyár közepén született meg az a megállapodás, melyre alapozva már a következő évi hagymatermelést rendeletben szabályozzák. Füleld Lászlót, a Hagyma Terméktanács titkárát a részletek felől kérdeztük. — Mit jelent az, hogy a vöröshagyma termelésére ezentúl a területi és a mennyiségi kvóta a kötelező? — Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy optimalizálni kívánjuk a vetésterületet a piaci információk alapján. Vagyis ösz- szegyűjtöttük a feldolgozók, a hűtőipar, a szárítóipar, valamint a termelők adatait és ennek alapján dolgoztuk ki a területi kvótát. A kvóta rendszer termelés szabályozást jelent, vagyis meghatározza, hogy mekkora termő- területre, mennyi termékmeny- nyiségre van szükség, amit a belföldi és a külföldi piacon értékesíteni lehet. A terméktanács három termelési tájkörzetet jelölt meg: a makóit, a jászságit és a győrit. Sajnos csak a termelés szabályozásában tudtunk a földművelésügyi tárca vezetőivel megegyezni, noha a termékpálya szabályozása legalább ilyen fontos lenne. A miniszter úr arra hivatkozott, hogy ez utóbbit a hazai pénzügyi jogszabályok nem teszik lehetővé. Gondolok itt arra, hogy keresleti piacnál, mint az idén is, (egy kiló vöröshagyma ára 100 és 150 forint között alakul), a fel- vásárlási ár (az idén a boltban megjelenő árnak még a fele sem) és a piaci ár közötti különbség egy részét be kellene fizettetni a terméktanács pénztárába, éppen amiatt, ha ismét önköltség alá esne a hagyma, mint két évvel ezelőtt, akkor lehetne miből segíteni a termelőket. Sajnos azonban erre ma még nincs lehetőség. — Említette a tájkörzeteket, Tolna megye nincs köztük. Ez azt jelenti, hogy itt nem is lehet piacra termelni vöröshagymát? — A kvóta 70 százaléka a terméktanács tagjaié, de a szabad kapacitásra kívülállók is jelentkezhetnek, tehát azok is akik nem rendelkeznek bázis területkvótával. Igaz a szerződéskötést követően nekik is be kell lépniük a terméktanácsba. A jövő évre várhatóan januárban és február elején kötik meg a Hagyma Terméktanácsnál a szerződéseket a termelőkkel, ez tartalmazza az egyéni terület nagyságát és a hozzá kapcsolódó termékmennyiséget. Várhatóan március 1-ig pedig meghirdetésre kerül a követ- » kező évi irányár is. — Mi történik azokkal, akik nem igényelnek kvótát, de ennek ellenére piacra is termelnek vöröshagymát? — Ők magukra vessenek, mert az értékesítés folyamatában csak azok a termelők kaphatnak garanciát arra, hogy egy esetleges újabb túltermelésnél visszakapják legalább az önköltségüket, akik éltek a kvóta igénylésével. A túltermelésre pedig reális az esély, hiszen erre utalnak az eddigi adatok. Míg az elmúlt ősszel 150 hektáron vetettek áttelelő hagymát, addig az idén több mint 400 hektáron. Hasonló az arány a tavaszi hagymavetőmagoknál is. Úgy látszik az idei magas árak néhány „szerencselova- gof ’ arra ösztönöznek, hogy bár nem foglalkozott eddig hagymatermeléssel, most megpróbálkozzon vele. Nos éppen ezt a kiugró és visszaeső termelési kedvet szeretné szabályozni a most megjelent rendelet. M.l. Házikerti praktikák Pocok és vakond, avagy a pocok nem vakond! Egy nemrégiben lapunkban megjelent cikk (Mit tegyünk a pocokkártétel ellen?) nyomán, már a megjelenés napján több telefon- hívást kaptam. Egyik kedves vidéki olvasónk közölte velem, hogy hiába ,Jkutakodik”, a „pocoktúrások” mellett az általam írt, betaposandó lyukakat nem találja. Azt hiszem, a régi népi elnevezés (pocok) okozta tévedésről van szó a hörcsögfélék családjába tartozó mezei pocok (Microtus arva- lis) és a rovarevők rendjébe tartozó vakondok (Talpa europaea) egy nevezőre hozásával. Ugyanis, bár mindkettő talajlakó, de míg a mezei pocok növényevő kártevő, addig a vakond a földben élő pajorokat, kukacokat, álcákat irtó védett ragadozó. A mezei pocok a talajban fúrt járataiban és járataiból szétszéledve rág meg és fal fel minden útjába eső növényi részt és roppant szaporaságával hatalmas károkat tud okozni. Az évente egyszer fialó vakond csupán mint rejtett életet élő talajlakó a szintén talajlakó növénypusztító kártevőket irtja. Bosszúságot csak túrásaival okoz, de ha területünkön sok a vakondtúrás, az azt jelzi, hogy sok a termőrétegben leginkább a végső fejlődési formájában lévő cserebogárpajor. Tehát a következő évben erős cserebogárrajzásra számíthatunk. A bosszantó vakondtúrások ellen - bármily furcsának tűnik -, azzal védekezhetünk leghatékonyabban, ha főképp fizikai módszerekkel irtjuk a cserebogarat - és nem a vakondot! -, hogy minél kevesebb megtermékenyült bogár tudjon petét lerakni kertünk talajába, amelyből több éven át fejlődő károsító pajor, majd újra kirajzó cserebogár lesz. Az idén különösen a földieper ültetvények táján találkoztunk sok vakondtúrással, és ha egy-egy ilyen hervadozó tövet kiemeltünk, a bojtos gyökérzetét különösen kedvelő öt-hat, a növény biztos pusztulását okozó kövér cserebogárpajort találtunk. A fő kártevő tehát nem a vakond volt. Az csak segíteni akart. Aki idejében észlelte a hervadozást, a növényt átültetéssel meg tudta menteni, de a pajor gyökérpusztítása ellen nincs mentség. Persze ha hagyjuk. Mi és a vakond! Szakái László
