Tolnai Népújság, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-08-09 / 261. szám

MAI SZÁMUNK MELLÉKLETE A „JÓTANÁCS” CÍMŰ SZÍNES MAGAZIN BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORNYA, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1997. NOVEMBER 8-9. SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 32 FORINT VIII. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM CSfiK EGY TELEFONJÁBA KERÜL. ELŐFIZETÉS: 74/415-468. HIRDETÉSFELVÉTEL: 74/416-211. „Kirobbantotta” a barátait Riadó két középiskolában Nem mindennapi, ám annál kétesebb értékű teljesítményt tudhat magáénak egy 15 éves dunaföldvári fiú: egy délelőt- tön két alkalommal is bom­bariadót kellett elrendelni fe­lelőtlen telefonálgatása miatt. A Dunaújvárosban tanuló diák tegnap reggel telefonon közölte a palánki Csapó Dániel Mező- gazdasági Szakközépiskolával: rövidesen bomba robban az épületben. Mint később kide­rült, mindezt azért tette, hogy az iskolában tanuló két barátjá­val találkozhasson. Nos, miután az épületet - az ilyenkor szoká­sos módon - kiürítették, a várva várt találkozó létre is jöhetett. Immár hárman utaztak tovább Bonyhádra. A közgazdasági szakközépiskolában tanul az egyik fiú barátnője. Miután a módszer Szekszárdon bevált, a völgységi városban hasonlóan folytatódott a történet. A Sza­badság téri nyilvános telefon- fülkéből délelőtt fél tízkor a fiú felhívta a rendőrséget, és kö­zölte, hogy bombát helyezett el a közgazdasági szakközépisko­lában. Trágár szavak kíséreté­ben közölte: robbantani fog. Mindkét intézménybe kivo­nult a paksi Neutron Kom­mandó beavatkozó alakulata, ám annak tagjai egyik helyen sem találtak semmiféle robbanó szerkezetet. A bonyhádi keris- ták a közeli művelődési köz­pontban vészelték át az esetet, az iskola épületébe 11 órakor vonulhattak vissza. (Az elma­radt órákat később pótolják.) A bonyhádi rendőrkapitány­ság forró nyomos csoportja pil­lanatokon belül a helyszínre ér­kezett és az iskola közelében tartózkodó, gyanúsan viselkedő fiút lefülelte, aki előállítása után elismerte, hogy ő telefo­nált mindkét iskolába - tudtuk meg Szabó Bélától a bonyhádi városi kapitányság nyomozó alosztályának vezetőjétől. A fiatalkorú telefonálgató el­len közveszéllyel fenyegetés alapos gyanúja miatt indul eljá­rás. Nem árt megjegyezni, hogy egy-egy bombariadó hatalmas költséget jelent a rendőrség számára és persze bosszúságot az érintetteknek. Hangyái Tamásiban is létrejött a gyámhivatal Feloldott „létszámstop” Megmásította határozatát a ta­mási képviselő-testület: hozzá­járult a gyámhivatal létrehozá­sához szükséges három fős hi­vatali létszámbővítéshez. Mint beszámoltunk róla: az október 8-i ülésen elvetették, hogy a ko­rábban megszabott 49 fős hiva­tali létszámot bővítsék. A térségi feladatokat ellátó gyámhivatal november 1-én Csontos Zoltánné vezetésével megkezdte működését. Dr. Schutzbach Ferenc, az önkor­mányzat jegyzője szerint a gyámhivatal működéséhez nem szükséges saját önkormányzati forrás. A térség építési és a gyámhatósági ügyeinek intézé­sére a város állami támogatást kap: négy millió forintot, illetve az ellátott terület lakossága után 200 forintot fejenként. Ez utóbbi összege még változhat, mivel nem tudni, hogy Hő­gyész, Gyönk és Iregszemcse önállóan intézheti-e a települé­sek építési hatósági ügyeit. Hamarosan elkezdi munkáját a gyermekjóléti szolgálat is, amelyet a tamási 2. számú Álta­lános Iskolán belül hoznak létre. A környezettanulmányo­kat, a szülőkkel való kapcsolat- tartást két alkalmazott végzi majd, egyébként ezt is normatí­van támogatja az állam. A gyámhivatalhoz Tamási és 23 község összesen 33 ezer lakója tartozik. Jelenleg a folyamatban lévő ügyek átvételét végzik. A környező községek lakóinak ezután sem kell ügyeikkel Ta­másiba utazniuk, az ügyintézés a helyi polgármesteri hivatalok közvetítésével zajlik, később pedig a gyámhivatal szükség szerint helyben fogadónapokat tart. (tf) „Buzgármentesítő” beruházás. A júliusi dunai árvíz során kritikus helyzet alakult ki a Dombori térségében levő gátszakaszon. Nemrégiben nagyszabású munka kezdődött an­nak érdekében, hogy hasonló veszélyhelyzet ezen a helyen ne fordulhasson elő. (Folytatás, valamint további - Tolna és környékéről szóló - írásaink a 4. oldalon.) fotó: gottvald károly Európába megy a megye Ezt a címet viselte - s ami kiváltképp figyelemreméltó, nem kérdőjellel, mint eddig, hanem már ponttal a végén - az a két napos országos közigazgatási tanácskozás, mely tegnap zá­rult Pécsett, a Hunyor szállóban. Tolna megyét dr. Farkas László főjegyző képviselte a konferencián. — Dr. Kiss László és dr. Iváncsics Imre egyetemi pro­fesszorok mindenekelőtt arról tartottak előadást, hogy az Eu­rópai Unióhoz való csatlako­zásnak jelenleg mennyire komfortosak a feltételei, il­letve, hogy milyen szakmai problémákkal kell szembe­néznünk - kezdte dr. Farkas László. — Ez utóbbi téma­körről szólva el kell mondani, hogy bár hatásköri bővülés történt ugyan, de a megye sze­repe, mint olyan, még mindig nem került a helyére. — Ez így van mindenütt Európában ? — Nem mindenütt, de ná­lunk sajnos igen. Az 1994-es kormányprogram már rendet akart tenni ezen a területen, de azután jött egy alkotmánykon­cepció, mely teljesen ellent­mondott a korábbi törekvé­seknek. Egyébként az Európai Régiók Chartája nem hatá­rozza meg pontosan, hogy mi is a megye, illetve mi is a ré­gió. Ezzel együtt persze nincs akadálya az Európához való csatlakozásnak, legfeljebb to­vábbi pontosításra várnak majd nálunk a megye önkor­mányzati-államigazgatási funkciói. -szá­Tegnap sem pihenhettek a tűzoltók Délelőtt a szekszárdi Van de Velde üzem mellett égett avar és bozót, mintegy 200 négyzetméternyi területen, a lángokat a szekszárdi tűzoltók fékez­ték meg. Szintén délelőtt a szakályi tsz. major mellett tarló égett, ami kukoricatáblát veszélyez­tetett. Itt a szekszárdiak és a tamásiak oltottak. Kora délután Kaposszekcső határában három és fél hektár területen lábon álló kukorica és másfél hektárnyi kukoricatarló lángolt, a dombóvári tűz­oltók fékezték meg a tüzet. Onnan mindjárt vo­nultak is Egyházaskozárra, ahol szintén lábon álló kukorica égett. Tamási-Rácvölgyben 5 ezer négyzetméternyi száraz gaz és bozót fogott tüzet, amit a tamási önkéntesek oltottak el. Négy óra előtt Pakson gyulladt ki gázpalack egy 10x3 mé­teres épületben, a lángok átteijedtek a szomszé­dos lakóépület részben nádas tetőszerkezetére. Ide a paksi és a dunaújvárosi tűzoltók vonultak. Az egyházaskozári tűz után a dombóváriak me­hettek Dúzsra, ahol a Hőgyészi soron avar égett. Röviden Holtan találtak egy férfit tegnap reggel Bonyhádon, a Perczel-kertben. Az 53 eszten­dős tolnai férfi az éjszakai órákban hunyt el, feltehetően gyógyszertúladagolás miatt. A rendőrség az ügyben állam- igazgatási eljárás keretében folytat vizsgálatot. Strissowszky Szilárd festő­művész alkotásait mutatja be a gyönki művelődési ház novem­ber 11-én, kedden 15 órakor nyíló kiállításával. A tolnai szü­letésű művész tárlatát Keszthe­lyi Márton, Tolna polgármes­tere ajánlja a közönségnek. Bővült a helyi kábeltelevíziós rendszer Nagykónyiban. Az előfizetők ezer forintos hozzá­járulásával tegnap elkészült a hálózat fejlesztése, amely lehe­tővé teszi a községben az MTV-2, valamint a két új ke­reskedelmi csatorna vételét. Fényünnep Bátaszéken. No­vember 11-én, kedden tartják az immár hagyományos Márton napi fényünnepet Bátaszéken, a Kossuth utcai óvodában. A rendezvény 17 órakor kezdődik az óvoda előtt. Ekkor lampio- nos felvonulás lesz, majd pedig Márton-napi vásárt rendeznek. Véradás. A megyei kórház vér­transzfúziós állomásán novem­ber 10-én, hétfőn, 8 és 15 óra között véradó napot tartanak. Nagymányokon, a művelődési házban november 11-én lesz véradás 9-16 óráig. Ide várják a kismányoki és váraljai véradó­kat is. A szekszárdi Bezerédj István Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola diákjai szép eredményeket értek el a nyelv- művelés és az irodalom terén. Az „Édes anyanyelvűnk” nyelv- használati verseny országos döntőjében elért eredményéért Mohai Zsuzsanna IV. c. osztá­lyos tanuló Kazinczy-díjat ka­pott. Az országos Krúdy Gyula Prózamondó Versenyen Barcza Emőke IV. c. osztályos tanuló I. helyezést ért el, és megkapta az ezzel járó, idén alapított Krúdy- érmet. Mindkét tanuló felkészítő tanára: Király Józsefné. Miként léphet előre a cigányság? A területfejlesztés is segíthet Magyarországon évszázadokon át biztosított volt a cigányság társadalmi és gazdasági létalapja, amennyiben kézműiparo- saik kiegészítették a paraszti gazdálkodást. Századunkban - illetve a jövőben - erre a szerepre már nincs szUkség, napja­inkra a cigányság szinte reménytelen helyzetbe került. A fenti megállapítás azon a két napos országos cigány közéleti és politikai fórumon hangzott el, mely ma zárult Szekszárdon, a Művészetek Házában. Az Orsós István le­vezető elnök által köszöntött előadó, Miklósi Endre, a Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium roma program-felelőse érintette rendszerváltás előtti évtizede­ket is, mely időszakban a munkaképes cigány férfiak 90 százaléka (!) rendszeresen dolgozott. Igaz, a romák jó­részt anyagmozgatási, segéd­munkási feladatokat láttak el, ami nem volt éppen egy fé­nyes karrier, ám mégis lehe­tővé tette a megélhetést. Ma, miután már nem folytatható a központi gazdaságirányítás, a korszerű területfejlesztés lenne hivatott a cigány mun­kanélküliség enyhítésére. Le­egyszerűsítve ez annyit tesz, hogy ha helyben van gond, akkor azt helyben kell megol­dani. S ha a megoldást előse­gítő program bizonyíthatóan érinti a cigányságot, abban az esetben 10 százalékkal na­gyobb támogatás igényelhető központi keretből. A lehetősé­gek igénybevételéhez ugyan­akkor elsősorban erős, hozzá­értő helyi cigányszervezetekre lenne szükség: ezek jóval ha­tékonyabban működhetnének közösségeik érdekében, mint akárhány roma képviselő a parlamentben. Természetesen hiba lenne önmagában elegendőnek nyil­vánítani a területfejlesztést: a romák sorsa - mutatott rá Miklósi Endre - össze van kötve a magyar gazdasággal. Azaz, ha ezen a téren sikerül általános fejlődést elérni, úgy az ebből számlázó eredmé­nyek mindenütt éreztetik jóté­kony hatásukat. -szá­Késik a szekszárdi tehermentesítő út munkálatainak megkezdése Öt pályázó közül ki lesz a nyertes? Tizenhét évi tervezgetés után került napirendre a szekszárdi testü­leti ülésen még a múlt évben, hogy Szekszárd határában, a 6-os út­tól Baja és Bátaszék irányába meg kell építeni a tehermentesítő utat. A környék egyik legbalesetveszélyesebb része ez a szakasz. Emellett a környezetszennyezés is jelentős a naponta áthaladó mintegy 20 ezer jármű miatt. Ráadásul a várost átszelő út mel­lett működik a szülészet és több bevásárló központ is. Már több­ször adtunk hírt arról, hogy vár­hatóan még az ősz folyamán megkezdődnek a munkálatok. Nos, úgy tűnik, hogy az építke­zés késve indul meg. Az okokról Szeleczky Józsefet, a szekszárdi polgármesteri hivatal városüze­meltetési osztályának vezetőjét kérdeztük meg. — A közbeszerzési törvény szerint a város és a megyei köz­útkezelő' kht. megpályáztatta a tehermentesítő' út építtetését. Hányán adtak be ajánlatot? — A város és a közútkezelő kht. megbízásából az útalapot kezelő társaság pályáztatta meg a munkálatokat. Az előminősí­tési eljárás során választották ki azokat a cégeket, akik megfe­lelő ajánlatot tettek. Öt cégről van szó, közülük kell majd el­dönteni, hogy kié a legjobb pá­lyázat. Erről várhatóan a jövő héten születik majd döntés. — Azt ígérték, hogy még az ősszel megkezdik a munkát. Mi az oka a csúszásnak? — A közbeszerzési törvény előírja azokat az eljárási szabá­lyokat, melyeket be kell tartani. Itt többször felmerültek meg­adott határidők melyeket be kellett tartanunk. Másrészt a pá­lyázók által ajánlott költség meghaladja az erre a célra kal­kulált összeget. Úgy ítélte meg a pályázatot kiíró, az útalapot kezelő társaság, hogy újabb egyeztetéseket kell kezdemé­nyezni az ajánlatot benyújtó cégekkel. — Milyen ütemezésben dol­goznak majd? — Az első szakaszban a te­hermentesítő út északi és déli részére kértünk ajánlatot, majd ezt követi a Tartsay úti, végül a harmadik ütemben a Pollack úti szakasz megépítése. -mau-

Next

/
Oldalképek
Tartalom