Tolnai Népújság, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-29-30 / 279. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1997. november 29., szombat Rejtett értékeink Hollós József munkássága „Alig van találmány, amely aránylag rövid idő alatt any- nyira nélkülözhetetlen szükségletté vált volna, mint a telefon” - írja 1897-ben a Vasárnapi Újságban Hollós József, majd így folytatja: „Része volt ebben azon megbecsülhetetlen előnynek, hogy a telefon a közvetlen szóbeli érintkezést lehetővé teszi, másodsorban pedig annak, hogy a telefon használata előzetes tanulást nem kíván.” Azt gondolhatnánk, hogy Graham Bell találmánya, de főképpen Puskás telefonközpontja után zavartalanul terjedt a telefon, pedig éppen a cikk írója tudhatta, mennyi megoldandó kérdés akadt. Hofbauer Ignác és Krausz Klára fia Gyönkön született 1862. december másodikán, 1868-tól viselte a Hollós nevet. Szülőhelye elemi iskolája és algimnáziuma után Ungvá- rott érettségizett, majd a főváros egyetemének orvosi fakultásán próbálkozott, de ezt az első boncolási gyakorlat után otthagyta s a műegyetemen folytatta tanulmányait. Mérnöki oklevelének megszerzése után - Gulyás Pál adatai szerint - 1885-ben a MÁV alkalmazottja lett, két év múlva pedig egyike volt ama ötven fiatalnak, akik pályáztak a vas- miniszter, Baross Gábor meghirdette mérnöki állásra, s kilencedmagával az egyik postai és távírdái igazgatóság - a pécsi - vezető mérnöke lett. Ezzel párhuzamosan egy igen kemény utóképzésen a gyakorlati ismeretek mellett ötven könyv, folyóirat magyar, német és francia nyelven tartozott vizsgakövetelményeibe. A gyakorlatban sem tétlenkedett. A magyar távbeszélő ötvenéves jubileumára kiadott összefoglaló szerint ekkoriban még - a bizonytalan minőség miatt - A Zsolnay gyártotta porcelán szigetelőket darabonként kellett átvizsgálni. „E munkában már a Pécsett állomásozó Hollós József postamérnök igen tevékeny részt vett, sőt a hazai porcellán-szi- getelő gyártást Zsolnay Vilmos gyárossal karöltve ő hozta tető alá. Ugyancsak Hollós tervezte a zsolnay-féle gyárban lévő szigetelő-mérő berendezést és ő dolgozta ki a szigetelő átvételi utasítást” - ahogy Véghelyi Dezső írja tanulmányában. Nem kétséges, hogy a Zsol- nay-gyár fejlődésében fontos mozzanat volt ez. A történelemből tudjuk, hogy a magyar villamosipar a századfordulón világszínvonalra emelkedett, s ebben a hírközlés és Hollós fontos szerepet kapott. A chicagói világ- kiállításon szerzett tapasztalatok után szorgalmazta az átalakítást. Addig nagy gondot jelentett, hogy az egymás mellett haladó vezetékek beszélgetéseit kölcsönösen hallották és „a beszélgetést zavaró tünemények léptek fel”. „Ezeken a bajokon mielőbb és gyökeresen segíteni kellett - írja Hollós 1897-es cikkében - ha nem akarták a telefon jövőjét veszélyeztetni.” Az ő javaslatára alkalmazták a hibát kiküszöbölő kettős vezetéket, de 1894-ben ösztönzésére valósították meg a szabványosítást is a készülékgyártásban, amelynek szigorú ellenőre lett. (Az egyik cégtől azért vonatta vissza a gyártási megbízatást, mert csak az összeszerelést végezte itthon ...) A versenyképességet az általa megkövetelt színvonal biztosította. Megoldotta a vasútvonalak melletti telefon-összeköttetés kérdését - szinte elsőként Európában s a gyakorlatban. Cikkei, tanulmányai egymást követik a szaklapokban, évkönyvekben, 1905-ben a Műveltség Könyvtára első köteteként jelentették meg Pfeifer Ignáccal közös szerkesztésben A technika vívmányai az utolsó száz évben című hatalmas kötetet, amelyben Hollós A telegráfia és telefonia című élvezetes és szakszerű értekezést írta. A könyvnek olyan sikere lett, hogy két év múlva új kiadást ért meg, Hollós Józsefet pedig 1913-ban a műegyetem professzorává választották, s ott még hetvenévesen is előadó volt. A Magyar társadalom lexikona szerint „a háború kitörésekor az első rádióállomások építésével bízták meg. Magyarország nagyobb villamosműveinek létrehozatala körül tevékenykedett.” Még 1918-ban a posta vezérigazgatójává nevezték ki, 1919 márciusában pedig helyettes államtitkári címet kapott. A Tanácsköztársaság alatt is helyén maradt, ezért aztán 1920- ban nyugdíjazták, de akkorra már megvalósult 1897-es vágya: „hogy mielőbb az egész országot összehálózzák ezzel a sokerű telefonhálóval, hogy mi is elmondhassuk, mint az amerikaiak: az emberek bár távol, de szótávolságban laknak egymástól”. Az élet nem akármilyen fricskája, hogy az 1943-ban még élt Hollós Józsefről, aki egész munkásságát a hírközlésnek szentelte, azt sem tudjuk, hol, mikor halt meg ... Dr. Töttős Gábor Hetvenen Baranya, Somogy, Tolna, Zala megyéből Pszichiátriai gondozók találkozója Interjú dr. Hahn Erzsébettel A Magyar Pszichiátriai Társaság egyik munkacsoportja a Pannónia Pszichiátriai Egyesület. Regionális szervezet, mely magában foglalja Dél-Dunántúl négy megyéjének pszichiátriai gondozóit. Legutóbb Szekszárdon, az ÁNTSZ székházban találkoztak ólt, szám szerint hetvenen. A szervezővel, dr. Hahn Erzsébettel beszélgetünk. — Milyen rendszerességgel találkozik az egyesület? — Évente május utolsó hétvégéjén találkozunk vándor- gyűlés keretében. Legutóbb Kaszópusztán gyűltünk össze pszichiátriai gondozósok - válaszol dr. Hahn Erzsébet. — Mi a különbség a korábban ideggondozói munkatársak, és a ma használatos elnevezésű pszichiátriai gondozók között? — Manapság valóban ez utóbbit használjuk, mert az ideggondozóhoz, mint fogalomhoz más pejoratív értelmű gondolatok társultak. — Itt a szekszárdi találkozón mi volt a téma? — Két szekcióban dolgoztunk. Az egyik teremben orvosok, pszichológusok számára volt eszmecsere, a másikban a területi gondozónők és az asz- szisztensnők részére. A munka- csoport vezetők: dr. Stark András és Laky Zsuzsanna irányították a beszélgetéseket. Ezek arról szóltak, hogy a gondozói identitás, azonosságtudat miként alakult, milyen a pszichiátriai gondozók helyzete, és milyen aktuális problémák foglalkoztatják őket. Ez utóbbiak közül ilyen a januárban bevezetendő újfajta ügyvitel vitája volt, a másik a betegekkel való hétköznapi gondok. — Vannak-e azonos közös gondok a régióban ? — Országos probléma, hogy csökkentették a pszichiátriai osztályok ágyszámát. Ezzel párhuzamosan viszont nem fejlesztették a járóbeteg ellátást. Javítani kellene a gondozói munkaköröket is. Ez nem történi^ meg. Nem ártana pszichiáter egyes gondozókban, de szociális munkásra, pszichológusra is szükség lenne. Ha csökken az ágyszám, akkor megnő a munka a gondozóban, ahol viszont a feltételek nem biztosítottak. — Milyen gondolatokkal lehet összegezni a szekszárdi találkozót? — Azzal, hogy sajnos egyre kevesebb idő jut a gyógyításra. A szakma minősége forog kockán. Egyre több időt kell fordítani arra, hogy pontozzuk a tevékenységünket, kódoljuk azt, amit csinálunk, hogy adminisztráljunk. Mindehhez számítógépre is szükség lesz, ami egyelőre itt nincs, de ígéretünk van, hogy januárig ezeket megkapjuk. Annyi új információt kell elsajátítani, hogy az kicsit a betegellátás rovására megy. Egy másik probléma a munkahelyi pótlék kérdése. Mi itt a gondozóban nem kapunk. Az osztályon, akik ugyanezekkel a betegekkel foglalkoznak, kapnak. A veszélyességi pótlék a törvény szerint adható. így aztán kórháza válogatja. Bony- hádon sikerült kiharcolni ezt. — Legközelebb hol lesz ilyen találkozó? — Jövő év márciusában találkozunk Bonyhádon. Az is megtiszteltetés, hogy újra Tolna megye ad otthont a régióban dolgozó felnőtt pszichiátriai gondozók találkozójának. Decsi Kiss János Nyugdíjpénztárak Tanácsok a választás előtt Az új nyugdíjrendszer januártól indul, ezzel egyidejűleg megkezdik működésüket az új magán-nyugdíjpénztárak. Az ön- kormányzati formában működő pénztárak tagjai egyúttal tulajdonosok is és minden alapvető döntésbe beleszólhatnak. A tagoknak érdemes tudniuk, hogy milyen szempontok alapján vizsgálják a pénztárukat. Vegyük sorra a legfontosabbakat. A tagok évtizedeken keresztül fizetik a nyugdíjjárulék 25 százalékát. Hatalmas összeg gyűlik össze, amit befektetnek, forgatnak. A nyereséget egyetlen célra fordíthatják: a nyugdíjellátásra. Hogy mekkora lesz a nyugdíjunk, nagyrészt attól függ, hogy ki kezeli a vagyont és hogyan gazdálkodik. A nyugdíjpénztárak alapvető célja a legnagyobb hozam elérése, a legkisebb kockázat mellett. Mindez szakértelmet és tapasztalatot igényel. A profi vagyonkezelőknek már vannak tapasztalataik. De ki számít profinak? Az, aki jól ismeri a hazai piacot és van nemzetközi tapasztalata is. Inkább bízhatunk azokban a cégekben, amik régóta sikeresen működnek és magas hozamot termelnek. Vigyázzunk! Lehetnek olyan pénztárak, amik magas hozamot ígérnek, hiszen így lehet tagokat toborozni. Kérdezzünk rá, hogy mihez képest magas az ígért hozam. A jó cég előre meghatározza, hogy mit tekint referenciahozamnak, megmutatja milyen befektetési politikával éri el a hozamot. Óvakodjunk az olyan pénztáraktól, amiknek nincs kidolgozott befektetési politikájuk, vagy nem akarnak róla beszélni. A hozam-versenyben sok pénztár arra törekszik, hogy rövidtávú legyen a befektetése, hiszen meg akarja mutatni, hogy sikeres. Csakhogy a világban a nyugdíjalapok a pénz jelentős részét hosszú távú, biztonságos befektetésekbe helyezik el. Nekünk, pénztártagoknak ez nem rossz, hiszen az első kifizetéseket csak évtizedek múlva kapjuk meg. Minden pénztárnak lesz egy letétkezelője. A letétkezelő cég aláírásával igazolja, hogy mekkora a vagyon. Például mennyi részvénye van, mennyit érnek ezek, mennyit érnek az ingatlanok. A teljes vagyon aktuális értékének meghatározása sok tapasztalatot és rendkívüli korrektséget igényel. Vagyis egy jó pénztár olyan letétkezelőt választ, aminek a megbízhatóságához a legkisebb kétség sem férhet. A harmadik fontos szempont, hogy ki a pénztárszolgáltató. Aki a számítógépes nyilvántartást, az adminisztrációt végzi. Nyilvántartást vezet a pénztártagokról, a befizetésekről, az aktuális számlaállásról. Fontos, hogy korszerű programmal dolgozzon. A jól működő pénztárszolgáltató pontos és gyakori kimutatást ad tagjainak. A nagy versenyfutás az ügyfelekért hamarosan megkezdődik. Sietségre nincs ok, hiszen a törvény gondolkodási időt biztosít. A pénztár kiválasztása hosszú távra szóló elhatározás, ugyanakkor nem jelent végleges elkötelezettséget. Ha valaki pár év tapasztalata alapján úgy érzi, hogy az általa választott pénztár nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, akkor különösebb következmény nélkül léphet át egy másik pénztárba. Mindenkinek ajánlatos azonban a választás előtt alaposan tájékozódni, a felsorolt szempontok alapján. „Ti azonban, testvéreim, nem vagytok sötétségben, hogy az a nap tolvajként lephetne meg titeket. (IThessalonika 5:4.) Advent első vasárnapjához érkeztünk, a naptár újból a Krisz- tus-várásra figyelmeztet bennünket. Vajon hány százaléka várja az embereknek Jézus Krisztus visszajövetelét? Úgy tudom, erről még nem készült statisztika, viszont az Úr Jézus egészen pontosan tudja, hogy kik azok, akik várják őt. Amikor a bűnök súlya ránk nehezedik, mi keresztények is azt mondjuk: Urunk még ne gyere vissza! Péter apostol így szólítja meg a hívőket: Ti „akik várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét...” (2Péter 3:12) Az igazán hívők úgy várják Jézus Krisztus visz- szajövetelét, mint a menyasz- szony a vőlegénnyel való találkozást. Hadd tegyek fel egy önmagunknak megválaszolható kérdést: Milyen kapcsolatban vagy Krisztussal? Vá- rod-e Őt úgy mint személyes Megváltódat, Istenedet? Mikor jön Ő vissza? Sok ember és sok szekta próbálta már pontosan meghatározni a visszajövetel napját. Jézus azt mondja: „Azt a napot viszont, vagy azt az órát senki nem tudja . ..” (Máté 24:36.) A történelem folyamán mégis sokan tudni vélték! Csak azt sajnálom, hogy a sok becsapott szektatag, „egyháztag” még mindig hisz a hazug tanítóiknak és a hazug tanításnak. - Ha engem egy ilyen fontos teológiai kérdésben becsapna, félrevezetne az egyházam, azonnal otthagynám. A Sátán ellenben tesz arról, hogy az emberek ne lássák az Igazságot! Igazságként tünteti Jó hír fel a hazugságot, néha még a Bibliára hivatkozva is. A Biblia viszont lerántja a leplet: „Ki a hazug, ha nem az, aki tagadja hogy Jézus a Krisztus? Ez az Antikrisztus, mert tagadja az Atyát és a Fiút. Aki tagadja a Fiút, azé nem lehet az Atya sem.” (ÍJános 2:22-23.) Aki tehát tagadja, hogy Jézus Krisztus Isten, az hazug, hamis próféta és el fog kárhozni, tehát a pokolra kerül!!! Egy igazán hívő ember számára viszont nem ez a legveszélyesebb, mert aki tagadja Krisztus istenségét az nem keresztény, és semmi közösséget nem vállalhatunk vele! Az Úr Jézus beszél azokról is, akik az Ő nevében jönnek, de nem ismeri őket. (Máté 7:21-23.) Ma is sokan jönnek Jézus nevében gyógyítani, csodákat tenni... Vigyázzatok testvéreim meg ne tévesz- szenek titeket! „Gyümölcseikről ismeritek meg őket... ” (Máté 7:15-16.) A teljes Szentírással a kezünkben vizsgáljuk meg a Jézus nevében érkező csodadoktorokat, és messzire kerüljük el őket! „Ne legyen átokmondó, se szellemidéző, se jövendőmondó, se halottaktól tudakozódó. Mert utálatos dolog az Úr előtt mindaz, aki ilyet cselekszik ... !” (5Mózes 18:9-14.) Vigyázzunk, mert az utolsó idők egyik jele, hogy sokakat megtévesztenek a hamis tanítók, a tanítások. Imádkozzunk Istentől kapott bölcsességért, hogy a Szentírás alapján mindent megvizsgálva (ÍJános 4:1.) elkerülhessük a sátán - ugyan jónak látszó, csillogó, de mégis - mérgező ételét! Ezen túl pedig „Vigyázzatok magatokra, nehogy szívetek elnehezedjék mámortól, részegségtől vagy a megélhetés gondjaitól; és hirtelen lepjen meg titeket az a nap .. .” (Lukács 21:34.) Advent = várakozás, megérkezés. Aki várja Jézus Krisztus megjelenését, annak számára nem lesz váratlan az Ő eljövetele. Kívánok minden kedves olvasómnak áldott, örömteli találkozást a mi Urunkkal Jézus Krisztussal! Frei Antal baptista lelkipásztor Meghívó: Adventi szeretet- vendégséget tartunk december 7-én 16 órakor a Bezerédj u. 3. alatt a Református gyülekezeti teremben. Minden érdeklődéit szeretettel vár a Református Egyház, Keressük egymást! Jelige: „Szeress, hogy szerethesselek” 176 magas, kissé molett alkatú, 35 éves elvált asszony vagyok. Családi házban élek, egyedül nevelem két gyermekemet. Körülményeink rendezettek. Lelkületem érzékeny, romantikus. Közel áll hozzám az utazás, a tánc. Őszinte, szeretetre- jj méltó és arra vágyó társa- ; { mat szeretném megtalálni olyan férfi személyében, aki vidám alaptermészetű, ám megfontolt, józan életű, és hű társam tudna lenni. Aki gyermekeimmel együtt el tudná képzelni az életét egy j boldog, harmonikus kapcso- j lat reményében. Jelige: „Együtt könnyebb” 29 éves (190/65), barna hajú és szemű, káros szenvedélytől mentes, független, egészséges férfi vagyok. Paks közeli kis faluban élek szüleimmel. Természetem békés, családcentrikus, vidám. Nagy ambícióm van egy jobb, könnyebb élethez, ennek érdekében vállalkozásban gondolkodom, zenei kazettákat forgalmazok/ Emellett szeretem a filmeket, kirándulást. Keresem azt a csinos, becsületes lányt, aki korban hozzám illő, és társam lenne életemben, munkámban. Jelige: „Fehér galamb” 61 éves, kissé molett, fiatalos özvegy asszony vagyok. Szép családi házban, falun élek rendezett, tiszta környezetben. Ide várnám azt a férfit (65 éves korig), akinek káros szenvedélye nincs, és szintén szeretné megosztani valakivel magányát, s reménykedik még egy boldog házasságban. A válaszokat kérjük az „őszinte Szó” Társkereső Szolgálathoz küldeni (Szek- szárd, Mártírok tere 10). Istentiszteletek Szekszárd Római katolikus szentmisék. Belváros: Szombat: 18.00, Vasárnap: 9.00, 11.00, 18.00 óra. Újváros: Szombat: 17.00. Vasárnap: 7.30, 10.00, 18.00. Református istentiszteletek. Vasárnap: 10.00 óra Kálvin tér, (gyermekistentisztelet), 10.00 Kálvin tér. 18.00 Kálvin tér. Evangélikus istentiszteletek. Vasárnap: 9.30 Lut- hertér. (minden hónap második vasárnapján német áhítat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsái Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Munkácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekistentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmisék. Jézus Szíve Nagytemplom: Hétköznap: 6.30.7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra.
